Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-25 / 21. szám
1989. január 25. TrsffePÜJSÁG 5 Önnek mennyi a nem elég? - Válaszolt a megkérdezett Egy, a közvéleményt foglalkoztató kérdésnek igyekeztünk utánajárni nemrégiben: Füredi Ferencet, a szekszárdi tanács volt elnökhelyettesét kérdeztük meg a december 22-i tanácsülésen elhangzott kijelentéséről. Az elnökhelyettes anyagi, megélhetési gondjai miatt mondott le a megbízatásáról a helyi közösség legfelsőbb fórumán. Az elnökhelyettesnek a nyilvánosság és a közért vállalt felelőssége szellemében igyekezett munkatársunk többet megtudni a döntés hátteréről és a szekszárdiakat a lemondott tisztviselő személyét érintő, ám nem személyeskedő kérdésekről. Az interjúkészítés azonban a korábban már közölt elzárkózás miatt meghiúsult, sőt a megjelenése is csúszott. A szerző távollétében ugyanis Füredi Ferenc közölte, hogy fogalma sincs, mit akar tőle megtudni a lap munkatársa. Miután tanúkkal is bizonyíthatóan bebizonyosodott ennek ellenkezője, közöltük az írást. A választ megkaptuk kérdéseinkre, amit ezúton közlünk, hozzátéve, hogy az elmúlt napokban rengeteg telefonhívás, levél, névvel és címmel is vállalt észrevétel érkezett olyan kérdésekkel együtt, amiket egy személyes interjúfelvétel, találkozás alkalmával feltehettünk volna. Ez azonban a példaértékű esetben elmaradt. (A szerkesztőség) Tolna megyei Népújság Kamarás Györgyné fcszerkesztí Szekszárd A Tolna megyei Népújság 1989. január lo-i számában megjelent " Önnek mennyi a nem elég ? " cimü Írással kapcsolatban az alábbiakat közlöm: A Szekszárdi városi Tanácsnál 7 évig tevékenykedtem. Ez alatt igyekeztem munkámat lelkiismeretesen és szorgalma-/ san végezni, képviselve a közösség és a város érdekeit. A Népújságból megismert konkrét kérdésekre véleményem a következő:- Tnváhbra is kijelentem, hnov szerettem a tanácsnál dolgozni. Anyagi nehézségeim - törlesztő részletek - miatt a lényegesen magasabb fizetésajánlatot el kellett fogadnom. Ezzel a Népújság 1988.december 23-i és január lo-i száma már részletesen foglalkozott.- A Baktára és a Brődi-közre készített rendezési tervek szerint a vitatott helyen soha sem szerepelt trafőház, vagy más épitmény. A beépítési és telekalakitási tervek szabadonálló lakóépület felépítését tartalmazták.- A lakóház építési engedélyezési eljárását, építési engedélyét - elfogultság miatt - a Tol'na megyei Tanács ÉV.Dsztálya kijelölése alapján a Bonyhád Városi Tanács VB. folytatta le, illetve adta ki.- A helyi tanácsi támogatásokkal kapcsolatosan a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága állást foglalt, intézkedést hozott , melyet tiszteletben tartok. Szekszárd, 1989. január 2o. Z /Ifüredi Fere 3ródi-köz A/sz.alatti lakos W mm m r w m m a m Orautes - ora-utes (A város órája) A Népújság szombati számában jelent meg egy hír a Szekszárd központjából hiányzó órákról. Eddig csak baráti körben dohogtam, de ha már engem is megemlít az írás, nekem is szólnom kell. Tudom, hogy az ügyben nálam fontosabb az óra; és az óránál is fontosabb maga a város. Az én szerepem ennyi volt: megkértek, hogy tervezzem meg, milyen külseje legyen az óráknak. Én ezt társadalmi munkában elvállaltam, és hazavittem a dokumentációt. Azt senki nem kérdezte, hogy a már megrendelt digitális óraszerkezetekhez mit szólok (borzasztónak találom őket). Nem mondták, mennyi idő alatt legyek kész. Nem is szóltak, hogy no most már igazán fejezzem be a munkát. Nem voltak kíváncsiak az elkészült vázlataimra sem. Valóban, két hónap után megjelent nálam egy fiatalember, aki visszakérte a dokumentációkat és elment. A vázlatokat hiába kínáltam. Mindez tavaly nyáron történt. Azóta nem az én eltűnt időmet mérik a város eltűnt órái. Nem ezzel az epizóddal van gondom; az órákat sajnálom, meg a várost. Annak idején Jurcsik Károly egy olyan város- központot tervezett számunkra, amely Hild-díjat nyert. Még arra is kiterjedt a figyelme, hogy külön megtervezte a környezetbe illő órákat. Úgy gondolom, hogy az új órákkal is a meglévő környezethez kellett volna igazodni. Jó lenne, ha óráink, épületeink, parkjaink, köztéri berendezéseink méltó módon öltöztetnék fel a várost. Sajnos, ez Szekszárdra még nemigen jellemző. Hiányolok két dolgot: a már meglévő környezet tiszteletét és a mindenre gondoló tervezést. Hány olyan tárgy volt, ami kár, hogy eltűnt! Én például sokkal jobban szerettem a régi köztéri padokat. Az új betonlá- búakon rossz ülés esik. Hány olyan tárgy van, amit a környezettel nem hangoltak össze, csak beszereztek. (így például szemétgyűjtők, virágtartók, a Garay téren az ajándékbolt és az újságospavilon, az épületekről nem is beszélve.) Talán a város óráinál is az lett volna a helyes, ha mindenre előre gondol valaki: a város ízlésére is, és a határidőkre is. Készült volna egy terv. Az iparművész megtervezte volna az óra külsejét. A város lakói véleményt mondtak volna róla. A műszaki szakember ütemezte volna a munkákat. Aztán egy nap odaballagott volna két munkás, és a régi órákat kicserélte volna az újra. Ilyen egyszerű ez. Sajnálom, ha úgy gondolják, hiába vártak rám két hónapig. Nem tudom, hogy őszintén kíváncsiak voltak-e a javaslataimra. A két hónap alatt sokat foglalkoztam azzal, hogy a számkijelzős óráknak a környezetbe illő formát találjak. Vázlataimban is ezt próbáltam meg. Lehet, hogy az én két hónapom is kárba veszett? Remélem, hamar eljön a város ideje. De nem mindegy, hogy milyen óra fogja mutatni. FUSZ GYÖRGY iparművész Zalai kulturális kínálat Változatos lesz az Idei kulturális program Zalában. A rangos rendezvények élére a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum által szervezett nemzetközi Helikon Zenei Fesztivál kívánkozik, amely május 8-án kezdődik és augusztus 21-ig tart. Ennek keretében mintegy félszáz hangverseny mellett - augusztus 10. és 20. között - kerül sor a világhírű magyar származású zongoraművész, Cziftra György újabb keszthelyi mesterkurzusára is. Ebben az esztendőben újra Zala megye - Hévíz, Keszthely és Zalaegerszeg - lesz a házigazdája a Magyar Nemzetközi Sportfilmfesztiválnak, amely jubileumhoz érkezett, hiszen immár tizedszer rendezik meg. A további jelentősebb rendezvények: február 17-18-án olasz kulturális napokat rendeznek Zalaegerszegen. Szintén a jövö hónapban, 28-án kezdődik Keszthelyen a Nemzetközi Könyvtáros Egyesület háromnapos tanácskozása. Áprilisban az Irodalomtörténeti Társulat vándorgyűlését, május végén az Országos Diáknapok helikoni ünnepségeit tartják ugyancsak Keszthelyen. Június 8-án nyílik meg Nagykanizsán a Hevesi Sándor Művelődési Központban az „Életünk" cimü országos fotópályázatra beérkezett legjobb felvételek kiállítása. Júliusban Keszthelyen a numizmatikai, Zalaegerszegen a néprajzi nyári egyetem, Zalaszentgróton pedig az országos amatőr színjátszó és rendezői tábor nyit kaput. Augusztusban - a már említett Cziffra György után - Onczay Csaba csellóművész tart mesterkurzust Keszthelyen. A város szeptemberben a Nemzetközi Bibliofil Társaság konferenciájának résztvevőit látja vendégül. Egészségvédelem - betegségmegelőzés Megelőzhető-e a fekélybetegség? A fekélybetegség lényegéről, előfordulásáról, kiváltó okairól, jellemző tüneteiről, a betegség diagnosztikájáról és kezeléséről korábban már írtam egy rövid ismertetést, így ezekrők a kérdésekről most csak érintőlegesen szólnék, s a betegséggel más aspektusból szeretnék foglalkozni, nevezetesen a preventio (megelőzés) kérdését feszegetném. Egyáltalán megelőzhet-e ez az igen elterjedt, a civilizált világ egyik népbetegségének számító baj? A fekélybetegség főleg a fiatalabb, munkaképes korosztályokat érinti, elsősorban a tavaszi-őszi hónapokban okozhat akár többhetes munkaképtelenséget. A fekélyképződés leggyakoribb a nyombélben és a gyomorban. Végső, kiváltó okát ugyan nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy keletkezésében nagyon sokféle tényező szerepelhet: a gyomor savtermelése, a nyálkahártya ellenállóképességének csökkenése, hormonális, idegrendszeri és pszichés tényezők, örökletes faktorok, traumák, stresszálla- potok, számos gyógyszer. Mindezek közül az egyik legfontosabb tényező a gyomor fokozott sósavelválasztása, főleg nyombélfekély esetén. Egyértelmű igazolást nyert, hogy nyombélfekélyes betegek gyomornyálkahártyája veleszületetten jóval több savtermelő sejtet tartalmaz, mint az egészségeseké. Bizonyos fokig ez lenne a magyarázata a nyombélfekély családon belüli halmozódásának. Minden olyan tényező, amely fokozza a savtermelést, gátolja a gyomor megfelelő ürülését, elősegítheti a fekély képződését; így a túl fűszeres, nehezen emészthető ételek, füstölt húsok, a túlzott feketekávé-fogyasztás, az alkohol. Ugyanez mondható el a dohányzásról is. Számos olyan gyógyszer ismeretes, amelyről bizonyított, hogy mellékhatásként fekélyt képesek előidézni a nyálkahártya vérkeringésének károsítása és a sósavtermelés fokozása által. Ilyen gyógyszerek a gyulladásgátló, fájdalomcsillapító szerek (pl. Indometacinum, Algopyrin), szalicilátok (pl. Kalmopyrin, Colfarit), steroidok, egyes antibiotikumok (pl. Doxycyclin). Az ezek által előidézett fekélyek gyakran szerepelnek vérzésforrásként a felső emésztőtraktusból származó vérzésekben, melyek vérhányásban, illetve szu- rokszéklet-űrítésben, a vérvesztés tüneteiben nyilvánulnak meg, jó gyógyhajla- muk ellenére, néha a nem szűnő vérzés miatt műtétet is szükségessé tehetnek. Ezért óvatosság szükséges az említett szerek alkalmazásánál. Amennyiben szedésük során gyomorpanasz, fekete székletürítés jelentkezne, azt a kezelőorvossal mielőbb közölni kell. A kiváltó gyógyszer azonnali elhagyására, savkötő szerek adására a panaszok többnyire gyorsan megszűnnek. Az ún. H2-receptor blokkolók (pl. His- todil, Ulceran) jól beváltak a fekélyek gyógyításában, illetve megelőzésében, a traumák után gyakorta kialakuló fekélyek számát jelentősen csökkentették. Az utóbbi években bizonyos baktériumok (Campylobacter pylori) szerepe került előtérbe a fekélyképződéssel kapcsolatban, ugyanis világszerte szaporodnak az adatok, hogy a fekélyes betegek gyomornyálkahártyájából feltűnően gyakran lehet ezt a baktériumot kimutatni. Ezért nagy intenzitással folynak a vizsgálatok annak eldöntésére, hogy a fekélybetegség okáról vagy kísérőjelenségéről van-e szó. Az oki szerep mellett szól, hogy bizmuttartalmú készítmények, melyek ezt a baktériumot elpusztítják, jó hatásfokkal gyógyítják a fekélybetegséget. Visszakanyarodva a címben feltett kérdéshez és a fentebb részletezett kiváltó okokhoz, azt mondhatjuk, hogy a fekélybetegség megelőzéséért is sokat tehet az egyén. Hogy hogyan? Ha rendszeres életmódot folytat, hangsúlyt helyez az egészséges, rendszeres étkezésre, ha nem viszi túlzásba az alkohol- és kávéfogyasztást, ha mérsékli a dohányzást, ha eltekint a nem minden esetben indokolt és megfelelő öngyógyszerelés- től, ha tudatosan megpróbál felülkerekedni a zaklatott életünk által, sajnos bőségesen kínált stressz-szituációkon. DR. MÁTAI IRÉN adjunktus, belgyógyász és gastroenterológus szakorvos Egy halál nem elég? Megrázó a látvány: a nagyposta előtt elgázolt kutya hever élettelenül az úttesten. Az arra járó kocsik kikerülik. Valaki bizonyára félrehúzza - gondolom bor- zongva, hiszen a halál egyetemes végállapot ember és állat számára egyaránt. Tévedek. Másnap is ott a tetem, csakhogy immár nem három, mindössze kétdimenziós. Vajon hányán hajtottak át rajta? Volt-e gazdája? S van-e gazdája az úttestnek a forgalmas városközpontban, van-e a jóérzésnek, ha volán mögött ülünk? Hányszor kell meghalnia egy kutyának ahhoz, hogy eltemessék? DOMOKOS ESZTER Visszhang Észrevételt teszünk az 1989. január 11-én megjelent „A hiszékenység ára: hárommillió forintos veszteség” címen leközölt írásukra. Az üggyel kapcsolatban közöljük, hogy a Paksi Áfészt anyagi kár a jelen időpontig nem érte, s ezért nem találjuk megalapozottnak a cikk címében közölt veszteség mértékét. A cikk címe (fejléce) az ügy lezáratlan voltára való tekintettel a valóságosnál kedvezőtlenebb színben tünteti fel a szövetkezetét, s mint ilyen, hitelrontás jellegű. Az ügy tisztázása folyamatban van. RAUTH JÁNOS ig. elnök Üdv1 'élettel: r / # (91)
