Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

1989. január 25. NÉPÚJSÁG 3 Villámhárítás És már megint zsákba tették a fejét! Gázátadó állomás épül Toina-Mözs és Bogyiszló is kap földgázt Veszett rókák vesztett ügye? Épül a Szekszárd-ll. gázátadó ál­lomás a műszergyár mögött. A 20 ezer köbméteres óránkénti teljesít­ményű telep kivitelezését a Gáz- és Olajszállító Vállalat végzi, beruházó a Szekszárdi Városi Tanács. Az átadó telep célja az elosztás lesz, innét kapja majd a földgázt Szekszárd északi része valamint Tolna-Mözs és Bogyiszló. A tervek szerint márciusban he­lyezik üzembe a létesítményt, és az idei fűtési szezon kezdetére Tolna- Mözst is bekapcsolják a gázellátás­ba. Jelenleg villanyszerelési munkák folynak a területen, amelyeket a Vil­lamosipari és Fuvarozó GMK - mint alvállalkozó - szakemberei végez­nek. Mintegy kétezer méter kábelt fek­tettek földbe a berendezések mű­ködtetéséhez és a visszajelzéshez. A jelzéseket konténerbe telepített műszerek, méréstechnikai készülé­kek fogadják. A villámhárítást szol­gáló ún. szívócsúcsokat magas vas­beton oszlopokon helyezik el, össze­kötve azokat egy földbe süllyesztett vashálóval. Egy esetleges villámcsapásnál ezek a szivócsúcsok vezetik le a vil­lám hatalmas energiáját, amely igy nem okozhat kárt a telep berendezé­seiben. ( áa - sm ­► Oszlopállítás. Tetejére kerül majd a „szívócsúcs”. (Folytatás az 1. oldalról.) A veszettség azonban tovább ter­jedt, a szarvasmarha-állományt, a jó­szágokkal kapcsolatban lévő dolgo­zókat a pincehelyi Vörösmarty Téeszben évente rendszeresen, és igen sok pénzért oltani kell. A ve- szettróka-állomány gyérítésére egy NSZK-beli cég vállalkozott volna, a MÉM azonban valutahiányra hivat­kozva nem kötötte meg a szerződést, nem szerezte be a vakcinát. „Nehe­zen érthető, hogy a környezetvédel­mi törvény miért védi jobban az álla­tokat, mint az embereket. Az sem túl­ságosan világos, hogy egy ilyen nem nagyon valutaigényes akció, mint a veszettség elleni hathatós küzdelem, miért nem kap szabad utat Budapes­ten, a MÉM Kossuth Lajos téri épüle­tében.” - írtuk annak idején. Nos, úgy véljük, ez alkalommal ér­zékeny, illetőleg veszélyes pontot érintettünk. Bizonyítja ezt az a telex, amely a Tolna megyei „néplapéhoz érkezett, a következő szöveggel: „A közelmúltban a lapodban egy cikk jelent meg, amely egy konkrét eset kapcsán a veszettség problémájával foglalkozott, a szakemberek szerint nem mindenben hitelesen. Éppen ezért reméljük, hogy a szerkesztő­ség lehetőséget ad pontosabb infor­mációk közzétételére. Kérem, hogy az ügyben keresd fel dr. Patonai Ivánt, a Tolna Megyei Állategészség­ügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás vezetőjét.” Ezt megtettük, miután Patonai Iván szabadságából visszajött, s a talál­kozásunk időpontjában meg tudtunk egyezni. Mindenekelőtt arra voltam kíváncsi, miven nem hiteles az omi­nózus cikk. A válasz a következő volt: tekintettel arra, hogy a pincehelyi Vö­rösmarty Téesz elnöke és az újság­író nem állatorvos, állategészégügyi kérdésekben nem járatos, nem lehet elvárni, hogy beszélgetésükből szakcikk készüljön. De nézzük, mi a véleménye az ál­latorvos igazgatónak arról, hogy ter­jednek a veszett rókák, s nyomában a veszettség, amelynek a járvány­görbéje január-februárban éri el te­tőpontját. Az Állategészségügyi és Élelmi­szer-ellenőrző Állomás keretein be­lüli tevékenység mindenekfelett az állampolgárok érdekvédelmét tartja szem előtt - mondta dr. Patonai Iván. Ez az érdekvédelem kiterjed a takar­mányvizsgálatoktól kezdődően az élelmiszervizsgálatokon át az állat­egészségügyi problémák megoldá­sáig. - A veszettség megbetegedés megelőzésében évtizedek óta elren- delten történik az ebek megelőző vé­dőoltása. Ennek következménye, hogy főleg olyan községekben, ahol a tanácsok is vállalják az ebek éven­kénti rendszeres összeírását, e be­tegség megjelenése közöttük csak nagyon ritkán fordul elő, az is oltatlan kutyáknál. Ezzel szemben a többi állatfajnál érdekes módon (macs­káknál) a megbetegedés egyre gyakrabban előfordul. Ezért javasol­juk a macskák védőoltását is. Megyénk egyik exponált területe a Pincehely-Belecska-Gyönk vona­lán van, ahol már évek óta előfordul a haszonállataink körében, főlet szar­vasmarháknál minden téli időszak­ban, ragályterjesztő rókák közvetíté­sével. A pincehelyi Vörösmarty Téesz üzemi állatorvosa szerint 1974 óta a szarvasmarhák és juhok el­rendelt vakcinázása miatt 708000 forint értékű gyógyszer került fel- használásra - a megbetegedések során az azzal járó kiesések, zárlati intézkedések, stb. miatt keletkező károkon kívül. Ez idő alatt Pincehely községben körülbelül 50 ember ve­szettség elleni oltását végezték el a körzeti orvosok. így érthető a mai ne­hezebb gazdasági helyzetben a gaz­dasági vezetők türelmetlensége is. Az állategészségügy feladata a ve­szettség vonatkozásában az, hogy a szakembereken keresztül a járvány­megelőzésben, annak elfojtásában, a zárlati intézkedések foganatosítá­sában és felügyeletében részt ve­gyen. Állatorvosaink ezeket a felada­tokat ez idáig becsülettel ellátták. 1987 évtől kezdődően a füstgyertyás dúvad- illetve rókairtás a MAVOSZ feladatkörébe tartozik. A rókák irtá­sát mérgezéssel, (pl. régebben strichnin) régebben ugyan végez­hették, viszont a környezetvédelem és a védett állatok védelme miatt ezen módszerek elavultak. Szelektív tulajdonságú mérgek felhasználása megoldás lehetne, de ilyen szer tu­domásom szerint jelenleg forgalom­ban nincsen. Az Állattani és Vadbio­lógiai Intézetben -, Gödöllőn, dr. Nagy Emil egyetemi tanár által kikí­sérletezett készítmény engedélye­zésre vár.- Két évvel ezelőtt NSZK-szakem- berek közreműködésével a MÉM ál­latege'szségügyi és élelmiszer-ellen­őrzési főosztálya, a Tolna Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya és a Tolna me­gyei Állategészségügyi és Élelmi­szer-ellenőrző Állomás részvételével éppen az előbbiekben vázolt helyzet miatt helyszíni felmérést végzett ab­ból a szempontból, hogyan lehetne a még egészséges rókákat aktív vé­dettségben részesíteni, s igy a ve­szettség megbetegedéseket vissza­szorítani. Ameddig anyagi-gazdasági meg­fontolásból a rókák aktiv védelmét megoldani nem tudjuk, a védekezés módja csak az lehet, hogy ezeket a feladatokat közösen az érdekelt szervekkel és üzemekkel vállaljuk. Ilyen tevékenység lenne az üzemek részéről az, hogy állományukat a le­hetőségekhez mérten megvédjék a fertőzés forrásától (kerítések, istál­lók, ajtók zárhatósága, emberi fel­ügyelet, mezőőrök aktivizálása, stb.). Az erdő- és vadgazdaságok részéröl a ködgyertyás róka- és dúvadirtás fokozása, s a szelektív hatású mér­gezés. Ez a szakember véleménye. De mi a helyzet most még mindig a valóságban? Sohajda András, a pincehelyi téesz elnöke:- Az elmúlt hét végén ismét észre­vettük, hogy az egyik növendéküsző igen bágyadt. Zsákba tettük a fejét, s elvittük Kaposvárra, az Állategész­ségügyi Intézetbe. A vizsgálat ered­ménye: veszettség. A 300 növendéküszőt, az állatgon­dozókat ismét beoltották, a továb­biakban várjuk, hogy a felsőbb szer­vek milyen intézkedést hoznak, ho­gyan döntenek az emberi életet is veszélyeztető kór megszüntetésé­nek ügyében. A veszettség ősidők óta ismert fer­tőző betegség, az embereket a ku­tya, és a macska fertőzi meg, amely­nek a következménye: heveny befo­lyású, rendszerint halálos kimenete­lű agy- és gerincvelő-gyulladás. * Közvetlenül a cikk nyomdába adása előtt érkezett a hír, miszerint: a rókagyérítéshez használt, csirke­fejbe juttatott szer használatát - amelyet Gödöllőn állítanak elő - a MÉM engedélyezi, az Országos Köz­egészségügyi Intézet viszont nem. Az indok: a veszettség elleni szer az emberre is veszélyes lehet. D. VARGA MÁRTA Hurok a kötélen 7.- Egy órát vártam a kenyérre - lép be a konyhaajtón egy alacsony, kissé molett, berlinerkendős aszony, Kaszás István felesége. - Mindennap ezt csinálják. Hol kevés a kenyér, hol pedig csak 11 óra­kor ér ide. A férfi nem sokat hederít az asszonyra. Az meg csak mondja a ma­gáét, mintha ott sem lennék.- Árat azt tudnak emelni. Nem vettem szinte semmit, aztán kétszáz forintot fizettem. Megint csak a szegény ember nyomorog. Mert an­nak nincs honnét előteremteni a pénzt. - Közben matat a tűzhely kö­rül. - Te meg csak politizálsz. Az egész életed végig politizálod, aztán itt a tél, még tüzelőre sem futja tisztességesen.- Ne sertepertélj nekem itt. Nem látod, hogy vendégem van? - szól rá Kaszás.- Inkább gyújtottál volna be, hogy tudjak főzni. Mert a hasadat azt szereted, és ha nem lesz délre ebéd, akkor reklamálsz - replikázik vissza az asszony. - A szád az nagy, csak tehetetlen ember vagy. Ki­nek van szüksége a te politikádra. Senkinek.- Legyen már csend! - emelkedik fel az asztal mellől a gazda. - Nem vagyok kíváncsi az örökös nyavalygásodra. Annyi pénzből élsz, amen nyid van és kész.- Könnyen mondod, de ebből a pénzből nem lehet megélni. Te meg nem törekedsz arra, hogy pénzt hozz a házhoz. Paprikás a hangulat. A dunnába bújt öregasszony meg én hallgat­tunk, mint a hal a vízben. Ahogy észreveszem, teljesen mindegy, hogy miképpen viselkedünk mi ketten, amazok nem figyelnek ránk. Ez a veszekedés talán egész életüket végigkíséri, mert indulatokat nem érezni a hangos beszéd közben. Csak egyszerűen mondják a magukét.- Maga meg - áll elém az asszony - mit akar ettől az öregember­től? Megint bajba keverik. Nem volt már elég a szenvedésből, a meg­alázásból - ezt már kettőnknek mondja. Kaszás István összeszoritja a száját, pisszenéstelen csendben figyeli az asszonyt. - Kinek kell a te kommunizmusod! - förmed most rá az emberre - Talán a Tóthék- nak. Szarnak azok rád.- Most már elég legyen - pattan fel újból a székről Kaszás. - En­gem te ne gyalázz. Ha nem tetszik, akkor le is út, fel is út. Megmond­tam már ezerszer.- Aztán mi lenne veled te szerencsétlen - mondja gunyorosan az asszony, és kilép a konyhából.- Én talán most elmennék - mondom a megalázott embernek.- Maradjon csak. Bolond lyukból, bolond szél fú. Negyven éve mondogatja, én meg negyven éve csinálom azt, ami a kötelességem. Engem senki sem tud eltántorítani. Legyen akármilyen a politika, én mindig a helyemen vagyok.- Ezt majd később megbeszéljük - próbálom befejezni a kínossá vált beszélgetést.- Még annyit szeretnék mondani, hogy semmi közöm a Verebes Tóni halálához - mondja Kaszás.- Ezt elhiszem - nyugtatom.- Valahonnét megtudták, hogy mi ketten lestük ki az öreget, ami­kor vitte haza a tápot. Talán Verebestől, talán mástól. És megfenye­gette a Tóth János gyerek ezt a szerencsétlent, hogy kirúgatja az éj­jeliőrségből, mert italos ember nem dolgozhat ilyen helyen. A sze­rencsétlen megijedt ettől, és a kötelet választotta.- Nem volt maga kicsit erőszakos vele? - kötözködöm most már én is.- Az lehet, hogy határozott voltam, nem követeltem olyat tőle, ami nem volt igaz Csak azt: mondja el mit láttunk mi azon a nyári éjszakán.- Miért haragszik maga a Tóthékra? - kérdezem meg azt, ami már kezdettől fogva izgat- Én nem haragszom senkire - jelenti ki Kaszás. - Az eszmét vé­dem.- Az eszme és két zsák táp két dolog - vetem oda foghegyröl.- Ez a baj, hogy maguk is így gondolkodnak Aztán hagyják hogy a szocializmust elhordják maguk alól.- Két malomban őrölünk Pista bátyám.- Az lehet csak az én malmom az nem jár üresen.- Még az asszonya sem ért egyet magával.- Az soha nem értette, hogy mi történik Ö is csak szerezni akart mint a többiek Lopna ő is, ha engedném. Közben belépett a konyhába az asszony, kezében néhány gally, hogy tüzet gyújthasson, és az utolsó mondatot hallva kifakadt:- Lopna a radai rosseb - csattant fel. - A nyomorúságból van ele­gem, abból, amit melletted kellett átélnem. Apám háza már ránk dől, és te még mindig az eszméddel foglalkozol. Választ sem várva hozzáfog a tűzgyújtáshoz, majd a konyhaszek­rényben matat végül eltessékel bennünket az asztal mellől.- Ha ebédet akarsz, akkor menjetek be a szobába - mondja és főznivalót kezd pakolni az asztalra. Felállók, az öreg is követ- Menjünk ki az udvarra, mert ettől a némbertöl úgy sem szabadu­lunk - mondja és kitessékel az ajtón.- Ezt is mindig fölhergelik - int vissza a konyha irányába. - Hiába mondom én neki, látja, hogy mások jobban boldogulnak mint mi. Mellettem nehéz volt az élete. Ötvenéves koromban lerokkantositottak, dolgozni nem tudok, a nyugdíjam háromezer-ötszáz forint a mama is majdnem annyit kap, az aszony meg semmit Ebből tényleg nem lehet megélni sem, nem­hogy gyarapodni. De hát mi akartuk ezt Elköteleztük magunkat a pártnak- Ő nem, csak maga - jegyzem meg.- Dehogynem. Regina is MNDSZ-asszony volt csak hát hamar ki­gyógyult belőle. Aztán azóta szidja a pártot is, meg engem is. Hát így állunk Folytatjuk HAZAFI JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents