Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-25 / 21. szám
2 “KÉPÚJSÁG 1989. január 25. Válságos helyzetben a bőripar (Folytatás az 1. oldalról) A rendkívül sokféle árfolyam és elszámolási rendszer, az ezzel kapcsolatos hazai szabályozók állandó változása oda vezetett, hogy az egész bőripar deficites lett, de eddig a költségvetés pótolta a KGST-piacokon elszenvedett veszteségeket. Ma azonban a támogatások leépítésének korát éljük, és ez rendkívül nehéz helyzetbe hozta vállalataink nagy részét. Erről - véleményem szerint - alapvetően nem a gyárak tehetnek, bár néhány üzemben vezetési, döntési hibák is közrejátszottak a válság kialakulásában. Sürgős szerkezetváltásra van szükség, be kell törni a tőkés piacokra. Nemcsak a termékszerkezet váltásáról, a minőség javításáról van szó, láthatjuk nap mint nap a vállalatok szervezeti átalakulását, a decentralizálást, a gyáregységek önállósodását, részvénytársaságok, kft- k létrejöttét. így történt ez a két legsúlyosabb helyzetben levő vállalattal, a Budapesti Bőripari Vállalattal és a Minőségi Cipőgyárral is. Sajnos, a gazdasági szabályozórendszerrel még most is gondok vannak. A bőrgyárakat arra ösztönzi, hogy a tőkés piacokon értékesítsék termékeiket, ugyanakkor a cipőgyáraknak nem jut jó minőségű alapanyag. így a nyugatra dolgozó cipőgyárak többsége csak bérmunkát végez, vagy minden alapanyag a megrendelőtől érkezik. Valamiféle közös érdekeltséget kellene kialakítani az alapanyag- és késztermékgyártók között a tőkés exportban.- Milyen helyzetben van a bőriparon belül az ön által meglátogatott két gyár?- Négy bőrgyár van az országban. Ezek közül a pécsi jó eredménnyel zárta 1988-at, a debreceni szintén eredményes, de szerényebb mértékben, a budapesti pedig jelentős veszteséget könyvelhetett el. A Simontornyai Bőrgyár 1988-as adatait még nem ismerem, de úgy tudom, hogy „nullszaldós" lesz, vagy csekély veszteség várható. A Palota Bör- díszműgyár helyzete jobb, szép eredményeket értek el a tavalyi évben.- Várható hogy valamelyik gyárat fel kell számolni?- Nem. Én bízom abban, hogy szerkezetátalakítással megoldhatók a jelenlegi problémák, bár ez nem fog áldozatok nélkül menni.- Az áldozatok feltehetőleg elbocsátott munkások lesznek. Mint szakszervezeti vezető elégedett-e a munkanélküli segélyezés jelenlegi rendszerével?- Magával a munkanélküliséggel nem vagyok elégedett. Meggyőződésem, hogy most kényszerűségből fel kell vállalnunk, de a szakszervezet hosszú távon nem nyugodhat bele a munkanélküliség intézményébe. Ha gazdaságunkban sikerül végrehajtani a szerkezetátalakítást és leküzdeni a válságot, az állami vezetés feladata lesz a létbiztonság, a foglalkoztatottság biztosítása átképzéssel, közmunkával, vagy egyéb módon. Hosszú távon a szakszervezet számára is csak egyetlen út járható; a szerkezetátalakítás segítése.- Milyen szervezeti változások várhatók a szakszervezeten belül a hatékonyabb munka érdekében?- Mint tudjuk, az egész mozgalom szövetségi rendszerré alakul át az ágazati szakszervezetek és az SZMT-k részvételével. A Bőripari Dolgozók Szakszervezete nem kíván szövetséggé válni, de ugyanakkor mi is szakmánként (bőrgyártás, cipőipar, bőrkonfekció) szeretnénk az érdekvédelmet megoldani. Úgy tűnik, hogy a tagság igénye szerint a titkárok tanácsa lesz a legfőbb irányító szervezet. De ami a legfontosabb: mindenképpen alulról építkezve szeretnénk a szervezeti átalakítást megoldani.-áIregszemcsén nem csökken a lakosság (Folytatás az 1. oldalról) járt Iregszemcsén. Tizenkét éve nem került sor hasonló találkozóra, így érthetően gazdag program várta a pártvezetőt. A község helyzetét, fejlesztési elképzeléseit felvázoló ismertető után a Takarmánytermesztési Kutatóintézetben várták Péter Szigfridet. A kutatóintézet megyei és külföldi kapcsolatrendszerének hiányosságait, a jogi szabályozás hibáiból fakadó termelési nehézségeket feltáró tájékoztatás után Takács László igazgató a szakember- hiányról szólt. Hiába kínálnak ugyanis szolgálati lakást (négy is van), 5-6000 forintos kezdőfizetést, a hamarosan nyugdíjba vonuló technikusok utánpótlása nem látszik biztosítottnak, pedig tíz-ti- zenkét érettségizettet is fel tudnának venni. A kvalifikált álláskeresőket nem vonzza a jó hírű, de vidéki intézet. Délután a pártbizottságon a tamási városi pb és a térség alapszervezeti titkárainak részvételével kibővített aktívaülést tartottak. Piszker Ferenc, a községi pártbizottság titkárának vitaindítója után többek között a pártélet demokratizálásáról, az új nemzeti köz- megegyezés tennivalóiról folyt az eszmecsere. A megyei pártértekezlet összehívását a hozzászólók szerint a tagság nagyobb része nem tartja szükségesnek. A pártvitákról szóló kiadványt túl általánosnak ítélik meg, azt tartalommal kell megtölteni. A választásokkal kapcsolatban annak közvetlen formája mellett voksolnak. A reform különböző értelmezését, a tanácsokkal, a különböző társadalmi szervekkel és az alternatív csoportokkal való kapcsolattartás módszereit is taglaló felszólalásában Péter Szigfrid a községi pártház sorsáról is beszélt. Elmondta, hogy az alacsony kihasz- náltságú épületet - ha a Központi Bizottság hozzájárul - eladják a termelőszövetkezetnek. A jelenleg egy személy - Piszker Ferenc - által ellátott termelőszövetkezeti alapszervezeti és községi pártbizottsági titkári funkciót a jövőben kettéválasztják. Földrengések kronológiája A tadzsikisztáni földrengés ismét szomorú aktualitást ad a történelem legpusztítóbb földrengései felidézésének. A négy legsúlyosabb (százezernél több halálos áldozatot követelő) földrengés a Távol-Keleten volt. Az áldozatok számának sorrendjében:- 1556-ban a kinai Sanhsziban 330 ezer ember vesztette életét,- 1976. július 28-án a Richter-skála szerint 7,8-as erősségű földrengés szinte a földdel tette egyenlővé Észak-Kelet- Kína Tangsan városát, 240 ezren haltak meg,- 1920-ban a kínai Csiangszu tartományban 180 ezer halottja volt a földrengésnek,- 1923 szeptemberében a Tokió környéki földrengés több mint százezer ember életét oltotta ki, Az utóbbi húsz év több mint ezer áldozatot követelő földrengései:- 1968. augusztus: körülbelül 12 ezer ember halt meg az Irán északkeleti részén levő Kurasanban,- 1970. március: több mint ezeregy- százan meghaltak Törökország Gediz nevű városában. A település csaknem teljesen lerombolódott,- 1970. május: hetvenezer ember pusztult el és hatszázezren váltak hajléktalanná Peruban, amikor az ország északi részén található Yungay üdülővárost és környékét hatalmas földrengés rázta meg, közvetlenül utána az egész várost lavina temette be,- 1976. február: Guatemalavárostól északra a Richter-skála szerinti 7,5-ös erősségű földrengés után 320 kilométer hosszú, 2,5 méter széles és 3 méter mély hasadék keletkezett, a katasztrófában 23 ezren vesztették életüket,- 1976. augusztus: a Fülöp-szigetek- hez tartozó Mindanao-szigeten 8 ezren haltak meg, amikor egy földrengést követően hatméteres szökőár borította el a szigetet, 150 ezren hajléktalanná váltak,- 1976. november: Törökországban a Van-tó környékén négyezren haltak meg egy földrengés során,- 1977. március: a Bukarestet és környékét ért földrengés 1500 áldozatot követelt, tizenegy ezren megsebesültek, és a város súlyos károkat szenvedett,- 1978. szeptember: a Richter-skála szerint 7,7-es erősségű rengés rázta meg az iráni Tabas városát, az első nagy rengés és az azt követő utórezgések során huszonöt ezer ember halt meg,- 1980. október: az algériai fővárostól 160 kilométerrel délnyugatra levő El Asznám százezres városában 4500 ember halt meg,- 1980. november: a Dél-Olaszorszá- got sújtó földrengés központja Nápoly közelében volt, az áldozatok száma 4800,- 1982. december 13.: Észak-Jemen Dhamar tartományában háromezren vesztették életüket,- 1983. október: a törökországi Pasin- lerben háromezren haltak meg,-1985. szeptember 19.: a Richter-skála szerint 8,1 -es erősségű mexikóvárosi földrengés több mint tízezer halálos áldozatot követelt, és hatalmas pusztítást végzett,- 1986. október 10.: San Salvadorban a 7,5 erősségű rengés következtében 1500-an meghaltak, húszezren megsebesültek és háromszázezren hajléktalanná váltak,- 1988. november 6.: Kina Jünnan tartományában ezer ember meghalt és négyezer megsebesült a 7,6-os erősségű földrengés során, félmillió ember vált hajléktalanná,- 1988. december 7.: Leninakan volt az epicentruma az örményországi, a Mercali-skála szerint 8-as erősségű földrengésnek, a halálos áldozatok száma a hivatalos adatok szerint 28 ezer; legalább félmillióan maradtak hajléktalanok, a földrengés eltüntette a föld színéről Spitak városát,- 1989. január 23.: az örményországi romeltakarítás még távolról sem fejeződött be, amikor a nem túl távoli Tádzsikisztánt sújtotta 7-es erősségű földrengés. A kronológia készítésének időpontjában még nem álltak rendelkezésre pontos adatok a pusztulásról; a halottak számát ezer körűire tették. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) lyamatok bemutatásával, azok következetes értékelésével, a múlt tapasztalatainak elmélyült elemzésével a szocializmus megújítását szolgálja a folyóirat. A testület a Népszabadág szerkesztő- bizottságának jelentése alapján megállapította, hogy a Népszabadság az MSZMP központi lapjaként az elmúlt évtizedekben alapvetően betöltötte szerepét, a párt politikáját elkötelezetten, szakszerűen képviselte. Az országban történt változásokkal szoros összefüggésben azonban az utóbbi években a lap struktúrája megmerevedett, stílusa elnehezült. A Népszabadságnak a párt politikáját, céljait, értékrendjét következetesen képviselő, mindenkor vitakész, és széles néprétegeket meggyőzni képes politikai tömeglappá kell válnia. A Politikai Bizottság úgy határozott, hogy a nyilvánossággal összefüggő mindkét előterjesztést a Központi Bizottság vitaanyagául javasolja. A testület szükségesnek tartja a párton belüli tájékoztatási rendszer megújítását, azt, hogy a párttagok és pártszervek, valamint a pártszervezetek folyamatosan tájékozottak legyenek az MSZMP testületéinek döntéseit megelőző elgondolásokról és a határozatokról. Ezért olyan belső tájékoztatási rendszert kell kialakítani, amely biztosítja a párt szervezeteinek és testületéinek hatékony működését, és minden fontos pártpolitikai információt eljuttat az MSZMP valamennyi tagjához, vezető szerveihez. A Politikai Bizottság megvitatta a társadalmi szervezetek múlt évi nemzetközi tevékenységéről szóló tájékoztatót. Megállapította, hogy munkájukkal hozzájárultak a társadalmi és gazdasági kibontakozást célzó törekvéseink nemzetközi hátterének kedvező megteremtéséhez. További eredményes tevékenységük számára új feltételeket teremt az egyesülési törvény. A testületnek az az álláspontja, hogy az MSZMP, a kormány és a társadalmi szervezetek közötti kapcsolatokat a nemzetközi területen is új alapokra kell helyezni. A Politikai Bizottság az 1989-re tervezett felső szintű tárgyalásokkal kapcsolatban megállapította, hogy - ésszerű takarékosság jegyében, a kedvező nemzetközi feltételekre is alapozva - hazánknak továbbra is aktív, kezdeményező magatartást kell tanúsítania, amely elősegítheti az ország nemzetközi tekintélyének megőrzését, és hozzájárulhat Európa új arculatának kialakításához. A testület az agrárpolitika megújításának koncepciójáról beterjesztett javaslatot közbülső jelentésként fogadta el, s javasolja a soron következő központi bizottsági ülés napirendjére. Egyetértett azzal, hogy a Központi Bizottság ülése után kerüljön sor az érdekelt társadalmi, érdekképviseleti és tudományos szervezetek bevonásával széles körű vitára, s a KB ennek figyelembevételével alakítsa ki a párt végleges agrárpolitikai koncepcióját. A párt 1989. évi költségvetéséről szóló előterjesztést a Politikai Bizottság megvitatta és jóváhagyta. A bevételek összegét - az állami költségvetéssel együtt - 2 milliárd 667 millió forintban, a kiadásokét pedig 3 milliárd 229 millió forintban állapította meg. A hiány 562 millió forint. Ezt önerőből kell ellensúlyozni. A pénzügyi helyzetre való tekintettel a pártszerveknek működési és fenntartási kiadásaikat tovább kell mérsékelniük, - bevételeiket pedig növelniük, mégpedig a helyi lehetőségek jobb és eredményesebb hasznosításával, új vállalkozásokkal. A Politikai Bizottság foglalkozott az Új Márciusi Front felhívásával kapcsolatos pártálláspont kialakításának szükségességével, s úgy döntött, hogy erre vonatkozó javaslatát a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság a Központi Bizottság ülését február 20-21 -éré hívta össze. A testület végül hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben is döntött. A demokratizálódás nélkülözhetetlen feltétele a politikai nyilvánosság Még tartott a Politikai Bizottság ülése, amikor Kimmel Emil, a párt szóvivőhelyettese, Kovács Imre, a KB gazdaság- és szociálpolitikai osztályának vezetője, valamint Farkas Gyula, a párt gazdálkodási osztályának alosztályvezetője tájékoztatta az újságírókat a napirenden szereplő témákról. Kimmel Emil elöljáróban elmondta: az országos pártértekezlet óta immár negyedik alkalommal tárgyalt a testület a nyilvánosság témaköréről, amelyről az átfogó viták, a kiérlelődő vélemények megfogalmazása után a KB egy soron következő ülése elé készít előterjesztést. A Politikai Bizottság megállapította, hogy a politikai nyilvánosság fórumain a párt által elhatározott változások zajlanak annak felismeréseként, hogy a politikai intézményrendszer demokratizálódásának nélkülözhetetlen feltétele a politikai nyilvánosság és a tájékoztatás reform értékű megújítása. A Politikai Bizottság foglalkozott a párt belső nyilvánosságának megújításával. Ennek kapcsán szó esett arról is, hogy az anyagi lehetőségektől függően meg kell szervezni a párt kőzvéleménykutató részlegét. Ezután Kovács Imre az agrárpolitikai koncepcióval kapcsolatos PB-vitáról adott tájékoztatót. Ütalt arra, hogy a Központi Bizottság 1978 márciusában tárgyalta a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar helyzetét. Az agrárpolitikában most megújulásra van szükség, ezért kerül most ismét a KB elé ez a kérdés. Emlékeztetett arra, hogy az MSZMP olyan helyzetet teremtett, amelyben a mező- gazdaság, illetve az élelmiszeripar fejlődése révén önmaga tudta kitermelni a parasztság boldogulásához szükséges anyagi alapokat. Elemezte az ágazat fejlődését, kiemelve a hetvenes évek eredményeit, közöttük az élelmiszerexport rendszeressé válását. Szólt arról, hogy az előterjesztés foglalkozik az agrárpolitikai gyakorlat hibáival is. Ezek következményeiként említette a tagok elidegenedését a szövetkezettől, a mezőgazdaság fejlesztésének aránytalanságait, s hogy a túlzott mennyiségi fejlesztéssel szemben kevesebb figyelmet szenteltek a minőségnek. Hozzátette: a hibás lépések nem kér- döjelezhetik meg az ágazat egészének pozitív fejlődését, de tanulságul szolgálhatnak abban a tekintetben, hogy a következőkben hogyan foglalkozzon a párt az agrárpolitikával, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar kérdéseivel. A Politikai Bizottság megerősítette, hogy az agrár-, ezen belül az élelmiszer- termelés továbbra is stratégiai fontosságú lesz a magyar gazdaságban. Mindenekelőtt a hazai lakosság ellátása miatt továbbra is jó színvonalú, egyre inkább differenciált, az igényekhez alkalmazkodó ellátást kell biztosítani, s a versenyhelyzetet tudomásul véve törekedni kell az élelmiszer-exportőr pozíció megtartására is. Mindehhez nagyobb önállóságra, mozgástérre, többszektorúságra, az esélyegyenlőség biztosítására van szükség. Kovács Imre kifejtette meggyőződését, hogy a nagyüzemek döntő többsége a versenyhelyzetben is meg tud felelni a követelményeknek. Hozzátette: ahhoz, hogy az ágazat boldogulhasson, megfelelően kell alakítani a közgazdasági feltételrendszert. Szó volt az ülésen a mezőgazdaság kormányzati irányításáról és az érdek- képviseletről is. Megállapították: a kormányzatnak olyan helyzetet kell teremtenie, hogy a termelő szervezetek alkalmazkodni tudjanak a piaci követelményekhez, az ágazatok részére azonos feltételeket kell biztosítani. Arra van szükség, hogy a TOT, a területi szövetségek, az ágazati szakszervezetek, a Gazdasági Kamara bizonyos testületéi amelyek egyránt ellátnak érdekképviseleti feladatokat, markánsan képviseljék a tényleges érdekeket. Pártolni kell azokat a törekvéseket, amelyek új típusú érdekképviseleti szervek, például egy mezőgazda- sági kamara vagy az egy-egy ágazat érdekképviseletét ellátó úgynevezett szakmai szövetségek létrehozását szorgalmazzák. A Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a koncepciótervezetet a vitában elhangzottak szerint pontosítani kell, s első olvasatra a Központi Bizottság februári ülésén terjesztik elő. A párt vezető testületé nem szakmai részkérdésekben kíván állást foglalni, hanem egy agrárpolitika elveit hagyja jóvá, s felkéri a kormányzatot a konkrét agrárpolitika kidolgozására. Farkas Gyula arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a Politikai Bizottság elfogadta az MSZMP 1989. évi költségvetését. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ismertetése mutatja: a párt e témáról is tájékoztatni kívánja a közvéleményt. Mini termékbemutató a kutatóintézetben
