Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

MA * Emlékezés 1989. január 25. egy SZERDA XXXIX. évfolyam, mesterre 21. szám ÁRA: 4,30 Ft (6. oldal) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Iregszemcsén nem csökken a lakosság A kutatóintézet szakembergondokka I küzd Égető elhelyezkedési gondok nincse­nek, a négyezres lélekszámú Iregszem- cse 1650 munkaképes lakosa közül 1350 helyben dolgozhat, s a többieknek sem kell túl messzire utazniuk. A környe­ző gazdálkodó egységek biztos megél­hetést nyújtanak az itt élőknek, s az évi tíz-tizenegy építkezni kívánó közművesí­tett telket vehet. így - a betelepülőknek is köszönhetően - a népesség jó ideje nem fogy. Szolgálják ezt a szilárd burkolatú utak nyolcvan százalékos aránya, és az oktatás viszonylag kedvező feltételei is. (Korszerűsítették az óvodát, részben megtették, s jövőre tovább bővítik az álta­lános iskolát.) Mindezt Gonda József, a községi ta­nács elnöke mondta el tegnap délelőtt Péter Szigfridnek, a megyei pártbizottság első titkárának, aki munkalátogatáson (Folytatás a 2. oldalon.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottsága január 24-én kkedden ülést tartott. A testület megtárgyalta a po­litikai nyilvánosságról, és a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről szóló elő­terjesztést. Megállapította, hogy a nyilvá­nosság kiteljesedése az utóbbi hóna­pokban egybeesett új társadalmi szerve­zetek, pártok, alternatív tömörülések je­lentkezésével, amelyek természetes igé­nye, hogy véleményükkel megjelenjenek az országos nyilvánosság és a tömegtá­jékoztatás fórumain. Az MSZMP-nek is határozott törekvése és érdeke, hogy nyilvánosságot kapjanak az alkotmány­nyal és a törvényekkel nem ellentétes né­zetek. A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről szóló állásfogla­lás-tervezetet, s e napirendhez kapcso­lódva foglalkozott a Népszabadság hely­zetéről, a lap feladatairól szóló jelentés­sel, valamint a Társadalmi Szemle fej­lesztési elképzeléseivel. A pártsajtó a po­litikai nyilvánosság kiteljesedésével erő­södő versenyhelyzetbe kerül. Az MSZMP befolyását - az új tájékoztatási törvény alapján - az állami irányításban, illetve a szerkesztőségekben dolgozó kommu­nisták munkája révén kívánja érvényesí­teni. A Politikai Bizottság vitájában az a vé­lemény alakult ki, hogy a Társadalmi Szemlének, mint a párt elméleti folyóira­tának az elméleti jelleg megerősítésével kell elősegítenie a társadalmi, politikai, gazdasági útkeresést. A különböző el­képzelések nyílt ütköztetésével, a fő fo- (Folytatás a 2. oldalon.) Válságos helyzetben a bőripar A Boripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára nyilatkozott Tegnap megyénkbe látogatott Tréber Tibor, a Bőripari Dolgozók Szakszerve­zetének főtitkára. Délelőtt a simontornyai Bőrgyár, délután pedig a Palota Bőrdísz- mügyár szekszárdi gyáregységének ve­zetőivel tartott megbeszélést. Ezt az al­kalmat kihasználva intéztünk néhány - a bőriparral és a szakszervezeti mozga­lommal kapcsolatos - kérdést:- A bőripar válságban van, amint ezt a napi híradásokból megtudhattuk. Ön ho­gyan látja ennek az iparágnak a jelenlegi helyzetét és jövőjét?- Igen, valóban jelentkeztek válságtüne­tek, de hát a népgazdaság maga is válsá­gos helyzetben van, és a bőripar jelenlegi állapota visszavezethető egész gazdasá­gunk problémáira. A hibás gazdaságpoliti­ka sajnos a bőripart, erősebben sújtotta, mint az egyéb ágazatok többségét. Például a régi bérszabályozás nagyon megnehezí­tette a gyárak helyzetét, mert a bőriparnak rendkívül nagy az élőmunkaigénye. A bőr­gyárak a hazai kínálaton kívül igen nagy arányban tőkés importtal szerezték be a nyersbőröket, mivel szocialista nem volt. Ugyanakkor a termékek döntő többségét KGST-piacon értékesítették, elsősorban a Szovjetunióban. A 60-as, 70-es években erőltetett kapacitásbővítés volt, elsősorban a cipőiparban, amely a szovjet piacra épült. Ma már tudjuk, beszélünk róla, hogy a KGST-piac nem működik úgy, ahogy kelle­ne, jelenleg vállalatainknak ez okozza a legnagyobb gondot. (Folytatás a 2. oldalon.) Onnek mennyi a nem elég? -Válaszol a megkérdezett Az írás az 5. oldalon olvasható. Veszett rókák vesztett ügye? Szokatlan következményei lettek annak a cikknek, amely lapunk de­cember 17-i számában jelent meg, s amely a Pincehelyen elszaporodott veszett rókák okozta károkról szólt. Röviden: a Sió és a Kapos által alko­tott „Bermuda háromszögben”, köz­vetlenül Pincehely mellett a Hegyhát vonulatán érkező veszett rókák - megijedvén a víztől - itt rekednek, megmarják a vadon élő, és a te­nyésztett állatokat. Néhány évvel ezelőtt sztrichinnel irtották a rókát, ennek használatát azonban a kör­nyezetvédők megtiltották. (Folytatás a 3. oldalon.) Megalakult a független képviselők csoportja Független képviselők csoportja néven megalakult kedden a Parlamentben az országgyűlési képviselők nem párttag frakciója. Az újonnan létrejött csoport el­nökévé Fodor Istvánt (Pest m.), alelnö- kökké pedig Benjámin Juditot (Buda­pest), Eke Károlyt (Csongrád m.) és Már­ton Jánost (országos lista) választotta. A Magyar Szocialista Munkáspárt ne­vében Szűrös Mátyás, a Központi Bizott­ság titkára, az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke a párttag képviselők csoportjának vezetője üdvözölte a jelen­lévőket és együttműködést javasolt a két csoport között. Schmidt Péter, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara államjogi tanszékének egyetemi tanára a jogál­lamról, a politikai rendszerről és - a ké­szülő ^alkotmányhoz is kapcsolódóan - az alkotmányosságról tartott előadást. Az alakuló ülésen részt vett 51 képvi­selő egyetértett abban, hogy a csoport létrehozásának oka többirányú informá­lódásuk segítése, a munkájukhoz, dönté­seikhez szükséges ismeretek szélesebb körű megvitatása. Lehotka Gábor a szekszárdi orgonáról Mit mond a Liszt-díjas, érdemes mű­vész mint szakértő a szekszárdi Művé­szetek Házában épülő hangszerről? (Le­hotka Gábor orgonaművésszel készült interjút lapunk 4. oldalán ovlashatják.) Magasugróléc, vágókorong poliészterből Űvegtapétát is szőnek Fokozatos profilváltásra készülnek az MSVTol- natext Leányvállalatánál. A jól bevált üvegszálas termékek mellett mind nagyobb arányban gyártják az építőipari poliész­terhálókat. A főleg Bramac tetőcserép alá használatos, de flex vágókorongok, csónaktestek, magasugrólé- cek, autóbuszok csúszásmentes padozatának tar­tószövetéül is remekül megfelelő, importkiváltó há­lóból a tavalyi 1 millió négyzetméter helyett idén már 2 milliót állítanak elő. Ehhez több gépet átalakítottak, egy új, speciális műszakiszövet-gyártó berendezést vásároltak is az NSZK-ból. Próbaképpen üvegtapétát szőnek rajta, amit - a Budaflaxszal közösen - referencia­ként egy budapesti kórháznak szállítanak. A ha­zánkban egyedül Tolnán gyártott tapéta előnye, hogy tűz esetén nem ég el, hő- és hangszigetelő, házilag a kívánt színre festhető, s ami nem kevésbé fontos tulajdonsága: olcsóbb, mint hagyományos társai. Az első 300 négyzetméter január végéig elké­szül, utána negyedévenként 70 ezer négyzetméter a tervezett mennyiség. Péter Szigfrid: „A pártegység próbája is lesz az idei tanácsválasztás” Tancsa Józsefné naponta 150-200 méter tapétát sző Régi gépek új feladattal Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents