Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-24 / 20. szám
4 ^fepÜJSÄG 1989. január 24. Változik a felsőoktatási felvételi vizsgák rendszere Bizonyára sokakat érdekel, mi változik az idén a felsőoktatási felvételi vizsgarendszerben. A felvételire készülő fiatalok több hete tanulmányozhatják a számos változást is tartalmazó Felvételi tájékoztatót, de kaphatók már az új jelentkezési nyomtatványok is. Ezekből tudjuk meg: A pályázók - néhány kivételtől, például a művészeti főiskoláktól eltekintve - jelentkezési lapjukat csak egy felsőoktatási intézménybe adhatják be. Ugyanakkor megjelölhetnek két másik intézményt is - ha azok vizsgatárgyai azonosak ahová automatikusan kérhetik átjelentkezésüket. A január 1-jén életbe lépett új felvételi jogszabályról független a most körvonalazódó, egyetemeket és középiskolákat 1990-94-től érintő reformelképzelésektől, egyes elemeiben már a koncepció felé mutat. Növeli az intézmények saját hatáskörét, melyek maguk dönthetik el, hogy a tantárgyi, alkalmassági, gyakorlati vizsgák milyen kombinációját határozzák meg, milyen változásokat vezetnek be a vizsgatárgyak, követelményrendszer tekintetében. E változtatásokat a tantárgyak esetében Vannak korok, amelyek különösen nagy, mesterségesen felnövelt rangot adnak mindenfajta változásnak és változtatásnak - majd mindennek az antitéziseként az állandóság, a masszív értékek hirdetőinek a hangja is felerősödik. A felvilágosodás korát a szellem végtelen önbizalma jellemzi, s a szellem, a gondolkodás már-már maga a változás: Montesquieu, Diderot, Voltaire, majd már a preromantikát előkészítő Rousseau talán nem is sejtették, hogy eszméikkel, a tiszta ész hűvös logikájával vagy az ismeretelméleti szenzualiz- mussal társadalmi földrengéseket is előkészítenek. A rádió vasárnap délutáni adása a háromszáz éve született államjogász, gondolkodó, Montesquieu (1689-1755) munkásságát, a felviláazonban legalább két, az alkalmas- sági, illetve gyakorlati vizsga tekintetében legalább egy évvel az alkalmazás előtt közzé kell tenni. Az átjelentkezést csak oda lehet kérni, ahol a korábbi egy helyett mindkét vizsgatárgy azonos, és a jelölt eleget tesz az intézmények megszabta, a tájékoztatóban meghirdetett egyéb speciális átjelentkezési feltételeknek. (Ha ezeket a feltételeket nem tartja be a pályázó, átjelentkezését nem veszik figyelembe.) Utólagos átjelentkezésre nincs mód. Ha viszont eleget tett a speciális feltételeknek, és elérte a megjelölt intézmények valamelyikében a felvételihez szükséges pontszámot, az intézmény köteles őt felvenni. A korábbi kedvezmények és preferenciák 1989-től megszűnnek. Az intézmények idén olyan felvételi irányszámokkal dolgoznak, amelyektől lefelé és fölfelé is eltérhetnek. A minisztérium költségvetéséből mintegy 10 százalékos hallgatói létszámemelést tud biztosítani. Az egyetemek, főiskolák a tavalyihoz viszonyítva mintegy 7-8 százalékkal tudják hallgatóik létszámát bővíteni. A ponthatárokat július első hetében a gosodás oly gazdag eszmekörét villantja fel. A visszatekintés csak kós- tolónyi, a francia gondolkodó prózai művének, az Igaz történetnek rádiós adaptációját - a vándor lélek és Arabella párbeszédét - Gálvölgyi János és Miklósy Judit tolmácsolásában hallhattuk. A Perzsa levelek, a Törvények szelleme valamint más vallási és erkölcsi példázatok nagy tudású szerzője hasonlóan az abban az időben divatossá vált szellemi műveletekhez - gondoljunk Candide-ra vagy Gulliverre - hősét különböző korok emberalakjaiba költözteti. Emlékeztet ez a lélekvándoroltatás Madáchéra is, csak ez könnyed, helyenként frivol utazás, tehát ízig-vérig franciás, s aki az idő kútjába dobott alakváltozatokat megéli, ezúttal csak egy szegény borbélylegény. Magyar Hírlapban is közzéteszik. A felvételi bizottságok július 15-ig döntenek majd a felvételekről. A fellebbezésekről: az írásbeli vizsga után a jelölt betekinthet kijavított dolgozatába, szóbeli után is megismerheti elért pontszámait. Ha úgy érzi, hogy szabálytalanul jártak el vele szemben, legkésőbb a betekintést követő második munkanapon tehet észrevételt írásban az intézmény vezetőjéhez, amit három napon belül ki kell vizsgálni. A felvételi döntés után már nem lehet fellebbezni, illetőleg csak a felvétellel kapcsolatos jogszabályok megsértése esetén lehet az elutasító határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül, legkésőbb július 28-ig. A pontszámítási rendszer alapvetően nem változik. De ezután nem vehetők fel azok, akik a felvételi vizsgán nem érik el a 30 pontot, illetve össz- pontszámban a 70-et. A változásokat a tájékoztatón kívül a Jelentkezési levél is tartalmazza, amit valamennyi középiskolába eljuttatnak, illetve az érdekeltek a felvételi behívóhoz mellékelve megkapnák. A jelentkezések határideje: március 1. Egyenesen a rovarvilágból indul, hogy végül elefántbőrből bújjon át az emberébe, nem sok szerencsével. Emberként azután többnyire pórul jár - felakasztják, azután rossz költő vagy boldogtalan eunuch, szerencsejátékos vagy gyönyörű nőért epedő torzszülött lesz. Megannyi különböző, de emberi- hatalmi gyarlóságaink összegyűjtésére alkalmas optika, s mi több, torz tükör az udvar „lelket kikezdő” puhaságáról, Montesquieu egyik kedvenc témájáról; a hatalom dekadenciájáról. Gálvölgyi János számára igazán testhezálló szerep. Ironizálásra olyannyira alkalmas egyéniségéből most ugyan csak a hangja alapján bizonyosodhatunk meg. Turián György rendezését, dramaturgiai munkáját a téma kiválasztásán túl a jól összefogott, a kíváncsiságunkat is ébren tartó, dinamikus előadás is dicséri. Talán ez is a nagy francia sugallata.- br Rádió Á tváltozások Weöres Sándor: Halotti énekek- Jövel, tökéletes Jövel, tökéletes homály! becézve ringass, jó szülém. Bevégeztem már tisztemet, hű voltam szent hitem szerint. Vedd vissza dermedt kezemet, mi ölt, munkált, imádkozott. Vedd vissza lábamat: vele tapostam tarka útjaid. Tartottam asszonyt, gyermeket: parancsodat követtem én. Mit kölcsönadtál: testemet kamatosán megadhatom. Évente lombot vált az ág, a gally-fészek gólyát cserél s míg engem elfelednek, a nevemmel fut száz nemzedék. Emlékem elhull, mint a könny, de az esemény szőttese megőrzi voltom bélyegét, mint őskagylót a sziklaszál. Weöres Sándor Kossuth-díjas költő, író, műfordító, hosszan tartó, súlyos betegség után január 22-én, életének 76. évében elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Művelődési Minisztérium, Magyar írók Szövetsége, Magyar Pen Club, Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja. Salvador Dali meghalt * Életének 85. évében tegnap elhunyt Salvador Dali világhírű spanyol festőművész. Halálát tüdőgyulladás okozta - közölte a kezelőorvosa. * Tévénapló Nemzedékek A TV2 semmitmondó című műsorában (Szimultán) okos vita is kialakulhatott volna, mert a téma érdekes, a résztvevőknek is lenne mit mondaniuk, a vita mégis elmarad, mindenki beéri a puszta tényekkel. A nemzedékekről van szó, szembenállásukról és együttműködésükről, ami mostanában különösen élesen vetődik fel, pedig a kérdés nem mai, már a görög mitológia kezdetén is apák és fiúk harca áll: Uranosz félti hatalmát fiától, Kronosztól, ez pedig az ő fiától, a végül diadalmaskodó Zeusztól. A modern lélektan nevet is adott az ifjonti indulatnak, a „Gegen- vatertrieb” ha nagyon leegyszerűsítjük, az élni akarás ösztöne, s azt jelenti, hogy a fiák, illetve a fiatalok mielőbb szeretnének túladni az apákon, az öregeken. A kérdés egyszerű is, meg nem is. A makacs és nemegyszer érdemtelen öregek gyakran valóban a fiatalok útjában állnak, erről a mai ifjú nemzedéknek bőségesen vannak tapasztalatai, csak így pontatlan maga a kérdésfeltevés, mert érték és érdem nem kizárólag a fiatalság sajátja. Vannak buta, szenilis öregek is, bár aki hetvenéves korában nehéz felfogású, valószínűleg húszévesen sem volt lángész. Irodalmi példát idézve: az öreg Arany sokkal jobb költő, mint a fiatal Reviczky, ami viszont megint csak nem jelenti azt, hogy minden hatalmat az öregeknek kell adni. Ma legkevésbé, mert a leköszönt, illetve leváltott „nagy" nemzedék ahelyett, hogy kitüntette volna magát, csődbe vitte az országot, s a tehetséges új nemzedéknek előbb jóvá kell tennie azokat a hibákat, amelyeket az előttük járóknak el sem kellett volna követniük. Nos, lett volna miről szót váltani, de valahogy a lényeg illant el, mert itt az idő múlása feletti búsongás éppúgy nem segít, mint az indokolatlan jogok követelése. Az életkor mindig állapot, biztos recept pedig semmire nincs. Viszont, aki az értékeket tagadja, fölöslegesen és a saját kárára is, a jövő ellen lázad. Két egyfelvonásos Bácher Mihály két egyfelvonáso- sát láttuk a Kortársaink képernyője című sorozatban. Az Oszkár című Udvaros Dorottya monológja, néha a szenvedély forróságával, máskor unalomba hajlóan fáradtan. A képlet nagyon is ismert: a fiatal nő magára marad egy gyerekkel, a nagynéniével és egy kutyával, ő az a bizonyos Oszkár. A lakás a nagynénié, ezért kell eltartania, épp úgy mint a válás után nála maradt gyereket, pénze alig van, pedig feltehetően jól képzett, hisz műszaki fordításokból él. Állókép, egy állapot rajza, az ifjú hölgyről csak annyit tudunk meg, amennyit életének keretei árulnak el, s végtére azt sem tudjuk meg, hogy szánnunk kell-e, együtléreznünk minden vonzalmával, vagy nyugodtan közömbösek maradhatunk, mert sorsából hiányzik mindén olyan elem, ami a katarzishoz vezetne. A másik darab, a New York-i páros izgalmasabb, s Törőcsik Mari és Mensáros László ott is fel tudja izzítani, ahol a szöveg erre kisebb lehetőséget ad. A szituáció valóban drámai: az idős házaspár a sikertelen élet után, a művészi kudarc keserűségével zárkózik rögeszméibe, s a romlásnak ebben az alvilágában nem jó semmi, mint Kosztolányi versében, „nem jó a nem, s nem az igen”. Két jeles művész vergődik a lehetetlenné vált élet hálójában, s tragédiájukat az jelenti, hogy felmentést sem várhatnak senkitől. Bacher itt igazi írói kvalitásokat mutat fel, a szürrealista elemek pontosan illeszkednek a szörnyű valósághoz, s most már az emlékek is csak arra valók, hogy szemrehányóan idézzék az értelmetlen múltat. A magyar nyelv körül Romlik szép magyar nyelvünk, a tévében is, pedig a nyelvművelés első számú műhelyének kellene lennie, amelynek naponta milliókkal van kapcsolata. Csak néhány feltűnő példa az elmúlt egy-két hétből: A jó szándék is szolgálhat rossz célt. Az ikes igék nyelvünk ékességei, csak meg kellene tanulni használatukat. Az „eszek-iszok” elég általános, de a minap a buzgalom ezt mondatta az egyik bemondóval: -... ahhoz, hogy megindulhassék... " ami legalábbis túlbuzgalom, mert a megindul nem ikes ige, hisz nem mondhatjuk, hogy „megindulik". A szavak jelentése körül is sok a bizonytalanság. „Feneketlen erdő” egyszerűen nincs, kútra vagy tóra illik a jelző, a nagyságrend pedig divatos szó lett, használata hovatovább értelmetlen. Mekkora a tízezer forintos nagyságrend? Egyszerűen arról van szó, hogy valami ennyibe kerül, fölösleges így fontoskodni. Az igekötőkkel is sok a félreértés. Hogyan lehet egy műsorszámot „felkonferálni”? Az „oda" is fölösleges igekötővé lépett elő, bár lehet odaadni, odamenni, sőt odafigyelni is, de a gyakori fordulat, hogy „érdemes arra odafigyelni" akkor is zavaros, ha nem is oda, a távolba, hanem ide, napi gondjainkra kellene felhívni a figyelmet. A szekszárdi postán láttuk az útmutató feliratot: pénzbe- és kifizetés, ahol a rag és kötőjel helyet cserélt, egy naponta elhangzó versike pedig így hangzik a tévében: Pénzével érvelünk,/ többet ér velünk - amihez csak azt tehetjük hozzá, hogy még többet ért volna megszámolni a szótagokat, egy ilyen szerencsés rím esetében ugyanis (érvelünk - ér velünk) kár a zörgő sorért. Igaz, lapunkban is így olvashattuk az ismert rigmust: Ha megcsordul a Vince / tele lesz a pince, pedig az ismeretlen rigmusszerző nyilván nem volt botfülű, hogy így mondta volna, bár ebben az esetben a sajtóhiba gyakori ténye is fennforoghat Tehát több figyelmet a nyelvre, tévében, feliratokban, de a reklámversikékben is, mert ugyan pénzzel élünk, de nyelvünkben is. CSÁNYI LÁSZLÓ A lievardi öv Megjelenik a képernyőn egy sosem látott fiatalember és sosem hallott dolgokról beszél. Mindez az elmúlt pénteken történik a tv 1 -es műsorában, mindössze húsz percig, bebizonyítva azt, hogy kurta idő alatt is lehet sokat mondani. Ismétlés formájában, mert a rövid ismeretterjesztő film az volt, de aki az első alkalommal nem látta - mint sokakkal együtt jómagam -, az így is okulhatott belőle. Várkonyi Nándor jutott eszembe és Szíriát oszlopai arról, hogy egy baltikumi övgyűjtemény motívumaiból miként lehet eljutni az emberiség jelképrendszerének eltűnt évezredek homályába vesző múltjáig. Jelekig, melyek aligha véletlenül ismétlődnek Peruban, Thai- földön, a Baltikumban vagy éppenséggel Skóciában. Persze szemre csak tarkának tűnő, részleteikben ki- elemezhetetlen motívumok sokféleségéhez mely részletek változatai ismétlődésének megismeréséhez számítógépre volt szükség, a jövő már jelenben is köztünk lévő munkaeszközére, melynek használatában (ezt egy másik adásból tudom) épp úgy egyre messzebb kerülünk a ránk sosem szívesen várakozó világ- színvonaltól, mint az élet annyi más területén. Elgondolkodtató műsor volt, örülök, hogy ismételték.... O. I.
