Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-24 / 20. szám

1989. január 24. NÉPÚJSÁG 5 Ön kérdez - mi válaszolunk Mit lehet tenni? „Nehéz így” jeligével kapott levelet szerkesztőségünk, melyben elkesere­detten kérdezi, mit tehetne helyzetük ja­vítása érdekében. Hét évig egyedül ne­velte kislányát, majd egy éve férjhez ment. Huszonegy éves munkaviszonya után a fizetése 5 ezer forint. De mégsem ez a legnagyobb problémája, hanem az, hogy férje fizetése az átlagosnál több - persze csak papíron -, emiatt kb. 30 szá­zalékot adóra vonnak le, 40 százalékot gyermektartásdíjra fizet, 10 százalékot nyugdíjjárulékra. „Szeretnénk közös gyereket, de ilyen körülmények között nem tudjuk vállalni. Egy hónapra egy fő­re 3500 forint jut, természetesen a rezsit nem írtam le. Kérdésem: Jár-e ilyen esetben adókedvezmény, vagy kérhet-e a férj tartásdij-módosítást?” Megkérdeztük Szabó Árpádot, a Tolna Megyei Adófelügyelöség vezetőjét, mi a válasza olvasónk levelére:- A személyi jövedelemadóról szóló 1988. évi Vili. törvénnyel módosított 1987. évi VI. törvény 17. paragrafus (2) szerint a magánszemély összjövedelmé­ből gyermekenként 1000 forint akkor vonható le, ha saját háztartásában lega­lább 3 gyermeket, egyedülállóként 2 gyermeket vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevel. A levélíró házasságban él, egy gyer­meke van, így egy újabb születendő gyermek esetében még nem jogosult a kedvezmény igénybevételére, miután még csak két gyermek lesz a háztartásban. A gyermektartás módosítását a bírósági eljá­rás keretében lehet kérni, ebben az adó­hatóság azonban nem illetékes. Miért nem jár a jubileumi jutalom? Egy paksi olvasónk - aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - a helyi Dunamenti Téesznél dolgozott, s onnan is ment nyugdíjba 1983-ban. 36 év 80 napot igazoltak neki és a 25 évre járó ju­bileumi jutalmat is kifizették. Az elmúlt év őszén tudomására jutott, hogy akinek 35 évet igazolt a munkahelye, annak jár a 40 évre is a pénz. Ezt a termelőszövet­kezet el is ismerte, de azt mondták, mi­vel lejárt az öt év, így nem fizethetik ki. Azt kérdezte levelében, valóban nem jár neki negyven évre a jubileumi jutalom? Dr. Deák Konrádnak továbbítottuk a ta­nácskérő levelet, aki azt válaszolta:- A Munka Törvénykönyve 5. paragra­fus (1) bekezdése szerint: „A munkavi­szonyból folyó igény három év alatt el­évül.” Tanácskérő leveléből kitűnik, hogy 1983-ban nyugdíjazták, munkaviszonya ekkor megszűnt, azóta pedig nem há­rom, hanem öt évnél is több múlt el, jubi­leumi jutalom iránti igénye tehát ma már nem érvényesíthető. Kérhetnek-e adókedvezményt? Kérges Józsefné nagyszékelyi olva­sónk kérte, válaszoljunk levelére. írta, férjével, aki termelőszövetkezeti tag, ne­velnek egy szellemi fogyatékos kisfiút, aki olyannyira beteg, hogy beszélni nem tud, nem szobatiszta és emiatt - sajnos - iskolafelmentést kapott. Kérdése a jö­vedelemadóval kapcsolatos. Azt szeret­né megtudni, kérhetnek-e adókedvez­ményt.- Az 1987. évi VI. számú törvény 17. paragrafusa alapján 1988. január 1 -jétől a súlyosan fogyatékos gyermek után a személyi jövedelemadó alapból havonta 1000 forint levonható azokra a hónapok­ra, melyekben a súlyos fogyatékosság legalább egy napig fennáll - válaszolta a Tolna Megyei Adófelügyelőség vezetője, Szabó Árpád, majd így folytatta:- A fentiek alapján a férj 1988. évi jöve­delméből - amennyiben 1988 egész évében beteg volt a kisfiú - 12 ezer forint adóalap-csökkentő kedvezmény levonható. Ha a férjének csak a termelőszövetke­zettől van adóköteles jövedelme, akkor bevallást nem kell kiállítani. A termelő- szövetkezetnek nyilatkozik, hogy más jö­vedelme nincs, beadja az igazolást arról, hogy a kisfiú fogyatékos és a termelő- szövetkezet a férje adóbevallását rende­zi. Ha esetleg önnek is van adóköteles jö­vedelme, akkor a 12 ezer forint kedvez­ményt az veheti igénybe, aki magasabb jövedelemmel rendelkezik. Visszhang A Népújság január 18-i számában megjelent Környezetvédelmi helyzet Si- montornyán című cikkhez Varga István simontornyai szőrmekikészítő kisiparos írt észrevételeket:- Eleinte öröm töltött el a cikk olvasá­sakor, végre megszűnik a szemetelés, ugyanis ha a gyár árut szállít az állomás­ról, akkor telíti a községet. Itt található kü­lönféle nyersbőrköteg. Sokszor a közle­kedő gépjárművezetők dobják az útszéli árokba, mert veszélyes. Majd fehér gyap­júszerű anyag hullik az úttestre. A bőrgyár környezetvédelmi főelőadó­ja nem tesz annak érdekében, hogy a környezetszennyezés egyszerű és költ­ségmentes szabályait betartsa vagy be­tartassa. Úgy rakodjanak a gépjárműre, hogy az ne essen le. A fehér, gyapjúszerű anyagot, könnyű árut letakarva kell szál­lítani, hogy a szél ne fújja tele az egész községet. Az a vállalat, amelynek gépjár­műve szemetel, például krómforgácsot, köteles a lehulló részt eltakarítani. Sorolhatnám még, de felháborodással töltenek el dr. Horvai Júlia, a gyár környe­zetvédelmi főelőadója meggyőző ellen­érvei és ő kijelenti, hogy saját gyűjtőhe­lyük van, a szállítást-tárolást szigorú bel­ső szabályzat szerint végzik. Felháboro­dásom még növekedik, mikor mondja dr. Horvai Júlia, hogy a községben sok „ma­szek tímár” is dolgozik és azzal senki sem foglalkozik, hogy ök mit csinálnak a krómos hulladékokkal, talán éppen ilyen műhelyből származnak azok a zöld hal­mok is. Helyesnek tartanám, ha a környezet- védelmi főelőadó mielőtt bárkit rágalmaz vagy sérteget, győződjön meg a tények­ről... Tudomásom szerint a községben engedélyezetten két tímár dolgozik. Ka­pacitásunk körülbelül 100-300 különbö­ző szőrmés bőr. Ez kis mennyiség. Nem rendelkezünk krómfaragógéppel sem, így nem keletkezhet krómos hulladék. A zöld színű krómiszap is csak börgyári termék lehet, mivel a szőrmekikészítés iszapszerü krómot nem használ. Csikós­tőttős Fotó: G. K. Nyugdíjasoknak az adóbevallásról Az alábbiakban néhány fontos infor­mációt szeretnék közölni a nyugdíjasok adózásáról, adóbevallásáról. A személyi jövedelemadó rendszeré­nek rájuk vonatkozó legfontosabb sajá­tosságát kell első helyen megemlíteni, mely szerint maga a nyugdíj, teljes ösz- szegét tekintve bármekkora is, adómen­tes. Tehát akinek a nyugdíján kívül sem­miféle más adóköteles jövedelme 1988- ban nem volt, annak nincs dolga az adó­bevallással kapcsolatban. Mentes továbbá a nyugdíj és az amel­lett szerzett adóköteles jövedelmek ösz- szegének évi 96 000 Ft-ot meg nem hala­dó része. Ez is sokakat érint, s a teendő már többféle lehet. Sokaknál előfordul, hogy a nyugdíj és az egyéb jövedelmek együttes éves összege a 96000 Ft-ot nem éri el, általában ilyenkor sem kell adóbevallást adni. De például ha év köz­ben a nyugdíjastól adóelőleget vontak le, s az előbbiek szerint mégis mentesség il­lette volna meg, az adóelőleget vissza kell igényelni. Ennek is kétféle módja van. Abban az esetben, ha az „egyéb” jövede­lem kizárólag munkaviszonyból (munka­bér) származik, s a foglalkoztatás 1988. december 31-én is fennállt, a nyugdíjas az adóját (adóvisszatérítését) a munkál­tatóval számolja el, így adóbevallást ad­nia szintén nem kell. Minden más esetben adóbevallást kell adni. A teljesség igénye nélkül a leggya­koribb eseteket felsoroljuk.- Akineka nyugdíja külföldről származik;- aki év közben ment nyugdíjba és adóvisszatérítési igénye van;- akinek a jövedelme a nyugdíjjal együtt összevontan az évi 96000 Ft-ot meghaladta és 1988. december 31-én nem állt munkaviszonyban, nincs tehát olyan munkáltató szervezet, mellyel el­számolhatna;- akinek az adóköteles jövedelme több forrásból származik, pl. bérleti díj, vállal­kozás jövedelme, nem úgynevezett kis összegű - 2000 Ft-ot el nem érő - egyébként adóköteles kifizetés, vagy be­vételeivel szemben költséget kíván el­számolni. Fontos tudnivaló, hogy a munkavi­szonyban álló nyugdíjast is megilleti az alkalmazotti kedvezmény havi 1000 Ft- os összege, továbbá aki az 1988-as év­ben akár csak egyetlen napig is nyugdí­jas volt, egész évben, illetve egész évre vonatkozóan a nyugdíjasokra vonatko­zó kedvezőbb szabályok szerint adózik. E rövid terjedelmi keretek között csak a legalapvetőbb szabályokkal volt mó­dunk foglalkozni, de adózással kapcso­latos bármilyen gondjuk megoldásában készséggel áll rendelkezésükre az APEH valamennyi ügyfélszolgálati irodája. APEH Tolna Megyei Igazgatósága Jogszabályokról - röviden A személyzeti szakképzés rendjéről szól a Miniszterta­nács 88/1988. (XII. 20.) MT számú rendelete, amely sze­rint a munkáltató a személy­zeti munkakör ellátását kö­zép- vagy felsőfokú szakképesítéshez kötheti. Felsőfokú személyzeti szakképe­sítést egyetemi, főiskolai, középfokú szakképesítést pedig legalább középis­kolai végzettség birtokában lehet szerez­ni. Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy ki és milyen körülményekre figye­lemmel adhat mentesítést a személyzeti szakképesítés alól, előírja, hogy a szak- képesítést nyújtó tanfolyamokat munka- időalap-kímélő módon, önköltséges ala­pon kell megszervezni, s hogy a tanfo­lyam költségeit a hallgató fizeti, a költsé­gekhez a munkáltató hozzájárulhat. A rendelet melléklete tartalmazza a sze­mélyzeti szakvizsgák vizsgaszabályzatát. A Minisztertanács 89/1988. (XII. 20.) MT számú rendelete a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szól, meghatározza, hogy mi a közúti közlekedési szolgálta­tás, ki végezhet ilyen tevékenységet, s e tevékenység végzéséhez milyen enge­délyre van szüksége jogi személynek, jo­gi személyiséggel nem rendelkező gaz­dasági társaságnak, magánszemélynek. Kimondja - többi között -, hogy üzem­ben tartási engedély annak a kisiparos­nak adható, aki a közúti szolgáltatáshoz használt jármű vezetéséhez szükséges vezetői engedéllyel és pályaalkalmassági minősítéssel rendelkezik, és a jogsza­bály mellékletében meghatározott szak­tanfolyamot elvégezte. Jó tudni, hogy közúti közlekedési szolgáltatáshoz hasz­nált jármű - a rendeletben írtak kivételé­vel - közúton vagy más közterületen nem tárolható, a közúti közlekedési szolgálta­táshoz csak megfelelő esztétikai és jó műszaki állapotú jármű használható, árutovábbításhoz pedig csak olyan jár­mű, amelyen - a rakomány megóvása és rögzítése céljából - a szükséges rak- szerek és rakodóberendezések rendel­kezésre állnak. Előírja a rendelet, hogy a személytaxit mivel kell felszerelni (többi között viteldíjjelző készülékkel), hogy személygépkocsival díj ellenében fuva­rozni - néhány kivételtől eltekintve - nem szabad, s a fuvarozás alatt itt áruszállítás értendő, ugyanígy előírja a tehertaxi fel- szerelési tárgyait, rendelkezik a gépjár­műügyek intézői részére előirt képesí­tésről, arról is, hogy milyen esetekben van szükség nemzetközi gépkocsiveze­tői igazolványra. A közúti járművezetők pályaalkalmas­sági vizsgálatáról a 11/1988. (XII. 20.) KM-BM szám alatt adott ki együttes ren­deletet a közlekedési miniszter és a bel­ügyminiszter. A jogszabály megjelöli a pályaalkalmassági vizsgálat célját, majd előírja, hogy mikor szükséges előzetes és mikor rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat. Csupán példálózva említjük meg, hogy előzetes ilyen vizsgálat szük­séges - többek között - fuvarozást, díj el­lenében személyszállítást végző gépjár­mű vezetéséhez, rendkívüli pályaalkal­massági vizsgálatra kerül sor pl. a ren­dőrhatóság, ügyészség, bíróság kezde­ményezésére, a járművezetőnek vagy munkáltatójának kérésére stb. Rendel­kezik a jogszabály a pályaalkalmassági minősítésről, arról is, hogy a vizsgálat el­végzésére vonatkozó kérelmet hová kell benyújtani és kimondja: „Ha a járműve­zetőt alkalmatlannak minősítették, ugyanabban vagy magasabb kategóriá­ban újabb pályaalkalmassági vizsgálatot a jogerős döntéstől számított két év eltel­tével kérhet.” Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 64. számában jelentek meg és 1989. évi január hó 1. napjában hatályba léptek. DR. DEÁK KONRÁD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents