Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-20 / 17. szám
2 Képújság 1989. január 20. Soron kívüli kormányülés Jaruzelski kész volt lemondani Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke mindkét funkciójáról bejelentette lemondását, arra az esetre, ha a Központi Bizottság nem szavaz bizalmat a Politikai Bizottságnak. Csatlakozott hozzá Mieczyslaw Rakowski kormányfő, Czeslaw Kiszczak belügyminiszter és Florian Siwicki nemzetvédelmi miniszter is - ez derül ki a PAP lengyel hírügynökség jelentéséből, amely a kedd éjszakai maratoni, közel nyolcórás zárt KB-ülés néhány részletét tárja fel. A hírügynökség szerint a párt vezetése a politikai és a szakszervezeti pluralizmus kérdésében kialakult rendkívül nagy véleménykülönbség miatt kérte a zárt ülést, ahol Jaruzelski több alkalommal is szót kért, és minden erejével igyekezett meggyőzni a KB tagjait a PB politikai irányvonalának helyességéről, azaz lényegében arról, hogy kellő biztosítékkal ugyan, de elengedhetetlen a „Szolidaritás” legalizálása. A viharos vitában Jaruzelski vetette fel a bizalmi kérdést. Ragaszkodott ahhoz, hogy szavazzanak a Politikai Bizottság sorsáról, amely a szavazás idejére elhagyta a tanácskozási termet. A szavazás, amelyet a KB legidősebb tagja, Henryk Jablonski, az államtanács egykori elnöke vezetett, 4 tartózkodással megerősítette funkciójában a párt vezető testületéit, Wojciech Jaruzelskivel az élen. A két részben - decemberben és januárban - tartott központi bizottsági ülés tehát nemcsak lefolyásában példa nélküli a LEMP történetében hiszen még egyszer sem fordult elő, hogy a Központi Bizottság szavazott volna a vezetéssel szembeni bizalom kérdésében -, de az ülésről való tájékoztatás is egészen szokatlan. Ugyanis Így az egész lengyel közvélemény tudomást szerezhetett mindarról, ami a viharos zárt ülésen történt, még ha némi késéssel is. Mig a Politikai Bizottság tézisei fölött szinte vita sem volt és a KB tagjai egyhangúlag fogadták el a párt szerepéről és a párton belüli reformokról szóló előterjesztést, addig a pluralizmusról szóló állásfoglalás, ami mindenekelőtt a párt viszonyát határozza meg a „Szolidaritáshoz" 143 „igen” -, 32 ellenszavazatot kapott, és 14 volt a tartózkodás. A KB csütörtökön nyilvánosságra hozott határozata egyebek között leszögezi: a KB olyan szervezeti és működési módosításokat hajt végre a pártban, amelyek lehetővé teszik hatékony működését a pluralisztikus társadalomban a piaci szocializmus keretei között. A LEMP-nek a dolgozók érdekeit, ezen belül mindenekelőtt a munkásosztály érdekeit képviselő, demokratikus tömegpárttá kell válnia, olyannak, amely képes felépíteni a modern szocializmus Lengyelországát, biztosítani a társadalmi igazságosságot, az egész társadalom részvételét a hatalom gyakorlásában, az emberi és az állam- polgári jogok maradéktalan érvényesülését. Mindezt úgy, hogy a párt felhagy a közvetlen irányítás és beavatkozás gyakorlatával. A hatalom gyakorlása a demokratikus parlamentarizmus keretei között a jelenleg létező három párt koalíciójában valósulna meg, úgy, hogy abban részt kapna az alkotmány talaján álló ellenzék is, amely politikai klubokban és más társaságokban egyesülhetne, tehát nem alakítana pártokat. A három szövetséges párt és az őket támogató keresztény világi szervezetek együttműködése ideológiai és politikai önállóságuk tiszteletben tartásával közös program alapján történnék, mig a többi politikai erő egyfajta „nagykoalícióban”, a lengyel népfront szárnyai alatt hozna létre reformszövetséget, reformkoalíciót. A párton belül növelni fogják a pártszervezetek, az alapszervezetek önállóságát. Lehetővé teszik az úgynevezett horizontális szervezeti struktúrák kialakítását is, de fenntartják a demokratikus centralizmus elvét, amely teljes szabadságot hirdet a döntések előkészítésében, és teljes egységet a határozatok végrehajtásában. A Lengyel Egyesült Munkáspárt, miközben saját tagjain keresztül érvényesíti befolyását a gazdaság és az állam irányításában, nem vonul ki a gyárakból, üzemekből. A LEMP minden szervezete nagy energiával fog részt venni az új választási törvény kidolgozásában, a választási harcra való felkészülésben, és töretlenül készül az idén esedékes országos pártértekezletre, valamint részt vállal az országos ideológiai értekezlet munkájában, az új szervezeti szabályzat és a módosított pártprogram kidolgozásában. Erősíteni kell a kormány politikai karakterét, a testületnek ki kell alakítania saját arculatát - állapították meg egyhangúlag a Minisztertanács csütörötkön megtartott, soron kívüli ülésén, amelyen megalakították a kormány szűkebb körű, hattagú kabinetjét is. Az összejövetelen, egyetlen napirendi pontként a kormányzat működési mechanizmusának kérdéseit vitatták meg a résztvevők. Az eszmecseréről dr. Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke tájékoztatta Frank Róbertét, az MTI munkatársát. Elmondotta: a kormány az utóbbi években rendszeres időközönként áttekintette munkamódszerét, kritikusan elemezte döntési mechanizmusát. Németh Miklós kormányfői ténykedése idején ez volt az első alkalom, amikor időt szenteltek e kérdések áttekintésére. A kormány tagjai között egyetértés alakult ki abban, hogy a markáns politikai álláspont kialakításához a kormánynak jól átgondolt stratágiai koncepcióra van szüksége, ennek részeként - egyebek között - világosan megfogalmazott gazdaságpolitikára, szociális és művelődési programra. Az ülés eredményeként értékelhető: a kormány világosan körvonalazta azt az álláspontját, hogy a Minisztertanács nem érdekegyeztető, hanem döntéshozó fórum. Az érdekegyeztetést a döntések előkészítésének különböző fázisaiban kell megvalósítani. Ezzel összefüggésben arra kötelezte az ülések egyes napirendi pontjainak előterjesztőit, hogy végezzenek széles körű érdekfeltáró tevékenységet, folytassanak vizsgálatokat a tervezett döntések várható hatásairól és végrehajtásuk feltételeiről. Arról is határoztak, hogy a Minisztertanácson belül a jövőben egy szűA már így is mamutintézménynek számító szekszárdi 505. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet jelenlegi 72 osztálya helyett a következő tanévben 80-81 osztályt kell hogy indítson. A tetőző demográfiai hullám levezetésére azonban pillanatnyi feltételei mellett képtelen az iskola ahhoz, hogy ennyivel több tanulót fogadhasson, újabb tantermekre lenne szükség. Az iskolavezetés elképzelése szerint a kényszermegoldást a kollégium egyik szintjének oktatási célra való átalakítása jelentené, amelynek becsült költsége 1,5-2 millió forint. A megyei tanács művelődési osztálya azonban nem támogatja a javaslatot. A szakmunkásképző tantestülete ezért tegnap délutánra meghívta Péter Szigfrid országgyűlési képviselőt, a megyei párt1 bizottság első titkárát, hogy feltárják előtte gondjaikat, s támogatását kérjék. A megbeszélésen részt vett Póla Károly, a megyei művelődési osztály vezetője, valamint Jankovics Lajosné városi művelődési osztályvezető is. Babai Zoltán igazgató előterjesztése után Póla Károly beszélt a város és a megye férőhelygondjairól. Megértését fejezte ki az oktatásügy helyi feladataiban mindig is sokat vállalt az intézmény problémáival kapcsolatban, de hangsúlyozta, hogy a kollégium átalakításával, s az iskolamonstrum jellegének konzerválásával pedagógiai szempontból nem ért egyet. Átmeneti megoldásnak azt javasolta, hogy ha a Bezerédj szakközépiskola tanulói kiköltöznek (saját új termeik felépültével) a Pázmány téri öt tantermes épületből, akkor a szakmunkásképző kebb körű kabinet működik. Ez nem döntési fórum, hanem sokkal inkább a kormányzati politika formálásának műhelye, a stratégiai kérdések megvitatásának színtere lesz. A kabinetnek állandó tagjai: a miniszterelnök és helyettese, az államminiszterek, valamint a belügy-és a külügyminiszter. A kabinet munkájában - teljes jogú tagként - mindig részt vesz az a miniszter is, akinek ügykörét, a kabinetülés napirendjének témája érinti. A soron kívüli ülésen döntöttek arról is, hogy megszüntetik a Miniszter- tanács mellett működő tervgazdasági bizottságot. Ezzel megszűnik az utolsó kormánybizottság is. Nyilvánvalóvá vált a vitában, hogy a megnövekedett koordinációs feladatok ellátására, az érdekegyeztetés hosz- szadalmas és bonyolult mechanizmusának kereteként továbbra is működtetni kell kormányzati fórumot. Erre azonban a jelenlegi körülmények között a bizottsági rendszernél alkalmasabb a kollégiumi forma. A már tevékenykedő tanácsi és társadalompolitikai kollégium mellett több új alakul, ezek természetesen döntés-előkészítő, érdekegyeztető és a kormányzati politikát alakitó testületek lesznek. Végül a vitában nagy teret kapott az Országgyűléssel, bizottságaival és a képviselőkkel kapcsolatos kormányzati magatartás. A Minisztertanács tagjai úgy foglaltak állást, hogy minden országgyűlési ülésszak előtt - külön napirendként - tárgyalnak a parlamenti munkára felkészülés kormányzati tennivalóiról. Az ülésszakot követően is minden alkalommal napirendre tűzik az Országgyűlésen elhangzottakból adódó kormányzati feladatokat, s meghatározzák a miniszterek ezzel kapcsolatos konkrét teendőit - mondotta végezetül Raft Miklós. egyes osztályai oda kerüljenek ősztől. A művelődési osztály eddigi erőfeszítéseit feltáró hozzászólását követően a pedagógusok mondták el véleményüket. Idegesség, eleinte visszafogott, később nyíltan előtörő indulat fűtötte szavaikat. Felrótták a fenntartó szerveknek, hogy nem gondoskodtak kellőképpen a tizennégy évvel ezelőtt megszületett, s azóta kiszámíthatóan bölcsődébe, óvodába és általános iskolába beiratkozó gyerekek elhelyezéséről, s nem tervezték hosszú távra a középiskolás korosztályokkal való foglalkozást sem. Ezután Jankovics Lajosné vázolta fel, milyen nehézségekkel küzdenek az általános iskolák, amelyeket azonban még mindig jobban meg lehetne tölteni gyerekekkel, ha erre égető szükség van. A javaslatot elutasították a pedagógusok, hiszen ezzel saját kollégáik rovására „oldódna meg” a gondjuk. Aztán annak ellenére, hogy kijelentették, nekik a tanítás és nem a feltételek megteremtése lenne a feladatuk, számos ötletet soroltak fel. A laktanya, a Munkásotthon, az SZMT- székház, az MSZMP Oktatási Igazgatósága szerepelt az alternatívák között, közben újra és újra visszatérően egy iskola megépítésének szükségessége. Péter Szigfrid válaszában elismerte a kérések jogosságát. Egyetértett azzal, hogy alakuljon egy bizottság - pedagógus, építész, államigazgatási szakember -, amely megvizsgálja az említett épületek oktatási hasznosításának lehetőségét. Megigérte, hogy mindebben segítséget nyújt. A háromórás vita során megoldás végül is nem született, ezért a témára a közeljövőben visszatérünk. _ cser Viták a népfrontban a népfrontról Milyen feladatokat kell felvállalnia a népfrontmozgalomnak? A kérdésben meglévő felszólító hangsúlyt mintha mérsékelték volna a mozgalom jövőjét, társadalmi szerepvállalásának lehetőségeit feszegető, országszerte lezajló viták. A napokban a megyénk városaiban tartott és a megyei népfrontbizottsági ülések - elnökségi és bizottsági megbeszélések a parancsoló „kell” helyére sok helyütt az „érdemes"-t illesztették. Hogy mire képes és mit érdemes felvállalnia, ahhoz a mozgalomnak konkrétabban meg kell határoznia tevékenységének határait - állapították meg Szekszárdon a városi, és tegnap a megyebizottsági vitán is, amelyen a különböző társadalmi szervek képviselői vettek részt. A hangsúlyt a társadalompolitikában vállalható, hagyományos feladataira tették. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa által összeállított vitairat, amely a konzultációk kiindulópontjául szolgál, természetesen csak elvi kereteket ad. Azonban új vonása, hogy a népfrontnak a jövőben a Magyar Szocialista Munkáspárttól fokozatosan függetlenedve, autonóm mozgalomként kell megszerveznie önmagát. A jelenleg folyó megbeszélések a népfront őszi, várhatóan október elején megtartandó IX. országos kongresszusát készítik elő. Mint az a társadalmi szervezetek képviselőinek körében tegnap tartott konzultáción is hangsúlyt kapott, a népfront hagyományaihoz híven alkotmányos talajon, a szocialista elveket és a szövetségi politikát nem sértve kíván dolgozni továbbra is. Az új nemzeti közmegegyezés azonban egy esetleges többpártrendszernek megfelelő, tartalmában ás módszereiben is megújuló stratégiát követel a népfronttól, amelyen belül a választásokban, a népszavazásban betöltött szerepe, közjogi funkciói fognak alapvetően fontos hangsúlyt kapni. Továbbra is döntő szereplője kíván lenni az egyházakkal való érdekegyeztető munkának, és a jelek szerint a nemzetiségi kérdést - azon belül a cigányság gondjait -, vagy a nagycsaládosok, a fogyasztók érdekvédelmét sem sietnek felvállalni más szervezetek. Természetesn ebben a feladatkörben alapvető a különböző szervezetekkel való együttműködés, s mint Varjas János megyei titkár fogalmazott, nem az a döntő kérdés, hogy a különböző önszerveződő, alternativ társadalmi csoportok menynyire kívánnak együttműködni a mozgalommal, hanem, hogy a népfront hogyan tudja fölerősiteni társadalmi szövetségi státusát, hogyan tud közös érdekek közvetítőjévé válni. Cáfolat Híre kelt: a munkásörök aláírásokat gyűjtenek dr. Pálfi Dénes, Zalaegerszeg 3. számú választókerülete országgyűlési képviselőjének visszahívására, mert nem szavazta meg az idei költségvetést. Az értesülés a Magyar Nemzet, illetőleg a Magyar Hírlap csütörtöki számában látott napvilágot, s elhangzott a Magyar Rádió ugyancsak csütörtöki Déli krónikájában is. Borzák Lajos, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának szóvivője nyilatkozatban cáfolta a hír hitelességét: vizsgálatuk szerint a Zala megyei munkásőrök ilyen akciót nem kezdeményeztek, aláírásokat nem gyűjtöttek, s nem is gyűjtenek. Kovács József, a Munkásőrség megyei parancsnoka az esetről értesülve személyesen kereste meg dr. Pálfi Dénest, aki tájékoztatásul közölte: ő sem hivatalosan hallott az ügyről. A parancsnok és a képviselő egyébként abban is megállapodott, hogy dr. Pálfi Dénes január 26-án külön is találkozik a választókerületében élő munkásőrökkel, megismerkedik életükkel, önként vállalt tevékenységükkel, s tájékoztatja őket képviselői munkájáról. A megyei NEB tárgyalta Joghézagok, etikátlan vezetői magatartás- Több olyan ügy van jelenleg is folyamatban, ami a tanácsi vezetéssel való egyeztetést igényelné, de nem jutunk előbbre, nincs hatáskörünk, csak leve- lezgetünk, mást nem tudunk tenni - kezdte Merkl Ferenc, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a NEB szerepével, jogkörével kapcsolatos gondokra irányítva a figyelmet legutóbbi, tegnapi ülésükön. Ez a kijelentés a jelen lévő tagok teljes egyetértésével találkozott, mivel a mai magyar közvélemény olyan gondok, problémák megoldását várná a népi ellenőrzési bizottságoktól, amelyek a legtöbb esetben a jogi szabályozatlanságból erednek és ilyenkor a népi ellenőrzés tehetetlen. Hiszen az, hogy egyes emberek a jogi hézagokat kihasználva jutnak a többiek kárára jogtalan előnyökhöz vagy nyújtanak segédkezet ehhez másoknak a morális, etikai probléma és nem büntetőjogi kategória.- Ilyen morális kérdésekkel, etikátlan vezetői magatartással szemben csak a nagyobb nyilvánosság bevonásával lehet harcolni - mondta ki többek véleményét a bizottság tagja, Máté János, és a NEB ennek érdekében megtesz mindent. Az ülésen az elnöki beszámolón kivül javaslat hangzott el a Tolna Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1989. évi ellenőrzési tervére, majd a bizottsági tagok kötetlen beszélgetés keretében tekintették át a szervezetüket érintő aktuális kérdéseket, A szekszárdi ülésen részt vett Sándor István, a KNEB közgazdasági főosztály- vezetője is. - fké B. R. Betöréssel a korrupció ellen Egy magát megnevezni nem kívánó kínai fölöttébb szokatlan módon kíván eleget tenni a Kínai Kommunista Párt és a kormány ama felszólításának, hogy minden tisztességes állampolgár vegye fel a harcot a pártban és a kormányzati szervekben elburjánzott korrupció ellen, a tiszta és becsületes kormányzás érdekében. A névtelen kínai ugyanis közönséges betörő, akit Kínában is az élősdi elemek közé sorolnak. Sajtójelentések szerint ismeretlen tettes betört egy - ugyancsak névtelen - megyei tanácselnökhelyettes lakásába és eltulajdonított 30 karton drága külföldi cigarettát, két színes televíziót, két fényképezőgépet, pontosan meg nem határozott mennyiségű aranyékszert és készpénzt. Az eset érdekessége az, hogy a károsult káder a betörésről nem tett feljelentést a rendőrségen. Ezzel a történetnek vége is lehetett volna, ha nem áll be a meglepő fordulat: ugyanis a betörő tette meg a feljelentést önmaga ellen.... Levélben közölte a rendőrséggel a betörés pontos helyét, idejét, és leltárszerűen felsorolta, hogy mi mindent orzott el a vezető lakásából. Tudatta a rendőrséggel, hogy amennyiben veszik maguknak a fáradságot és hajlandók kinyomozni: a károsult vezető miből vette vagy honnan szerezte a szóban forgó javakat - akkor kész személyesen feladni magát és vállalni törvénytelen cselekedetének törvényes következményeit. A tanárnak az a dolga, hogy tanítson Viharos tantestületi értekezlet az 505-ösben Meghívták: az országgyűlési képviselőt is
