Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-18 / 15. szám
1989. január 18. TtÉPÜJSÁG 5 Tudósítóinktól Mi foglalkoztatja az embereket ilyenkor év elején? A KNEB első félévi ellenőrzési terve Nagyszokoly: Felszámolják a sertésállományt Nagyszokoly lakosságának nagy része kistermelői állattartással foglalkozik, ezen belül sertéshizlalással. Köztudott, hogy 1988 őszén a kedvezőtlen időjárás miatt kb. 30-40 százalékkal kevesebb kukorica termett. A termeléskiesés mellett a táp ára pedig rendkívüli módon megelkedett, ezzel szemben a minőség viszont romlott. Községünkben már példa van arra is, hogy felszámolják a sertéshizlalást, hisz hangoshiradón keresztül nap mint nap hallható, hogy „sertés van eladó”. Nem éri meg a sertéseket meghizlalni, mert a velük való foglalatosság, a takarmányozási költségek meghaladják a felvásárlási értéket. Jelenleg a kistermelő egyáltalán nem számíthat a sertések tartásánál haszonra, hanem egyértelmű a mínuszba való futás. így, aki eddig sertést tartott, igyekszik felszámolni, vagy csak saját célra fog hizlalni, de további értékesítésre már nem. Elgondolkodtató, hogy addig, amíg a falusi ember saját célra azért majdcsak meghizlalja a sertést, addig a városban élők számára plusz munkával ezt már nem teszi meg, mert neki egyáltalán nem éri meg. Félő, hogy a jövőben - ez lesz az eredménye ennek az elhamarkodott vagy talán nem kellőképpen megfontolt központi intézkedésnek. Ugyancsak gondolkodik a községben pár gazda is, aki még tart ugyan szarvas- marhát, hogy az állami támogatás beszüntetésével (mely 1 tehétn után 2100 forint, a második és minden további tehén után 4500 forint volt) érdemes-e foglalkozni. Községünk egész lakossága nagy elkeseredéssel vette tudomásul az 1989. január 9-én bekövetkezett és a majd várható áremelkedéseket is. Egyre nagyobb terhet ró az emberekre a megnövekedett áremelkedés, fokozza az elkeseredést körükben. Különösen nagy gondot jelent ez az alacsony nyugdíjjal, illetve járadékkal rendelkezőknek, akiknek a téli fűtési szezon ideje alatt csak tüzelőre volt elég a járandósága. Ezek az idős, munkában megfáradt emberek még a gyermeküktől sem várhatnak anyagi támogatást, hisz a megélhetés azoknak is nagyon nehéz, főleg ott, ahol kettő vagy ennél több gyermek tartásáról kell gondoskodniuk. GULYÁS ISTVÁNNÉ Felsőnyék: Pluszmunkával pótolni a hiányzó pénzt A mindennapok általános gondjain túlmenően - amelyek az egyre nehezedő megélhetésből, a romló életszínvonalból adódnak - személyes, egyedi problémák is foglalkoztatják a felsőnyéki embereket Az egyik volt szobafestő kisiparos például arról panaszkodik, hogy a lakosságnak nincs pénze az otthona kifestésére, ezért a keresetéből nem tud megélni, így kénytelen szüneteltetni az iparát és más területen keresni munkát Egyre többen igyekeznek pluszmunkával pótolni a családi kasszából hiányzó pénzt A háztáji gazdálkodás erőteljes élénkülése tapasztalható, amelyet a felvásárlási árak és az állami támogatások nagyobb mérvű növelésével kellene segíteni. A demokratizálódó társadalmunk láttán sokakban felvetődik az óhaj, hogy e folyamatnak a fuvallata mielőbb érjen el mindenkihez, mert a szövetkezeti demokrácia, az igazságosság elve igen gyakran csorbát szenved. A beszélgetések alkalmával felvetődött többször, hogy üdülésre, pihenésre, szórakozásra egyáltalán nincs se idő, se pénz, amit igyekeznek tudomásul venni, de sosem törődnek bele. KESERŰ JÓZSEF Attala: Mi lesz velünk, hogyan alakul a jövő'? Talán még sohasem volt ennyire azonos az emberek beszédtémája Attalán, mint manapság. Az utcán, a boltban, a fodrásznál, a presszóban mindenütt ugyanaz a visszatérő kérdés: Mi lesz velünk, hogyan alakul a jövőnk, milyen többletterhet kell még elviselnünk? Mert bizony nagyon sokan élnek még falun is havi bérből, mindenféle pluszjövedelem nélkül. Bár a köztudatban az él, hogy falun azért mégiscsak könnyebb az élet, mert ott lehet állatot tartani, zöldségfélét termeszteni, és így olcsóbbá tehető a család élelmezése. Csakhogy mindez manapság már nem igaz. Ugyanis a háztáji termeléshez szükséges anyagok és eszközök ma már nagyon drágák, így a háztáji termelés komoly anyagi befektetést igényel. A tevékenység pedig sok esetben már nem, vagy csak alig jövedelmező. A családi élet szükségleteit kielégítő fogyasztási cikkek túlnyomó hányadát a falusi ember is a kereskedelemben vásárolja meg. így a szokatlan ütemben növekvő árak a falusi ember közérzetét befolyásolják. Mindezt tetézi az ellátásnak a városi ellásához mért alacsonyabb színvonala. Ezenkívül a havi bérek is alacsonyabbak, mint a városban dolgozó embereké. A családalapítás, pályakezdés a megemelkedett lakásépítési kölcsön kamata miatt, szülői támogatás nélkül, szinte teljesen lehetetlen. A falusi ember mindennek ellenére ma még csak panaszkodik, máralig-alig reménykedik, nem sztrájkol, hanem kitartóan küzd a megélhetésért KOVÁCS JÓZSEFNÉ Kaposszekcső: Többet termelni a kiskertekben- Mi foglalkoztatja most, az újév kezdetén? - tettük fel a kérdést Décsy Gyula ma- gánuvarozónak Kaposszekcsőn.- Azt hiszen, engem is, mint mostanság mindenkit, az árak emelkedése. Bár az is igaz, hogy a rám és a családomra vonatkozó hatásán még nem is igen volt időm gondolkodni, mert bármilyen furcsán hangzik is, nekem az áremelkedés igen sok munkát adott Mint magánfuvarozó, ilyenkor télen elsősorban a falu lakosságának fűtőanyag-szállításáról gondoskodom, és az utóbbi hetekben ugyancsak meszaporo- dott a munkám. A szén áremelkedése miatt az emberek igyekeznek olyan mennyiségeket beszerezni, amennyit csak el tudnak tárolni és nem utolsósorban, amennyit a pénztárcájuk enged. Volt olyan megrendelőm, aki az utolsó forintját is szénre költötte, mondván, hogy enni bármit lehet, hogy jóllakjék, de a kályha csak szénnel melegít. Az emberekkel való találkozásom során azt tapasztaltam, hogy különbözőképpen reagálnak az áremelkedésre. Az idős, dolgozni már képtelen, alacsony nyugdíjasok kétségbeesetten gondolnak az előttük álló néhány évre. Az életerős, dolgos fiatalok lázasan keresik a lehetőségeket arra, hogy milyen pluszmunkával teremtsék meg megélhetésük viszonylag elfogadható színvonalát Én úgy gondolom, hogy a falusi emberek többsége még többet fog a jövőben a háztájiban, a kertben termelni, hogy a család egész évi szükségletét biztosítsa. Hogy mit csinálnak azok az emberek, akiknek erre nincs lehetőségük, azt nem tudom, azt hiszem, nekik sokkal nehezebb lesz. SITKÉI ZOLTÁNNÉ Belecska: Egy jobb életszínvonal megélését várjuk Belecskán érdeklődéssel és ki-ki a maga fogékonysága arányában ismerkedik meg a társadalmi mozgásokkal, a gazdasági életben jelentkező folyamatokkal. Benne élnek az információk áramlásában. A családi, rokonsági, baráti beszélgetések, az utcai párbeszédek során kivétel nélkül szóba kerülnek a bér- és árintézkedések. Az áremelések időszakában sok a találgatás, a becslés. Jogosan féltik életszínvonalukat. És ha csak néhány hétre is, de felvásároltak lisztet, cukrot, sót, ecetet, mosószert, étolajat és sok minden egyebet. A családfenntartó felnőttek és az egyedül élő nyugdíjasok hangulata, a közhangulat szorongással teli, megélhetési kalkulációkkal, számításokkal, előre vetített családi fogyasztási beosztásokkal tarkított Az előző év hasonló időszakához viszonyítva csökkenő tendenciát mutat az életszínvonal. A vegyesbolt gyors árufeltöltés után szomjúhozik. És mint mindig máskor, most is - minden más vegyes érzület ellenére - bizakodóak az emberek. A jó és elégséges áruellátásban, árukínálatban hisznek és bíznak. Nem tudjuk elkerülni a szembenézést. Egy tisztább, áldozatosabb, becsületesebb életszínvonal megélését várjuk. És bízunk, hogy az új viszonyokra, s minden gyötrő kérdésre a vártnál gyorsabban megérkezik a felelet. FÜREDI JÁNOS Tamási: Miből, mit, és hogyan? „Mi foglalkoztatja önt az 1989-es év elején?” - ezt a kérdést tettem fel a hét elején Tamásiban néhány „hétköznapi” embernek. Készségesen válaszoltak, de névtelenségben kívántak maradni. Középiskolás tanuló: - Szeretnék továbbtanulni, készülök a felvételi vizsgára. A megnövekedett keretszámok biztatóak. Az érdekel legjobban, hogy vajon felvesznek- e. Remélem, a szüleim tudják biztosítani a taníttatásomat. Hetven év feletti nyugdíjas nő: - A lá- nyomékkal élek együtt. Sajnos csak 2800 forint özvegyi nyugdíjat kapok. Decemberben nagyon vártam az ígért 1000 forintot - ismerőseim közül sokan meg is kapták - ebből szerettem volna egy kis ajándékot vásárolni a gyerekeknek. Nekem már nem kell sok pénz, a gyerekeim eltartanak, a személyes dolgaimat a kisnyugdíjból is meg tudom venni. Szerencsére kevés gyógyszerre van szükségem. De az egyedülálló kisnyugdíjas hogyan tud megélni az áremelések után, azt el sem tudom képzelni. Két kisgyermekét egyedül nevelő, átlag- fizetésű dolgozó nő: - Eddig is nehéz volt a megélhetés, most még nehezebb lesz. Szüleim nem tudnak segíteni, kisnyugdíjasok, inkább ők is segítségre szorulnának. Csak magamra számíthatok. Mellékfoglalkozást is vállaltam. Fiatal építkező: - Még nem vagyok harmincéves. Nemrégen nősültem, s néhány éve építkezni kezdtem. Már beköltöztünk a házba, de rengeteg munka van még. Amit lehet, barátaim segítségével megcsinálok az építkezésen. Tele vagyunk kölcsönökkel. Egyenlőre nem tudom, hogy miből tudjuk befejezni az építkezést. Kétgyermekes átlagfizetésű házaspár: - Saját kertes házban lakunk, de tele vagyunk részletekkel. Legjobban a napközis térítési díjak emelkedése foglalkoztat Még kicsik a gyerekek, egyedül otthon nem hagyhatjuk őket így kénytelenek vagyunk a napközit választani. Eddig is a bérböl-fi- zetésből élő szülők fizettek legtöbbet, mert a jövedelmet egyértelműen ki lehetett mutatni. Most még többet fizethetünk. Egészségügyi dolgozó: - Tudom, hogy a városban az elmúlt évben emelkedett a gyermekszületések száma. De vajon hogyan lesz jövőre? Az áremelkedéseket kénytelenek vagyunk tudomásul venni. De felháborítónak tartom a gyógyszerek és a tej ilyen nagyarányú emelését, ami legjobban a kisgyerekeseket és az időseket érint. Egy liter tej ára annyiba kerül, mint egy üveg sör. így harcolunk az alkoholizmus ellen? Fiatal házasok: - Pályakezdők, kisfizeté- sűek vagyunk. Nem panaszkodhatunk, mert kaptunk OTP-s lakást, segítettek a szülők, de tele vagyunk kölcsönökkel. A mi szüléink még tudtak segíteni, de vajon mi tudunk-e a gyerekeinknek. Merjünk vállalni gyereket? Középkorosztályhoz tartozó dolgozó nő: - Átlagjövedelmű, kétgyermekes család tagja vagyok. Álmatlan éjszakáim vannak, fáradt vagyok. Helyt kell állni a munkában és a családban is. Segíteni kell a szüléimét, el kell tartani a továbbtanuló fiamat, támogatni a pályakezdő, fiatal házas lányomat. Újból át kell csoportosítani a családi költségvetést, megpróbálni takarékosabban élni. De hogyan? Úgy gondolom, hogy legtöbbet a hasunkon tudunk megspórolni. Hogy fognak rám nézni az üzletben, ha fél vajat és pár deka szalámit kérek. Felkészült-e a kereskedelem az „újfajta" vásárlásra, lesz-e elég olcsóbb élelmiszer? Miközben a fenti sorok írója az elhangzott válaszokon meditál és rágondol az álmatlan éjszakáira, felsóhajt: vajon milyen hosszú ez a bizonyos alagút, mennyi idő kell ahhoz, hogy végigmenjünk rajta? Jó lenne megtalálni a „megfelelő tempót”.- gné Gemenc Volán, Szekszárd: Még nagyobb követelményekkel állunk szemben A szilveszteri hangulat eloszlott, a jókívánságokat kísérő újévi koccintás, a pezs- gős üvegek pukkanása már csak emlék. Ilyenkor, új év kezdetén gondolataink mára jövőre vonatkozó vágyainknál, terveinknél időznek. Az elmúlt 1988-as esztendő többet jelentett, mint az évek megszokott változása. Mit várhatunk az 1989-es évtől? - merül fel a gondolat sokunkban. Céljaink eléréséhez még nagyobb követelmények állnak majd velünk szemben, mint az eddigi években. A lakosság és az ország jövőjét bizonytalannak ítélik meg a dolgozók itt a Gemenc Volánnál is, akár csak az országban mindenütt. Senki nem mer tervezni sem kollektíván, sem egyénileg az elkövetkezendő esztendőre, hiszen még az életkörülmények, a szociális biztonság sem látszik biztosítottnak. Vajon az ország lakossága elbírja-e további négy-öt évig az élet- színvonal csökkenését? Döbbenetesnek tartják dolgozóink azokat a bejelentéseket, melyek az ez évi ár-bér-jövedelemmel kapcsolatosan hangzanak el, bár konkrét adatok ez idáig még részben kerültek nyilvánosságra. Aggódnak az alacsony nyugdíjjal és a kis fizetéssel rendelkezők, hogy éppen azoknak az áruknak emelik jelentősen az árát, melyekre nagymértékben és alapvetően van szükség (gyógyszerek, élelmiszerek stb.) Sokakben keltett felháborodást a sajtótermék ily nagymértékű emelése is, hiszen a tájékoztatás, a tájékozódás fontos eszközei ezek és borsos áruk miatt sokakban felmerül a kérdés az előfizetéssel kapcsolatban. A régebben járatott 5-6 napilap, hetilap helyett ma már csak egy-két darabot engedhetnek meg maguknak, holott igényük lenne többre is. Megmagyarázhatatlannak tűnik az is, hogy az elmúlt évadóiból és személyi jövedelemadóiból befolyt ösz- szegek az államkasszán semmit sem javítottak. Az érintettek igen magasnak tartják az elvonásokat mégis eredménytelen? Mi szükség van, mennyiben indokolt a magas nyugdíjak emelése? Elsősorban az alacsony nyugdíjjal rendelkezőket kellene támogatni, hiszen a ledolgozott hosszú, becsületes munka után ők is megérdemelnék a nyugodtabb, biztonságos életet. Nehéz év áll előttünk, mely nem ígérhet mindenki számára sikereket konfliktusoktól mentes életvitelt- dné Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal tevékenységét, a működés személyi és tárgyi feltételeit vizsgálja - egyebek között - az első félévben a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A KNEB ezenkívül az állampolgárok széles körét érintő számos jelentős területen is végez éllenőr- zést. így megvizsgálja a földhasznosítás helyzetét, áttekinti a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszert, tájékozódik, miként hasznosította az idegenforgalom a hazai gyógyvizeket, s hogyan teljesítették a középfokú oktatási intézményekben a demográfiai helyzetből adódó feladatokat. Az adóhivatalnál átfogó vizsgálat során arról gyűjtenek adatokat, hogy az APEH, a fővárosi és a megyei adó-és pénzügyi ellenőrzési igazgatóságok, valamint az adófelügyelőségek hogyan látják el jogszabályokban előírt feladataikat. Meggyőződnek arról, az előírásoknak megfelelően állapítják-e meg az adót, eleget tesznek-e nyilvántartási kötelezettségeiknek, hogyan szedik be, illetve téritik vissza az adót, s milyen szankciókat alkalmaznak. Az ellenőrzés végső soron igyekszik megállapítani, hogy az ismert gondok és az esetleges újabb akadályok mennyiben a végrehajtás hibái, és mennyiben okozza azokat a helytelen szabályozás. Ezek ismeretében a KNEB további intézkedésekre tesz javaslatot. Egy másik vizsgálat során feltárják, hogy az állami és a szövetkezeti szervek betartják-e a földtulajdonnal való gazdálkodás szabályait, valamint a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmére vonatkozó előírásokat. Az ellenőrzést az tette szükségessé, hogy az utóbbi években - a területrendezési tervek elkészítésekor csakúgy, mint az ipartelepítés során, vagy az infrastrukturális létesítmények létrehozásakor - nem mindig érvényesültek ezek a jogszabályok. Vizsgálatnak vetik alá a termelési szerkezetváltást felgyorsító munkaerő-átcsoportosításokat is. Számba veszik a dolgozók által kezdeményezett munkahelyváltoztatások körülményeit éppúgy, mint azokat, amelyek a vállalati intézkedések következményei. Az ellenőrzés során figyelembe veszik, hogy a munkaerőhelyzet területenként igen eltérő. Az országosan még mindig jelentős munkaerő-kereslet ellenére egyes körzetekben - különösen a gazdaságilag elmaradott térségekben - nehéz az elhelyezkedés. A feleslegessé vált dolgozók átképzése lassan halad, bár a jogszabályok és a központi források már korábban megteremtették ennek lehetőségét. A vizsgálat mindenekelőtt ezek okaira igyekszik fényt deríteni. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 12 esztendővel ezelőtt már megvizsgálta a gyógyvizek hasznosítását, s ennek eredményeként kormányhatározat született a további tennivalókról. Most áttekintik e jogszabály - s ezzel együtt a Gazdasági Bizottság 1985-ös határozata - végrehajtását, különös tekintettel arra, hogy augusztusban hazánk nemzetközi gyógyidegenforgalmi konferenciának ad otthont, így e tapasztalatok széles körben hasznosíthatók. Ugyancsak foglalkozott korábban a KNEB a demográfiai változások hatásával, az általános iskolákat érintő feladatokkal. A nagy létszámú korosztály mostanában kezdi meg középiskolai tanulmányait, olyan időszakban, amikor a tanintézetekkel szemben a tartalmi követelmények is növekednek. Bár az elmúlt két esztendőben több mint ötszáz tanterem épült, a jövőben továbbra is zsúfoltságra kell számítani. Ezek ismeretében most arról tájékozódnak, hogy a Művelődési Minisztérium, a tanácsok és a középfokú intézmények elkészültek-e a következő tanévekre, s milyen intézkedéseket tesznek a nevelő-oktató munka színvonalának fejlesztésére. Az idén számba veszik a rendőri szervek anyagi-műszaki és technikai feltételeit is. Mindenekelőtt megnézik, hogy feladataik ellátásához, a bűnügyi megelőző, felderítő és bizonyító munkához, valamint a köz- és közlekedésbiztonság garantálásához elégségesek-e a rendelkezésre álló eszközök.
