Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-16 / 13. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI A párt „katonáinak” számvetése A sertésbőrből szabott az igazi Továbbra is szükség van a testület munkájára Lezajlottak a munkáSŐtüfyséoavúlések Az elmúlt hét végén tartották meg az el­múlt év feladatainak végrehajtását érté­kelő és az ideieket meghatározó évzáró­évnyitó gyűlésüket Tolna megye mun- kásöregységei pénteken Pakson és Bonyhádon, szombaton Szekszárdon, Tamásiban és Dombóváron. Az idén har­mincadszor tartott egységgyűlé$£ken adták át a jól végzett munka elismerése­ként a kiváló elmeket egységeknek, alegységeknek, parancsnokoknak, munkásöröknek. Kiváló Parancsnok cí­met huszonegyen, Kiváló Munkásőr el­met hatvanketten kaptak, ketten pedig az országos parancsnok jutalmát. Huszon­két feleséget köszöntöttek virággal és az országos parancsnok köszönőlevelével, férjük 20, 25 illetve 30 éves szolgálata után. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Beidek László, Csáki Tibor, az ezüst fokozatot Horváth László és Végh Jánosné, a bronz fokoza­tot Filotás István - valamennyien tamási munkásőrök. Szép hagyományként az egységgyű­léseken egyperces felállással emlékez­tek meg az elmúlt évben elhunyt mun- kásőrökrűl. Az egységgyűléseken 108 új munkásőr tett esküt, vállalva a fegyveres munkásőrszofgálatot. A szekszárdi Cséby József zászlóalj a megyei művelődési központban tartotta Segítség a földrengés károsultjainak Péter József, a bátaszéki század parancsnoka beszámolt arról, hogy gyűjtést kezdeményeztek az ör­ményországi földrengés károsultjai­nak megsegítésére. Az egység mun­kásőrei 7100 forintot adtak össze a nemes célra. A bátaszékiek kezdeményezésé­hez csatlakozott a megyei parancs­nokság törzse is: 3200 forintot fizet­tek be a földrengéskárosultak szám­lájára. meg évzáró-évnyitó egységgyűlését. Az eseményen részt vett Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Géza megyei parancsnok, Szilasi Imre, az országos parancsnokság osztályve­zető-helyettese, a társ fegyveres testüle­tek képviselői, és a bázis üzemek vezetői. Nagy Ferenc egységparancsnok be­számolójában utalt arra, hogy az év vé­gén tartott alegységgyülések egyértel­műen állást foglaltak az országot érintő lényeges kérdésekben. Állásfoglalás volt az őszi gyakorlaton, a kiképzéseken a 95 százalékos részvétel, a példás szolgálat, az összefogás köz- és magánügyekben. Sikerült megőrizni az elvtársi, baráti lég­kört, azt a rangot, amelyet az egység tag­jai kivívtak a munkában, a kiképzésben, a szolgálatban, a közéletben, az ifjúság ne­velésében. A termelőmunka és a szolgá­lat kölcsönhatása abban is kifejeződik, hogy az elmúlt tiz év alatt az egység har­madszor nyerte el az élenjáró elmet. Az eredmények újabb erőfeszítésekre köte­leznek, ezek határozzák meg a feladato­kat is. Változatlanul elkötelezettek va­gyunk az MSZMP politikája mellett, fel­adataink között első a munka, a rend, a közbiztonság védelme. Péter Szigfrid felszólalásában arról beszélt, hogy a párt új körülmények kö­zött, nyitottabb társadalomban dolgozik. Élén áll a demokratizmusnak, a rendte­remtő szándéknak a gazdasági, a társa­dalmi, a politikai életben. Divat lett tagad­ni mindent, az elosztást előtérbe helyezni a rendteremtő munkával szemben. A párt azt vallja: az 1956 óta eltelt időszakot eredményeivel, hibáival együtt kell érté­kelni. Politizáló pártot akarunk, sokszínű pártmunkát,- amelynek résztvevői a ter­melőmunkát végző, a közélet porondján szereplő munkásőrök is. Olyan testület tagjai, amely a nép szolgálatában áll, tár­sadalmi alapon olyan feladatokat lát el, amelyért köszönetünket kell kifejezni. A megyei első titkár felszólalása után Szabó Géza megyei parancsnok, és az Munkás vagyok, munkásőr- Horváth Istvánnak hívnak, köles- di vagyok. A szakmám gépkocsive­zető, buszsofőrként dolgozom a Dal- mandi Mezőgazdasági Kombinát kö- zéphidvégi gazdaságában. Négyen vagyunk a családban, feleségem az óra-ékszerben dolgozik, a fiam szin­tén gépkocsivezető, a lányom bőr­díszműves.- Ha jól számoltam, negyvenhatan tettünk itt Szekszárdon esküt, új mun­kásőrök. Hogyan lettem a testület tagja? Hát, az ismeretség révén. A kölesdieket ismerem, szinte barátok vagyunk. Amikor megkérdezték, vál- lalom-e a munkásőrséget, azt mond­tam, minden további nélkül. A család is egyetértett az elhatározásommal.- Az első egységgyűlésről nagyon jók a benyomásaim. Tetszett a pa­rancsnok beszámolója, és a megyei első titkár hozzászólása is. Egyenes beszéd, ezt szeretem.- Tapasztalom, mostanában szál­ka vagyunk egyesek szemében, de az a meggyőződésem, hogy a mun­kásőrségre szüksége van az ország­nak. Pártonkívűli vagyok, de vallom a párt politikáját. Ha hívnak, vállalom a párttagsággal együtt járó kötele­zettségeket, mint ahogyan vállaltam a munkásőrszolgálatot is. B. I. országos parancsnokot képviselő Szilasi Imre adta át az Élenjáró Egység címhez járó vándorserleget és oklevelet Nagy Ferenc egységparancsnoknak, a kiváló alegységeknek az oklevelet és a zászlót, a kiváló parancsnoki, munkásőri elisme­réseket. A munkásőrségnek nyújtott tá­mogatásért az országos parancsnok emlékplakettet és oklevelet adományo­zott a szedresi Hunyadi Termelőszövet­kezetnek, amelyet Nagy Imre elnök vett át. Ugyanezt a kitüntetést Tamásiban Kalmár István, a tamási Ta-lux Szövetke­zet elnöke kapta meg a munkásőrséget segítő tevékenységéért. Bővítette piacát a Hunor dombóvári gyára A nyolcvan százalékában nőket foglalkoztató üzem jelentős túlmunkával növelte 1988-as exportját A gyár tavalyelőtti 102 milliós árbevé­tele 1988-ban 123 millióra, ezen belül a tőkés exportból származó bevétel 45 mil­lióról 77,6 millió forintra emelkedett, míg a szocialista export 20 millió forintról 19 millióra csökkent. A Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalatnak nem kell erőn felül kilincsel­nie, ha megrendelőket akar szerezni a nyugati piacon - azonban ahhoz, hogy piaci kötelezettségének eleget tegyen, a gyár kollektívája jelentős túlmunkára kényszerült. (Cikkünk a 3. oldalon) Vajdasági Kommunista Szövetség - kizárások Újvidéken január 19-20-án megtartják a vajdasági Kommunista Szövetség rendkívüli konferenciáját, amely értékeli az autonóm tartományban a tavaly őszi tiltakozó tömegtüntetések nyomán kiala­kult politikai-biztonsági helyzetet, meg­határozza a soron levő feladatokat és új vezetőséget választ. A tartományi pártbizottság a rendkívüli értekezlet előtti utolsó ülésén most kizár­ta a Kommunista Szövetségből Zsivan Beriszavljevicset, Jankó Drcsat, Todor Gavrilovot, Rade Popovicsot, Györgye Radoszavljevicset, Milovan Sogorovot és Györgye Sztojsicsot, akik az elmúlt évek­ben a legmagasabb vajdasági párt- és állami tisztségeket viselték, s mai értéke­lés szerint szeparatista, szélsőségesen autonómiára törekvő magatartásukkal a válság fő előidézői voltak. Rajtuk kívül még 11 tekintélyes politikusra szabtak ki kevésbé szigorú fegyelmi büntetést. Áremelések és tiltakozások után A Minisztertanács állásfoglalása Sevardnadze és Nadzsibullah megbeszélései Minden lehetőség adott arra, hogy bé­kés úton rendezzék az afganisztáni prob­lémákat, megszűnjék a vérontás, béke és nyugalom köszöntsön az afgán földre. Ezt állapították meg Nadzsibullah afgán elnök és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szívélyes, baráti légkörű kabuli megbeszélésein. A szovjet diplo­mácia vezetője munkalátogatáson tar­tózkodik Afganisztánban. „Mindent annyiért eladni, amennyiért lehet” Hungária fagylaltozó, különböző ked­vezmények a szobaárakból, kibővített előfizetéses étkeztetés - csupán egy csokorra való a szekszárdi Gemenc Szálloda és Vendéglátó Vállalat idei új­donságaiból. (Folytatás a 3. oldalon.) A január 9-én életbe lépett áremelések nyomán a Minisztertanács és annak el­nöke címére számos tiltakozást, felhábo­rodást megfogalmazó felhívást és nyilat­kozatot juttattak el. A tiltakozások egy ré­sze az áremelések mértékét és körét el­fogadhatatlannak minősíti, azok széle­sebb körű kompenzálását, a bérek eme­lését követeli. A kormány tudatában van annak, hogy súlyos szociális következményekkel járó döntést hozott. A kialakult helyzetben más választása nem volt, mert a jelen sú­lyos társadalmi, gazdasági gondjaihoz vezető másfél évtizedes politikai és gaz­daságpolitikai gyakorlat nem folytatható. A vezetés hosszú ideig a politikai stabili­tás alapjának az életszínvonal emelését, a gazdálkodó szerveknek a piaci hatá­soktól történő túlzott védelmét tekintette, de elmulasztotta megtenni azokat a lépé­seket, amelyek alapot teremthettek volna a gazdaság megújításához. A magyar gazdaság nemzetközi ösz- szehasonlításban drágán termel, ala­csony a termelékenység, a termelési szerkezet merev, világpiaci alkalmazko­dásra csak részlegesen képes, a munka szervezettsége és a vezetés színvonala egyenetlen. Ez az egyik fő oka annak, hogy az évek óta növekvő mértékű inflá­cióval kell együtt élnünk. A kormány megérti, hogy a szakszer­vezetek fellépnek a dolgozók bér- és szociális helyzetének védelme érdeké­ben, ugyanakkor határozottan felhívja a figyelmet arra, hogy a Minisztertanács az egész társadalomért, annak jövője ala­kulásáért visel felelősséget. A dolgozók érdekeinek védelme áll a kormány stra­tégiai gondolkodásának homlokterében is, de nem szolgálja a dolgozók valódi ér­dekeit, ha a konfliktusok elkerülése cél­jából továbbra is elkendőzzük súlyos gondjainkat, elmulasztjuk az elkerülhe­tetlen intézkedéseket. A kormány az egész nemzet érdekeit azzal szolgálja, ha kialakítja az egészsé­ges gazdasági és társadalmi fejlődés szilárd feltételeit. Erre van következetes­séget igénylő programja, ami a reform- politika kereteibe illeszkedik. Az infláció, a szociális biztonság gyengülése nem a reform terméke, hanem a korábbi gazda­ságpolitikai hibáinak és a valódi reform hiányának következménye. A kormány az áremelések elodázásával a növekvő egyensúlyhiányt nem vállalhatja, mert az a társadalmi és életviszonyok hosszú ideig tartó, általános romlását idézné elő, és erősödne a dinamikusan fejlődő tár­sadalmaktól való leszakadás mértéke. A gazdaság helyzetéről és a szüksé­gesnek tartott lépésekről a kormány több alkalommal részletesen számot adott az ország közvéleményének. A követni kí­vánt gazdaságpolitikai irányvonalhoz az Országgyűlés jóváhagyását kérte, s en­nek birtokában kezdte meg a terv végre­hajtását. A január 9-én életbe lépett és a meg­hirdetett további központi árintézkedé­seket, valamint a szabadpiaci áralaku­lást figyelembe véve a terv 1989-re 12-15 százalékos áremelkedéssel szá­mol. A SZOT vezetőivel 1988 novembe­rében folytatott konzultáción - a szociál­politikai kompenzációra vonatkozóan - az infláció 12 százalékos mértékét alapul véve jött létre megállapodás. A tárgyalá­sok azt is tartalmazták: ha az árnöveke­dés mértéke az évvégéig ezt jelentősen - mintegy 2 százalékkal - meghaladná, akkor ismételten megbeszélést kell tarta­ni a kompenzációról. A januárban bevezetett áremelések alapján még nem lehet körvonalazni az árszint éves emelkedését, a béremelke­dés mértéke pedig ennél is bizonytala- (Folytatás a 2. oldalon.) Csehszlovák képviselet az EGK-nál Csehszlovákia február 1-től Brüsszel­ben állandó diplomáciai képviseletet nyit a Közös Piacnál - hozták nyilvánosságra szombaton Prágában. A diplomáciai képviseletnek az lesz a fő feladata, hogy koordinálja a Közös Piaccal mint egész­szel, illetve a tagországaival kapcsolatos csehszlovák kereskedelempolitikát, kü­lönös tekintettel az EGK tervezett integ­rált piacára. Prágában hangsúlyozzák, Csehszlo­vákiának az a célja, hogy hosszú távú és sokoldalú, legalább tíz évre szóló keres­kedelmi, gazdasági és ipari együttműkö­dési egyezményt köthessen s Közös Piaccal. Emlékezetes, hogy Prága a KGST és az EGK hivatalos kapcsolatfelvétele után létesített diplomáciai viszonyt a Közös Piaccal. Tavaly kereskedelmi megállapodást is írtak alá, de ez csak az ipari termé­kekre és négy évre szól. Megszűnik a szekszárdi Munkásotthon? (3. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents