Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-16 / 13. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI A párt „katonáinak” számvetése A sertésbőrből szabott az igazi Továbbra is szükség van a testület munkájára Lezajlottak a munkáSŐtüfyséoavúlések Az elmúlt hét végén tartották meg az elmúlt év feladatainak végrehajtását értékelő és az ideieket meghatározó évzáróévnyitó gyűlésüket Tolna megye mun- kásöregységei pénteken Pakson és Bonyhádon, szombaton Szekszárdon, Tamásiban és Dombóváron. Az idén harmincadszor tartott egységgyűlé$£ken adták át a jól végzett munka elismeréseként a kiváló elmeket egységeknek, alegységeknek, parancsnokoknak, munkásöröknek. Kiváló Parancsnok címet huszonegyen, Kiváló Munkásőr elmet hatvanketten kaptak, ketten pedig az országos parancsnok jutalmát. Huszonkét feleséget köszöntöttek virággal és az országos parancsnok köszönőlevelével, férjük 20, 25 illetve 30 éves szolgálata után. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Beidek László, Csáki Tibor, az ezüst fokozatot Horváth László és Végh Jánosné, a bronz fokozatot Filotás István - valamennyien tamási munkásőrök. Szép hagyományként az egységgyűléseken egyperces felállással emlékeztek meg az elmúlt évben elhunyt mun- kásőrökrűl. Az egységgyűléseken 108 új munkásőr tett esküt, vállalva a fegyveres munkásőrszofgálatot. A szekszárdi Cséby József zászlóalj a megyei művelődési központban tartotta Segítség a földrengés károsultjainak Péter József, a bátaszéki század parancsnoka beszámolt arról, hogy gyűjtést kezdeményeztek az örményországi földrengés károsultjainak megsegítésére. Az egység munkásőrei 7100 forintot adtak össze a nemes célra. A bátaszékiek kezdeményezéséhez csatlakozott a megyei parancsnokság törzse is: 3200 forintot fizettek be a földrengéskárosultak számlájára. meg évzáró-évnyitó egységgyűlését. Az eseményen részt vett Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Géza megyei parancsnok, Szilasi Imre, az országos parancsnokság osztályvezető-helyettese, a társ fegyveres testületek képviselői, és a bázis üzemek vezetői. Nagy Ferenc egységparancsnok beszámolójában utalt arra, hogy az év végén tartott alegységgyülések egyértelműen állást foglaltak az országot érintő lényeges kérdésekben. Állásfoglalás volt az őszi gyakorlaton, a kiképzéseken a 95 százalékos részvétel, a példás szolgálat, az összefogás köz- és magánügyekben. Sikerült megőrizni az elvtársi, baráti légkört, azt a rangot, amelyet az egység tagjai kivívtak a munkában, a kiképzésben, a szolgálatban, a közéletben, az ifjúság nevelésében. A termelőmunka és a szolgálat kölcsönhatása abban is kifejeződik, hogy az elmúlt tiz év alatt az egység harmadszor nyerte el az élenjáró elmet. Az eredmények újabb erőfeszítésekre köteleznek, ezek határozzák meg a feladatokat is. Változatlanul elkötelezettek vagyunk az MSZMP politikája mellett, feladataink között első a munka, a rend, a közbiztonság védelme. Péter Szigfrid felszólalásában arról beszélt, hogy a párt új körülmények között, nyitottabb társadalomban dolgozik. Élén áll a demokratizmusnak, a rendteremtő szándéknak a gazdasági, a társadalmi, a politikai életben. Divat lett tagadni mindent, az elosztást előtérbe helyezni a rendteremtő munkával szemben. A párt azt vallja: az 1956 óta eltelt időszakot eredményeivel, hibáival együtt kell értékelni. Politizáló pártot akarunk, sokszínű pártmunkát,- amelynek résztvevői a termelőmunkát végző, a közélet porondján szereplő munkásőrök is. Olyan testület tagjai, amely a nép szolgálatában áll, társadalmi alapon olyan feladatokat lát el, amelyért köszönetünket kell kifejezni. A megyei első titkár felszólalása után Szabó Géza megyei parancsnok, és az Munkás vagyok, munkásőr- Horváth Istvánnak hívnak, köles- di vagyok. A szakmám gépkocsivezető, buszsofőrként dolgozom a Dal- mandi Mezőgazdasági Kombinát kö- zéphidvégi gazdaságában. Négyen vagyunk a családban, feleségem az óra-ékszerben dolgozik, a fiam szintén gépkocsivezető, a lányom bőrdíszműves.- Ha jól számoltam, negyvenhatan tettünk itt Szekszárdon esküt, új munkásőrök. Hogyan lettem a testület tagja? Hát, az ismeretség révén. A kölesdieket ismerem, szinte barátok vagyunk. Amikor megkérdezték, vál- lalom-e a munkásőrséget, azt mondtam, minden további nélkül. A család is egyetértett az elhatározásommal.- Az első egységgyűlésről nagyon jók a benyomásaim. Tetszett a parancsnok beszámolója, és a megyei első titkár hozzászólása is. Egyenes beszéd, ezt szeretem.- Tapasztalom, mostanában szálka vagyunk egyesek szemében, de az a meggyőződésem, hogy a munkásőrségre szüksége van az országnak. Pártonkívűli vagyok, de vallom a párt politikáját. Ha hívnak, vállalom a párttagsággal együtt járó kötelezettségeket, mint ahogyan vállaltam a munkásőrszolgálatot is. B. I. országos parancsnokot képviselő Szilasi Imre adta át az Élenjáró Egység címhez járó vándorserleget és oklevelet Nagy Ferenc egységparancsnoknak, a kiváló alegységeknek az oklevelet és a zászlót, a kiváló parancsnoki, munkásőri elismeréseket. A munkásőrségnek nyújtott támogatásért az országos parancsnok emlékplakettet és oklevelet adományozott a szedresi Hunyadi Termelőszövetkezetnek, amelyet Nagy Imre elnök vett át. Ugyanezt a kitüntetést Tamásiban Kalmár István, a tamási Ta-lux Szövetkezet elnöke kapta meg a munkásőrséget segítő tevékenységéért. Bővítette piacát a Hunor dombóvári gyára A nyolcvan százalékában nőket foglalkoztató üzem jelentős túlmunkával növelte 1988-as exportját A gyár tavalyelőtti 102 milliós árbevétele 1988-ban 123 millióra, ezen belül a tőkés exportból származó bevétel 45 millióról 77,6 millió forintra emelkedett, míg a szocialista export 20 millió forintról 19 millióra csökkent. A Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalatnak nem kell erőn felül kilincselnie, ha megrendelőket akar szerezni a nyugati piacon - azonban ahhoz, hogy piaci kötelezettségének eleget tegyen, a gyár kollektívája jelentős túlmunkára kényszerült. (Cikkünk a 3. oldalon) Vajdasági Kommunista Szövetség - kizárások Újvidéken január 19-20-án megtartják a vajdasági Kommunista Szövetség rendkívüli konferenciáját, amely értékeli az autonóm tartományban a tavaly őszi tiltakozó tömegtüntetések nyomán kialakult politikai-biztonsági helyzetet, meghatározza a soron levő feladatokat és új vezetőséget választ. A tartományi pártbizottság a rendkívüli értekezlet előtti utolsó ülésén most kizárta a Kommunista Szövetségből Zsivan Beriszavljevicset, Jankó Drcsat, Todor Gavrilovot, Rade Popovicsot, Györgye Radoszavljevicset, Milovan Sogorovot és Györgye Sztojsicsot, akik az elmúlt években a legmagasabb vajdasági párt- és állami tisztségeket viselték, s mai értékelés szerint szeparatista, szélsőségesen autonómiára törekvő magatartásukkal a válság fő előidézői voltak. Rajtuk kívül még 11 tekintélyes politikusra szabtak ki kevésbé szigorú fegyelmi büntetést. Áremelések és tiltakozások után A Minisztertanács állásfoglalása Sevardnadze és Nadzsibullah megbeszélései Minden lehetőség adott arra, hogy békés úton rendezzék az afganisztáni problémákat, megszűnjék a vérontás, béke és nyugalom köszöntsön az afgán földre. Ezt állapították meg Nadzsibullah afgán elnök és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szívélyes, baráti légkörű kabuli megbeszélésein. A szovjet diplomácia vezetője munkalátogatáson tartózkodik Afganisztánban. „Mindent annyiért eladni, amennyiért lehet” Hungária fagylaltozó, különböző kedvezmények a szobaárakból, kibővített előfizetéses étkeztetés - csupán egy csokorra való a szekszárdi Gemenc Szálloda és Vendéglátó Vállalat idei újdonságaiból. (Folytatás a 3. oldalon.) A január 9-én életbe lépett áremelések nyomán a Minisztertanács és annak elnöke címére számos tiltakozást, felháborodást megfogalmazó felhívást és nyilatkozatot juttattak el. A tiltakozások egy része az áremelések mértékét és körét elfogadhatatlannak minősíti, azok szélesebb körű kompenzálását, a bérek emelését követeli. A kormány tudatában van annak, hogy súlyos szociális következményekkel járó döntést hozott. A kialakult helyzetben más választása nem volt, mert a jelen súlyos társadalmi, gazdasági gondjaihoz vezető másfél évtizedes politikai és gazdaságpolitikai gyakorlat nem folytatható. A vezetés hosszú ideig a politikai stabilitás alapjának az életszínvonal emelését, a gazdálkodó szerveknek a piaci hatásoktól történő túlzott védelmét tekintette, de elmulasztotta megtenni azokat a lépéseket, amelyek alapot teremthettek volna a gazdaság megújításához. A magyar gazdaság nemzetközi ösz- szehasonlításban drágán termel, alacsony a termelékenység, a termelési szerkezet merev, világpiaci alkalmazkodásra csak részlegesen képes, a munka szervezettsége és a vezetés színvonala egyenetlen. Ez az egyik fő oka annak, hogy az évek óta növekvő mértékű inflációval kell együtt élnünk. A kormány megérti, hogy a szakszervezetek fellépnek a dolgozók bér- és szociális helyzetének védelme érdekében, ugyanakkor határozottan felhívja a figyelmet arra, hogy a Minisztertanács az egész társadalomért, annak jövője alakulásáért visel felelősséget. A dolgozók érdekeinek védelme áll a kormány stratégiai gondolkodásának homlokterében is, de nem szolgálja a dolgozók valódi érdekeit, ha a konfliktusok elkerülése céljából továbbra is elkendőzzük súlyos gondjainkat, elmulasztjuk az elkerülhetetlen intézkedéseket. A kormány az egész nemzet érdekeit azzal szolgálja, ha kialakítja az egészséges gazdasági és társadalmi fejlődés szilárd feltételeit. Erre van következetességet igénylő programja, ami a reform- politika kereteibe illeszkedik. Az infláció, a szociális biztonság gyengülése nem a reform terméke, hanem a korábbi gazdaságpolitikai hibáinak és a valódi reform hiányának következménye. A kormány az áremelések elodázásával a növekvő egyensúlyhiányt nem vállalhatja, mert az a társadalmi és életviszonyok hosszú ideig tartó, általános romlását idézné elő, és erősödne a dinamikusan fejlődő társadalmaktól való leszakadás mértéke. A gazdaság helyzetéről és a szükségesnek tartott lépésekről a kormány több alkalommal részletesen számot adott az ország közvéleményének. A követni kívánt gazdaságpolitikai irányvonalhoz az Országgyűlés jóváhagyását kérte, s ennek birtokában kezdte meg a terv végrehajtását. A január 9-én életbe lépett és a meghirdetett további központi árintézkedéseket, valamint a szabadpiaci áralakulást figyelembe véve a terv 1989-re 12-15 százalékos áremelkedéssel számol. A SZOT vezetőivel 1988 novemberében folytatott konzultáción - a szociálpolitikai kompenzációra vonatkozóan - az infláció 12 százalékos mértékét alapul véve jött létre megállapodás. A tárgyalások azt is tartalmazták: ha az árnövekedés mértéke az évvégéig ezt jelentősen - mintegy 2 százalékkal - meghaladná, akkor ismételten megbeszélést kell tartani a kompenzációról. A januárban bevezetett áremelések alapján még nem lehet körvonalazni az árszint éves emelkedését, a béremelkedés mértéke pedig ennél is bizonytala- (Folytatás a 2. oldalon.) Csehszlovák képviselet az EGK-nál Csehszlovákia február 1-től Brüsszelben állandó diplomáciai képviseletet nyit a Közös Piacnál - hozták nyilvánosságra szombaton Prágában. A diplomáciai képviseletnek az lesz a fő feladata, hogy koordinálja a Közös Piaccal mint egészszel, illetve a tagországaival kapcsolatos csehszlovák kereskedelempolitikát, különös tekintettel az EGK tervezett integrált piacára. Prágában hangsúlyozzák, Csehszlovákiának az a célja, hogy hosszú távú és sokoldalú, legalább tíz évre szóló kereskedelmi, gazdasági és ipari együttműködési egyezményt köthessen s Közös Piaccal. Emlékezetes, hogy Prága a KGST és az EGK hivatalos kapcsolatfelvétele után létesített diplomáciai viszonyt a Közös Piaccal. Tavaly kereskedelmi megállapodást is írtak alá, de ez csak az ipari termékekre és négy évre szól. Megszűnik a szekszárdi Munkásotthon? (3. oldal)
