Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-08 / 292. szám
2 KÉPÚJSÁG 1988. december 8. Válság és várakozás Jugoszláviai beszámoló Tömegtüntetések, kb-ülés a válságban lévő jugoszláv gazdaságról, egymást bíráló vezetők és személycserék - az utóbbi időszak hírei Jugoszláviából. Kívülről, a sajtójelentések alapján azt hihetnénk, a már majd évtizede érlelődő jugoszláv válság a tetőpontjához közeledik. Bácskában vagy Belgrádban egész mást tapasztaltam. Az élet nyugodtan, békésen folyik, a boltok zsúfolva árukkal. A vágtató infláció (ma még?) szokatlan a magyar szemnek, de ha átszámoljuk forintra, az élelmiszerek alig drágábban, a cipők, sportszerek, italok olcsóbbak, mint Budapesten. A választék pedig, legalábbis ami az ország gazdagabb területeit illeti, meghaladja a magyarországit. Mi hát az igazság: a rendőrsorfalat ostromló tüntetők világsajtót bejárt képe jellemzi valójában Újvidéket, vagy az a kicsit álmos, nyugodt bácskai idill, amit mi láttunk a főtéren? Melyik Jugoszlávia igazi arca? A 23 milliós ország súlyos gazdasági nehézségekkel és nemzetiségi-társadalmi konfliktusok egész sorával küszködik. Az 1986. évi hazai össztermék (GDP) értéke 45,4 milliárd dollár volt, a bruttó adósságállomány 21 milliárd dollár. A dinár árfolyama két és fél év alatt egytize- dére csökkent. A foglalkoztatottak 6,7 milliós táborára a Szövetségi Statisztikai Intézet kimutatása szerint 1,077 millió munkanélküli jut. Koszovóban, az ország legelmaradottabb területén az 1,8 millió lakosságból mindössze 210 ezren vannak állásban. Igaz, a népesség zöme a mezőgazdaságból él. Az év első felében a mintegy hatezer jugoszláv vállalat 25 százaléka veszteségesen gazdálkodott, a gyakori csődök, vállalatfelszámolások is duzzasztják a munkanélküliek táborát. Miközben becslések szerint a lakosság betétállománya hazai bankokban 11, külföldi pénzintézeteknél 23 milliárd dollárnyi (a lakossági megtakarítások 80 százaléka valutában van), az életszínvonal az 1972-es, más adatok szerint az 965-66-os nívóra esett vissza. Mi vezetett idáig? Van, aki szerint egy gazdag ország költségvetése nem bírna eltartani olyan szerteburjánzó közigazgatást (helyi, tartományi, illetve köztársasági és szövetségi szint), korrupt vezetőket, erős hadsereget, mint a jugoszláv. Az okok mélyebben fekszenek a költségvetésnél. A „titói örökség” alappillére a föderatív berendezkedés, és az el nem kötelezett külpolitika mellett az önigazgatás. Az önigazgatás, ami a társadalmi életben, ha csikorogva is, de működik, a gazdaságban viszont zsákutcának bizonyult. A „gazdasági demokrácia” odáig vezetett, hogy akadnak, akik büszkén vallják: nekem nem tudnak olyan keveset fizetni, amilyen keveset én tudok dolgozni. Nem számít rendkívülinek az az eset, amit Belgrádbvan meséltek egy autóalkatrész-gyárról. A munkáskollektíva úgy döntött, hogy ök Olaszországa szállítanak hengerfejét, a hazai autógyárnak viszont nem. így a hazai autógyárak egyike a hengerfejet, a tisztes felárral, csak Olaszországból vehette meg, méghozzá úgy, hogy az alkatrész maga el sem hagyta az országot. A sokat emlegetett alkotmánymódosítás eredeti célja éppen a gazdaság rend- behozatala lett volna: a piaci elemek elterjesztése, az önigazgatás ésszerűsítése. Való igaz, most is szó van a külföldi befektetés szabályainak liberalizálásáról, valamint új szervezeti formák meghonosításáról. A tervek szerint külföldiek nemcsak a vállalatokba fektethetnek majd be, hanem például pénzintézetekbe, bankokba, vegyesvállalatokba, szerződéses munkaszervezetekbe, valamint saját vállalatokat is alapíthatnak. Az alkotmánymódosítás lényege a jelek szerint a gazdaság megreformálása lesz. Emellett napirenden van Szerbia szuverenitásának kiszélesítése a szerb köztársaság részét képező, de majdnem önálló köztársasági jogállást élvező autonóm tartományok, Koszovó és a Vajdaság felett. Belgrád (nem mint a szövetségi, hanem mint a szerb főváros) egységesíteni szeretné az egész köztársaság, tehát a két tartomány területén is a tervezést, a honvédelmet, az igazságszolgáltatást, saját kezébe kívánja venni a döntést a nemzetközi együttműködés kérdéseiről vagy az oktatásról. Ez a lépés rövid távon valószínűleg megelégedéssel töltené el a szerbiai tömegeket, amelyek a köztársaság bajainak többségéért az albán kisebbséget okolják. Az albánokkal szembeni ellenséges érzületet indokolhatná esetleg a Koszovóban a délszlávok ellen elkövetett bűncselekmények sora, de számokkal, statisztikai adatokkal egyetlen beszélgetőpartnerem sem bizonyította, hogy Koszovóban lényegesen magasabb volna az erőszakos bűncselekmények - például az emberölések, a nemi erőszak - aránya, mint Szerbia más vidékein. Sőt, van, aki szerint Koszovóban az albánok létszámukhoz képest gyakrabban válnak bűncselekmények sértettjeivé, mint a más nemzetiségűek. Megoldásra várnak azonban további fontos kérdések. Például az, hogy a majd egy évtizede folyamatosan a reformok szükségességét hirdető, csakhogy meglehetősen keveset tevő vezetés, amely egyre inkább kénytelen a szakemberek véleményére támaszkodni, képes-e kiutattalálni a jelenlegi krónikus válságból. Vagy hogy a populista vezető jobb ellátást, magasabb életszínvonalat ígérő beszédeinek mi a fedezete? Külföldi kölcsön aligha, s már az nagy engedmény, ha legalább a törlesztéshez és a gazdaság szinten tartásához szükséges hiteleket folyamatosan megkapja Jugoszlávia. Egy gazdasági szakértő szerint a játszma tétje az első lépésben az, hogy ki állja a közös számlát. Az ígért intézkedéseket ö például úgy tartaná megvalósíthatónak, ha a mindössze 7 milliós lakosságú két fejlett északi köztársaságra (Horvátországra és Szlovéniára) a közös költségeknek az eddigi 38-41 százaléka helyett legalább 50-55 százalékát tudnák hárítani. De egy ilyen elképzelés megvalósításához aligha lesz elég a kb-tagok egyharmadának tervezett kicserélése... FAHIDI GERGELY Akadémiai szakvélemény a radioaktív hulladék temetőről A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének vizsgálatára alakított akadémiai bizottság december 20-ig összegzi eddigi tapasztalatait, majd március végéig az Akadémia elnöksége elé terjeszti állásfoglalását. Ebben válaszol a testület a radioaktiv hulladéktemető létesítésével kapcsolatos tudományos Kérdésekre. Miként Nemecz Ernő akadémikus, a bizottság vezetője az MTI munkatársának elmondta, az MTA elnöksége néhány héttel ezelőtt hívta életre ezt a bizottságot, miután elfogadta a szocális és egészségügyi, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint az Atomerő- művi Kormánybizottsága elnökének erre vonatkozó felkérését. Az akadémiai állásfoglalás azért vált szükségessé, mert a paksi atomerőmű négy blokkjában keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére adott szakvélemények ellentmondóak. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, a Vízügyi Tudományos Kutatóintézet, az MTA Izotópkutató Intézete, a veszprémi Vegyipari Egyetem, a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szakembereinek megítélése szerint Ófalu térsége alkalmas a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére. A független szakértők bizottsága, amelynek tagjai közt van geológus, geofizikus, hidroló- gus, villamos- és építőmérnök, közgazdász, s amelyet a helyi tanácsi szervek kértek fel döntésük megalapozására, arra a megállapításra jutott, hogy ez a terület nem alkalmas erre a célra, következésképpen a szakhatóság nem engedélyezte, hogy Ófalu térségében radioaktív hulladék temetőt létesítsenek. Az akadémiai szakértő bizottság tagjai a föld-, a fizikai, a biológiai, a műszaki, a szeizmológiai, az állam- és jogtudomány, valamint a szociológia képviselői. Nem vesznek részt a bizottságban azok a szakemberek, akik korábban áttekintették a radioaktiv hulladékok elhelyezésének terveit. Az alkalmi bizottság jelenleg tanulmányozza a korábban felkért szakemberek sok kötetnyi szakvéleményét csakúgy, mint Ófalu térségét a helyszínen. Vizsgálják többek között a kijelölt terület geológiai adottságait, tektonikai, hidrogeológiai viszonyait. Ezeket megismerve mondhatnak véleményt arról, hogy a jövőben - 500-600 éven belül - az erózió lepusztíthatja-e a térség felszínét olyan mértékben, hogy a földbe temetett radioaktív hulladékok felszínre kerülnének. Az esetleges lejtőmozgások, netán földrengés következményeként feltárulhatnak-e ezek a hulladékok, amelyeket speciális acélhordókba zárva, vasbeton falú földüregekbe helyeznének el. Amennyiben szükséges, külföldi szakemberekkel is konzultálnak majd. A független szakértő bizottság szerint ugyanis az illetékesek nem végezték el mindazokat a vizsgálatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy számos fontos kérdésre válaszolhassanak, prognosztizálhassák a térség természeti viszonyainak alakulását. Felhívta a figyelmet, hogy a hulladéktemetőt szeizmikusán aktiv területre jelölték ki, a tőle egy kilométer távolságon belül húzódó tektonikus övben az utóbbi néhány ezer évben intenzív kéregmozgások voltak. Az akadémiai bizottság vizsgálja azt is, hogy a hulladéktemetőnek kijelölt terület közelében taláfható-e forrás. A független szakértői bizottság szerint a kijelölt telephelytől 300 méterre - a megengedettnél közelebb - több forrás van. A beruházások szakértői viszont azzal érvelnek, hogy ezek nem források, hanem időszakos vizek, közvetlen közelből, a talajba szivárgott csapadékból, és nem a tároló területéről származnak. A független bizottság rámutatott arra is, hogy a talajnedvesség-vizsgálatok eredményei egymásnak ellentmondóak. Az egyik értékelése szerint a szivárgó víz 79 év alatt, a másik szerint 720 év alatt jut a felszínre. Az akadémiai bizottság kizárólag az e konkrét problémával összefüggő tudományos kérdésekben foglal állást, ugyanakkor jelzi: a hulladéktemető létesítésével kapcsolatos eljárás, illetve döntés államigazgatási mechanizmusa nincs kidolgozva - hangsúlyozta az akadémikus. „Peresztrojka” és „rectificación” „Ne a hasonlóságot kérjék számon, hiszen különbözőek vagyunk!” Ez a megfogalmazás gyakorta elhangzik mostanában Kubában. Erről beszél a legfelsőbb vezető, és ezt ismétlik a beosztott illetékesek is, akiket pedig Mihail Gorbacsov közelgő havannai útja előtt szívósan faggatnak a külföldi újságírók. A különbségek emlegetése valójában nem újkeletű, de a különös hangsúlyt azóta kapta, hogy a Szovjetunióban és Kubában majd egy időben megkezdődött a belpolitikai élet változása. Míg azonban a szovjet peresztrojkától évek óta hangos a világ, a kubai kiigazítás - a rectificación - előtt még azok is kissé értetlenül állnak, akik az átlagosnál némileg jobban ismerik a karib-tengeri sziget- országot. Nincs abban ma már semmi szokatlan, hogy a szoros szövetségben álló szocialista országok belpolitikájukat illetően a sajátos vonásokat helyezik előtérbe. A szovjet és a kubai irányvonal összevetése - és nem csupán a mostani látogatás miatt - azért izgalmas, mert lényegében hasonló gondokat próbál egymástól teljesen eltérő módon megoldani. S ha ehhez még hozzátesszük azt is, hogy a Szovjetunió és Kuba kapcsolata a Kubának nyújtott szovjet segítség nagyságrendje miatt különlegesnek mondható, akkor igazán érhető a nagy figyelem. Fidel Castro kubai államfő december elején Mexikóban járt az új elnök beiktatásán. Itteni sajtókonferenciáján ismételte meg még egyszer a „rectificación” havannai értelmezését. A szigetország vezetői által sürgetett program egyik legfőbb célja - szavai szerint - az, hogy felszámolják azokat a kísérleteket, amelyek a kapitalizmus eszközeivel kívánják a szocializmust építeni. Tény, hogy Kubában eredendő rossznak tartják a piacgazdálkodást, s még esetleges lehetőségként sem kerül szóba errefelé a politikai intézmények megváltoztatása. A közelmúltban az ellenzéki színezetű mozgolódás láttán a kubai vezetés ugyancsak egyértelműen fogalmazott: senki se gondolja azt, hogy a karibi nap alatt „mindenféle pártocskáknak” helyük lehet. Havannában úgy látják: a rendszer alapvetően jó, csak kisebb-na- gyobb működési zavarait kell kiigazítani a forradalmi lelkesedés, az önfeláldozás, a forradalmi erkölcs megszilárdításának segítségével. Az 1985-ben meghirdetett rectificación még nem hozta meg a várt gazdasági eredményeket. Türelmetlenség lenne azonban a gyors javulást számon kérni, hisz a más utakon indult peresztrojka is csak a kezdetek kezdetén tart. Kommunista tanácstagok rendkívüli ülése Dombóváron Mint arról keddi lapunkban hírt adtunk, Dombóváron, a városi tanács novemberi ülésén a testület többek közt a város középfokú oktatási intézményeinek profil- váltásáról döntött. Arról is írtunk, hogy a két előterjesztett megoldási javaslat hosz- szadalmas, érdekeket ütköztető vitát eredményezett. Azonban a vita csak a több kérdésben szűkkörűnek, partikulárisnak tekinthető érdekek kirajzolásában volt eredményes - a döntésben, úgy tűnik, kevésbé. A MÁV Pécsi Igazgatósága által finanszírozott és sokoldalúan támogatott iskolafejlesztési koncepció szerint az Apáczai Csere János Szakközépiskolában indítanának technikumi osztályokat, a helyi vasútüzemi oktatóbázis teljes körű kiépítésével. Ehhez a plénum elé bocsátott egyik változat szerint az intézményből az egészségügyi tagozatot át kell telepíteni a Gőgös Ignác Gimnáziumba, ahol ehhez a tantermi feltételek adottak, vagy - drasztikusnak tetsző megoldásként - „munkaeröpiaci” megfontolásból jövőre már egyáltalán nem indítanak egészség- ügyi osztályt a városban. A tanácsülésen elfogadott, az alternatívákat látszólag összebékítö változat figyelembe veszi a nagy múltú gimnázium tanárainak tiltakozását és az egészség- ügyi tagozat fenntartása mellett voksolók véleményét is. E szerint a vasút egy gépészosztállyal kevesebbet indítson jövőre, így átmenetileg az egészségügyi tagozat költöztetésén illetve megszüntetésén sem kellene gondolkodni. Azonban, mint az várható volt, a kompromisszumos döntés, csak a már adott problémák elodázását, esetleg felhalmozódását szolgálja, hiszen a felemás határozattal csak látszatra lezáruló vitát a valóság irta tovább. A pénzforrásait mozgósító és jelentős anyagi garanciáival a város alapfokú közoktatását is segítő MÁV abban az esetben, ha a tanács ragaszkodik ehhez a döntéséhez, akkor áttelepíti anyagi erőit és eszközeit máshova - föltehetően Pécsre -, ahol elképzeléseit, teljes vertikumú oktatóbázisát ki tudja alakítani. A nagy létszámú középiskolás korosztály iskoláztatásának szükségessége, a vasúti szakemberképzéssel felkínált foglalkoztatáspolitikai, munkaerőpiaci előnyök, tehát minden észérv magától értetődővé teszi, hogy nem a MÁV Pécsi Igazgatóságának kell keresnie kompromisz- szumos megoldást. A tanácsülést, határozathozatalt követő napokban azért is kezdeményezték Dombóváron a párttag tanácstagok azonnali összehívását, azzal a sürgető céllal, hogy újabb, rendkívüli tanácsülés összehívására tegyenek javaslatot. Tegyük hozzá, a felemás határozat megszületésében - mint azt a tegnapi, a városi tanácsházán megtartott rendkívüli tanácstagi ülés megállapította - jelentős szerepet játszott a tanácstagok jó részének tájékozatlansága, az ellentmondásos elemeket tartalmazó döntéselőkészítés is. Berta Bálint, a Gőgös Ignác Gimnázium igazgatója - akinek az estébe nyúló novemberi tanácsülésen nem volt módjában teljes mélységében kifejteni a véleményét-kollégái véleményét tolmácsolva elmondta, hogy a tanári kar döntő többsége egyetért az egészségügyi tagozat áttelepítésével, Vidóczy László, a városi tanács elnöke pedig hangsúlyozta, hogy az iskolai profilváltásra tett előterjesztést fő napirendi pontként kellett volna tárgyalnia a testületnek. Az elhangzottak alapján az ülésen részt vevő tanácstagok egy rendkívüli tanácsülés összehívása mellett döntöttek, amelynek az eredményéről majd ugyancsak beszámolunk. B. R. PANORÁMA BUDAPEST - Az Alsötiszavideki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szerdán másodfokú vízminőségvédelmi készültséget rendelt el a Maros magyar- országi teljes szakaszán, valamint a Tiszán, a Maros torkolatától a jugoszláviai országhatárig. Az intézkedésre azért volt szükség, mert Románia illetékes vízügyi szervei arról küldtek értesítést, hogy egy Arad környéki vegyikombinátból szeny- nyező anyag került a Marosba, és így a folyón rendkívüli vízszennyeződés van levonulóban. A szennyeződés a folyóvíz ammóniumion-tartalmának jelentős megnövekedésével járhat. Az Alsótisza- vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ezért elrendelte a folyókból történő mindenfajta vízkiemelés szüneteltetését, például a halastavak feltöltését. A Maroson és a Tisza alsó szakaszán is meghatározott pontokon kétóránként vízmintát vesznek és azt a laboratóriumokban rendszeresen vizsgálják. A laboratóriumi vizsgálatok eddig még nem észlelték a szennyeződés megjelenését a hazai folyószakaszokon. BÉCS - Szerdán Bécsben újabb talá- kozót tartottak a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak képviselői. A felek az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésével kapcsolatos tárgyalások mandátumának meghatározásáról folytattak megbeszéléseket. BUKAREST - December 6-7-ikén Bukarestben tanácskozást tartott a Varsói Szerződés Szervezetének katonai költségvetési szakértői csoportja. A megbeszélésen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország az NDK, Románia és a Szovjetunió képviselői vettek részt. Moszkvában kedden és szerdán ülést tartott a Varsói Szerződés szakértői munkacsoportja. Megvitatták azokat a kérdéseket, amelyek a tagországoknak az északi térségekben a bizalom és a biztonság erősítése érdekében kifejtett tevékenységével függenek ösz- sze. A tanácskozás résztvevőit fogadta Ivan Aboimov szovjet külügyminiszterhelyettes. MEXIKÓVÁROS - Csaknem hatvan évnyi távoliét után engedélyt kapott a hazalátogatásra az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetőjének, a meggyilkolt Lev Trockijnak az unokája - ezt maga a Mexikóban élő unoka, Esteban Vol- kov-Bronstein közölte újságírókkal. Hazalátogatásának az ad aktualitást, hogy Moszkvában élő féltestvére gyógyíthatatlan beteg. Volkov-Bronstein elmondta, hogy már birtokában van a beutazási engedély. Nagyapja - eredeti nevén Lev Davidovics Bronstein - egyike volt az 1917-es forradalom vezetőinek. Trockijt 1929-ben száműzték a Szovjetunióból, majd 1940 augusztusában Mexikóban meggyilkolták. Unokája, Volkov-Bronstein ekkor 14 esztendős volt. BERN - Jean-Pascal Delamurez gazdasági minisztert, jelenlegi alelnököt választotta 1989-re, egyéves időtartamra szövetségi elnökké a svájci parlament. Az alelnök Elisabeth Kopp igazságügyi és rendőrminiszter lesz. A svájci alkotmánynak megfelelően a hétfőnyi kabinet tagjai rotációs alapon töltik be az államfői tisztséget, s a mindenkori alelnök törvényszerűen a következő éves időszak elnökjelöltje. így 1990-ben a Svájci Álamszövetség elnöki tisztét első ízben tölti majd be egy nő. MOSZKVA - Örményországban és Azerbajdzsánban jelenleg a legfontosabb, a legsürgetőbb probléma a menekültkérdés - jelentette ki szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján Vagyim Perfiljev. A szovjet külügyi szóvivő szerint a legfőbb feladat jelen pillanatban a kétirányú menekültáradat megállítása. Ebben - mint mondotta - nagy szerep hárul a helyi és központi sajtóra is. Sajnálattal állapította meg, hogy egyebek között Azerbajdzsánban a köztársasági tv elnöke, az ifjúsági és úttörőlapok vezetői nem a rendezést elősegítő, a hangulatot csillapító állásfoglalásokkal vették ki részüket a legutóbbi napok eseményeiből. Perfiljev hangsúlyozta, a tv elnökét, valamint több lapszerkesztőség vezetőjét felmentették tisztségéből, s közölte azt is, hogy több más állami és pártvezetőt is felelősségre vonnak a kialakult helyzet kapcsán. A szóvivő beszámolt arról, hogy Örményországban és Azerbajdzsánban több helyütt megindult a munka, a Kara- bah-hegyvidéken viszont általános sztrájk van.
