Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-30 / 310. szám
8 - TOLNATÁJ 1988. december 31. MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MASAZJN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN magazin Két haditalálmány A középkor haditechnikájában nagy szerepet játszottak a nehéz ostromlöve- gek. Ezek irányzásához a gyors és pontos mozgatásuk vált szükségessé, amihez külön emelőszerkezetet kellett készíteni, amit a katonai szabályzatok pontosan ismertettek, a megfelelő használati utasítással együtt. Képünkön ilyen emelőszerkezetet mutatunk be a párizsi Bib- liothéque de Musée de l’Artilierie rekonstrukciója nyomán. Az ábrán feltünEmelőszerkezet ostromlövegek számára tetett körök a kiszolgáló katonák pontos helyét mutatják. * A mai páncélgépkocsi őséről Valtu- rius: De Re Militare („Katonai dolgokról”) című, 1534-ben megjelent munkájában ad hírt. A deszkákból összeácsolt kocsiban alul és fölül elhelyezett 2-2 muskétásnak és a kocsisnak jó védelmet nyújtott ez az alkotmány. Illusztráció Valturius könyvéből Testvérok — Miért nem nősülsz meg? — Minek, két testvér is ellát és kényeztet. — Testvérek nem pótolhatják a feleséget. — Miért nem? Nem az én testvéreim. „Legelésző” növények A Sussex Egyetem (Anglia) növénytani kutatói azt tapasztalták: a földi borostyán, más néven kerek repkény a talaj tápanyag- tartalmára úgy reagál, mintha aktív takarmányfogyasztó, tehát valamilyen legelésző állat volna. Azé növény utódaival végzett kísérletekből kitűnt: a táplálóanyagokban gazdag homokon e növénynek rövid indái képződnek, s azok sűrűn hajtáseredetű gyökereket eresztenek. így e helyeken kis területen sok növény nő. Ellenben táplálékban szegény homokon hosszúak az indák, s azok gyökérkezdeményein kevés növény fejlődik. E talajokon tehát a növények több energiát fordítanak indáiknak, mint új növénytöveknek képzésére. Ez az alkalmazkodási „stratégia” képessé teszi a kúszónövényt arra, hogy jól kiaknázza a táplálóanyagokban gazdag helyeket, s gyorsan túlhaladjon a szegényeken, fokozva esélyét arra, hogy számára kedvező talajon szaporodjon el. Az indát fejlesztő növények közül hasonlóan jár el a kúszó boglárka. Ez a „stratégia” segítheti a növényeket abban is, hogy ha a meglevőn túlságosan nagy lett a versengés, új területre települjenek át. Az év karikatúrája- Semmi komoly... Csak az adóreform fekszi meg a gyomrát Bio-indikátor kagylók A baktériumokról és az algákról már régóta tudjuk, hogy a vízből vagy a levegőből felvéve, bizonyos vegyi elemeket nagy mennyiségben felhalmozhatnak szervezetükben. Legújabban karlsruhei (NSZK) kutatók magasabb rendű állati szervezetben is nyomára bukkantak ennek a jelenségnek: az édesvízi kagylók plutóniumot különítenek el, és halmoznak fel szervezetükben. Eddig a zuzmókat és a mohaféléket tartották a plutónium leghatékonyabb bio-indikátorának, biológiai jelzőjének. Ezek a szervezetek különleges anyagcseréjükkel felhalmozzák magukban a plutóniumot, így biológiai elemző „készülékként” lehet felhasználni őket. A karlsruhei kutatók most megállapították, hogy a folyami kagylók eddig ismeretlen mértékben tárolhatnak plutóniumot a húsukban és a héjukban. A húsukban felhalmozott plutónium 260-szor, az élő (vagy elpusztult) állat héjában levő pedig 15-25 ezerszer több lehet, mint természetes környezetüké, a folyóvízé. A bio-indikátorok azt az előnyt kínálják, hogy már kis mennyiségű mintából is kimutathatják a keresett anyagot. Eddig a folyóvíz plutóniumkoncentrációjának mérésére 50 liter Rajna-vizet kellett feldolgozni. Az azték nép sorsa A történelem Párkái minden népnek a bölcsőjébe odaraktak ajándékul valami legendát van mondát arról, hogyan vett részt egykor a népek vándorlásában. Az aztékokkal sem volt másképp. Ősrégi hazájuk elhagyására az indulási parancsot egy pompás tarka színű madár adta, amikor az égen ülve azt dalolta: „Tikui, ti- kui!” Magyarul: „Gyerünk, gyerünk!” Az aztékok ott hagyták minden vagyonukat, összeszedték asszonyaikat és gyermekeiket, s felkerekedtek. Vándoroltak, vándoroltak, míg végre eljutottak a mai Mexikói-völgybe. Hogy ott egy kaktuszbokron kígyóval viaskodó sast pillantottak meg, azt már egy másik legendából tudjuk, és tudjuk azt is, mi lett a dolog vége: letelepedtek, várost alapítottak. A tudomány megállapítása szerint a nahua nyelvcsaládba tartozó indián nép, az azték, még Amerika felfedezése előtt, 1200 körül hatolt be a mai Mexikóba, és a 14. században leigázta az ott lakó tolték és zapoték népet, kultúráját azonban átvette és továbbfejlesztette. Az azték birodalom városállamok szövetségén alapult, fővárosa Tenochtitlán (Mexikó mai fővárosa helyén). Fejlett földművelés és állattenyésztés mellett jelentős építő- és iparművészetet hoztak létre. Bővizű tavak vették körül a várost, és csak három felvonóhidas kőgát vezetett hozzá. A város szívében állt a hadisten, Huitzilopochtli piramisszerű temploma, két szentéllyel a csúcsán. A tövében kövezett udvar sok kisebb szentéllyel, és egy további szent épület, a tzompantli, ahol a piramis tetején az isteneknek feláldozott emberek koponyáját őrizték. Ezt az állapotot zavarta meg 1519. november 8-án Hernando Cortez, a spanyol kalandor; négyszáz főnyi serege élén ekkor pillantotta meg az azték birodalom fővárosát. A spanyolokat még vagy hatezer, az aztékokkal ellenséges bennszülött kísérte. Az aztékok vezére Montézuma volt, s népe viszonylag fejlett civilizációval rendelkezett; ez meglátszott közlekedési és hírszolgálati szervezettségükben, pompás világi és vallási építészetükben. Vallásuk azonban felháborította a katolikus spanyolokat. Az emberáldozás - a papok elevenen tépték ki az áldozatok szívét - egész hihetetlen méreteket öltött. Tény az azték civilizációban magas műveltség keveredettbar- bár szokásokkal. E lehetőséget nem voltak képesek összeegyeztetni a vakbuzgók. Nem ismerték fel, hogy félelmet keltő fegyvereik védelme alatt minden kegyetlenséget, szégyent, borzalmat büntetlenül elkövethettek ellenük, kivéve egyet: templomaik és isteneik meggyalá- zását. És éppen ezt tették. A hadiszerencse mégis Cortez mellé szegődött, győzött a túlerő felett, és a spanyolok az aztékok kultúráját megsemmisítették, az emberek nagy részét kiirtották. Ami a büszke azték palotákból megmaradt, azt Cortez arra használta fel, hogy lerakja Amerika legnagyobb székesegyházának az alapjait. Gondolatok Saját ostobaságunk mentegetésére néha nagyon egyszerű érveket tudunk kitalálni. (ismeretied) * Nem a kétségek kergetnek az őrületbe, hanem a bizonyossság. (Nietzsche) * A szép dolgok nehezek. (Platon) * A megnyomorított emberiség bilincsei irodai papírból készültek. (Kafka) * A világ gyakrabban jutalmazza az érdem látszatát, mint magát az érdemet. (La Rochefoucauld) Ha tehetséges lennék, követnének engem. Ha követnének, divatossá válnék. Ha divatos lennék, rövidesen kimennék a divatból. így tehát jobb, ha nem vagyok tehetséges. (Jules Renard) Beteg vénák A Német Szövetségi Köztársaság 5,3 millió polgára szenved visszértágulatban, vagyis minden nyolcadik felnőtt - ez derül ki a tübingeni orvosi egyetem kutatóinak legújabb tanulmányából. A nők között sokkal gyakoribb és súlyosabb a visszértágulat-betegség, mint a férfiaknál. Úgy tűnik, a visszértágulat kockázata öröklődik, mert azoknak a visz- szérbetegeknek a körében, akiknek szülei, nagyszülei is visszérbetegségben szenvedtek, 50 százalékkal több szövődményt észleltek. Érdekes megállapítás az is, hogy a városi lakosság körében kevesebb visszér- tágulatos beteget találtak, mint a falusiak között. Kellemetlen kérdés VÍZSZINTES: 1. - Hasonlít a kisfiú az apukájára? - kérdi a kismamától a barátnője. A válasz első része. (Zárt betűk: S. É.) 13. íme, itt, népiesen. 14. Férfinév. 15. NSZK-beli filmsztár (Uschi). 17. Afganisztáni város. 19. Kötet (volume) angol rövidítése. 20. Usti nad... (csehszlovákiai város). 21. Névelős téli sporteszköz. 22. Spanyol női név. 25. A Kincskereső kis- ködmön írója. 26. Az elefánt ékessége. 28. Szapul. 30. Virágot szakaszt. 32. Világhírű amerikai tenorszakszofonos (Stan). 33. Parancsolója. 35. Esel! 36. Si- heder, suhanc tájszóval. 38. Orosz férfinév. 39.... Gardaer (filmsztár). 41. Az esz- mélés szava lehet. 44. Tárgyas felszólító igevégződés. 45. NDK-filmstúdió. 47. Gyermektápszer. 50. A cirkónium vegy- jele. 51. Rendben! 52. NSZK-beli kikötőváros. 53. Passato ... (régmúlt, olasz igeidő). 55. Walesi kikötőváros (Rhyl). 57. Csökken a víz szintje. 59. Tetszik! (két szó). 61. Meggyilkolt svéd miniszterelnök, személyneve kezdőbetűjével. 63. Hatás - közepén! 65. Érem előlapja, a „fej”. 66. Luxemburgi és holland autójelzés. 67. Nem kevesen. 69. „Irodalmi” hajóskapitány. 70. Egyik külkereskedelmi szervezetünk nevének rövidítése. 72. Üveg sérülése. 73. Képzőművészeti alkotás. FÜGGŐLEGES: 1. Román író (1880-1961). 2. Enne. 3. ... apó (Balzac regénye). 4. A szén és a lantén vegyjele. 5. Autonóm Terület. 6. Nagyon fáradt. 7. Wagner operája. 8. Híres bohóc volt. 9. Üres kör! 10. Tó Botswana területén. 11. Kába. 12. Robert Zemeckis nálunk is játszott filmje, főszereplője Michael Douglas. 16. Idegen levegő! 18. Veszít élességéből. 23. Feljegyez. 24. Pezsgőjéről híres olasz város. 27. Lyuk. 29. Egy kis zümmögés! 31. Ezekért néha börtön is jár. 34. A kártyában: maradok. 37. Ez a nap. 40. A válasz második, befejező része. (Zárt betűk: A. Y. A.) 42. Arrafelé! 43. Egykori vármegye. 46. Itt találták meg a híres Vénusz-szobrot. 48. A mozgás gyorsasága. 49. Az a másik. 52. Keszthely határai! 54. A fejéhez nyúl. 56. A halak réme. 58. Lopva tanul. 60. Észvesztő rész! 62. Premier ... (filmbeli közelkép). 64. A Garonne mellékfolyója. 68. Kaluga folyója. 70. Fél volt! 71. Római 90. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1., függőleges 40. számú sorok a Tolna Megyei Népújság szerkesztőségének címére: 7101 Szekszárd, Liszt F. tér 3. Pf: 71Beküldési határidő: 1989. január 6. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! Egy 15. századi azték áldozati kő, amelyet a közelmúltban fedeztek fel Mexikóváros szívében.
