Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-30 / 310. szám

1988. december 30. NÉPÚJSÁG 3 Ülést tartott a Minisztertanács A szekszárdi ivóvíz minősége Nem szabványos, de iható (Folytatás az 1. oldalról.) A Minisztertanács áttekintette a Bala­ton üdülőkörzetre vonatkozó építési kor­látozások érvényesülésének tapasztala­tait, s felhatalmazta az építésügyi és vá­rosfejlesztési minisztert, hogy az 1989. január 1-jétől érvényes korlátozásokat miniszteri rendeletben szabályozza. Kormányszóvivői tájékoztató Január 1-jétöl bevezetik hazánkban a munkanélküli segélyt - az intézkedésről beható vita után csütörtöki ülésén hozott határozatot a Minisztertanács. A döntés hátteréről Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke tájékoztatta az újságírókat a kormány ülését kísérő szokásos szóvivői tájékoz­tatón. Az ÁBMH vezetője mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is az aktív foglalkoztatáspolitika hive, s így a munkanélküli segélyt is ennek egyik elemeként kezeli. A figyelmet nem a se­gélyezésre, hanem olyan eszközök fel­kutatására koncentrálja, amelyek átkép­zéssel, munkahelyteremtéssel, a vállal­kozások támogatásával igyekeznek kor­rigálni a munkaerőpiacon jelentkező át­meneti feszültségeket. A döntést egyéb­ként széles körű társadalmi vita előzte meg, amelyben a többi között nemzetközi szervezetek, illetve a hazai tudományos élet képviselőinek, valamint a SZOT és KISZ vezetőinek véleményét is kikérték. Ezeket az észrevételeket is megpróbál­ják hasznosítani annak érdekében, hogy az év elején életbe lépő rendszer műkö­dőképes legyen, létrejöjjenek annak tár­gyi és személyi feltételei is. 1989-ben a munkanélküli segéllyel, az átképzésekkel, a munkahelyteremtések­kel kapcsolatos valamennyi kiadást az állami költségvetés finanszírozza, jobbá­ra a Foglalkoztatási Alapból, amely 2,4 milliárd forinttal gazdálkodik. Ebből a pénzből csaknem 300 milliót folyósíta­nak a megyéknek a számítógépes rend­szerek kiépítéséhez, amely azt szolgálja, hogy országosan egységes nyilvántar­tás, egységes hálózat alakuljon ki a mun­kaerőpiaci információk kezelésére. A la­kosság tájékoztatására útmutatókat, szórólapokat adnak ki, amelyekből az érintettek megtudhatják, ki kaphat mun­kanélküli segélyt, kihez kell fordulniuk az igényléséért, s milyen mértékű segély­ben részesülhetnek. Ezeket a tájékoztató kiadványokat a munkaerőszolgálati iro­dákban találhatják meg az érdeklődők. A segélyről intézkedő minisztertanácsi rendelet a többi között kimondja: az kap­hat segélyt, akinek a munkaviszonya egy évnél rövidebb ideje szűnt meg, továbbá aki igazolni tudja, hogy az utolsó három év alatt legalább 18 hónapot dolgozott, s nem kevésbé fontos feltétel, hogy az igénylőnek vállalnia kell a megfelelő együttműködést a munkaerőszolgálati irodával. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a számára felajánlott álláshelyeket ko­molyan fontolóra veszi. A munkanélküli segély mértéke attól függően változik - az illető előző évi át­lagkeresetének 50 és 70 százaléka kö­zött -, hogy milyen bejegyzés került az igénylő munkakönyvébe. A három lehet­séges variáció: a munkaviszony meg­szűnése, amikor a munkáltató mond fel, illetve egyéb, a dolgozó önhibáján kívüli esetről van szó; a dolgozó mondott fel, il­letve a kilépett bejegyzés. A segély mér­téke időben is változik: az első félév után tíz százalékkal csökken a kifizetett ősz- szeg. Ezzel is öszöntözni kívánják a mun­kavállalókat az elhelyezkedésre. A rendelettervezet vitájában mindek- előtt azoknak a sorsa került előtérbe a kormányülésen, akik kiszorultak a segé­lyezés köréből. Ezek közé tartoznak min­denekelőtt a pályakezdő fiatalok, a ház­tartásban dolgozó, munkaviszonnyal nem rendelkező nők és a csődbejutott vállalkozók. A kormány kötelezte az ÁBMH elnökét, hogy április 1 -jéig készít­sen összegzést a segély bevezetésének tapasztalatairól, s ugyancsak feladatául szabták, hogy az első félévben tekintse át azokat a kérdéseket is, amelyekben a kormány kötelezettséget vállalt. Ilyen például a pályakezdő fiatalokat érintő program, amelyre a második félévben kell javaslatot tennie az államtitkárnak. Az idők folyamán módosuló, alakuló rendszer célja az lenne, hogy eleget te­gyen a gazdasági racionalitás, a társa­dalmi méltányosság és a rászorultság hármas elvének. Ez a rendszer ma még nem alkalmas erre, hiszen nem biztosítá­si alapon működik, nem egészül ki olyan szociális védőhálóval, amely eleget ten­ne a rászorultság elvének, s a fiatalok nehéz helyzetén sem tud segíteni. Az újságírók azt is megtudhatták Hal­mos Csabától: az ÁBMH már csaknem fél éve napi munkakapcsolatban áll a me­gyei tanácsokkal, azok munkaügyi szak- igazgatási szerveivel, a szolgáltató iro­dák vezetőivel, annak érdekében, hogy minél zökkenőmentesebben készítsék elő az új rendszer bevezetését, kiépíté­sét. Az államtitkár garanciát vállalt arra, hogy a várható kisebb problémák ellené­re egy éven belül megteremtik az orszá­gos hálózat olajozott működésének min­den személyi és tárgyi feltételeit. AZ ÁBMH tervei között szerepel, hpgy a Fog­lalkoztatási Alap felhasználásával a fog­lalkoztatáspolitikát szolgáló vállalkozás­építő programot támogassanak. Az el­képzelések a kamatkedvezmény-konst­rukciótól az alap bizonyos decentralizá­lásáig az ötletek széles skáláját fogják át. A segéllyel kapcsolatos kérdések egyik kritikus pontjaként említette Hal­mos Csaba azt a problémát, milyen mun­kahelyet kell elfogadniuk az állás nélkül maradottaknak. A jelenlegi szabályozás úgy szól, hogy a segélyezett köteles azt az állást elfogadni, mely képzettségi szintjének megfelel, illetve amely a szük­séges átképzési lehetőséggel biztosítja, hogy a korábbi képzettségének megfele­lő munkakörben helyezkedjék el. Köteles betölteni továbbá azt az állást, amelynél a felajánlott bér eléri a munkanélküli se­gély mértékét. A kötelezettségeket beha­tárolja az a megkötés, miszerint a három órát nem haladhatja meg a munkahelyre való oda-vissza utazás. Elmondta azt is, hogy az Elnöki Tanács december 30-i ülésén törvényerejű ren­delet várható, amely a jövő évtől kezdő­dően a kereskedelmi bankokat is feljo­gosítja lakossági betétek gyűjtésére, il­letve hitelezésre. A tervezett változások közül a szóvivő kiemelte: a jövőben lehe­tőség nyílik arra, hogy a pénzintézet és a betételhelyező külön szerződésben álla­podjon meg a kamat alsó, illetve felső ha­táráról. A törvényerejű rendelet azonban csak a hatályba lépését követően kötött takarékbetét-szerződésekre alkalmaz­ható majd. A már meglévő betétekre álta­lában a lekötési időt követően hat hónap lejártáig kell a régi szabályok szerint eljárni. Az indokolatlan kamatverseny megakadályozása érdekében a Magyar Nemzeti Bank elnöke megszabja a kamat felső határát. A szóvivő ismertette annak a közvéle­ménykutatásnak a főbb megállapításait, amelyben a lakosságnak a kormányról alkotott képét igyekeztek megrajzolni. A kormány egyébként elhatározta, hogy a jövőben rendszeresen végeznek ha­sonló jellegű felméréseket. A főbb ta­pasztalatok közé tartozik, hogy a társa­dalom örömmel fogadta azokat a kor­mányintézkedéseket, amelyek számos korábbi megkötést oldottak fel, ugyanak­kor a liberalizálás szükségszerű követ­kezményeit - mint például az áremelke­dést, a forintleértékelést, a személyi jöve­delemadó bevezetését - „kegyelem ket­tesre” értékelte. Nagy megelégedéssel fogadták az emberek a szabadságjogok szélesítését, az új, alternatív szervezetek megjelenését. Elgondolkodtató jelenség, hogy a társadalom a jövőt illető elképze­léseiben két nagy csoportra bontható. A megkérdezetteknek mintegy 55 százalé­ka támogat egy olyasfajta programot, amely szigorú intézkedéseket helyezne kilátásba annak reményében, hogy egy átmeneti időszakot dinamikus fejlődés követne. A rádió tudósítója emlékeztetett arra az ígéretre, amelyet Grósz Károly májusban, londoni útja alkalmával tett, miszerint gon­doskodnak Nagy Imre és társai eltemeté­séről, s érdeklődött, történt-e intézkedés. A szóvivő értesülései szerint az Igazságügyi Minisztérium illetékesei tárgyalásokat foly­tattak, illetve folytatnak még mindig az ügy­ben közvetlenül érintett családokkal. Eddig még nem született megállapodás a ham­vak kiadásáról, annak idejéről és a temetés módjáról. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a jövő év első hónapjában ez is meg­történik. ígéretet tett, hogy erről tájékozta­tást ad. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) A víz évtizedeken át történő fogyasztá­sa pedig azért károsítja egészségünket, mert a mérgek némelyike felhalmozódik szervezetünkben... Öntsünk tiszta vizet a pohárba, és néz­zük meg, milyen is valójában a szekszár­di ivóvíz minősége. Elsőként Pékár Kornél, a Tolna Megyei Köjál településegészségügyi osztálya la­boratóriumának vegyészmérnöke vála­szolt kérdéseinkre.- Itt a Köjálban mint hatóság foglalkoz­nak - többek között - a vezetékes ivóvíz minősége néhány vonatkozásban nem felel meg a szabvány követelményeinek, de ez nem jelenti azt, hogy bárkinek is egészségkárosodástól kellene tartania.- Pontosítsunk. Melyek azok a mérési eredmények, amelyek miatt a viz minősé­ge kifogásolható?- Mi nemcsak a „kész” ivóvizet vizs­gáljuk, hanem a városi kutak vizét is. A kutak vize hét paraméterben nem felel meg a szabványnak, de a vastalanító üzemben történő levegőztetés, szűrés, klórozás következtében ebből három kiesik; az ammónium-, a vas- és a man­gántartalom. Tehát e ténylegesen háló­zatba kerülő víznek már „csak” négy pa­ramétere kifogásolt. Ezek a következők: keménység, vezetőképesség, klorid-és szulfáttartalöm. Sajnos elmondható, hogy ezek az adatok az elmúlt években, évtizedekben fokozatosan romlottak, és ez a tendencia ma is fennáll.- Mi okozza ezt a romlást, és mit lehet tenni ellene?- A városi kutak vízkészlete már eleve kedvezőtlen volt az imént említett hét pa­ramétert tekintve. Ez geológiai okokra vezethető vissza, amelyeken nem lehet változtatni. A rossz adottságokat tovább rontják, a mezőgazdaság által felhasznált foszfor- és káliműtrágyák, mert ezek nö­velik a klorid-, szulfáttartalmat és a ke­ménységet is. Tehát egyrészt korlátozni kell a műtrágya-felhasználást az adott területen, másrészt kutatásokat kell foly­tatni más vízbázisok feltárására, de ez már nem tartozik a Köjál feladatai közé.- A különböző mérgező anyagokról szóló híresztelések tehát alaptalanok?- Igen. Legalábbis ma már igen. Arról van szó, hogy a Sió mentén is vannak ku­tak, amelyek évekkel ezelőtt még részt vettek a város vízellátásában. A Sió, mint tudjuk, nem tartozik a legtisztább vizeink közé. A Fűzfői Nitrokémia Ipartelepek gyakran a Sióba engedte ipari szennyvi­zét, és felmerült a kérdés, hogy ezek a szennyezőanyagok átkerülnek-e a kutak vizébe. Vizsgálataink szerint - de nem­csak a mieink szerint - a gyanú alapos volt, mert a kutak vizében kimutattunk mérgező anyagokat is, elsősorban nö­vényvédő szereket. Éppen ezeknek a vizsgálatoknak a következményeként zárták le a Sió menti kutakat, így ezekből nem kerülhet víz a városi hálózatba.- Négy kút viszont a Csörge-tó mellett is van, a tavat pedig éppen a Sióból töl­tötték fel néhány alkalommal. Önök hoz­zájárultak ehhez?- Nem.- Akkor kik és miért töltötték fel?- Erre nem tudok válaszolni.- Végül is megnyugtathatják a város lakosságát a vízminőséggel kapcsolat­ban?- Igen. A vizet nyugodtan használhat­ja, fogyaszthatja mindenki, nem kell sem­miféle káros hatástól tartani. Tiszta, jó ízű, és amiről még nem esett szó: teljesen nit­rátmentes, a bakteriológiai eredmények is mindig jók. A beszélgetés elején emle­getett nem megfelelő paraméterek leg­feljebb olyan kellemetlenséget okoznak, hogy gyorsabban vizkövesednek el a csaptelepek, vagy több mosószert kell használni mosáskor, mint ha lágy vízzel rendelkeznénk. További információkért Mayer János­hoz, a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnökéhez fordultunk.- A várost önök látják el ivóvízzel. Mit tesznek azért, hogy javuljon a vízminőség? A problémákat ismerjük, hiszen mi ma­gunk is vizsgáljuk az ivóvíz összetételét és a megyei Köjál eredményeit is meg­kapjuk. Sajnos, az a vízbázis, amelyre a város ellátása épül, ilyen adottságokkal rendelkezik. Ezen nem tudunk változtat­ni. De azt azért nyugodtan elmondhatom, hogy a vállalat mindent megtesz a mennyiségi és minőségi igények kielégí­tése érdekében. Mind a kutak, mind a vastalanító üzem kapacitása bőségesen elegendő a város ellátására. Ez a kapaci­tás jelenleg 21 ezer köbméter, a város igénye pedig 15 ezer köbméter körül mozog.- Milyen terveik vannak?- 1987-ben a Földmérő és Talajvizs­gáló Vállalat készített egy tanulmányt Szekszárd vízellátásának jövőbeli lehe­tőségeiről. A tanulmány szerint a meglé­vő területet, vízbázist még lehet fejleszte­ni, mégpedig a jelenlegi lőtér környéki kutaktól délkeletre. Ez már csak azért is hasznos, mert a megjelölt irányban javul a vízminőség. A városhoz legközelebbi - mintegy 500 méterre levő - kutak szennyeződése növekszik, ezeket a Csörge-tó környékén fúrt kutakkal fel­váltjuk. Kialakítjuk a megfelelő belső-, külső- és hidrogeológiai védöövezetet, így meg­óvjuk a vízbázist a szennyeződéstől. A műtrágya-felhasználást a jelenlegi szin­ten szeretnénk maximálni. A fűzfői szennyvíztisztítás várhatóan hamarosan megoldódik, és így lehetővé válik ta­lán a Sió menti kutak ismételt üzembe ál­lítása is. Mindezek mellett folytak, és je­lenleg is folynak kísérletek Bogyiszló tér­ségében Duna menti parti szűrésű kutak fúrására, de ezek még nem vezettek ki­elégítő eredményre. Mindenesetre a kutatások folytatód­nak, és én bízom abban, hogy a jövőben a parti szűrésű kutak vize is a város ren­delkezésére áll majd, a jelenleginél jobb minőségű vizet biztosítva a lakosságnak. ÁRKI ATTILA Nyereségérdekeltségű vallalat lesz a GITR Nyereségérdekeltségű vállalattá ala­kul át a Gabona és Iparinövények Terme­lési Rendszere. Az ország egyik legna­gyobb termelési rendszere, a jogelődö­ket is számítva, kereken tizenöt éve segíti a mezőgazdasági nagyüzemek terme­lésszervezését, az új technológiák adap­tálását, bevezetését, gép- és alkatrészel­látását, a szervizelést, a kutatási eredmé­nyek alkalmazását. A szolnoki központtal és kilenc megyei alközponttal rendelke­ző szervezet 235 partnergazdaság több mint félmillió hektár földjén működik köz­re a terméshozamok növelése, a jövedel­mező gazdálkodás feltételeinek megte­remtése érdekében. A GITR most leválik a rendszer eddigi gesztoráról, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz- ről, és önálló jogi személyként tevékeny­kedik majd. Jelenlegi partnerei tőkebe­fektetéssel tulajdonosai lehetnek az újonnan születő vállalatnak, amely az új felállásban megtartja a széles körű szol­gáltatások, szaktanácsadások gyakor­latban jól bevált rendszerét, de a tulajdo­nosok igénye és döntése szerint növeli a vállalkozások, szolgáltatások számát, formáját. Az igazgatótanács a vállalat működési rendjének, alapszabályának a kidolgo­zására külön bizottságot hozott létre. A tervek szerint az új vállalat megalakulá­sára 1989 első felében sor kerül. Kisebbségvédelmi egyesület alakul Egyetemi oktatók és tudományos ku­tatók - mintegy ötvenen - kisebbségvé­delmi egyesület létrehozását határozták el. A szervezet célja önálló elemző mun­kával elősegíteni a kisebbségi léttel kap­csolatos egyéni és kollektiv jogok ér­vényre juttatását, valamint a nyelvi, a kul­turális, az egyházi és gazdasági kérdé­sek megoldását. Szándékuk, hogy folya­matosan figyelemmel kísérik a hazánk­ban élő kisebbségek, valamint a környe­ző országokban élő magyarság helyze­tét, sorsát. A jövőben vizsgálatokat vé­geznek például a Magyarországon és hazánk határain kívül élő magyarok egy­máshoz való viszonyáról. Az egyesület tagjai a különböző téma­körökről elemzéseket készítenek, s eze­ket a hazai hatóságok, valamint nemzet­közi szervezetek elé tárják. Megállapítá­saik alapján jogszabályokra, nemzetközi egyezmények kidolgozására tesznek ja­vaslatot. Felvilágosító munkát kívánnak végezni annak érdekében, hogy az or­szág lakossága reális képet kapjon a ha­zánkban élő kisebbségek, illetve a hatá­rainkon túl élő magyarság helyzetéről. A szervezet idegen nyelvet beszélő tagjaiból munkacsoportokat hoz létre, hogy a környező országokban megjele­nő folyóiratokat, könyveket, jogszabályo­kat az érdeklődők megismerhessék. Az egyesületnek - amely a tervek sze­rint január végén alakul meg - mindenki tagja lehet, aki célkitűzéseiket elfogadja, s azokat önkéntes munkájával kész elő­segíteni. Hanglemezgyártás Mohácson A Mohácsi Farostlemezgyár új vállalkozásba kezdett a NÍVÓ kft-vel öszefogva: hanglemezek préselését kezdték meg a gyár egyik régi üzemében, ahol a prése­léshez szükséges villamos energia, a víz és gőz már megvolt, hiszen a farostle­mezgyártáshoz is szükségesek. Az eddigi monopolhelyzetben lévő Hungaro­tonnal szemben itt kisebb példányszámban is vállalnak hanglemezgyártást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents