Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-30 / 310. szám

1988. december 30. /tolna' 4 NÉPÚJSÁG Egészségvédelem - betegségmegelőzés A színtévesztésről 4 CSALÁD 4 OTTI Védjük a hasznos madarakat A színlátás zavara a színtévesztés, mely a leggyakoribb a vörös és a zöld színnél. Az ilyen látású ember kevésbé színesnek látja a világot, és bizonyos színeket nehe­zebben tud megkülönböztetni. Nemhez kötötten öröklődő jellegű, a férfiak 8%-a, a nők 0,4%-a színtévesztő. Ez az állapot számos munkakörben kizáró ok. A probléma leggyakrabban a gépjárművezetésnél kerül szóba. Mivel a közlekedé­si lámpák vörös és zöld színűek, a színtévesztő embernél fennáll a veszély, hogy csökkent látási viszonyok mellett rosszul ítéli meg a lámpák jelzéseit. A fennálló ren­delkezések alapján 1. csoportos jelölt és vezető esetében, ha egyéb kizáró szemészeti ok nincs, az egyén vezetésre alkalmas, de erről szakértői bizottság dönt. 2. csoportos jelölt alkalmatlan, vezető egyéb feltétellel alkalmas. Egyszerűbben fo­galmazva a színtévesztő ember, akinek még nincs jogosítványa, úrvezető engedélyt kaphat, de hivatásosat nem. Ha a gépjármüvezetési alkalmassági vizsgálatra jelentkező embernél a szemész színtévesztést állapít meg, úgy azt a rendelőintézetben működő szakorvosi bizottság elé utalja. A bizottság dönt arról, hogy kaphat-e jogosítványt, és milyen feltételekkel vezethet. DR. VASTAG OSZKÁR Jó tudni az autóról! XXV. A gépkocsi világítóberendezései Helyzetjelző világítás: a gépjármű szélességét, hosszúságát, esetenként magasságát jelöli. Elöl két darab fehér, vagy kadmiumsárga, hátul két piros fé­nyű lámpát kell elhelyezni, a gépkocsi szélétől legfeljebb 40 cm-re beljebb. Az izzók teljesítménye általában 5 W. A helyzetjelzőkkel együtt világít a hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa. A rendszámtáblát úgy kell megvilágítani, hogy tiszta időben 20 m távolságról ol­vasható legyen. A helyzetjelző lámpák­nak a motor álló helyzetében is tudniuk kell világítani. A helyzetjelző világítás az álló jármű megvilágítására használ­ható önmagában, csak ezzel azonban közlekedni nem szabad. Tompított fényszóró: éjszaka és korlá­tozott látási viszonyok között a forga­lomban részt vevő járművet a helyzetjel­ző világításon kívül a tompított fényszó­róval is ki kell világítani. A nem forgalmi okokból álló járművön tompított fény­szórót csak erős ködben, vagy sűrű hóesésében szabad használni. Hazánk­ban csak az euróapi rendszerű aszim­metrikus tompított fényszóró használha­tó. Ez azt jelenti, hogy a kivetített fénysu­gár a gépkocsi hossztengelyéhez mér­ten nem szimmetrikus. Előnye az, hogy az út jobb oldalát messzebbre világítja meg, mint a bal oldalát. Tehát a veszé­lyes zónában messzebbre látunk anél­kül, hogy a szemből jövőket vakítanánk. A tompított fényszórónak legalább 40 m-re kell megvilágítania az utat. Távolsági fényszóró: a távolsági fény­szórót lakott területen kívül használhat­juk, ha ezzel sem a szemből haladókat, sem az előttünk közlekedőket (a vissza­pillantó tükrön keresztül) nem vakítjuk. A távolsági fényszórónak legalább 100 m távolságra kell megvilágítania az utat. Minden gépkocsit felszerelnek olyan visszajelző lámpával, amely a távolsági fényszóró bekapcsolt állapotát jelzi. Ez a műszerfalon található és csak kék fényt bocsáthat ki. BAKÓ GYÖRGY A kártevő rovarokkal táplálkozó ma­darak közismerten igen hasznos segítő­társaink, ingyen napszámosaink. Lét­számuk, feltehetően a megnövekedett mennyiségű és rendszeressé vált kemi­káliafelhasználás következményekép­pen egyre inkább csökken. A jelenlegi népesség hiánytalan fennmaradását a következő hónapokban a téli időjárás teszi kritikussá. Búvó- és etetőhelyek létesítésével igen könnyen az udvarokba, kertekbe és az erkélyekre szoktathatók. A táplálá­suk során kialakuló tartósabb kapcsolat a gyermekek számára külön örömet és élményt jelenthet. Kedvenc csemegéjük a dió és a nap­raforgó, de szívesen fogyasztják az ola­jos aprómagvakat is, mint például a lu­cerna-, len- és kendermag. Az etető oldalára vagy más alkalmas helyre akasszunk szalonnadarabot is, melynek kiegészítő fogyasztásával a tartósan zordabb időjárás viszontag­ságait is átvészelik. A tél folyamán meg­kedvelt és szinte „családtaggá” vált ma­darak etetését tavasszal feltétlenül hagyjuk abba, hogy időben visszaszok­janak természetes életmódjukhoz. Feltételezhető, hogy a következő tél­re, esetleg utódaikkal együtt viszontlát­hatjuk őket. BEDA GYULA Otthon is elkészíthetjük Szilveszteri vidámságok Az óév búcsúztatásakor talán senki sem veszi rossz néven, ha kicsit meglódul a fantázia. Várkonyi Henrik, a szekszárdi Arany János ut­cai virágbolt vezetője erre a feltevésre alapozva ajánlja a leendő ünneplők figyel­mébe mókás, vidám készít­ményeit.- Ha meghívott vendég­ként szilveszterezünk vala­hol, kellemes meglepetést okozhatunk a házigazdá­nak néhány apró, mégis al­kalomhoz illő ajándékkal. A hölgyeknek természetesen ilyenkor is illik csokorral kedveskedni: s hogy sze­rencsés legyen az újév, erősítsünk a virágcsokor közepébe egy citromból kialakított, gyufaszál lábú, drót farkú, festett szemű és szájú szerencsemalacot. A malac füle gledicsialevélböl van, de ezt lehet helyettesí­teni mással is. Alátétként tortapapírt használhatunk.- Ugyancsak sikerre szá­míthat - bizonyára inkább a férfiak körében - a női ala­kot formázó pezsgősüveg. A palack tetején almából kifaragott leányfej található. A haja lamella - azaz vékony-ezüstözött alumínium csík - me­lyet dróttal tűzhetünk fel. A szemeket, szájat és az orrot - hasonlóan az előbbi­hez - festéssel alakíthatjuk ki. A Somogy megyei Kapolyon újév reg­gelén így köszöntek a házakhoz: „Adjon Isten három bé-t, három f-et, három pé-t, bort, búzát, békességet, faint főző fele­séget, pipát, puskát, patronázst, meg egy bütykös pálinkát!” A mai „boldog új évet!" - gyakran megszokásból, udvariasságból mondott - évkezdő köszöntésünk régen, faluhe­lyen mulatságokhoz, szerelmi jóslások­hoz, téltemetéshez kapcsolódott. A „bol­dog új évet!" jókívánságunk csak kezdete volt a szerencsekivánatok hosszú sorá­nak, hiszen a házakhoz szilveszter este és újév hajnalán bezörgető legények a köszöntést szóval-verssel is megtol- dották. Néhol falun ma is lármás csaptokban - ki-ki mestersége szerszámait mutogatva -, élénk hangulatban köszöntik az újévet. Évszázadokkal ezelőtt köszöntő mester­emberek serege vitt ajándékot újévkor a királynak. Jókívánságaikat a király arannyal vi­szonozta. Ez a szokás - több régivel együtt - előbb a cselédek és pászto­rok, később pedig a gyermekek újévi szórakozásaként élt és él ma is tovább. Ilyen a fiúcskák, legények újévi ostordur- rogtatása vagy zabhintése: ilyenkor falu­szerte szórták a zab mellé a jókívánságo­kat is. A karácsony előtti időszak rövid nap­palai és hosszú éjszakái türelmetlenné tesznek minket, ha tudnánk, kabátunkkal együtt a télből is kibújnánk. Nemcsak mi érezzük ezt! A tél kikergetését, „kiveré­sét”, a hidegtől-sötéttől szabadulás vá­gyát őrzik régi téltemető népszokásaink is. Hazánkban és szomszédainknál sok helyütt nem vártak a téltemetéssel far­sangig, hanem már szilveszter napján nagy lármával, kolompszóval űzték a te­let. A század elején Szegeden öregasz- szonynak öltöztetett szalmabábot dobtak a Tiszába. A téltől szabadulni akaró, ta­vaszt, napot váró szlovák, cseh vagy po­rosz parasztemberek hasonló módon „bosszulták meg", gúnyolták, kergették a telet: „Odaviszem, odaviszem ezt az át­kozott telet, idehozom, idehozom azt a meleg nyarat. ” - Észtországban azonban megkegyelmeztek az újévi szalmabáb­nak, mert azt tartják róla, hogy védi a bar­mokat és őrzi a határt. Szilveszter és újév a szerelmi jóslások ideje. De nemcsak ilyenkor, hanem Luca­Bélyeggyűjtőknek Jersey szigetén a motormúzeum láto­gatói számos régi autóban gyönyörköd­hetnek. Közülük hat ritka darabot, kezd­ve egy 1912-ben gyártott Talbot márká­júval, januárban bélyegen mutatnak be. Tarka virágok pompáznak Thaiföld négyértékű újévi sorozatán. A Brit Nemzetközösség több kis or­szága és az angol gyarmatok egy része napján és karácsonykor is azt kutatták a lányok: férjhez mennek-e, s ha igen, ki­hez? A sokféle szerelmi jóslás egyik leg­ismertebb módja a gombóc- vagy dere- lyefőzés. Tizenhárom gombóc közül ti­zenkettőbe férfinevet rejtettek, s amikor éjfélkor megfőzték őket, kíváncsian vár­ták, melyiket dobja föl legelőször a víz, mert az rejtegette a jövendőbeli nevét. A várva várt vőlegény mesterségét ólom­öntéssel tudhatták meg. A hűlő ólom alakja szerszámokra, tárgyakra hasonlí­tott - és ha nem, akkor is mi mindent lehet beleképzelni az ólomdarabkába! Ha szemétdombra álltak és a kutyauga­tást fülelték, azt is megtudták, merről jön a vőlegény, s kit merre visznek férj­hez. A Dunántúlon és Erdélyben - ma már kicsit kegyetlennek tűnő - szilveszteri szokás volt a vénlánycsúfolás és a szűz­négyértékü sorozattal emlékezett meg a Lloyd biztosító fennállásának 300. év­fordulójáról. A sorozatok a kibocsátó pl. Falkland- szigetek környékén történt hajószeren­csétlenséget idézik fel. 450 éve született Melozzo da Forli, akinek hírét San Marino bélyegei öreg­bítik. A mester bibliai történeteket meg­jelenítő müveit a firenzei és vatikáni kép­tár őrzi. gulyaterelés. A legények „itt a törzsök, húzzad!” - felkiáltással tuskót húztak el a férjhez nem ment lány háza előtt. Mulat­ságuk gyakran hangos, zajos vonulássá vált; az előcsalogatott vénlányokhoz kö­tözték a tuskót, azok pedig húzták-von- szolták végig a falun. Előfordult, hogy la­kodalom-paródia keretében gúnyolták a férjhez nem ment lányokat, akiknek még azt is el kellett viselniük, hogy csúf tár­gyakat dobáltak a kertjükbe. Néha ennél is kegyetlenebb módon bántak el a vén­lányokkal: gulyába terelték őket, s ostor- pattogtatás közben gúnyolódtak velük. Nem csoda, ha minden lány igyekezett a következő szilveszterig férjhez menni. Az ilyen óévbúcsúztató, újévváró szo­kások - köszöntők, vidámságok - több­sége régi, változatlan formában ma már kevés helyen él. Él viszont szilvesztert és újévet ünneplő kedvünk, s ha azt mond­juk egymásnak: boldog új évet!, a kapolyi gyerekeknél ugyan rövidebben, de sem­mivel sem „szegényebben" köszöntjük egymást - ha azt komolyan is gondoljuk. CSÓK MÁRTA Az otthoni ápolásról Szerkesztőségek levelezési rovatai egyre több levélből értesülnek arról, hogy a „kétke­resős” családokból hiányzik a főhivatású anya-háziasszony, aki a magatehetlenné vált idős családtagot megetetné, az ápolásával- gondozásával járó teendőket ellátná. A ren­des évi szabadság, no meg a harminc napot meg nem haladó rendkívüli szabadság bi­zony kevés, különösen abban az esetben, ha a közeli hozzátartozónál gyors egészségja­vulás nem várható. Az „irgalmas" körzeti or­vos jóindulatára se lehet végtelenségig szá­mítani, hiszen ö gyakorlatilag illegálisan írja ki a gondozó családtagot betegállományba. 1988. január elsejétől legalább arra van le­hetőség, hogy a fizetés nélküli - harminc na­pot meghaladó - szabadság is beszámítson a szolgálati időbe. Az ápolás címen legalább harminc napot meghaladó fizetés nélküli sza­badságnak legfeljebb kétévi időtartamára havi 150 forint (naptári napokra 5 forint) fize­tése mellett lehetséges ez. A nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig le­het a munkáltatóhoz befizetni, amely a többi biztosított nyugdijjárulékával együtt azt a te­rületileg illetékes társadalombiztosítási igaz­gatósághoz átutalja. A nyugdíjjárulékot a fizetés nélküli szabad­ság lejártának napját közvetlenül követő har­madik hónap utolsó napjáig egy összegben is ki lehet fizetni. Amikor egy könnyítő jogszabály megjele­nik, azonnal „jelentkezik” hibája is. Termé­szetesen a legjobb megoldás az otthoni ápo­lásra az lenne, ha a kieső kereset helyett a gondozó valamiféle szociális ellátást kaphat­na. Nyilvánvalóan tudják ezt a rendelkezések megalkotására illetékesek is. Sokkal inkább a pénzeszközöktől függő lehetőség ez, mint­sem elhatározás kérdése. Egyelőre a kétévi időtartamra igénybe ve­hető fizetés nélküli szabadság az új lehető­ség. Ezzel kapcsolatban is jelentkezett már egy speciális gond. Gyakran előforduló élet­helyzet, hogy házaspár férfi tagjának édes­anyja együtt lakik a családdal, és ő gyengül le, betegszik meg. A férj fizetése a legtöbb esetben magasabb, mint a feleségé, ö nem akar kimaradni a munkából, viszont alacso­nyabb keresetű felesége szívesen ápolná otthon az anyósát. Rájuk is vonatkozik-e a kedvezmény, vagyis igénybe veheti-e a két­éves fizetés nélküli szabadságot a nyugdijjá- rulék lefizetése mellett? Sajnos, a rendelkezés a közeli hozzátarto­zók fogalmát szigorúan, a Polgári Törvény- könyv erre előirt taxativ felsorolása szerint értelmezi. Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokonok (szülő, gyerek), az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyer­mek, az örökbefogadó, a mostoha- és a neve­lőszülő, valamint a testvér és az élettárs. Te­hát az idős szülőt a saját gyereke ápolhatja, de a menye vagy a veje nem kap ehhez ked­vezményt. Az ápolásra szoruló egészségi ál­lapotát a körzeti orvos, szakrendelő intézeti vagy kórházi orvos igazolhatja. DR. KERTÉSZ ÉVA ❖ CSALÁD ❖ OTT Az ünnepi asztalra ajánlja a szekszárdi Kispipa étterem konyhafőnöke, Újvári János Előétel. Gombás rántott tojás bugaci salátával. Hoz­závalók: a gombás rántott tojáshoz 6 tojás, 15 dkg gomba, 5 dkg vöröshagyma, 1 dl tejföl, 7 dkg vaj, űrölt bors, 50 dkg liszt, 2 dl olaj, 25 dkg zsemlemorzsa, 5 cl fehérbor. A tojásokat keményre megfőzzük. A tetejüket eltávolitva sárgájukat kivesszük, a gombát kevés vö­röshagymával vajon megpároljuk, majd az áttört tojás- sárgájával liszttel, tejföllel összekeverjük. Borssal, sóval, fehérborral ízesítjük. Az így elkészített masszát visszatölt- jük a tojásokba, ráhelyezve a tetejüket. Panírozzuk, bő olajban megsütjük. A bugaci salátához: só, fejes káposzta kb. 1 kg, 20 dkg zöldbab, 15 dkg csemegeuborka, 15 dkg paprikasaláta, 5 dkg vöröshagyma, tartármártás. Egysze­rű káposztasalátát készítünk, majd kifacsarjuk legalább kétszer. Metéltre vágott csemegeuborkával, paprikasalá­tával főzött, lehűtött zöldbabbal apróra vágott vöröshagy­mával, tartármártással összekeverjük. Orjaleves. Hozzávalók: 1 kg orja, 15 dkg zöldség, 15 dkg sárgarépa, 5 dkg vöröshagyma, 3 dkg fokhagyma, bors, 10 dkg zeller, 10 dkg karalábé, szerecsendió, de­likát, paradicsompüré 1 dkg, 3 db hüvelyes paprika, só, eperlevél tészta. A felsorolt nyersanyagok felhasználá­sával a húsleves főzéséhez hasonlóan készítjük. Töltött szűzpecsenye vadász módra. Hozzávalók: 70 dkg sertésszűz, 15 dkg gomba, 15 dkg gépsonka, 40 dkg sertésdagadó, 40 dkg csirkemáj, 20 dkg füstölt szalonna, 2 dkg fokhagyma, 15 dkg vöröshagyma, áfo­nyalevél, kakukkfű, őrölt bors, natúr lecsó 5 dkg, Gom­bás, gépsonkás, fűszeres kolbásztölteléket készítünk, ezzel töltjük meg a felszúrt szűzpecsenyét. Sózzuk, majd tepsiben megsütjük. Közben előkészülünk a va­dászraguhoz. Füstölt szalonnát, vöröshagymát, gom­bát, csirkemájat apró kockára vágjuk. A szalonnát üve­gesre olvasztjuk, majd hozzáadjuk a vöröshagymát to­vább párolva. Aztán a gombát, utoljára a csirkemájat pirítjuk meg kevés natúr lecsó hozzáadásával. ízlés szerint fűszerezzük. Vegyes körettel tálaljuk. Utóétel: Almás palacsinta. Hozzávalók: 50 dkg liszt, 5 db tojás, 2 dkg cukor, fél liter tej, 1 kg alma, étolaj, fa­héj, porcukor. A szokásosnál valamivel sűrűbb masz- szát készítünk. Az almát lereszeljük, majd kifacsarjuk. Belekeverjük a palacsintamasszába. Sütés után fahé­jas porcukorral ízesítjük. Az ételek nyersanyag-összeállítása 5 személyre ké­szült. Újévi népszokások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents