Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-29 / 309. szám
2 TsiÉ PÜJ SÄG 1988. december 29. A megyei pártbizottság ülése A megyei pártbizottság, mint az Péter Szigfrid első titkárnak a vitát indító szóbeli kiegészítőjében is elhangzott, legutóbb három éve szabályozta munkarendjét, határozta meg munkamódszere továbbfejlesztésének irányait. Azóta a körülmények megváltoztak, időszerűvé vált a korábbi határozat hatályon kívül helyezése. Sőt, olyannyira változó világban élünk, hogy az alább vázolt elképzelések - pontosabban most már határozat - sem szólhatnak hosszabb távra, legfeljebb a XIV. kongresszusig. Ezek után térjünk vissza arra a javaslatra, amely a tegnapi megyei pártbizottsági ülés első napirendi pontjaként a megyei pártbizottság munkarendjére, munkamódszerének továbbfejlesztésére, apparátusának feladatkörére és szervezésének elveire vonatkozott. A hosszú cim alaposan előkészített javaslatot jelez, amit többek között az is bizonyít, hogy a vitában felszólalóknak alig voltak a lényeget érintő módosító indítványaik. Az előterjesztésből kitűnik, hogy az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága fő feladatának tartja az elvi-politikai irányítás során a különböző reális érdekek bekapcsolását a párt össztevékenységébe, a helyi pártszervek és az alapszervezetek önállóságának, munkájának, együttműködésének segítését. A megyei bizottság nem ágazati, szakmai kérdésekkel, hanem szűkebb pátriánk stratégiai társadalom- politikai, gazdaságpolitikai, területpolitikai feladataihoz kívánja biztosítani a politikai feltételeket. Ennek során elengedhetetlennek tartja, hogy a szocialista pluralizmus körülményei között működő pártban az egység az összefogás elvszerű, a cselekvést segítő vitákban, eszmecserékben formálódjon és erősödjön. Arra törekszik, hogy a pártmozgalom, a párt szervei és szervezetei a nyilvánosság bevonásával, társadalmi ellenőrzés mellett, a párton belüli szólás- és véleményszabadság kiterjesztésével, a platformszabadság érvényesülésével végezzék munkájukat. A pártbizottság az állami és társadalmi szervekkel - önállóságukat tiszteletben tartva - partneri viszont alakít ki. Nem vállalja és nem is veszi át más szervek döntéseit és felelősségét. A párt politikájának megvalósítását az ott dolgozó párttagok, kommunista vezetők és csoportok munkájával, politikai eszközökkel, meggyőzéssel és példamutatással érvényesíti. Ugyanakkor, ha szükséges, ajánlásokkal fordul hozzájuk, munkájukról, döntéseik politikai hatásáról tájékozódik. A pártbizottság a tagság bevonásával, véleményének megkérdezésével dönt, a legfontosabb kérdésekben pártvitát kezdeményez, szervezi a tagság részvételét a központi döntések kialakításában és végrehajtásában. Természetesen ez nem zárja ki, sőt, megköveteli, hogy a döntéseket komplex módon kezelje, határozatait rendszeresen szembesítse a gyakorlattal, munkáját ennek alapján elemezze, ha kell, korrigálja. Vas István Helyet kapott az előterjesztésben az is, hogy a párt megyei testületé a lakóterületen folyó politikai, közéleti tevékenység erősítése érdekében a közvetlen irányítású pártszerveken keresztül segíti a munkahelyi és lakóterületi munka egységének megteremtését, biztosítva a párttagság lakóhelyi politizálásának szervezeti kereteit. Saját munkarendjét illetően többek között arról határozott a testület, hogy a pártbizottság a két pártértekezlet között a megye legfőbb politikai döntéshozó, irányító testületé, politikai műhelye. Tevékenységéről évente alapszervezeti össz- titkári értekezleten számol be és tájékoztatja a megye párttagságát. Az előterjesztés részletesen felsorolja, hogy milyen kérdésekről dönt, mivel kapcsolatban foglal állást, illetve tesz javaslatot a megyei pártbizottság. Ami tagjainak jogait és kötelességeit illeti, leszögezi a határozat, hogy a pártbizottsági tagok egyenjogúak, megbízatásuk két kongresszus köSimon László zötti ciklusra szól. Joguk és kötelességük, többek között hogy részt vegyenek a határozatok előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásában és ellenőrzésében, saját alapszervezetük munkájában. A döntés után kisebbségben maradók a többségi álláspontot kötelesek képviselni, de alapvető joguk, hogy - amennyiben a körülmények megalapozzák - ellenvéleményüket a pártbizottság ülésein felvessék, kezdeményezzék a döntés újratárgyalását. A pártbizottság tagjai közvetlenül is tehetnek észrevételeket, javaslatokat a végrehajtó bizottságnak. Ezekre legkésőbb a pártbizottság soros ülésén a végrehajtó bizottságnak érdemben reagálnia kell. Hasznosíthatják a végrehajtó bizottság és a munkabizottságok által tárgyalt előterjesztéseket, döntéseket és megismerhetik az irányított párttestületek munkáját, a megyében működő bármely párttestület és pártszervezet üléseinek teljes jegyzőkönyvét. Beszámolási és tájékoztatási kötelezettséggel tartoznak pártalapszervezetüknek és az őket dele- gálóknak. Az ülésen elfogadott határozat részletesen foglalkozik a pártbizottság tisztségviselőinek feladataival, az ülések rendjével, a végrehajtó bizottság, a tanácsadó testület, a munkabizottságok és a fegyelmi bizottság tevékenységével, munkarendjével. A pártbizottság munkájának tartalmával, munkamódszerével foglalkozó fejezetből kiemelésre kívánkozik az a megállapítás, hogy a testület saját munkájának demokratizmusát folyamatosan fejleszti, így például munkájának tervezésekor kikéri, hasznosítja a tagság, a pártszervezetek véleményét, javaslatait, egyeztet, koordinál az állami és társadalmi szervekkel. A döntéselőkészítésben, a testület munkájában a demokratizmus a meghatározó, a centrális elemek a döntések végrehajtásának és a cselekvés egységének a biztosítékai. Igényli a pártszervek, az alapszervezetek, a párt tagjainak javaslatait, véleményét, épít kezdeményezéseikre. A választ igénylő javaslatokra, kérdésekre folyamatosan reagál a testület ülésein, belső tájékoztatási rendszerén és a sajtón keresztül. Alapvető követelményként szabja meg a határozat, hogy a testület tagjai tevékenyen vegyenek részt az üléseken, a párt- bizottság munkájában. Felkészülésük során ismerjék meg a párttagság, környezetük véleményét, hozzák felszínre azokat a kérdéseket, melyek a párttagságot, a közvéleményt foglalkoztatják. Kötelességük minden olyan kérdés felvetése, amelynek megtárgyalását vagy továbbítását a párttagság igényli. Biztosítaniuk kell a megye párttagsága és a testület közötti rendszeres, érdemi kapcsolatot. Az előterjesztés foglalkozik az állami, társadalmi szervekkel, szervezetekkel, mozgalmakkal, egyesületekkel kialakítandó kapcsolatokkal, végül pedig a pártbizottság munkaapparátusának munkájával, feladataival. Péter Szigfrid vitaindítója A megyei pártbizottság első titkára többek között azzal indokolta a megyei pártbizottság munkarendje, munkamódszere megváltoztatásának szükségességét, hogy megváltoztak a gazdasági-társadalmi körülmények, és hogy a párttagság aktívan részt akar venni a politika alakításában. Mint mondotta, az elmúlt időszakban a párt tevékenységében olyan helytelen szemlélet és gyakorlat alakult ki, mely szerint minden lényeges vagy annak tartott politikai, társadalmi, gazdasági kérdésben a pártnak kell állást foglalnia, döntenie. Ugyanakkor nem mindig történt meg kellő alapossággal a párttagság valamint az állami, társadalmi szervek érdemi bevonása a döntésekbe. így a tekintélyelv alapján hozott, nem kellően megalapozott döntések érdektelenné tették a párttagság és a társadalom Gyugyi János egy részét a cselekvésben. Ahelyett, hogy kialakult volna a kölcsönös bizalom, a párttól való eltávolodás, elhatárolódás lett a következmény. Káros gyakorlattá vált a döntések úgynevezett „levite- !e”, még részkérdésekben is módszertani útmutatók kiadása az alsóbb szervek számára. Ez nem segítette az önállóság, öntevékenység, politizáló munkastílus kibontakozását a pártalapszervezetek- ben. A párttagság nem volt kellően részese a politika alakításának, formálásának, így annak meggyőződéses végrehajtója sem lehetett. Mint Péter Szigfrid mondotta, e megállapítások nemcsak a párt egészének tevékenységére érvényesek, hanem egyes elemei megjelentek a megyei pártbizottság munkájában is. E testület munkastílusa, munkamódszere nem függetleníthető a párt egészének tevékenységétől, azzal együtt, egymásra hatva érvényesül. Péter Szigfrid A megújuló párt munkastílusa, munka- módszere jelentős módosításokat igényel - hangzott el egyebek mellett a vitaindítóban. A vitában elsőként K. Papp József, a megyei pártbizottság nyugalmazott első titkára kért szót. Hozzászólásában szükségesnek tartotta a szervezeti kérdések, átszervezések mielőbbi megoldását, befejezését, és azt, hogy most már az érdemi munka kerüljön napirendre. Simon László, a megyei kórház osztályvezető főorvosa többek között elmondotta, hogy akkor tudjuk a pártot megújítani, a tömegek bizalmát megnyerni, ha nemcsak teoretikus állásfoglalásokat gyártunk, de azokat a gyakorlatban végre is hajtjuk. Az információáramlással, az információs jelentések gyakorlatával kapcsolatos negatív véleményére válaszolt Egyed László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, aki egyetértett a rendszer korszerűsítésének szükségességével, a jelenlegi gyakorlat megváltoztatásával. Ugyanakkor véleménye szerint az információs jelentésekre ezután is szükség lesz. Tulajdonképpen ezt a kérdést is érintette, részben más vonatkozásban Szabó Géza, megyei munkásőrparancsnok, aki a cselekvési egység szükségességére, az alapszervezeteknek a szükséges információkkal történő ellátására hívta fel a figyelmet. Vas István, a Dalmandi Mezőgazda- sági Kombinát vezérigazgatója többek között elmondotta, hogy a pártmunka középpontjába a gazdasági építömunkát kell helyezni. Ö is említette az információ kérdését, annak fontosságát, hogy a döntések megfelelő információk birtokában szülessenek. Szólt arról, hogy a pártmunka megújítása egy párt keretei között nemzetünk sorskérdése. Gyugyi János, a megyei pártbizottság nyugalmazott titkára az előterjesztés egyes konkrét megállapításaival kapcsolatban fejtette ki véleményét. Fodor Tibor, a Kiszöv elnöke elmondta, hogy a munkamódszert, a szervezeti kérdéseket illetően akkor jutunk előbbre, ha nem azt nézzük, mit várnak el tőlünk, hanem alkotó módon, az arányokat nem tévesztve politizálunk. Adrián Zsigmond megyei rendőrfőkapitány egyebek mellett politikai kultúránk színvonala és az eddig megtett intézkedések, a végbement változások összefüggéseit taglalta. Mosonyi Gyula bonyhádi iskolaigazgató a stratégia és taktika, a politikai munka napi megméretésének kérdéseiről beszélt. A vitában elhangzottakra Péter Szigfrid válaszolt. Ezt követően a megyei pártbizottság elfogadta 1989-re szóló munkatervét. Megtárgyalják többek között az 1988-as, majd az 1989-es év gazdasági munkájának tapasztalatait, a munkaerő foglalkoztatásának helyzetét, a foglalkoztatáspolitika feladatait. Foglalkoznak a megye lakosságának életkörülményeivel, kereskedelmi, szolgáltatási, egészségügyi és szociális ellátásának helyzetével, továbbfejlesztésének feladataival. Vizsgálják a megyében a párt helyzetét, a párt- alapszervezetek tevékenységét, a párt- épitési munka tapasztalatait, valamint a kádermunkát és legfontosabb feladatait is. Elemzik, milyen hatást gyakorolnak a reformfolyamatok a megye értelmiségére és ifjúságára. A végrehajtó bizottságot három téma megtárgyalására kötelezte azzal, ha szükséges, terjessze a pártbizottság elé. Ezek a következők: a közösségi és közéleti magatartás néhány jellemző sajátossága megyénkben; a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a szakszervezetek megyei szervei és a Hazafias Népfront megyei bizottsága együttműködésének feladatai a társadalmi-gazdasági kibontakozási program megvalósításában; a gazdasági és a gazdálkodási mozgástér állapota és változásainak hatása megyénkben. A megyei pártbizottság döntött a testület mellett működő tanácsadó testület összetételéről is. Elnöke - mint már korábban közöltük, Villányi József, a TÁÉV igazgatója, titkára Halmai Gábor, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa lett. Tagjai dr. Antal Pál, a Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója, dr. Balassa Mária, a Szekszárdi Városi Bíróság elnöke, Gyulai Miklós, a Szekszárdi Nyomda főművezetője, Havasi Mihály, az MMG-AM szekszárdi gyára gyártmány- fejlesztő csoportvezetője, Jákli Péter, Paks Város Tanácsának elnöke, dr. Nagy József, a megyei kórház főigazgató-főorvos általános helyettese, Nagy László, az Aliscavin Borászati Közös Vállalat főkönyvelője, Orlovácz György, a Nagydorogi Általános Művelődési Központ igazgatója, Póla Károly, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, Právics József, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese, Sólyom Zoltán, a Tolna Megyei Népbolt Vállalat igazgatója, Streicher Mátyás, a teveli Kossuth Mgtsz elnöke és dr. Takács László, az Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet igazgatója. Fodor Tibor A megyei pártbizottság megtárgyalta a Szekszárd városi pártértekezlet állásfoglalását, amely kezdeményezte a megyei pártértekezlet összehívását. A testület élénk vita után, amelyben 20-an szólaltak fel - úgy döntött, hogy levéllel fordul a megye párttagságához és véleményüket kéri, szükséges-e a soron kívüli megyei pártértekezlet megtartása. A párttagság véleményének ismeretében várhatóan februárban dönt a javaslatról. Végezetül Péter Szigfrid megköszönte a testület tagjainak, a megye párttagságának ez évi munkáját, eredményesebb, boldogabb új esztendőt kívánva, támogatást kért a jövő évi feladatok megvalósításában.
