Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-03 / 288. szám

1988. december 3. HÉTRŐL HÉTRE - HÍRRŐL HÍRRE 'KÉPÚJSÁG 3 Van-e sikerélménye a Kamarának? Tagvállalat! ütés a Dél-dunántúli Bizottságnál A négyéves ciklusokat figyelem­be véve rendkívülinek tekinthető a Magyar Gazdasági Kamara Dél- dunántúli Bizottsága által .a héten megtartott tagvállalati ülés. A ren­dezvény célja kettős volt: a meg­üresedett tisztségviselői posztokat kellett ismét betölteni, ugyanakkor a gazdaság 1988. év végi helyzeté­ről és a jövő évre várható tenden­ciákról is információt kaptak a tag­vállalatok képviselői. Dr. Kelényi Gábor, az MGK főtit- kárhelyetese az 1988. évi gazda­sági folyamatok alakulásával kap­csolatban szólt arról a pozitív ha­tásról, amit a konvertibilis elszá­molású import csökkenése, illetve export növekedése kereskedelmi mérlegünkre gyakorolt. Elmondta azt is, hogy az MGK véleménye szerint a viszonylagos siker első­sorban nem gazdaságunk teljesít­ményének, hanem a tőkés piaco­kon mutatkozó konjunktúrának köszönhető, ezért e kedvező ten­dencia tartósságában korántsem lehetünk biztosak. A rubelelszámolású kereskede­lemmel kapcsolatban elhangzott annak a helyzetnek a tarthatatlan­sága, hogy mi(!) hitelezünk szocia­lista partnereinknek. Bár a nyereség a gazdaságban meghaladta a tervezettet, az előző évhez képest így is csökkenés kö­vetkezett be. Ami pedig különösen kedvezőt­len: a nyereség igen tekintélyes hányada a banki szférában képző­dik. A résztvevők hozzászólásaiból egyértelműen kiderült, hogy a vál­lalatvezetők sérejmezik ezt, Pál Jó­zsef, a Paksi Állami Gazdaság igazgatója például úgy vélte, hogy a magas kamatlábak - amiből a túlzott nyereség származhat - csak az inflációt gerjesztik, az álla­mi elvonást növelik, deklarált cél­jaikkal ellentétben. Kelényi Gábor a jövő évre várha­tó közgazdasági környezetről sem ' tudott biztatót mondani. Csak egy dolgot emelek ki ebből: a költség­vetési kiadások csökkentése ér­dekében nem tudott a Kamara ér­demlegesen lépni, a pénzügyi kor­mányzat továbbra is csak az elvo­nások növelésében látja a megol­dás kulcsát. így jövő évben a forrá­sok központosítása az eddigi 1987-es csúcsot is meg fogja ha­ladni. Az 1986-os tisztújító tagvállalati ülés óta eltelt időszak munkájáról az elnökség írásos beszámolót tett közzé. Ebből és az elnök szóbeli kiegészítéséből is olyanok olvas­hatók, illetve hallhatók ki, mint „el­nökségünk mindig élnejáró szere­pet vállalt...”, „a Kamara tekintélyt vívott ki magának...”, „Két munka- bizottság aktivitása és tervszerű, folyamatos működése kiemelésre méltó”. A tagvállalatok képviselői­nek a hozzászólásaiból mégis in­kább az derült ki - bár kamarai tagságukat egyre inkább hasznos­nak érzik -, hogy többet és mást is várnak ettől a szervezettől, (valaki meg is kérdezte, hogy volt-e idén sikerélménye az elnökségnek) kü­lönösen a vállalatvezetők szemé­lyes érdekképviseletének fölválla­lását hiányolták sokan. A tisztújítás során a jelenlévők a nyugállományba vonuló elnök utódjául Szűcs Istvánt, a Carbon Könnyűipari Vállalat igazgatóját választották meg. A 24 önálló jogú Tolna megye tagvállalat képvisele­tében továbbra is Horváth Endre társelnök, a szekszárdi műszer­gyár igazgatója, valamint további négy tag vesz részt az elnökség munkájában. -ri­Világító autók Világító sávok a gépkocsi mind­két oldalán - az éjszakai közleke­dés biztonságát növelő újdonság egy ausztrál mérnök találmánya. Először csupán világító anyaggal bevont műanyag csíkokat erősített kocsijára. A világító anyag feltöltő­dött a napon és éjszaka mintegy nyolc órán át kisugározva a fényt, megkönnyítette a gépkocsi felis­merését a sötétben. Később a fel­találó továbbfejlesztette a találmá­nyát. Száloptikával „megcsapolta” egy fényforrás, például az egyik fényszóró fényét, és a világító csí­kokba vezette a fényt. Amit a küldöttek szeretnének „Ez a tanácskozás lesz az igazi VII. kongresszusát tartja a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége W December 3-án és 4-én Buda­pesten tartja VII. kongresszusát a Magyarországi Németek Demok­ratikus Szövetsége, amely a ha­zánkban élő német nemzetiségi embereket képviseli. Megyénket a kongresszuson 47 küldött képvi­seli. Közülük néhánytól kérdeztük meg, hogy mit vár a hét végi ta­nácskozástól.- Elsősorban azt várom, hogy a küldöttek és a választmányi tagok a saját területüknek az eddigieknél jobb képviselőjük legyenek - mondta Rohn Mátyás tanácselnök, a györkönyiek egyik küldötte. - Eddig ugyanis - véleményem sze­rint - nagy szakadék volt a szövet­ség és a terület között. Most fő cé­lunknak tekintjük, és azon munkál­kodunk, hogy szorosabb kapcso­latot építsünk ki a német nemzeti­ségi lakosság és az MNDSZ között. Ennek elérése érdekében a jövő­ben a választmányi tagoknak a megyében is lenne egy testületük. Egyébként a györkönyi német nemzetiségieket rajtam kívül még Kúti Imre német tanár fogja képvi­selni a kongresszuson.- Ez a negyedik kongresszus amin részt veszek - közli Rittinger Antal, a Tolna megyei kongresszu­si küldöttcsoport elnökhelyettese. - Az országos beszámoló nagyon tartalmas, felülmúlja az eddigieket, én úgy érzem, ez a tanácskozás lesz az igazi, rangjában is megkap­ja azt, ami megilleti. Már megindult egy bizonyos fajta nyitottság ná­lunk is, a nemzetiségi lakosság is jobban el meri mondani gondjait, problémáit. Amit én várok, az elsősorban a bonyhádi kétnyelvű iskola meg­építése. Ezt az előző kongresszu­son határoztuk el, de erre a mai na­pig nincs még meg az anyagi fede­zet. Ennek biztosítását szeretném a kongresszusi hozzászólásom­ban szorgalmazni.- Először választottak meg kül­döttnek, így van bennem némi szo­rongás - mondja Orbán Jánosné szálkai óvónő. - Amit szeretnék elérni az, hogy a kétnyelvű óvodá­ba a foglalkozásokhoz olyan éne­keket, gyerekjátékokat, mondóká- kat kapjunk kinyomtatva, amelyek ennek a tájegységnek az egykor volt szokásait, hagyományait tük­rözik. Itt nálunk már csak a nagy­szülők beszélik a nyelvet, a szülők, gyerekek nem. Ezért lenne szük­ség olyan anyagra, amivel közel­férhetnénk a kicsinyekhez, hiszen ők itt gyakorolják csak a nyelvet, otthon nincs aki németül szóljon hozzájuk. Jelenleg olyan módszer­tani segédanyagunk van csak, amit az NDK-ból kaptunk, ami jó ugyan, de nem a mi szokásainkat tükrözi. fké Párbeszéd- Szeretném bejelenteni, hogy elromlott a telefonunk.- Mi a hibája?- Nem lehet telefonálni.- Mikor tartózkodnak otthon?- Ma délután fél öttől.- Mára már nem tudok hibabe­jelentést fölvenni. Különben is a munkaidőnk fél nyolctól négyig tart...- Akkor mit tegyen a dolgozó ember, ha a munkaideje egybeesik a telefonjavitók munkaidejével?- A dolgozó ember kéredzkedjen el a munkahelyéről, és tartózkodjon otthon, amikor a szerelő megy.- Tehát akkor mikor tudnak jön­ni?- Holnap, pénteken délután, mondjuk 3 órától. Tisztelt főnököm! Pénteken dél­után nem tudom a betervezett mun­kámat elvégezni, mert a telefonsze­relő jönne. Ezért kérlek, hogy a jövő heti munkatervet eszerint módosít­sátok, tehát amit pénteken nem tudtam megcsinálni, azt majd eset­leg hétfőn és valószínű, hogy az egész jövő heti programom csúszni fog. Előre is elnézést: dvm ALI, SZÍRIÁBÓL A mohamedán vallás tiltja a vé­res hús fogyasztását, ezért az arab országokban csak olyan húst ehetnek, amely megfelel a vallási rituáléban előírt követelmények­nek. Ez azt jelenti, hogy az állatokat nem kábítják el fejbelövéssel, ha­nem elvéreztetik. Ezzel a vágási módszerrel tulajdonképpen jobb minőségű, világos húst kapnak, amelynek a tárolhatósági ideje is hosszabb, mint a többié. A Szekszárdi Húsipari Vállalat 1986 óta havi 300 ezer dollár ér­tékben exportál szarvasmarhát Kuvaitba. Hogy ott elfogadják a ter­méket, egy szíriai származású férfi végzi a vágást, majd aláírásával igazolja, hogy a hús megfelel az igen szigorú minőségi és vallási követelményeknek, valamint az áru megérkezéséig teljes felelős­séget vállal érte. Mohamed Fahim Sayed Ali 1970-ben, 28 éves korában került Magyarországra. Előtte bejárta szinte a fél világot, 10 nyelven be­szél, számos országban vásárolt, vágott és adott el borjút, csirkét és szarvasmarhát.- Régi kereskedő- és hentes­családból származom - mondja tört magyarsággal. - Anyukám már 12 éves koromban azt mondta, el kell mennem pénzt keresni, hiába látta arcomon a könnyeket. A csa­ládunkban szinte minden férfi ez­zel foglalkozott, így tőlük gyorsan elsajátítottam a mestereséget. Ná­lunk ugyanis semmiféle vizsgát nem kell tenni, hanem a gyakorlat­ban kell bizonyítani, mennyire va­gyunk ügyes szakemberek. Ter­mészetesen aki egyszer téved, vagy megpróbálja becsapni a má­sik embert, azt elzavarják és bi­zony hosszú időbe telik, míg újból talál munkát. Számomra már gyer­mekkorom óta a legfontosabb, hogy becsületesen tudjak dolgoz­ni... A mohamedán vallásnak há­rom alapvető törvénye van, amit ha betart valaki, akkor gyakorolja iga­zán jól vallásunkat: 1. Ne bántsd az embereket! 2. Becsületesen dol­gozz! 3. Ne hazudj és hamisan ne tanúskodj! Ezeket pedig Magyar- országon tudom a legjobban be­tartani - mondja. Ali 1968-ban került Európába, legelőször Romániába, ahol élő bárányokat vásárolt Szíria és Liba­non számára, majd két évvel ké­sőbb Magyarországra, ahová Feu- zial Caham és Adnan Bannop jor- dániai üzletemberek megbízásá­ból jött. És azóta járja az ország téeszeit, állami gazdaságait, hogy megbíza­tásainak eleget tudjon tenni.- Hogy érzi magát itt, Magyaror­szágon? - teszem fel az ilyenkor szokásos kérdést.- Nagyon megszerettem ezt az országot, a munkámat jól el tudom végezni és nekem ez a legfonto­sabb. Furcsa számomra, hogy itt az emberek azt, akinek egy kicsit több pénze van, irigylik, próbálják kideríteni, miből telik többre, jobb­ra. Nálunk Szíriában ha valakinek gazdag szomszédja van, az örül, mivel tudja, hogysegíteni fogják. Az is furcsa, hogy az emberek még a szomszédjukat is alig ismerik. Ná­lunk a rokonság 7-8 ezres nagy­ságú és mindenki ismer mindenkit. Hitetlenkedő mosolyomra fia, Mohamed Sayed Ali - aki jelenleg Szombathelyen tanulja a magyar nyelvet, hogy jövőre Budapesten az orvostudományi egyetemen megkezdhesse tanulmányait- bó­logat, hogy ez így van és ha bármi gond, vagy probléma adódik, bát­ran és biztos segítség reményé­ben fordulhatnak egymáshoz. Itteni életéről Ali még elmondja, hogy van egy magyar felesége is és Szekszárdon laknak már három éve. A másik felesége Szíriában él, ott van még egy fia, aki szintén az orvosi egyetemre szeretne majd járni.- A szír törvények szerint lehet­ne még egy feleségem, de ki győz­né azt? így otthon mondják is, hogy lusta vagyok, mert mindenkinek a családban 12-13 gyereke van, ne­kem pedig csak három. S miközben az otthoni szoká­sokról, az ottani férj-feleség kap­csolatról mesél, elgondolkodom, milyen szép is lenne, ha nálunk Magyarországon is mindenki ilyen hittel és becsülettel dolgozna, és betartaná a legalapvetőbb emberi törvényeket. HERBECK E. Már új üzemcsarnokban dolgoznak Gumikesztyűk között a Colorban Naponta átlagosan háromezer gumikesztyű készül el a dombóvári Color Ipari Szövetkezet új üzem­csarnokában. A közelmúltban át­adott korszerű épületben főként állatorvosi és háztartási, sav-, lúg­álló kesztyűket, valamint gyógyá­szati célokra használatos csöveket gyártanak. Érdekességként megemlíthető továbbá a felfújható kiemelőpárna is, ami az operálóasztalok nélkü­lözhetetlen tartozéka. Ez a termék az országban kizárólag itt készül. A gumiüzem a Color egyik ered­ményesen gazdálkodó üzeme, évente 28-30 millió forint a terme­lés értéke. S az is fontos szempont, hogy a dolgozók valóban az egészségkárosodás veszélye nél­kül végezheti munkájukat.- szá - sm ­így ellenőrzik az elkészült termékeket Bevezetés: Nekem nincs AFA-m. Kissé elked­vetlenít a dolog, mert tulajdonképpen nekem ta­lálták ki. Ugyanis én fizetem, a fogyasztó. A ter­melő kapja. Én nem vagyok termelő. Még csak közvetve sem. Here-létem mélypontjain úgy gondolom, hogy amit csinálok, az pótcselekvés, kóros hajlam - messze a dicső és áldozatos ter­meléstől. Ahelyett, hogy a szocializmust építe­ném vakolókanállal és közvetlenül. Tárgyalás: Ha nincs ÁFÁ-m legalább lábtör­lőm legyen, amit lerakhatok a tanya elé, hogy legyen min letopogni a sarat. Nem kell csicsás, jó az is, ami a buszokban van a padlón. Strapa­bíró, célszerű. Irány a buszbontó. A portás ki­tölti a belépési engedélyt; név, szem. ig. szám, hová, milyen ügyben, engedélyező, a belépte­tette! érkező személyek neve, dátum, kapuel­lenőr. Megnyugodtam a termeiében rend van. Mondom a raktárosnak, mi kéne. Ott, arra hátul, mutatja. Méteres gazban meg is lelem a buszokból kiszedett és halomba dobált gumi­szőnyegeket. Guberálok, guberálgatok. Kivá­lasztom a szükséges darabokat és viszem a zsákmányt vissza. Kilóra megy, gondoltam, le­mérik. Nem mérték, pedig ez lenne az alapja a további precizitásnak. A raktáros ránézett az árura és közölte, hgoy tíz kiló. Volt nála szem­mérték. Nálam is, tehát bólintott és a szállító- levéllel (három példány), bementem az iro­dába. A kiíró dolgozni kezdett, komoly vevő állt a házhoz; tíz kiló az húsz forint. Alája 6 száza­lék az 1 forint, alája ÁFA 25 százalék, öt forint. Ossz.: Huszonhat. Az ÁFÁ-t már megszoktam, de a hat százalék kíváncsivá tett, nem azért, mert a húsznak a hat százaléka nem egy forint, hanem úgy mégis. A hölgy odaírta eléje, hogy; Sz T J 712-99. Derék, mondtam, de így sem kristálytiszta. Raktári kezelési költség, hangzott a felvilágosítás. Hogy ez nekem miért nem jutott eszembe a méteres gazban, az Isten szabad ege alatt Hát persze, hogy vannak raktározási költsé­gek is. Most már megvilágosultan léptem át a szemközti irodaablakhoz (Pénztár) és fizettem. A nyugtát aláírva megakadt a szemem azon, hogy az „anyageladás” alatt 20 százalék adókulcs is volt írva, de gondoltam, nem lehet egyszerű a do­log, mert a nulla át volt húzva, az összeg viszont nem változott; huszonhat kemény magyar forint Eleget tudok. Távoztam. Befejezés: 1. Van már nekem lábtörlőm. 2. Miért nincs nekem ÁFÁ-m? 3. Ha van is van, meg nincs is van, akkor miért verem az írógépet? -st­Illés Béla a Medicor műtőasz­tal tartozékával A kézformák vékony hártyát képező Latex keverékbe merülnek Mohamed Fahim Sayed Ali

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents