Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-03 / 288. szám

2 NÉPÚJSÁG HÉTRŐL HÉTRE - HÍRRŐL HÍRRE 1988. december 3. Lássam a zsebeket! Az ember igazából már föl sem háborodik a zsebnézők módsze­rein, hiszen azokat is kezdjük meg­szokni a többi másikkal egyetem­ben. De jut is eszembe: mi az, hogy megszokni? Na nem, azt azért mégsem! Igenis, lépjünk föl ellene, száll­junk vele szembe, űzzük ki az éle­tünkből még most, még ma. Mert, ha nem tesszük, akkor tíz-húsz esztendő múlva igen nehéz lesz utólag felvenni vele a harcot, meg­lelni az ellenszert. S akkor - tartok tőle - marad a közömbösség, oly­kor esetleg elhangzik egy-egy bí­ráló szó, s besoroljuk e jelenséget a nyolcvanas évek kortünetei közé. Mivel hiszem, sőt tudom, hogy az úgymond láthatatlan jövedelmeket ellenőrzők (kilesni igyekvők) meg­felelő megbízatásukat teljesítve meglehetősen gusztustalan, elég­gé el nem ítélhető módszereket is alkalmaznak, hát soraimat figyel­meztetésnek szánom. A családi ház előtt meglehető­sen nagy robajjal van a szemetes­kocsi. Az emberek teszik a dolgu­kat. A gazda is kilép háza elé. Né­hány szót vált az emberekkel, a gépkocsi vezetőjével le is kezel. Aztán söpri a járdát. A kicsit arrébb álldogáló férfi határozottan indul oda, érezvén, elcsípte a tetteseket. Mert ő jól tudja, a kézfogás alkal­mas láthatatlanná tenni a forinto­kat, mi több, azok átvándorlásának is ügyes és gondos segítője. Meg­kérdezi az autó vezetőjét, hogy mennyit kapott. A fodrászüzletből friss frizurával jön ki a hölgy. Néhány lépés után elébe áll három férfi, s megkérdik, hogy „mennyit adott?” Mármint borravalót. A nő lemerevedik és szólni is alig tud. Folytatódik az utcai spontán kihallgatás, csak úgy záporoznak a kérdések, hátha a nő elszólja magát. El is. Közli, hogy menjenek... Kinek tűnik ma már föl az étte­remben, presszóban nyakát nyúj­togató férfi, aki a pincér brifkójába szeretne belelátni, de legalábbis elkapni szófoszlányokat a vendég és a fizető „fináléjából”. Aztán kö­vetkezhet az izgalmas nyomozás - talán némi eredménnyel. Ezek után úgy tűnhet, hogy a megbízásukat teljesítőket okolnám az otrombaságok, megalázó és az emberhez méltatlan módszerek miatt. Nem. Tényleg nem erről van szó. Ez a társadalom valamiféle bí­rálata, azé, aki megköveteli, hogy zsebnézők járják az országot, hogy szimatoljanak, hogy embere­ket inzultáljanak. Pedig megbízatásuk valóban megbízatás - még ha nótafa értékű is. Egy dolog viszont különösen igaz. Hogy tevékenységükben mí­vesen cseng össze a tartalom és a forma. v. HORVÁTH M. A hét embere A punk tanárnő táncházba jár Tweedkosztüm, simára fésült, rendezett frizura, hűvös, tartózko­dó modor. Esetleg szemüveg. Mi­lyen is lehet egy angoltanárnő, aki egyenesen a szigetországból ér­kezik? Hát copfos, térdnadrágos, ma­gas szárú bőrcipős, fesztelen. Eli­sabeth Wilson, vagy ahogy a paksi atomerőmű szakközépiskolájában kollégái, tanítványai hívják, Libby, magyarul köszön jó napot, barát­ságosan mosolyog. Ki is Libby? Új-Zélandon a déli szigeten Christchurcben született harminc­két évvel ezelőtt egy ötgyermekes családban. Tizennégy éves volt, amikor édesanyja, tizenhat, mikor apja meghalt. A testvérek ekkor el­szakadtak egymástól, a serdülő kislány teljesen összetört. A kö­zépiskola után egyetemre ment, és történelem, német, angol szakos tanári diplomát szerzett. Utána egy ideig tanított, majd úgy gondolta, megnézi Európát. Tíz hónapon át autóstoppal járta Spanyol- és Olaszországot, Ju­goszláviát, megfordult Görögor­szágban, Nyugat-Németország- ban, s néhány hetet töltött Japán­ban, Alaszkában is. Hálózsákjával egy szál ruhában vándorolt város­ról városra. Szállodára nem költött, azonnal fizető alkalmi munkákat vállalt. Közben ezernyi barátot szerzett, Londonban punk-rockerek között is élt egy ideig. Majd minden pénzét tanfolya­mokra fizette, állandóan képezte magát, hogy bekerülhessen az In­ternational House nevű magán- nyelv-iskola hálózatba. Bérben Pakson Az egész világra ki­terjedő angliai közpon­tú szervezet csak kie­melkedő módszertani tudással rendelkező nyelvoktatókat közvetít ki megrendelőiknek. Libby így jött Magyar- országra. Paksról azt hallotta, uránbányája, atomerő­műve van, s ez meg­ijesztette. Ma már nem fél. Ideje sincs rá. Heti húsz, néha több órát is tart, rengeteget készül. De hogyan tanít, hi­szen mindössze né­hány magyar kifejezést ismer? Elfogadják a diákok a tinédzserkül­sejű tanárnőt? Jót ka­cag, mikor felidézi az első óráját. Egy baju­szos fiút látott a tanári asztalnál, mikor bené­zett az osztályba. Majdnem visszafordult, azt hitte, rossz helyen jár, már bent van egy oktató. Komoly gondja még nem volt az iskolában. Az felsőbb évesek elég jól használják a nyelvet, az elsősök meg hozzászoktak, hogy mutogat­nak, ha kell. A gyerekekkel tegeződnek, kö­zösen járnak táncolni, felkeresik őt a lakásán, kapcsolatuk nem a klasszikus tanár-diák hierarchia. S ez az egyik, amit nagyon ked­vel Magyarországon. Igen hasonló mentalitásúak vagyunk az új-zé- landiakhoz, s a fesztelen, barátsá­gos légkör az ő igazi világa. Novákné Cser Sarolta a tolmácsoló an­goltanárnő és Elisabeth Dudával Párizsban Libby rajong a népi muzsikáért, beiratkozott néptánctanfolyamra is. Legkedvesebb dala a „Hidegen fújnak a szelek”, s próbálja elsajá­títani a szatmári, a mezőségi tán­cok alaplépéseit is. De nemcsak hallgatja, műveli is a zenét, francia­dudán maga is játszik. Két éve hűsé­ges látogatója egy franciaországi népzenei fesztiválnak. Szerződése lejártával ezért Párizsba utazik. Jú­niusban indul. CSER ILDIKÓ Levél a miniszterelnöknek Tisztelt Németh Miklós elvtárs! Szeretnénk örömünket kifejezni és gratulálni kormányfővé vá­lasztása kapcsán. Reméljük, hogy a parlament részéről kinyilvánított bizalom egyút­tal az ifjúságnak is szól. Nagyon nehéz - válságos - helyzetben kapta e megbízást, ami­kor a társadalom legtöbb rétege különböző követelésekkel lép fel a kormányzat felé. Közülük egy vagyunk mi, az ifjúság, de visszauta­sítjuk azokat a vádakat, amelyek zsarolónak, vagy felelőtlennek bé­lyegeznek bennünket. Elfogadjuk, hogy a következő időszakban is viselnünk kell az el­múlt időszak döntéseinek terheit, de szeretnénk, ha a döntések ho­zói és passzív elfogadói legalább annyira éreznék a terheket, mint az ifjúság. Hogy a közteherviselés megvalósuljon, újra kell fogal­mazni a kiemelt célokat. Támogatjuk a KISZ mondanivalóját a december 7-i vezetői talál­kozón. A konkrét javaslatok közül hármat fő prioritásként javaslunk kezelni: 1. Már régóta komoly társadalmi feszültséget hordoz magá­ban a jelenlegi lakásgazdálkodási rendszer. Nem értjük, hogy a kormányzatnak miért nem sürgős a változtatás. Úgy gondoljuk, hogy tisztességes javaslatok segítették az illetékesek munkáját. Reméljük és kérjük, hogy ne legyen harmadik határidő-csúsztatás. 2. Úgy látjuk, jövőnk érdekében alapvető feladat a tudás jelentősé­gének felismerése, elfogadtatása. Nem fogadható el az a szemlélet, amely az elosztásban még mindig a maradék elvet tükrözi, mely az oktatás egyes szintjeit igyekszik kijátszani a többi ellen. Az oktatás- művelődés csak akkor válhat igazi értékké az egyén szemében; egy társadalom csak akkor vállalja a támogatásával járó terheket, ha az egyének tudása a mindennapok során hasznosulhat. Ehhez elengedhetetlen, hogy a bérek a tevékenység társadalmi hasznosságát tükrözzék. 3. A foglalkoztatáspolitikai elképzeléseket késedelmesnek és néhány vonatkozásban korszerűtlennek tartjuk. Egy szocializmust építő társadalom nem engedheti meg magá­nak, hogy a jövő zálogával, a munkában lépni akaró, pályakezdő korosztállyal nem számol és kirekeszti az alapvető társadalmi gon­doskodás hatósugarából. Kedves miniszterelnök elvtárs! Kérjük, hogy javaslataink minél előbb kerüljenek a kormányzati munka prioritásai közé. Munkájához erőt, egészséget és kitartást kívánunk! A Dombóvár város felszabadulási ünnepsége keretében rendezett ifjúsági nagygyűlés 700 résztvevője PANORÁMA BUDAPEST - Az Országgyűlés december 20-án kezdődő ülés­szaka előkészítéseként Stadinger István elnökletével pénteken ülést tartottak az Országgyűlés állandó bizottságainak és megyei képvise­lőcsoportjainak tisztségviselői. TATABÁNYA - Munkásgyülést rendeztek pénteken a Tatabányai Népházban. A nehéz pénzügyi helyzetbe került Tatabányai Bá­nyák sorsáról tájékoztatták a válla­lat dolgozóit. László Györgynek, a szakszervezeti bizottság titkárá­nak megnyitója után Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhe­lyettese rövid áttekintést adott a népgazdaság helyzetéről, majd részletesen szólt a szénbányászat gondjairól, feladatairól. NEW YORK - Az arab országok pénteken a világszervezet New York-i központjában beterjesztet­ték javaslatukat, hogy ideiglene­sen helyezzék át az ENSZ-közgyű- lés ülésszakát Genfbe, ahol Jasszer Arafat is felszólalhatna a közgyűlés palesztin vitájában. Az indítvány ügyében először az egyik költségvetési bizottságnak kell döntenie, s csak utána kerül­het a közgyűlés elé. MOSZKVA - Az örményországi és az azerbajdzsáni feszült hely­zettel összefüggésben, a két köz­társaságot kényszerből elhagyó állampolgárok nagy száma miatt a szovjet kormány pénteken mene­kültügyi kormánybizottságot ho­zott létre. Kalapozás pártos bájakért Cicciolina kontra Zalatnay? Azzal már korábban is fenyegetőzött a kitűnő, nemzedékemben énekesnőnk, Zaiatnay Sarolta, hogy egészséges exhibícióval megírt és ettől oly sikeres első könyve után újabbat ír - méghozzá a harcos­társ Cicciolináról úgyhogy pártalapítási szándéka is csak azoknak okoz meglepetést, akik ambícióit lebecsülik, vagy eddig is struccként dugták homokba a fejüket. Tegnap reggel mifelénk is oly gyorsan elkapkodták a „fíeform”-ot a standokról, hogy erről a szándékról az emberek többsége legfel­jebb szóbeszéd útján értesülhetett. Ahogyan szóbeszédnek tart­hattuk azt is, hogy például Szekszárdon, a Tambov presszóban még egy perselyt is akasztottak a falra, amelybe ki-ki tíz-húsz forintosok­kal voksolhat e feminista programmal induló társaság - majd szán­déka szerint párt - programja mellett. A kevésbé tájékozottak és gyengébb idegzetűek is kitalálhatják persze, hogy ez a harc az oly gyorsan elröppenő szerelem regenerálódásáért, a prüdériától, ál­szeméremtől mentes szex jogáért, magányos lányok-asszonyok ma­gányának feloldásáért, a nők védelméért, a férfiúi nemi kiszolgálta­tottság megszüntetéséért folyik. De kíméletlen harcot jelent a leány­kereskedelemmel és az AIDS terjedésével szemben is, hogy kallódó szemérmű lányainkat-asszonyainkat a piros lámpás házak prüdéria- és AIDS-mentes fedezékébe vezesse. És aki úgy véli, hogy házasságát a jövőben tartósabban nyélbe üt­heti ily módon, Szekszárdon már szavazhat. Igaz, hogy perselyt - a barna bőrmalacot - jó magasan szögezték föl a falra, de akinek pén­ze is van, magasra is tud nyújtózni, netán ugorni - az mindenképpen eléri. -br­Kiskacsa kis cipőben Az Andy névre hallgató kiska­csa lábfej nélkül született. Szemmel láthatóan örül kis cipőjének, amelyben úszni is jár. A babacipőt gazdája Ge­ne Fleming ragasztotta lábá­hoz. TELEFOTÓ NSZK-beli küldöttség Tolna megyében A német vendégek tegnap dél­előtt Tolna Megye Tanácsán tettek látogatást, ahol Tamás Ádám elnök köszöntötte őket. A megbeszélé­sen részt vett még - többek között - István József, a megyei tanács elnökhelyettese, Kovács János Szekszárd tanácselnöke és Stark Ferenc, a Művelődési Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője. Tamás Ádám tájékoztatta a vendé­geket a megyében élő mintegy 15 ezer német nemzetiségű állampol­gár életéről. Utalt arra, hogy a két kormány elvi megállapodást Irt alá az országok kapcsolatainak bőví­téséről. Elmondta, hogy megyénk­ben már az óvodában van német nyelvű képzés, ami folytatódik az általános és középiskolával. Két­nyelvű gimnáziumi oktatás is folyik már Gyönkön. Célunk a kétnyelvű általános iskolai oktatás feltételei­nek javítása. Szólt a német nemze­tiségi hagyományok ápolásáról, kiemelve, hogy szaporodnak a gyerektánccsoportok is. A megye üzemei, vállalatai is ké­szek a gazdasági kapcsolatok bő­vítésére. A készséges és az együtt­működésre szóló konkrét javasla­tokat tartalmazó jegyzéket át is nyújtotta az államtitkárnak, Lothar Späth tartományi miniszterelnök­nek címezve, tájékoztató jelleggel. Hangsúlyozta annak jelentőségét hogy megyénkben, illetve Szekszár­don működikazegyetlen nem nyelv- területen lévő német bemutatószín­pad is. Ez jelenleg évi 6-8 bemutató­ra képes, hatósugara az egész or­szág. Működésének tárgyi és anyagi feltételei további bővítésre szorul­nak, szeretnénk megteremteni az önálló működésének feltételeit is. Dr. Gustav Wabro válaszában tájékoztatást adott magyarországi tárgyalásainak eredményeiről. Szólt arról, hogy a szövetségi kor­mány, társadalmi szervezetek és egyesületek, valamint a szövetségi kormány maga is támogatja a szándékot a gazdasági kereske­delmi kapcsolatok bővítésére és kulturális együttműködés elmélyí­tését, különös tekintettel a nemze­tiségi kapcsolatokra. Elmondta, hogy az alapítvány részt kíván ven­ni a német nyelvoktatás segítésé­ben, ennek keretében már a legkö­zelebbi időpontban 15 vagy eset­leg valamivel több óvónő utazhat továbbképzésre a tartományba. Természetesen szívesen veszik, ha ezek között minél több Tolna megyei, illetve szekszárdi óvónő kap helyet. A tartományi kormány az együttműködés ügyeinek irá­nyítására, az ő vezetésével bizott­ságot hozott létre. A középfokú ok­tatásban elsősorban a szakmun­kásképzés területén terveznek együttműködést, és részt kívánnak venni általában az iskolák felszere­lésének bővítésében, a tananya­gok és könyvek biztosításában. A tervezett bonyhádi kétnyelvű álta­lános iskola építésével kapcsolat­ban elmondta, hogy a beruházá­sokat a szövetségi kormány illeté­kes hivatala bonyolítja. Elismeréssel szólt a nemzetiségi bemutatószínpadról, amelynek egyik előadását is megtekintették, már most megkezdődött az együtt­működés kiépítése az egyik tarto­mányi színházzal. Mód lesz ven­dégjátékra, és rendezők kölcsö­nös látogatására. Hangsúlyozta a színház jelentőségét, hiszen az egyszerre a kultúra és a nyelv köz­vetítője, egyetértenek annak önálló működésével és azt támogatják is. A megbeszélést követően az NSZK-beli vendégek Bonyhádra, Gyönkre és Györkönybe látogat­tak, ahol a helyszínen ismerkedtek a német nyelvoktatás, illetve a nemzetiségi kultúra helyzetével. Napilapok árváltozása A Minisztertanács döntése alap­ján 1989. január 1-jétöl emelkedik a napilapok ára. A jelenlegi árak 1985-től vannak érvényben. Időközben számotte­vően növekedtek a papírárak, az előállítás költségei (nyomdai), veszteségessé vált a Posta hírlap- terjesztési tevékenysége és jelen­tős mértékű állami támogatással lehetett csak a jelenlegi lapárakat fenntartani. Az állami támogatás megszüntetése és a költségnöve­kedés miatt elkerülhetetlen a napi­lapok árának emelése. Az országos napilapok közül a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Népszava példányonkénti ára a hétköznapi számoknál 1,80 forint helyett 4,80 forint, a nagyobb terjedelmű szom­bati, illetve ünnepnapi számnál pe­dig 2,20 forint helyett 5,80 forint lesz. A megyei napilapok árai álta­lában a hétköznapi számoknál 1,80 forintról 4,30 forintra, szom­bati, illetve ünnepi számoknál 2,20 forintról 5,30 forintra nőnek. Az Esti Hírlap új ára 3,80 forint, a Nép­sporté 4,30 forint lesz. Az árintéz­kedéssel egyidejűleg a lapok ja­nuár 1-jétől a korábban megszo­kott nagyobb terjedelemben jelen­nek meg. 1989-re a Magyar Posta az előfi­zetéseket már az új árakon fogadja el. Az előfizetéses rendszerben fennmaradnak a különböző ked­vezmények. Ezekről az egyes la­pok kiadói külön tájékoztatják ol­vasóikat. A Minisztertanács döntése alap­ján a lapkiadás és -terjesztés 1989-től önálló üzleti vállalkozás­ként működik. Ennek megfelelően az ésszerű gazdálkodási szempontokat is fi­gyelembe véve az előállítás, a ki­adás és terjesztés egyaránt sza­bad árformába kerül. A későbbiek folyamán tehát az egyes napilapok árai a költségek és olvasói igények változásainak megfelelően módo­sulhatnak. A Tolna Megyei Népújság előfi­zetési dija 1 hónapra 105 Ft, ne­gyedévre 315 Ft, fél évre 630 Ft, 1 évre 1260 Ft. Az előfizetők havonta két számot ingyen kapnak, ami évente közel 1 havi előfizetési díj megtakarítását jelenti. A Népszabadság előfizetői díja egy hónapra 115 Ft, negyedévre 345 Ft, fél évre 690 Ft, 1 évre 1380 Ft. Az előfizetők havonta két hétvé­gi számot ingyen kapnak, ami évente több mint egyhavi előfize­tési díj megtakarítást jelent. A kedvezményt a Népszabadsá­got naponta vásárló olvasók szá­mára is szeretnénk megadni. A Hírlapkiadó Vállalat a Magyar Pos­ta központjánál kezdeményezte, hogy naponkénti elvitelre a Nép- szabadság és árushelyeken is elő­fizethető legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents