Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-23 / 305. szám
2 NÉPÚJSÁG 1988. december 23. Az Országgyűlés módosította a személyi jövedelemadó sávja it (Folytatás az 1. oldalról.) A nyugdíj után továbbra sem kell fizetni adót. A kormány azt javasolja, hogy mivel a nyugdíjak az infláció ellensúlyozására jövö évben is növekednek, ha a nyugdíjasok a nyugdíj mellett még dolgoznak, vagy más adóköteles jövedelmük van, akkor az eddigi 96 ezer forint helyett 100 ezer forinttól kezdődően adózzék az egyébként adóköteles jövedelem.- A személyi jövedelemadó-módosítások sora mindezzel nem fejeződik be. Mint ahogy arról az Országgyűlés állást foglalt, egy teljes adóév tapasztalatai alapján, a jövő év első félévének végén értékelni kell az adóreformot, választ kell adni a felmerült elvi és gyakorlati kérdésekre, ki kell dolgozni a családi jövedelemadózás modelljét. Meg kell vizsgálni a kivételek, kedvezmények leépítésével egyidejűleg az adómérték további csökkentésének a lehetőségét is. Erre és más, az adórendszert módosító ajánlásokra 1989-ben részletesen visszatérünk - mondotta Villányi Miklós kérve az Országgyűlést, hogy a személyi jövedelemadó törvénymódosítási javaslatát megvitatva az „A” és „B” változatok közül válassza ki a megfelelőt, és hagyja jóvá a törvényt. A vita lezárását követően az elnöklő Stadinger István szomorú kötelességének eleget téve bejelentette: csütörtökön reggel elhunyt Boldizsár Iván országos listán megválasztott képviselő, író, a Magyar Pen Club elnöke. Stadinger István megemlékezett az elhunyt sok évtizedes közéleti tevékenységéről. A ház elnöke javasolta az Országgyűlésnek, hogy a jegyzőkönyvben örökítsék meg Boldizsár Iván emlékét. A képviselők néma felállással tisztelegtek. A hozzászólások után VILLÁNYI MIKLÓS válaszolt az elhangzottakra, majd határozathozatal következett. A képviselők 5 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett a kormány által benyújtott, személyi jövedelemadó módosítására vonatkozó törvényjavaslatban szereplő „B” változatot fogadták el. 77 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett a nyugdíj és egyéb jövedelmek együttes összege adómentes határaként a 108 ezer forintot fogadták el. A _ következő , napirendi pontként VILLÁNYI MIKLÓS pénzügyminiszter terjesztette elő az illetékekről szóló 1986. Nem tagja egyik frakciónak sem Önszerveződéssel, önálló képviselői csoportot hoztak létre az Országgyűlés nem párttag képviselői is a párttag képviselők frakcióján felbuzdulva - hangzott el sajtótájékoztatón a bejelentés. Tud-e erről egyáltalán és tagja-e ennek a Tolna megyei képviselőcsoport egyetlen nem párttag képviselője, Kapinya Miklósné?- erről kérdeztem.- Én is csak a tévéből, a sajtóból értesültem a dologról, de meggyőződésem, hogy ezzel nem egyedül vagyok így, több vidéki pártonkívüli társam sem tudott a dologról.- Ha hívják a frakcióba, ha megkeresik, elmegy, résztvesz a munkájukban?- Elmegyek, meghallgatom, hogy mit mondanak frakciózó képviselőtársaim, ha hívnak, de eddig nekem senki nem szólt semmit ez ügyben.- Nem érez-e hátrányt párttag képviselőtársaival szemben?- Mint pártonkívüli képviselő semmiféle diszkriminációt nem érzek. Nálunk á megyében az a gyakorlat, hogy párttag és nem párttag képviselőknek egyszerre és ugyanazt a tájékoztatást adják. Szerintem ez a helyzet, járható út, mi Tolna megyeiek, úgy érzem, egységet alkotunk a Parlamentben. Az, hogy az 1989-es év jobb legyen, mint az idei volt, minden képviselő érdeke, pártállásra való tekintet nélkül. -fkéErőteljesebb képviseletet Ebben a ciklusban, 1985 óta hat Tolna megyei képviselő tíz alkalommal szólalt fel a T. Házban, mindig előre megtervezett módon. Spontán hozzászóló nem volt.- Elégnek érzi-e ön, mint a képviselőcsoport vezetője ezt? - kérdeztem Bozsó Jánosné- tól. - Nem gondolja-e, hogy olyan mindnyájunkat érintő, „zsebbevágó” témákban, mint például a személyi jövedelemadó vagy az, hogy az elmaradott térségek infrastruktúrájának fejlesztésére nagyobb összeget adjon a költségvetés megyénknek, erőteljesebben kellett volna hallatni hangjukat? Nem gondolja, hogy markánsabb érdekképviseletre lenne szükség?- Én úgy gondolom, ha egy-egy ülésszakon két ember szól, az egy egészséges mérték- tartás. Ha többen szólnánk, még úgy nézne ki, hogy mutogatjuk magunkat. Azért ilyen mértéktartó a csoportunk. Ez az oka annak is, hogy én sem szólaltam fel a jelenlegi ülésszakon az elmaradott térségekkel kapcsolatosan, holott eredetileg terveztem ezt, mert úgy gondoltam, három hozzászóló egy megyéből sok lett volna, majd egy későbbi alkalommal elmondom, amit szándékozom. Egyébként a két hozzászóló képviselőtársam mindegyike érintette a témát, bár nem fejtették ki bővebben.- Amikor nekem először tudomásomra jutott, hogy Tolna megye nem került fel az elmaradt térségek listájára, én nyomban megkerestem a megyei tanács akkori elnökét és elmondtam, felháborít, hogy ilyen sanyarú körülmények között élő községek, mint Miszla, Szárazd, Kalaznó, Mucsi, de sorolhatnám tovább is, ne részesedhessenek abból a segélyből, amiből most a náluk jobb körülmények között élő települések lakói részesedni fognak. Akkor azt a választ kaptam erre a kérdésre, hogy higgyem el, de a megye mindent megtesz annak érdekében, hogy ezek az apró települések felkerüljenek az országos listára. Sajnos, kaptam a választ, bizonyos mutatók ezt nem tették lehetővé. Én ezt a választ azóta sem tudom elfogadni így, mert még az egyik oldalon mérhetetlen vagyonfelhalmozódás van, addig a másik oldalon lajtos kocsin viszik a vizet és gumicsizmát húznak, ha kimennek az utcára, mert nincs pénz, egy három kilométeres bekötőút megépítésére. Hogy ez ügyben én külön nem szólaltam fel eddig a Parlamentben, annak az volt az oka, hogy nem láttam ennek megfelelő indoklását, mert mit is követeljek én? Csak úgy pénzt követelni nem lehet. Ha kapnánk is egy bizonyos összeget, mire tudnánk fordítani. Munkahely teremtésére nem, ezt már próbáltuk, nemigen ment. Ha csak beszélek, beszélek és semmi realitása nincs, hogy segíteni tudunk ezeken a községeken, akkor felesleges a hozzászólás. Ettől függetlenül változatlanul azt tartom, hogy ezeknek a térségeknek külön figyelmet kell kapniuk, mert ha nem, akkor nem is hogy elnéptelenednek - mert az itt élő idős emberek már nem költöznek el innen -, hanem úgy halnak ki a kis faluk. F. KOVÁTS ÉVA évi I. törvény módosításáról szóló törvény- javaslatot. Expozéjában mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a módosítás a versenysemlegesség, s az értelmes vagyongyűjtésre ösztönzés jegyében született. A kormányzatnak ezzel költségvetési elvonást növelő szándéka nincs; sőt, a javaslat elfogadása esetén 1989-ben összességében némi illetékkiesés is előfordulhat. Ezt azonban a tanácsok a hátralékok csökkentésével ellensúlyozni tudják. A cégbejegyzési illeték növelése a cégbíróságok költségeinek részleges fedezetét szolgálja. A versenysemlegességet példákkal bizonyította a pénzügyminiszter. Határozathozatal következett. A cégbírósági eljárás illetékére vonatkozó módosítást ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással fogadták el. A három hónapos ügyintézési idő előírását egyhangúlag jóvá hagyták. Az Országgyűlés ezután a már megszavazott változtatásokkal együtt - ellen- szavazat nélkül, két tartózkodással - elfogadta az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosítását. Atársadalombiztosítási alapról szóló törvényjavaslat és a társadalombiztosítással foglalkozó 1975. évi II. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat tárgyalása knvpfkP7Ptt DR. CSEHÁK JUDIT szociális és egészségügyi miniszter expozéja bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy majdnem száz évvel ezelőtt terjesztette az Ország- gyűlés elé a magyar társadalombiztosítás átfogó rendszerét megalapozó törvényjavaslatot Baross Gábor miniszter. Az 1989. január 1 -jén megtenni szándékozott lépés - a Társadalombiztosítási Alap megalkotása - a távlati szándékok és az elvégzendő feladatok szempontjából egyaránt a minimálisan szükséges és az adott feltételek mellett maximálisan lehetséges megoldás. Határozathozatal következett: az Országgyűlés először aTársadalombiztosítá- si Alapról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. CZIBERE TIBOR művelődési miniszter tartotta meg expozéját. Végül az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslatot 8 ellenszavazattal és 23 tartózkodás mellett, részleteiben és általánosságban is elfogadta. Ezt követően a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslat és a Polgári Törvény- könyv módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta meg a Parlament. DR. KULCSÁR KÁLMÁN igazságügyminiszter terjesztette elő a külföldiek magyarországi befektetéseiről és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatokat. A képviselők először döntöttek a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslathoz beterjesztett jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsági módosító javaslatokról: 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással elfogadták. Ezt követően a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsági módosító indítványról szavaztak. A csütörtöki munkanap végén a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításának javaslatát terjesztette a törvényhozó testület elé KÁRPÁTI FERENC vezérezredes, honvédelmi miniszter. Az indítványt a törvényhozó testület egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Horváth Lajos ezzel befejezettnek nyilvánította az Országgyűlés decemberi ülésszakának harmadik munkanapját, s bejelentette, hogy a parlament január 10-én délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. Horváth Lajos kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánt az ülésszak minden résztvevőjének. Elsősorban képviselő A fölszólaló képviselők között ezen az ülésszakon kétségtelenül a téeszelnökök vitték a prímet, sok, a mezőgazdaság jövőjét féltő beszédet hallhattunk. Aggódik-e és milyen minőségében Szabó István a TOT és a nádudvari téesz elnöke, a Politikai Bizottság tagja, aki mellesleg képviselő is?- A mezőgazdaság gyönyörű utat futott be, még most is jó, bár 1986 után önmagához képest megállt a fejlődése. Az 1984-85-86-ban elért évi 15 millió tonna fölötti gabonatermés visszaesett, csökkent a szarvasmarha, a juh és a sertésállomány. Pontosan tudom, hogy a mezőgazdaság milyen helyzetben van, természetes hát, hogy aggódom.- Un miben látja a visszaesés okát?- Mindenekelőtt a szigorított gazdaságpolitikában. Másrészt az évek óta tartó aszályban és - hogy ne hárítsak el magunkról minden felelősséget -, harmadrészt a szövetkezetek vezetőiben.- Milyen minőségben szavaz ön az Országgyűlésben, hiszen különböző funkcióiban eltérő érdekeket képvisel? Híresen jó szövetkezet elnökeként átérzi-e a tönk szélén álló 500 szövetkezet sorsát?- Elsősorban mint országgyűlési képviselő szavazok, aztán pedig főfoglalkozásom szerint mint a nádudvari téesz elnöke. Ami persze nem annyira jó gazdaság, van több is ilyen. Előnyünk, hogy mi tudunk öntözni, nagyon sajnálom a hátrányos helyzetben, rossz földeken gazdálkodókat. A TOT-ban és a PB-ben társadalmi munkában dolgozom, ott van lehetőségem arra, hogy lelkiismeretem szerint elmondjam, a mezőgazdaság érdekében a véleményemet. Némi szerepem van abban például, hogy a KB a közeljövőben megtárgyalja a magyar agrárpolitika helyzetét.- Az érdekképviseleti szerveket ma nagyon sok kritika éri. Napirenden van-e a TOT-ban is a megújulás?- Lehet, hogy a szervezeti kereteket is megváltoztatjuk, de tartalmi változás mindenképpen lesz. Éppen ma tárgyal ebben az ügyben az elnökség, az eredményt januárban tesszük közzé. Nem akarok addig a dolgok elébe menni. - rí Falak csak a tudatban vannak Felesleges tiszteletköröket futtatnak velünk néha, rossz beidegződéssel olyan falakra hívják fel a figyelmünket, amik nem léteznek. Mindez akkor jutott eszembe, amikor a decemberi ülésszakon felszólaló Tolna megyei képviselő, Péter Szigfrid beszédét próbáltam megszerezni.- Óvatosan, diplomatikusan kérdezz rá, hogy hozzászól-e, és milyen témában! - hangzott az instrukció. - De jobb, ha nem is őt személyesen keresed ezzel, hanem inkább csak a titkárnőjét. Nem nagyon értettem a dolgot, az előző, őszi ülésszakon úgy láttam, tapasztaltam, hogy feleslegesek ezek a fenntartások személyével kapcsolatosan, mert Péter elvtárs nem mint első titkár, hanem mint egyszerű képviselő vett részt a tanácskozásokon.- Honnan fakadnak akkor mégis ezek a fenntartások egyes emberekben, ki építi ezeket a falakat egy első számú vezető köré, ott vannak-e egyáltalán vagy csak a tudatban léteznek? - kérdeztem a legilletékesebbtől, Péter Szigfridtől.- Én magam is érzékelem ezeket a kő- rém vont mesterséges falakat, ami egy korábbi helytelen gyakorlat következménye - hangzott a válasz. - Igyekszem ezen változtatni, de ehhez egyrészt idő kell, másrészt a környezetemben is szükséges ezek megszüntetésére személyi változásokat eszközölni. A megyei első titkár személyével kapcsolatos fenntartások talán a túlzott tekintélytiszteletnek is tudhatok be, ami egyrészről jó, másrészről viszont vannak ilyen vadhajtásai is, mint ez. Emellett olyan a mi döntési mechanizmusunk, hogy egy első számú vezetőnek még mindig számtalan olyan kérdésben kell döntenie - mert jobbára csak ő mond nemet -, amiben a végső szót már a beosztott munkatársak is kimondhatták volna. Na de ki szeret nemet mondani? Amúgy engem bárki megtalál, aki keres, nincsenek tabutémák, mindent el lehet és el is mondanak nekem azok a választók, párttagok és pártonklvüliek, akik felkeresnek a képviselői fogadóórámon vagy a pártbizottságon. De épp Így megszólítanak emberek a környezetemben is az utcán vagy olykor még otthon is. Ha tudok, segítek, de sokszor nem is azt igénylik, hogy intézkedjek egy-egy ügyben, hanem csupán, hogy valaki meghallgassa gondjaikat, problémáikat. En akár erre, akár arra mindig kész vagyok. F. KOVÁTS ÉVA Mennyit (nem) ér meg a 6,3 millió forint? Karácsonyi ajándékot gyűjtenek a tanácstagok 1 TBnácsüíésésüMBfiM§§k Szekszárdon Ülést tartott tegnap délelőtt tíz órától Szekszárd Város Tanácsa, az azt megelőző napon pedig a végrehajtó bizottság. Az utóbb említett ülésen a műszaki osztály tevékenységéről tárgyaltak, a tanácsülés igen sok témával foglalkozott. A tanácsülésen részt vett Csáki Béla, a városi pártbizottság első titkára, István József, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint több meghívott között a város díszpolgárai közül ketten, K. Papp József és Diófási Lajos. Miután Kovács János tanácselnök tájékoztatta a tanács tagjait a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról és elhangzott az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság jelentése az időközi tanácstagi választásról, a testület a gyámhatóságok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájáról szóló beszámolót vitatta meg. Az anyagból kiderül, hogy Szekszárdon és a városkörnyéki községekben egyre több feladat hárul a gyámügyi ügyintézőkre (tavaly közel négyezer ügyben intézkedtek ketten), ami egyértelműen arra utal, hogy egyre több gyermek él veszélyeztetett környezetben. A témához sokan hozzászóltak, számtalan javaslatot tettek és elmondták, hogy milyen fontosak a lakosságtól érkező legapróbb jelzések is. Az egyik pedagógus tanácstag többek között felajánlotta, hogy a gyakorlóiskolában összegyűjtenék a használt, ám még jó állapotban levő ruhákat, s a Vöröskereszt és a Hazafias Népfront városi bizottsága azt eljuttatná a rászorulókhoz. Az 5. Számú Általános Iskola már régóta gyűjt holmikat a rossz körülmények között élőknek. Fölvetődött, hogy a gondozásba vett gyermekek családjának utógondozásával alaposabban kellene foglalkozni, hogy legyen remény a gyerekek családba való visszakerülésére. Bognár Cecil úgy fogalmazott, hogy „ne várjunk, ne tervezgessünk, hanem nyomban tegyünk is valamit, hiszen van még két napunk karácsonyig.” Maga is fölajánlott ruhaneműt és pénzt, s csatlakozott hozzá igen megértőén a testület. Úgyhogy ma a tanácstagok a szomorú sorsú gyermekeknek gyűjtenek (bárki bevihet a tanácsra ajándékot) és el is viszik a „címzetteknek”. A következő napirendi pont is izgalmas vitát váltott ki, ugyanis módosították azt a tanácsrendeletet, mely a lakásépítés és lakásvásárlás (helyi) támogatását szabályozza. Ezután pedig a teho következett - szintén élénk vita kíséretében. Végül úgy döntöttek, hogy a szekszárdiak januártól nem fizetik a településfejlesztési hozzájárulást, hiszen az évi 6,3 millió forint nem éri meg, hogy az embereknek rossz legyen a politikai hangulata, közérzete. (Az ez évi adóhátralékot azonban rendezni kell.) Még néhány napirend és bejelentés után újabb bejelentés következett. Lemondott tisztségéről Füredi Ferenc, általános tanácselnök-helyettes, s január 1 - jétől egy gmk főmérnökeként dolgozik majd. A hivatalos kikérő felolvasása után Füredi Ferenc elmondta, hogy szívesen végezte a tanácsi munkát, de anyagi gondjai miatt kénytelen állást változtatni. Szigetvári Ernő tanácstag megjegyezte; a társadalom szégyene, hogy az alacsony fizetések miatt munkahelyet kényszerülnek változtatni a tanácsi dolgozók. Kovács János elismeréssel szólt Füredi Ferenc tevékenységéről, majd úgyszintén dr. Blaskovich Erzsébet városi főorvoséról is, aki január elsejétől a dombóvári kórházban dolgozik, s öt is kikérték. A főorvosnő arra hivatkozott, hogy az őt ért „jogtalan vádak”, az „inkorrekt eljárás" következtében „elveszítette hitét Szekszárdban”. Már jóval elmúlt dél, amikor a tanácsülés ünnepivé alakult át, s két díszpolgárt avattak: dr. Esze Tamás irodalomtörténész professzort és dr. Kelemen Endre hematológus egyetemi tanárt, akik mindketten megyeszékhelyünk szülöttei. A sok-sok vendég és a tanácstagok kíséretében az ünnepeltek a Bartina utca 3. számú épülethez vonultak, újabb ünnepségre. Abban a házban született száz esztendeje dr. Kelemen József volt tisztiorvos, a szegények gyógyítója, a város egészség- ügyi ellátásának megszervezője (dr. Kelemen Endre édesapja). Felavatták a dr. Kelemen József emlékét idéző márványtáblát, majd a város és a kórház vezetői koszorúkat helyeztek el alatta. - hm Év végi értékelés „A KISZ nem merülhet el a belső gondjaiban” Megtartotta soros ülését a KISZ Tolna Megyei Bizottsága, amelynek első napirendi pontja a bizottság 1988. évi munkájának értékelését tartalmazta. Mint azt Schattmann Csaba, a KISZ MB első titkára elmondta, az év folyamán több munka- bizottság is összeült - többek között a területi munkáról, a nyilvánosság kérdéséről vitázva -, hogy ötleteikkel segítsék az ifjúsági szervezetet. A testület tagjai viszonylag kevés információt hoztak a tagoktól a megyebizottság elé, így azok véleményei, javaslatai kevésbé épülhettek be a tervekbe. Ebből is látszik, hogy a jelenlegi személyi összetétel nem képes a kitűzött feladatok maradéktalan ellátására. A megyebizottság legfontosabb feladata idén az országos KlSZ-értekezlet- re való felkészítés volt. A júniusban meghatározott feladatok közül sok területen értek el eredményeket, de mint azt Schattmann Csaba is elmondta, ezzel nem szabad megelégedniük. A jövőben az MB legfontosabb célkitűzései: felkészülés a KISZ-kongresszusra, a területi munka erősítése, új munkamódszerek keresése. Ezt követően Váradi László, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára szólt hozzá a témához. Elmondta, hogy igyekeznek bátorítani és segíteni a fiatalokat az országos KISZ-értekezleten meghatározott feladatok végrehajtásában. Hangsúlyozta, hogy a KISZ nem merülhet el csupán a belső gondjaiban, emellett aktívan kell politizálnia. Ezután a megyebizottság tagjainak éves munkáját személyre szólóan is értékelték. Többnyire ezek a szavak hangzottak el: „Üléseinken nem elég aktív, az alapszervezeti tagoknak nem továbbítja minden esetben az itt szerzett információkat. Holott a fő célja ennek a testületnek éppen ez lenne.” A KISZ MB mellett működő három rétegtanács (középiskolai, dolgozói, valamint az értelmiségi fiataloké) tevékenysége is napirendre került és maguk a tanácstagok kérdőjelezték meg, hogy szükség van-e az ő szerveződésükre. Végül is, közel kétórás parázs vita után rádöbbentek - elsősorban az MB diák- tagjainak a segítségével -, hogy a fiataloknak szükségük van rájuk, hogy megfelelően képviseljék az érdekeiket, helyes utat mutassanak számukra, felkészítsék őket a nagybetűs életre. Segélyszállítmányok Örményországnak Folyamatosan tartja a kapcsolatot a Szovjetunió egészségügyi minisztériumával, illetve a magyarországi szovjet nagykövetséggel az az operatív bizottság, amelyet az örményországi földrengést követően jelölt ki dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter. A dr. Illés Béla miniszterhelyettes vezette bizottság feladata, hogy a magyar kormány egészségügyi segélyszállítmányát összeállítsa és kijuttassa a túlélőknek, valamint, hogy koordinálja a hazai egészségügyi segélyeket. A tragédia után a bizottság három tagját fogadta Moszkvában az egészségügyi miniszterhelyettes, hogy megbeszéljék: Magyarország miként tud segíteni a túlélőkön. Ennek alapján a bizottság úgy állította össze a segélyküldeményeket, hogy azokba a legszükségesebb egészségügyi anyagok kerüljenek. Mint ismeretes, eddig vérkészítmények, vérpótszerek, antibiotikumok, kötszerfélék, különböző orvosi műszerek - például hordozható altatógépek egészségügyi sátrak jutottak el a szerencsétlenség színhelyére. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium operatív bizottsága által összeállított segélyszállítmányok értéke ez idáig megközelíti a 4 millió forintot.
