Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-22 / 304. szám
4 TvÉPÜJSÁG 1988. december 22. TUDOMÁNY - TECHNIKA A Pécsi Akadémiai Bizottság tudományos pályázatainak eredményhirdetése Ólommentes benzinnel A Pécsi Akadémiai Székházban 1988. december 19-én 11.30-kor Flerkó Béla, az MTA r. tagja, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke - ünnepélyes keretek között kiosztotta az 1988. évi tudományos pályamunkák díjait. A 19 beérkezett pályamunkából a Bizottság kiemelt I. díjban részesített 3 pályamunkát; I. díjban 6; II. díjban 4; III. díjban 4 pályamunkát és 2-t nem díjazott A sikeres tudományos dolgozatokat a PAB vezetősége eljuttatja illetékes vállalatoknak, illetve szervezetnek gyakorlati hasznosítás céljából. Díjazott pályamunkák Kiemelt I. díj „ARF-6 röntgenfluoreszcenciás spektrométer vezérlése és on-line összekapcsolása Commodore-64 számítógéppel.” Dr. PALLÓSI JÓZSEF, Pécs „Aminosavak racemizációjának és epimerizációjának felhasználása fehérjetartalmú régészeti leletek korának meghatározására.” CSAPÓNÉ KISS ZSUZSANNA DR., Kaposvár „Szeparált epidermális sejtek klinikai felhasználása hámhiányok kezelésében.” DR. SEBŐK BÉLA, DR. KULIK PÉTER, Pécs I. díj „A 10-14 éves fiúk és lányok választásainak összehasonlítása szociometriái felmérés alapján" HUSZÁR ZSUZSANNA, SRAMÓ ANDRÁS, Pécs „Család és nagybirtok (vázlat egy Somogy megyei uradalom keletkezéséről) 16-19. század.” KAPOSI ZOLTÁN, Pécs Az anyag szerkezetét mind jobban feltáró tudósok munkáját sziszifuszi munkának nevezhetjük, különösen, ha az elmúlt másfél évszázad eredményeit vesszük figyelembe. Először kiderült, hogy az anyag molekulákból, a molekulák atomokból, az atomok atommagokból és elektronokból épülnek fel. Később az atommag szerkezetét is földerítették: az protonokból és neutronokból áll. Ám egy újabb fokon arra derült fény, hogy még ezen sem igazán elemi összetevők, hanem még elemibb építőkövekből: kvartokból épülnek fel. Ha 10-16 centiméteres felbontással (ez a centiméter milliárdodrészének a tízmilliomod része!) tanulmányozzuk az anyagszerkezetet, a fizikai jelenségek az úgynevezett standard modellel írhatók le. Ez a modell az elmúlt húsz év tapasztalatainak sűrített kivonata, ám bizonyos kérdéseket még ez is megválaszolatlanul hagy. Éppen ezért van szükség az újabb, még nagyobb energiájú gyorsítókra. Ezek általában olyan berendezések, „Baranya megye mezőgazdaságának üzemi viszonyi a 19. század végén.” TAKÁTS LAURA, Pécs „Nyomelemek a környezetben és bejutásuk az emberi szervezetbe." TAKÁCS KÁROLY, Pécs „Neutronfluxus-mérések pontosítása a reaktortartály próbatestek helyén.” DIVÓS FERENC, Paks „ATP kiáramlás vizsgálata nemionos detergenssel kezelt sejtekben.” DR. KŐSZEGI TAMÁS, Pécs II. díj „Az alkotmányozás és a párt vezető szerepe.” DR. PETRÉTEI JÓZSEF, Pécs „Gázellátó rendszerek telepítésének optimalizációs vizsgálata." TOMBI LAJOS, Pécs „Korszerű anyagvizsgálati módszerek fejlesztése.” CSERCSICSNÉ ILLYÉS ÁGNES, Paks „Az új atomerőművi blokk kibocsátásellenőrző rendszerének kidolgozása a PAE 1-4. blokkok üzemi tapasztalatai alapján.” DR. ORMAI PÉTER, Paks III. díj „Az oktatástechnikai eszközök rendszerezése, meghatározásuk.” HÍDVÉGI PÉTER, Pécs „Társadalmi-gazdasági és sportfejlesztési stratégiák kapcsolata Somogy megyében.” LOMNICI ATTILA, Kaposvár „Mikroszámítógépek alkalmazásának lehetősége az általános iskolai ének-zene órákon." PAPNÉ BETLEHEM MÁRTA, Pécs „A településfejlődés törvényszerűségeinek vizsgálata Pécs város példáján.” FULMERNÉ DR. KOVÁCS KATALIN, Szentlőrinc amelyekben két részecskenyalábot ütköztetnek össze egymással, frontálisan. Az ilyen elrendezés azért előnyös, mert az ütköző részecskék energiájának jóval nagyobb hányada fordítódhat új részeskék keltésére, mint hogyha a felgyorsított részecskékkel egy rögzített céltárgyat bombáznánk. Az ütközéskor keletkező újabb részecskékből, illetőleg azok eloszlásából és más tulajdonságaikból a kutatók az ütköző részecskék szerkezetére és az alkotóelemeiket összetartó erőkre tudnak következtetni. Az első gyorsító, amely 1930-ban készült, még egy asztal sarkán is elfért: átmérője mindössze 13 centiméter volt. A kilencvenes évek gyorsítóit már több 10 kilométeres átmérőjűre tervezik a szakemberek. A világon jelenleg három ilyen mamutgyorsító készül: egy a Szovjetunióban, egy Nyugat-Európában és egy az Egyesült Államokban. Közülük a legnagyobbakkal az anyag szerkezetének részleteit 10-17 centiméteres - azaz az atom átmérőjének mintegy milliárdodrészének megfelelő - pontossággal tanulmányozhatják majd a kutatók. A gyorsítókban különféle elektromágneses tereket alkalmaznak: ezek részben gyorsítják, részben a kívánt pályán, egy szűk keresztmetszetű nyalábban tartják a részecskéket. Az elmúlt tizenöt év során a részecskefizikai kutatások legfontosabb eredményei az úgynevezett elektron-pozitron ütközőnyalábos gyorsítók révén születtek. Világszerte felismert cél: a gépjármű- motorok kipufogó gáza minél kevesebb káros anyagot tartalmazzon. Magát a motort konstrukciós változtatásokkal csak nagyon kis mértékben tudják ebből a szempontból javítani. Csak egy kiút marad: a kipufogógázt kell megtisztítani, mielőtt a légkörbe kerül. Erre szolgál a katalizátoros kipufogógáz-tisztító berendezés, amellyel a világ több országában ellátják a forgalomba kerülő gépjárműveket. Az úgynevezett háromutas katalizátor három legyet üt egy csapásra, amennyiben a szén-monoxidot szén-dioxiddá oxidálja, a nitrogén-oxidból nitrogént és oxigént állít elő, a szénhidrogének elégetését, oxidálását pedig befejezi. A katalizátorból kilépő gáz károsanyag-tartalma az eredetinek csak mintegy tíz százaléka, tehát a tisztítás nagyon hatásos. Csak egy baj van. A ródium- és platinakatalizátort a benzin ólomtartalma tönkreteszi, tehát a katalizátorral ellátott gépjármű csak ólommentes benzinnel használható. Az ólmot tehát nemcsak azért kell kiküszöbölni az üzemanyagból, mert önmagában is ártalmas, mérgező, hanem azért, mert akadályozza a veszélyes anyagok túlnyomó többségét megszüntető katalizátoros kipufogógáz-tisztítást. A gyakorlatban a katalizátoros tisztítóTekintélyes helyet foglal el az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság épülete Budapesten, a belvárosban. A laikusnak nem könnyű elképzelnie, mivel foglalkozik tulajdonképpen a bizottság, milyen feladatokat lát el. Az OMFB feladatai közé tartozik például, hogy időnként áttekinti a különböző ágazatok helyzetét. Méghozzá úgy, hogy minden fontosabb témakörről tanulmányt készít (vagy készíttet), melyben a szakemberek rávilágítanak, milyen területeken van szükség további kutatásokra és fejlesztésekre. Pakson például két darab ezer MW-os erőműblokkal bővítik a már meglévő erőművet. Ennek a feladatnak a végrehajtására készült egy OMFB-tanulmány néhány évvel ezelőtt. Az érdekesség az egészben az, hogy e tanulmány még abban az időben látott napvilágot, amikor az illetékesek azon vitatkoztak, hány megawattos blokkot létesítsenek a meglévőkhöz. Nyolcvanötben megszületett a döntés, miszerint négyszáznegyven megawattos létesítmény elegendőnek bizonyul. Mert - hangzottak az érvek - Magyarország kicsi területéhez képest egy ezer megawattos blokk nagy lenne. Vita vitát követett. Érvek, ellenérvek hangzottak el. Mindezek előtt az OMFB mindenkitől függetlenül, csak úgy magánszorgalomból elkészítette a maga tanulmányát a másik variációra. Akkor még nem gondolták, hogy egy-két év múlva nemcsak a készítők tanulmányozzák a dolgozatot. Mert megkésve bár, de megszületett a végleges döntés: kell két darab ezer megawattos blokk, és magasabb szintre kell emelni a biztonsági követelményeket. És hirtelen - Elek János főosztályvezető szerint - a tanulmányból élő változat lett. S noha a tanulmány csak általánosságban említi meg a feladatokat, mégis kitűnően betöltheti a súgó szerepét. Jóllehet, a valóságos, a már folyamatban lévő blokképítés konkrét feladatok elkészítését követeli meg, s ezek a tanulmányban nem szerepelnek, mégis általános képet ad a tanulmány az előkészületekről, munkálatokról. Amit az említett ezer megawattos erőműről tudni kell: szovjet típusú, ilyet építettek már Voronyezsben és Bulgáriában Az ecetmuslica nőstényei mindössze kéthétnyi életük során jobbára csak egyszer párzanak, azután soha többé. A hím a párzás után a nőstényen szaganyagot hagy hátra, s az a többi hímet általában távol tartja. Bár az elriasztó szag nény órán belül elillan, újabb párosodás mégsem jön létre, mert a hímeket riasztó szaganyagot ezután maga a nőstény termeli. Az Indiana Egyetem (USA) kutatói kiderítették, hogy a hím ecetmuslica kitinvázában bizonyos szénhidrogén-vegyü- leteknek - a trikozánoknak - a keveréke hússzor töményebben van jelen, mint a berendezés módfelett egyszerű szerkezet. A platina- és ródium-hatóanyagot rendkívül vékony rétegben, kb. 1,5 grammnyi mennyiségben lyukacsos, méhsejtre emlékeztető kerámia hordozótestre viszik fel és ezt a kipufogócsőis. De az egész szocialista táborban, ahol erőművet terveznek, ezt a típust veszik át. Az erőműnek olyan biztonságosnak kell lennie, mondta a főosztályvezető, hogy például erős földrengést is kibírjon, olyant is, amilyen nálunk még nem fordult elő. De a nyugalom kedvéért inkább bizonyos túlbiztosításra szavaztak az illetékes szakemberek. A két blokk telepítése tehát folyamatban van, várhatóan kilencvenötre fejezik be a munkákat. Villamosenergia-igé- nyeink fokozatosan nőnek. S bármennyire is igyekszik az ország az energiaigényességet csökkenteni, akármilyen megtakarítási program van érvényben, valamilyen értelmű felzárkózás az európai színvonalhoz - akár lakáskultúrában, akár az iparban - hosszabb távon mindenféleképpen a villamosenergia fel- használásának növekedését hozza magával. Vízi energiánk csekély - mondta Elek János -, szénerőművekkel kapcsolatban vannak lehetőségeink, de a különböző szennyeződések miatt sokba kerülnek. Járható útnak marad tehát az atomerőmű, annak bővítése, esetleg majd még egy a paksihoz hasonló atomerőmű létesítése. Amire már ma gondolni kell, és keresni a helyet a megvalósításhoz. Hiszen amikor annak idején az atomerőműre voksolt az ország, megteremtette egyúttal a bázisát egy majdnem négyezer megawattos erőmű telepítési lehetőségének. Ezt mindenképpen fejleszteni kell. Az atomerőmű több szempontból a legjobb: biztonságos, gazdaságos és a legkevésbé környezetszennyező. A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy semmiképpen nem kell aggódni az atomerőművek miatt. Érdekes, hogy éppen azoknak az embereknek, akik Pakson dolgoznak, nincs semmi problémájuk az erőművekkel. Inkább azok háborognak, akik igencsak messze vannak a létesítménytől. A paksiak tudják, biztonságos a berendezés, és a megengedettnél nagyobb mértékű szennyezettségtől nem kell tartani. Ha megfelelő társadalmi nyilvánosságot kapott volna és kapna a téma pozitív oldala is, talán kevesebb félreértés, félrevezetés adódna. - haj szűz nőstényekében. Ez az udvarlás és főképp a párosodás közben a nőstényre átkerülő anyag riasztja el tőle a többi hímet, jóllehet trikozán bennük is bőven akad. A hímek bizonyára különbséget tudnak tenni a - két kísérő vegyülettel másmás módon kombinálódó - egyedi szagbélyegek között. Erre abból is következtethetünk, hogy a megtermékenyítő hím a nőstényét még hosszabb idővel a párosodás után is „vonzónak” találja. Hasonló jelenség egyes lepkék körében is ismeretes. bővületben helyezik el. Az egész kívülről olyan, mint egy kisebb hangtompító dob. Kopásnak kitett mozgó alkatrésze nincs, az élettartama elvileg akár végtelen is lehetne, de ténylegesen sem kevesebb 60- 80 ezer kilométernél. Állatok a tudomány szolgálatában Kutatási, kísérleti, diagnosztikai célra széles körben alkalmaznak kísérleti állatokat. De mik is azok a kísérleti állatok? Ha egy állat egy vagy több tulajdonságára vagyunk kíváncsiak, akkor az ilyen szempontból vizsgált állat nem kísérleti állat. Ha azonban egy adott állat anatómiai, élettani és egyéb tulajdonságai érdekelnek bennünket, hanem az állat segítségével mérjük valamilyen külső beavatkozás hatását, például valamilyen gyógyszerkészítmény biológiai aktivitását, akkor az állatot kísérleti, laboratóriumi állatnak tekintjük. Bármely állat lehet tehát laboratóriumi állat, ha az állatot segédeszközként, mérőeszközként, „műszerként” használjuk valamilyen beavatkozás hatásának mérésére. A különböző anyagok biológiai hatásának mérése az esetek többségében az embert magát nem használhatjuk kísérleti alanyként, ezért a beavatkozás hatását laboratóriumi állatokon vizsgáljuk, s mindaddig, amíg az ellenkezője be nem bizonyul, vagy felvetésünk beigazolódik, feltételezzük, hogy a beavatkozás az emberben is azonos vagy hasonló reakciókat vált ki. Nyilvánvaló, hogy a helyettesítő és a helyettesített szervezet, tehát a laboratóriumi állat és az ember között sohasem teljes mértékű az élettani hasonlóság, azonosságokról pedig nem is beszélhetünk. Az általános hasonlóság tehát sokkal kevésbé fontos, mint az egyes részfolyamatokra, élettani sajátosságokra vonatkozó azonosság. Egy adott laboratóriumi állatfajt vagy törzset tehát sohasem az emberhez való általános hasonlósága miatt választunk ki valamely kísérletre, hanem azért, mert a vizsgálni kívánt tulajdonságra nézve az adott faj vagy törzs válaszadó képességét különösen alkalmasnak tartjuk. Kísérleti nyúlon vizsgálják a tokiói egyetemen, milyen hatással van a szervezetére az állandó alacsony légnyomás (MTI) Japán is gyorsítót épít. Ez nem méreteiben (340 méteres átmérő), hanem teljesítményében kiemelkedő: 6 milliárd elektronvoltos energiával gyorsítja az elektronokat, 1994-re készül el. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Anyagrészecskék nyomában Bővülő erőmű - Pakson Hűségessé tevő szaganyag Környezetkímélő autók vására Japánban
