Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-22 / 304. szám
1988. december 22. AZ OLVASÓKÉ A SZÓ MOUUÓi rtÉPÜJSAG 5 Megjegyzés a „Párthelyiségek többoldalú kihasználásáról” című cikksorozathoz A szekszárdi újvárosi pártszervezet 1984 szeptemberében kapott otthont - egy több, mint 150 éves épületben. A XIII. kongresszus után látva a pártmunka mozgalmi jellegének, a tömegkapcsolat fejlesztésének szükségességét, arra törekedtünk, hogy a párt helyiségeit minél jobban kihasználjuk a hét minden napján. Ezért a nyitás politikáját igyekeztünk a gyakorlatban megvalósítani. Csütörtöki napokon pártnapokat, taggyűléseket, pártvezetőségi üléseket, vitaköröket, fogadónapokat tartottunk. Helyet adtunk a Hazafias Népfront körzeti bizottságának, tanácsi rendezvényeknek, lakógyűléseknek, különböző fórumoknak, ezek hétfői napokon vannak. Helyet adtunk az ifjúsági klubnak, melynek 34 tagja van, de kétszer ennyien látogatják. Programjaik délután 5-10 óráig, pénteken, szombat, vasárnap reggel 8-tól éjfélig tartanak. A helyiségeket pingpong-, rex-, sakkversenyekre, tv-nézésre, videózásra, diszkóra, kulturális, politikai rendezvényekre használják. Szombat és vasárnap délutánokon 14 és 19 óra között a nyugdíjasok is birtokukba veszik. Négyéves tapasztalatunk, hogy a párthelyiség kezd kicsinek bizonyulni, ami főleg az ifjúsági klub rendezvényein érezhető. RÉV ANDRÁS Vb-ülés Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dombóvári Városi Tanács V. B. legutóbbi ülésén a Dombóvári Építő- és Szerelőipari Szövetkezet beruházási tevékenységéről tartott tájékoztatót Topa Imre, a szövetkezet elnöke. Egy másik napirend keretében dr. Keszler Gábor vb-titkár beszámolója alapján a végrehajtó bizottság megállapította, hogy a városi népi ellenőrző bizottság a lakásépítési és -vásárlási támogatások vizsgálatával elősegítette a felsőbb jogszabályokban, irányelvekben rögzített előírások, elvek fokozott érvéMegy a tv vándorútra... Bakó Ferenc leveléből idézünk: Ez év júniusában elromlott a televíziónk. Hívtam az Elgép szakembereit, akik állítólag a gyorsaságukról és pontosságukról híresek. De, sajnos, tévedtem. A készüléket elvitték azzal, hogy a következő pénteken megjavítva visszahozzák, de, sajnos, ez nem történt. Többszöri érdeklődésemre hol azt mondták, hogy kihozták a készüléket, csak nem tartózkodott otthon senki, hol újabb hibára hivatkoztak. Pedig a szüleim, akik nyugdíjasok, állandóan otthon vannak. Úgy másfél hónappal ezelőtt végre hazakerült a készülék, de csak mutatóba, mert továbbra is üzemképtelen volt. így újra visszakerült a javítóműhelybe. Ezzel kezdődött az egész elölről. Gondoltam, most már várok, amíg csak kell. Mivel bosszantott a dolog, újra felhívtam őket telefonon. A válasz az volt, hogy ha az ütés a látási viszonyok olyanok lesznek, napokon belül kiszállítják. Közben eltelt az újabb határidő, de a készülékkel nem jelentkeztek. Hívtam őket újra. Újabb válasz: Még van vele egy kis hiba, ezért nem hozták. Ezekután már elfogyott a türelmem, és kértem őket, hogy a készüléket szállítsák vissza úgy, ahogy elvitték. Azóta sem történt semmi. Meddig várjak? A készülék maradt, én pedig bosszankodom. Kérem, segítsenek ha tudnak! nyesülését, mert feltárta a hibákat, hiányosságokat. Ráirányította a figyelmet ezen ügyek társadalmi hatására és annak felismerésére, hogy nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani intézkedésükre. A jelenleg érvényes tanácsrendelet részletesen tartalmazza mindazokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén támogatás adható, azért annak módosítását a testület nem tartja indokoltnak. A vb több intézkedést hozott a lakástámogatások odaítélésének társadalmi nyilvánosságára. MAGYARSZÉKI ENDRE Ismét a pótszabadságról E heti ön kérdez, mi válaszolunk rovatunk első jogesetéhez - ami „Kérheti-e a nyugdijának újbóli megállapítását” címmel jelent meg - tett észrevételt Bonfig Tamás szekszárdi olvasónk. Megköszönve kiegészítését - az egyébként helyes válaszhoz - közzé- tesszük az MTV 50. paragrafusa 2. bekezdésében foglaltakat: „Továbbdolgozási pótszabadság címén annak a dolgozónak, aki öregségi nyugdíjra jogosultságának megszerzése után fizikai munkával, teljes munkaidőben tovább dolgozik, az első naptári évben három, a második év minden további naptári évben öt munkanap pótszabadság jár (MTV. 50. § (2) bek.). E pótszabadság alapvető feltétele, hogy a dolgozó az öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel (korhatár, szolgálati idő) rendelkezzen. Az közömbös, hogy e meglevő feltételek alapján állapítottak-e meg a dolgozó részére öregségi nyugdíjat vagy sem, illetve, hogy folyósítják-e azt vagy sem; mindkét esetben jár a pótszabadság. További feltétel, hogy a dolgozó fizikai munkát teljes munkaidőben végezzen. Nem jár tehát az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel rendelkező azon dolgozónak a pótszabadság, aki nem fizikai munkát vagy fizikai munkát ugyan, de nem teljes munkaidőben végez.” Az év legszebb ajándéka (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az erősen megfogyatkozott lélekszámú kistelepülésen igen szorgalmas emberek, földet szerető nyugdíjasok, valamint szakmát tanult, tisztelettudó fiatalok élnek. Belecska valamikor a Kapos menti kistelepülések egyik gyöngyszeme volt. Többszörösen megérdemelte a róla való gondoskodást. Lakói faluszerető polgárok. A kistelepülések továbbélését támogató politika felénk is kinyújtotta segítő jobbját. A lakosság kérésére, az elöljáróság kezdeményezésére, a Pincehelyi Nagyközségi Közös Tanács megépítette - a lakosság nagy megelégedésére - a vasútállomás felé vezető utat. A falu kereskedelmi egységei új köntösbe öltöztek. Korszerűbbek lettek. Kulturáltabb kereskedelmi kínálattal találkozhatnak nap mint nap az emberek. Az épület jelenleg a falu legszebb objektuma. A korszerűsítés közel egymillió forintba került. Az egységek előtti tér betonozási munkáit a faluban élő generációk társadalmi összefoTereprendezés a bolt körül gással, állami, tanácsi, intézményi és sával - közel 100 ezer forint értékben - szövetkezeti szervek anyagi támogatá- végezték el. Cikkekre reagáltak Egy „hölgy” a mozdonyok között... A Csöpi indulásra készen (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Emlékeim között kutatva - tehetem, hisz idestova 30 éve foglalkozom velük - mondhatom, hogy az 1950-es években nyugalomba vonult Kata, valódi nevén 326-os gőzmozdony óta nincs sok női nevű tagja a mozdonyok népes családjának. (Egyébként közülük egy Bátaszé- ken, az állomáson kiállítva emlékezik azokra a szép időkre, amikor még a vaspályán büszkén pöfögött.) Van Zetor, Szergej, Csörgő, Szili, Gigant, Púpos és még sorolhatnám a beceneveket, de női név nem sok. Majd jött a Piroska, de ez inkább a színének szólt. A legújabb vendég hozzánk egyenesen a Ganz gyárból érkezett. A keresztelőt ő sem úszta meg, és ma már a Csöpi névre hallgat a mozdonyosok jóvoltából. A villamos mozdony karcsú, légies és elegáns megjelenésű - igaz, ilyennek látni őt azért kell egy kis adag mozdonyszeretet - és női mivoltát meghazudtoló hővel - 800 kW-al - rendelkezik. Könnyedén mozgatja azokat a szerelvényeket - igaz csak kis sebességgel, lévén direkt tolató mozdony -, melyet erősebb társai hoznak a pályaudvarra. Négy érkezett a dombóvári vontatási főnökségre és a pécsi igazgatóság területén - elsősorban rendező pályaudvarokon - teljesítenek tolató szolgálatot. Üzemben tartásuk lényegesen gazdaságosabb, mint a dízelmotoros társaié. Az igaz, hogy „drót” nélkül egy lépést sem tesznek. BELES LAJOS Fotó: RAJZCZI KÁLMÁN Kaszás Károlyné paksi olvasónk lapunkban olvasta Szeleczky József duna- földvári tudósítónk „Fogódzók egy szenzációs lelet eredetéhez” című cikkét. Gyerekkori szép emlékeit idézte fel, amikor olvasta. Ezeket leírta, s elküldte szerkesztőségünknek, melyet most mi közzé- teszünk, bizva abban, hogy más is szívesen emlékezik vissza egy-egy régi, kedves történetre. „Mikor gyermek voltam, rengeteget fürödtünk a várrom körül, nagyon jó strand volt azon a részen. Akkor még nem volt a „senki sziget”, és a Duna-partot is finom kavics borította. Abban az időben a várnak - mi így hívtuk - a kupolája még kiemelkedett a vízből és arról ugráltunk fejest a „habokba”. Azt is lehetett hallani, hogy kolostor volt. Még annyit szeretnék megírni róla, hogy az én házam alapja abból a kövekből van, amit az előző tulajdonos hordatott onnét, mikor a házat építette... Arról is írok, hogy mikor a Sánc-hegy tövénél csinálták az árkot, nagyon sok olyan kocka alakú követ láttam, amelyek egy régi római országút kövei lehettek. Mondtam is a munkásoknak, hogy szóljanak valakinek, nézze meg, de nem érdekelte őket. Elhordták a földdel együtt valahova, pedig jó lett volna megmenteni.” * Hargitai Sándor Bátaszékről küldött levelében reagált lapunk december 8-i számában megjelent, „Ambrus-nap” című írására. A cikk utolsó részében a szerző megemlíti, hogy megyénkben az Ambrus családnév kihalt. Hargitai Sándor tudatja olvasóinkkal és a szerzővel, hogy Bátaszéken, a Babits utcában is él egy Ambrus György családjával. Ki volt Butyka Károly? Dunaföldváron a HNF kertbarátok klubja felveszi a Butyka Károly nevet. Jogos tehát a kérdés: Ki volt ő? Mi indokolja a kertbarátok elhatározását? Butyka Károly 1876-ban, Erdélyben, Kovásznán született. A mezőgazdasági szaktanítói képesítés megszerzése után Dunaföldvárra költözött, s hozzáfogott az Ismétlő gazdasági iskola megszervezéséhez. Később az intézet igazgatója lett. Vezetése alatt országos hírűvé fejlődött iskolája. Az 1905-ös évben, a pancsovai országos mezőgazdasági kiállításon, a Plymouth fajtával keresztezett magyar tyúkokért díszoklevelet nyert. Ebben az esztendőben, a Vallás-és Közoktatási Minisztérium kitüntette - korabeli forrás szerint - mert „sikeres mezőgazdasági gépbemutató-versenyt rendezett”. Az intézetről Dunaföldvár monográfu- sa egyebek között ezt írta: „Az iskolában 130-140 fiú nyert ingyenes oktatást elméletileg és gyakorlatilag, a mezőgazdaság, a gyümölcsfatenyésztés, a kertészet, a szőlőtermesztés, az állattenyésztés, a kertészet, a méhészet és a gazdasági háztartástanból. Téli időben háziipari tanfolyamon a kosárfonást, a seprű- és kefekötést sajátítják el.” Érdemes még lejegyezni a korabeli krónikás egyéb közlését is: „A tanító ezenkívül szakszerű felvilágosítást ad a felnőtteknek, akik ma már előszeretettel keresik fel e célból.” Továbbá: „Az intézet mai szervezetében jellegzetes mintaképe a tökéletes kis mezőgazdaságnak, leköti a kisgazdát a rögnek teljes kihasználására, s ezért mintaképe lesz hasonalkotásoknak országszerte.” Az intézet a mai Alkotmány Téesz központi majorja helyén működik. Mindössze 28 kh földet művel, holdanként 48,7 korona haszonnal. Butyka Károly élete és munkássága után kutatva felleltünk egy írott leletet, amelyen ez áll: „Gazdasági szaktanítók memoranduma”. „Butyka Károly Dunaföldvár”. A kézzel „gyöngybetükkel” írt beadvány 21 oldal, oldalanként 36 sor terjedelmű munka. Feltehetően másolat, mert - valószínűen - az eredetit eljuttatták a miniszterhez. Az írás lírai hangú bevezetőjének egyik reális gondolata: „Hisszük, hogy... a tapasztalati igazságok reá fognak mutatni munkánk hátráltató akadályaira”, s 10 pontba gyűjtve megfogalmazza a szükséges tennivalókat. Megnevezi mely rendeletet kellene hatályon kívül helyezni... milyen intézkedések szükségesek: „A népoktatási intézmények keretében, az eredményesebb működtetés,... a szabadabb szervezet,... anyagi támogatást,... rendtartási szabályokat,... célravezetőbb tanítási tervezetet” követel. Szól a tankötelezettség, a tanszerek, kézikönyvek fontosságáról, a tanítók számára fizetési fokozatok, előléptetések, szabadságok és a nyugdíjjogosultság megállapításáról. Javasolja a néptanítók egyesületének megalakítását. A memorandum megállapításokat is tartalmaz. íme példának egy: „Azagrikul- tur államiságunk nagyságának kiépítésére egyedüli mód nemzetünk földműveléssel foglalkozó zömét hivatására oly módon alkalmasabbá, képessé tenni, hogy népoktatásunk nemcsak állami, nemzeti, közművelődési, de egyszersmind közgazdasági feladatokat is tűzzön maga elé.” Hisszük, hogy Butyka Károly „század eleji meglátásain” ma is érdemes elgondolkodni! S neve méltó a megbecsülésre. Sírját a kertbarátok felkutatták. A néptanító az úgynevezett Földvégi temető északi részében nyugszik. Azt tervezik, hogy a nagy előd földi maradványait díszhelyre, Beszédes József reformkori vízimérnök mellé helyezik örök nyugalomra. SZELECZKY JÓZSEF Kinek a készülékében van a hiba? Dobos Ágnes szekszárdi olvasónkat laikusok számára egyértelműen -, de talán szakemberek részére is furcsa jelenség ihlette kérdezésre. Elmondta, hogy 1987 decemberében vásárolt egy kínai Beijing típusú televíziót. Lakótelepünkön - az Alisca utcában - minden lakásban és készüléken vehetők a műholdas adások, kivéve az övét. Először arra gondolt, hogy a lakásában levő csatlakozó lehet a hibás, de amikor a tv-antenna- szerelőkkel készülékét a szomszéd lakásba vitték és ott sem jött be tisztán, jó minőséggel az adás, egyértelműnek tűnt, hogy ez már a készülék hibája. Ezért elvitte a garanciális szervizbe, ahöl készülékét megvizsgálták és a szerelő megállapította, alkalmas a műholdas vételre, a készülék hibátlan. Olvasónk ezekután arra kíváncsi - tekintettel a garanciális idő végének közeledtére is -, hogy vajon kinek a készülékében van a hiba.
