Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-20 / 302. szám
1988. december 20. 2 NÉPÚJSÁG PANORÁMA Harc a vagyon oszthatatlansága ellen (Folytatás az 1. oldalról.) és mennyiben kell alkalmazkodnia az általános társadalmi környezethez. Mivel a normatív szabályoknak a szövetkezetekre való erőltetése gyakran hátrányos hatásokat vált ki, ezért csak olyan mértékben szabad ezeket elfogadni, kompromisszumokba belemenni, ami még nem veszélyezteti a mozgalom sajátosságait. A megye ipari szövetkezeteinek 1988. évi gazdálkodásáról szólva a Kiszöv elnöke elmondta, hogy a belföldi értékesítés a keresletcsökkenés miatt 5 százalékkal visszaesett, a 342 milliós forintos tőkés export viszont 31 százalékkal meghaladta az elmúlt évit. A tőkés kivitelen belül mindenekelőtt a cipő és a ruházat jelentős, de ennek majdnem teljes egésze bérmunka. A jövőre nézve kedvezőtlen hatással lehet a tőkés exportra a kisszövetkezeteknél nem megfelelő preferenciarendszer. A rubelelszámolású export - a 700 millió forintos teljesítéssel - 6 százalékos visszaesést jelent a múlt évhez viszonyítva. Szólt még Fodor Tibor a gazdálkodás hatékonyságáról, az adórendszer hatásáról, a termékszerkezet-váltásról és az érdekképviseleti munkáról is. Nagy vitát azonban két következő - a tagság illetve a szövetkezetek zsebére menő - téma váltott ki. Samu Lajos a Bonyhádi Építőipari Kisszövetkezet elnöke, jogszabály- előkészítő bizottság tagja, s ebben a minőségében mondta el, hogy újfajta érdekeltségi rendszer kidolgozása van folyamatban. Hamarosan új szövetkezeti törA francia baloldal két kis töredék pártja az elmúlt hét végén elhatározta egyesülését, hogy reményteljesebben folytassa küzdelmét a nagy baloldali pártokkal versenyképes alternatíva létrehozásáért. Az Szedres fejlődik vény készül, ami stratégiai változásokat tartalmaz majd, addig is meg kell azonban oldani a vagyonérdekeltségi rendszer korszerűsítését (azaz a hagyományos és a kisszövetkezetek közti bizonyos különbségek megszüntetését) továbbá a gazdasági társasággá történő átalakulás lehetőségének megteremtését. A hozzászólók mindegyike érintette a vagyonérdekeltségi rendszerrel kapcsolatos kérdéseket. Egyrészt sürgették a tetteket, mindenekelőtt a vagyon oszthatatlanságának megszüntetését. Másrészt ellenérzésüket fejezték ki a tervezettel kapcsolatban. Többen elmondták, hogy a tervekben szereplő vagyonjegy és piaci részjegy intézményétől nem lehet várni az intenzív vagyonérdekeltség megteremtését. Volt olyan szövetkezeti elnök, aki nem kívánna élni lehetőség esetén sem ezekkel a formákkal és megmaradna a hagyományos részjegynél, célrészjegynél. Más vélemények szerint annak, aki a piaci részjegyek jelentős részét fölvásárolná, lehetővé kellene tenni a szövetkezet fölött az ellenőrzést, azaz meg kell szüntetni az egy tag - egy szavazat elvet. Szintén nagy vita kerekedett a szövetség fenntartásához való hozzájárulás mikéntjéről. Végül úgy döntött a közgyűlés, hogy az eddigi gyakorlattal szemben nemcsak a kimutatott nyereség arányában teljesítenek befizetéseket, hanem a szövetkezet létszámát és anyagmentes termelési értékét is figyelembe veszik. A küldöttgyűlés után a Kiszöv vezetői sajtótájékoztatót tartottak. -riEgyesült Szocialista Párt (PSU) Angersban tartotta kongresszusát és nagytöbbséggel úgy határozott, hogy jövő év végén egyesül a szakadár kommunista Pierre Juquin Új Baloldal elnevezésű mozgalmával. BUDAPEST - A Hazafias Népfront Országos Tanácsának megítélése szerint az 1985-ös választások tapasztalatai alapján készült választójogi törvénytervezet - az elmúlt két és fél évben végbement változások, illetve az 1988 májusa óta kibontakozott és felerősödött reform- folyamatok következtében - jelenlegi formája már nem felel meg a társadalmi, politikai viszonyainknak. A testület ezért azt javasolja, hogy az Országgyűlés új választási törvényt alkosson. Egyebek között ezt tartalmazza az az állásfoglalás, amelyet hétfői ülésén fogadott el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a budapesti Újvárosházán. * Magas jugoszláv állami kitüntetéseket adtak át a két ország baráti és kulturális kapcsolatainak elmélyítésében kiemelkedő érdemeket szerzett három magyar személyiségnek hétfőn, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségén. Hadrovics László, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Szláv tanszékének nyugalmazott vezetője, valamint Bernics Ferenc, a Baranya Megyei Nemzetiségi Bizottság tagja a jugoszláv zászlórend aranykoszorús érdemrendjét; Gálos Orsolya pécsváradi műfordító pedig a jugoszláv zászlórend ezüstkoszorús érdemrendjét kapta. A kitüntetéseket Rudi Sova jugoszláv nagykövet adta át. STOCKHOLM - Rendkívül jól őrzött börtönbe szállították azt a férfit, akit Olof Palme egykori svéd miniszterelnök meggyilkolásával gyanúsítanak - jelentette be hétfőn a svéd rendőrség szóvivője. A letartóztatott férfit eddig egy stockholmi fogházban őrizték, ahonnan most biztonsági okokból a svéd fővárostól 50 kilométerre északra, Norrtalje város közelében fekvő börtönbe szállították - egyes sajtóértesülések szerint azért, mert barátai kiszabadításáttervezik. A 41 éves férfit, aki korábban gyilkosságért már ült börtönben, múlt szerdán vették őrizetbe, majd egy napra rá letartóztatták. Egyesülés a francia baloldalon A szerényebb lehetőségeket pótolta a tenniakarás (TUDÓSÍTÓNKTÓL.) A Szedresi Községi Tanács legutóbbi ülésén Koleszár Mihály tanácselnök elmondta, hogy a tisztségviselők kapcsolata a tanácstagokkal kifogástalan, mindennapi munkakapcsolat. A bizalom jeleként értékelik a tanácsi vezetők azt is, hogy 38 közérdekű bejelentés, javaslat érkezett. A beszámoló megállapította, hogy a magasabb árak miatt szerényebb eredményeket értek el, de nem kell szégyenkezniük, mert tovább épült a torna- csarnok, elkészült 1000 folyóméter új út, 400 métert pedig felújítottak és az idősek klubja új helyre költözött. Átadták a körzeti orvosi rendelőt, megépült az új vágóhíd, rendezték a Hősök terét, felavatták a falualapító Bezerédj szobrát, az új temető kialakítása is elkezdődött. A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombináttal közösen tizenkét állami bérlakás építésének előkészületeit indították el. Közben felépült tizenhat családi ház, 35 építése folyamatban van, és kialakítottak 16 új telket is. Afalunak van gazdaboltja, virágboltja, építőanyagtelepe, és fotóműterme, s valamennyi magánkezdeményezéssel létesült. A fejlesztésre, felújításra felhasznált összeg a két év alatt meghaladta a 8,5 millió forintot, míg a társadalmi munka értéke 17 millió forint körül van. Nyilvánvaló az is, hogy maga a tanács ilyen óriási munka elvégzésére nem lenne képes, ha nem használnák ki a korrekt partneri kapcsolatokban rejlő lehetőségeket. Segítséget adott a helyi Hunyadi Tsz - földcsere és közös beruházás révén -, a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombináttal 1,8 milliós hitel kapott és gépi munkát a tanács. Az OVIT paksi üzemegysége, a kisiparosok, a horgászegyesületi tagok sem kímélték erejüket a falu érdekében. A szervező és segítő munkát elismerte a vezetés, hiszen négyen kapták meg a „Szedres községért” elismerő plakettet, és ketten a megyei tanács társadalmi munkáért alapított kitüntetését. A legsürgetőbb egy 400 négyzetméter alapterületű élelmiszerbolt megépítése, mert a jelenlegi az igényeknek már alig- alig felel meg. Ugyanezen az ülésen tanácsi rendeletet alkottak az ügyfélfogadásról, mely lehetővé teszi, hogy a különböző műszakokban dolgozók is elintézhessék hivatalos ügyeiket. A következő időszakban a tanács- és vb-üléseken megtárgyalják a falu előtt álló legfontosabb feladatokat. így a kereskedelmi és a kommunális ellátás, az óvodai és az iskolai nevelés helyzetét, a házilagos kivitelező brigád munkáját, az adóterv teljesítését, a különböző szervekkel kötött megállapodásokat, a körzeti egészségügyet, a szociálpolitikai feladatokat, lakossági szolgáltatások helyzetét. KONRÁD LÁSZLÓ Sevardnadze Tokióban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter négynapos Japán látogatása során tárgyalásokat folytatott vendéglátójával Szószuké Unó külügyminiszterrel (MTI TELEFOTO) A „hegy” elment Mohamedhez? A „hegy” mégis elment Mohamedhez, az ENSZ-közgyülés ülésszaka, költséget és fáradságot nem kímélve néhány napra áttette színhelyét Genfbe, hogy meghallgathassa az Amerikából eltanácsolt Jasszer Arafatot. A szokatlan közjáték is igazolja, hogy a palesztin állam kikiáltása után új elemek jelentkeztek a közel-keleti válságban, felgyorsult az események menete. Az ülésszakon elhangzott felszólalások, a túlnyomó többséggel elfogadott határozatok megfeleltek a várakozásoknak. Megismételték új nyomatékkai a korábbi ENSZ- döntéseket, amelyeknek végrehajtása természetesen várat magára; kompromisszumos formulával nem a palesztin államot ismerték el, hanem az állam kikiáltását; s az idevonatkozó világszervezeti dokumentumokba a PFSZ helyébe Palesztinát írnak majd. Az Egyesült Államok és Izrael mindezek ellen voksolt, a nyugatiak az igen illetve a tartózkodás között alakították ki álláspontjaikat, mindenki más határozottan egyetértett. A fordulatnak is beillő igazi történések azonban ezúttal nem a Nemzetek Palotájának üléstermében, hanem a tanácskozás kapcsán bontakoztak ki. A PFSZ vezetése, svéd közvetítéssel, kapcsolatokat keresett az amerikai kormánnyal s a korábbiaknál határozottabban eleget tett a Washington támasztotta hármas követelményrendszernek. (Az Egyesült Államok kormánya azt kívánta a PFSZ-től egy legalábbis tapogatózó eszmecsere megindításához, s a közel-keleti békekonferenciára szóló belépőjegyül, hogy ismerje el Izraelt; fogadja el fenntartás nélkül a Biztonsági Tanács 242. és 338. számú döntéseit; mondjon le a terrorizmus bármifajta alkalmazásáról.) Arafat személyesen is felkereste Stockholmot - svéd szerepvállalás még Palme politikai örökségéhez tartozik - ahol amerikai zsidó szervezetek képviselőivel találkozott s ezzel belpoli- tikailag megkönnyítette az amerikai kormány dolgát. Arafat tehát komolyan vette a genfi szószéken elmondott beszédét; „Teremtsük meg a bátrak békéjét”, a legmesz- szebb elment a realitások tudomásul vételében, vállalva az esetleges összeütközést a szélsőséges palesztin szervezetekkel, s egy-két arab országgal, például Szíriával. Az első washingtoni reagálások aféle kézlegyintésből álltak, majd meglepetésre az Egyesült Államok hozzájárult: kezdődjenek Tuniszban előzetes megbeszélések a PFSZ képviselőivel. Csak találgatni lehet, mi okozta a hirtelen amerikai váltást? Nyilván hozzájárult az Arafat utazását tiltó intézkedés elleni nemzetközi felháborodás, amelynek „szövetségesei is részesei voltak; a közel-keleti pozíciók megerősítését szolgáló törekvések, amelyek lehetetlenek a palesztin probléma megkerülésével; egy ki nem mondott nyomás gyakorlása Izraelre, hogy valamiféle nemzeti egységkoalíciót hozzanak létre a túlzott jobbra, sőt szélsőjobbra tolódás helyett. Igaz, amerikai részről nem győzik hangoztatni Izrael támogatását, a stratégiai szövetség fontosságát, nem is akarnak, nem is tudnának mást mondani - viszont nehéz lenne egyetérteniük a minden kibontakozási próbálkozást elvetőkkel. Az amerikai elhatározás időzítése már kevésbé talányos. A jelek szerint azt a lépést, amit előbb-utóbb mindenképpen meg kellett tenni, a távozó Reagan-kormányzat átvállalta a következő republikánus adminisztrációtól. Vagyis Bush abban a kedvező helyzetben lehet, hogy nagyobb diplomáciai mozgástérrel rendelkezik a Közel-Keleten, de nem kell az ezzel kapcsolatos bírálatokat elkönyvelnie. Tuniszban bonyolult előpárbeszéd várható, a válság azonban elmozdulhat a teljes holtpontról. Izrael lépéskényszerbe került s a Maariv találóan írta; „többé nem számíthatunk a PFSZ hajthatatlanságára.” Bár Izrael hajthatatlanságára sem kellene számítani... RÉTI ERVIN Vélemények, viták közügyben Előbb elemezzünk, csak utána cselekedjünk! Tett? Gondolat? Fecsegés? A bérszabályozással kapcsolatos, dr. Gazdag László két, valamint dr. Sós Csaba és Balogh Géza egy-egy cikkét olvastam el a Népújság hasábjain, „Vélemények, viták közügyben” címszó alatt. Ami engem hozzászólásra késztet, az a következő: dr. Gazdag László így fejezi be a második cikkét „Az okoskodás a tett halála. Nem kellene már tenni is valamit a fecsegésen kívül?” Némileg álláspontomat is előrebocsátva, egy idézettel kezdem: „Szemben a cselekvés vakhitével egyedül a szemlélődésben nevelt gondolat érhet célba. A leggyorsabb cselekvés is csigalassúságú a szemlélődésben fogant minőségi gondolat sasröptéhez mérten.” (Lengyel László idézi így a Leonardo da Vinciről elmélkedő Pilinszkyt). Úgy vélem, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetünkből kivezető utat „fecsegéssel" nem találjuk meg, csak tettekkel, cselekvéssel. De cselekvésünk elindítója csak a „szemlélődésben nevelt gondolat” lehet. Ha „a megadott téma” a bérszabályozás, határoljuk be a lehetőségeket. (Előrebocsátva, hogy a leíró közgazdaságtan tautológiák halmaza.) A lehetőségek az abszolút jegyrendszer és a teljesen liberalizált bérezés, mint a választás két szélső esete - között adódnak. A bérszabályozás eszköz, (a jövedelempolitikán belül), amelyet valamilyen cél elérése érdekében alkalmazunk és választunk az előbbiekben vázolt skálán. A cél összetett; célrendszer is lehet. A célok lehetnek egymásnak mellérendeltek és hierarchikusak. Mi az alapvető nemzetgazdasági cél? A külföldi adósságok visszafizetése. Ennek van alárendelve minden más cél; a reálkibocsátás (szerkezetváltás), a foglalkoztatás (létbiztonság), az infláció (bér-, árpolitika), és a külgazdasági kapcsolatok (valutaárfolyam, import-export). Mindezen célokat a hatékonyság, az igazságosság és a stabilitás követelményei szerint kell végrehajtani. (A bérszabályozással összefüggésben, egy másik dimenzióban figyelmünket ugyancsak nem kerülheti el a föld, a tőke és a munka, ezek értéke és tulajdonlása.) Belátható, hogy (az esetünkben alárendelt) célok és a követelmények között - melyek mint célok és mint követelmények külön-külön és együttesen egymást korlátozzák, szabadon nem megválaszthatók (sorrendiség és érték tekintetében), a korlátok szabta határokon belül - csak az alapvető cél függvényében súlyozhatunk. (A gazdaságpolitikai eszközrendszer elemei is hatással vannak egymásra; úgy mint a költségvetési, monetáris, jövedelem- és a külgazdasági politika. (Nem állítom, hogy a bérszabályozás vonatkozásában minden figyelembe vehető koordinátát felrajzoltam, amely szükséges, de meggyőződésem, hogy elégséges. Látni lehet, hogy a teljesen liberalizált bérgazdálkodás hazárdjáték. Balogh Gézának a véleményét tudom elfogadni, amikor azt mondja; a bérezés tervezett liberalizálása béranarchiához vezet - óv a szélsőségektől. A bérszabályozás módozatának, „normájának" megválasztása, csak a célok és a követelmények előzetes mérlegelése alapján lehetséges; ha a koordinátákon meghatározzuk az értékeket. Például az abszolút jegyrendszer de iure; kizárja a pénzt a gazdaságból, és nem beszélhetünk inflációról. Ebben az esetben nem tudom van e értelme hatékonyságról, igazságosságról és stabilitásról beszélni. Vagy, a teljesen liberalizált bérgazdálkodás esetén hogyan alakul a foglalkoztatás, a létbiztonság, mi a helyzet az igazságossággal? Véleményem szerint mindezeket szemlélnünk, elemeznünk kellene, mielőtt „a cselekvés vakhitével” kezdenénk tevékenykedni. NAGY LÁSZLÓ osztályvezető Kisszövetkezeti konferencia A kisszövetkezetek helyzete és jövője címmel rendezett hétfőn konferenciát a Refomr’s Management Center Kisszövetkezet a Budapest Kongresszusi Központban. A tanácskozáson Pulai Miklós miniszterhelyettes, a Világbank magyarországi kormányzója bevezető előadásában az import- és a bérszabályozás liberalizálásáról tartott tájékoztatót és felvázolta a jövő évi várható gazdasági folyamatokat. Mint mondta, jövőre az eddiginél kiélezettebb verseny várható, s ennek eredményeképpen megkezdődik egy erőteljesebb differenciálódási folyamat. Bár a vállalkozók nagyobb lehetőséget kapnak az eddigieknél, arra számítaniuk kell, hogy befektetéseik során az eddigieknél is nagyobb kockázatot kell vállalniuk, mert a kiépítendő piacgazdaság szigorúbb követelményeket támaszt munkájuk iránt.
