Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-19 / 301. szám
1988. december 19. Képújság 3 Hogyan bírja idegekkel? A névrokonát életveszélyesen megfenyegették A napot teniszezéssel kezdik Milyen ma egy menedzsertipusú vezető, milyen ember az, akinek volt ereje és türelme végigharcolni kerek hét esztendőt azért, hogy saját elképzeléseit megvalósítsa. Milyen ember Széles Gábor villamosmérnök a Műszertechnika Kisszövetkezet elnöke, aki a szerkezetátalakítás jegyében lezajlott, a sajtóban nagy vihart felkavaró est főszereplője? Nevezetesen arról van szó, hogy a kisszövetkezet megvásárolta az Elektronikai Vállalatot amerikai-magyar vegyes vállalatot alapít 12-14 millió forintos alaptőkével számítógépek és részegységek gyártására. Nos hát a héten a margitszigeti Ther- mál Szállóban választ kaphattunk kérdéseinkre. Azt hinnénk, hogy egy ilyen hosszadalmas, idegtépő és szokatlan tortúra után megfáradt, ideges, kapkodó és vádaskodó emberrel találkozunk. Nem így van. Széles Gábor halk szavú, kulturált, összefogott, határozott és mindenért, amit mond, vállalja a felelősséget, mert az igazát bizonyítani tudja, s mert biztos a dolgában. Mostanában sokat beszélünk a vállalkozói és a bürokratikus típusú gazdálkodó szervezetekről. Széles Gábor cége, amely máris az ország legnagyobb kisszövetkezete címet viseli, az előbbihez tartozik. Ez a momentum meghatározza vezetői mentalitását, hisz vállalkozni csak higgadtan, valamennyi körülményt mérlegelve lehet. A Műszertechnika elnöke például csak azokkal dolgozik együtt, akikkel érdemes, akik megbízhatók, akik lelkesedni tudnak a közösen meghatározott célokért. így történhet, hogy a dolgozók fizetése között százszázalék különbség is lehet, s hogy attól, akiről kiderül az, hogy munkáját nem lelkiismeretesen végezte, hidegvérrel és könnyű szívvel megválnak. A jó munkavégzés alapvető feltétele a szellemi felkészültség és a testi erőnlét. Ez a cég és a dolgozó közös érdeke. Vallják: jó kondíció nélkül képtelenség igényes munkát végezni. Éppen ezért kéthetente sibuszokat indítanak Csehszlovákiába, továbbá télen-nyáron - az enök- kel az élen - teniszezéssel kezdik a napot. „A szövetkezet minden dolgozójának sokkal jobb lett a közérzete, mióta sportolunk. Én magam tizenöt kilót fogytam” - mondja az elnök. Szokatlan dolog valamely hazai cég első számú vezetőjének a testsúlyáról hallani, de a vállalkozói típusú gazdálkodáshoz nemcsak a tiszta ész, hanem az őszinte hangnem is hozzátartozik. Ennek jegyében kérdeztem tehát meg Széles Gábortól: hogy bírja a hét esztendeje tartó szakadatlan harcot idegekkel? A választ egy teljesen friss példával együtt kaptam meg. A rádió 168 óra című műsorában részletes riport szól az Elektronikai Vállalat kontra kisszövetkezet dolgairól. Hétfőn reggel jelentkezett egy Széles Gáborné nevezetű hogy telefonon, aki nem az elnök felesége volt. Elmondta, hogy nyilván összetévesztették őket és a hét végén többen életveszélyesen megfenyegették, ezért kénytelenk voltak bejelentést tenni a kerületi rendőr- kapitányságon. „Megnyugtattam szegény aszonyt, ami nem volt könnyű, hisz például az egyik telefonáló közölte velük: meg fogtok dögleni.” „Kérem szépen ilyenek is vannak" - mondta a halk szavú, nyugodt elnök. Majd megigazította a nyakkendőjét és a televízió kamerája elé állt. D. VARGA M. Vb-ülést tanácsülés követett Rendelettervezet a lakástámogatás korszerűsítésére Sűrű programja volt múlt szerdán délután a Paksi Városi Tanács testületéinek. Két órakor a végrehajtó bizottság ült ösz- sze, hogy négy napirendet tárgyaljon meg. Ezek között szerepelt a hatósági munka értékelése, figyelemmel a jogpolitikai irányelvek érvényesülésére, amit dr. Tóth Lajos vb-titkár terjesztett elő, majd Jákli Péter tanácselnök a lakásépítés és vásárlás helyi támogatásának átfogó értékelését tartotta meg. Beszámolójában a Tolna Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatának megállapításaiból indult ki, a megyei tanács végrehajtó bizottsága ennek szellemében megfogalmazott feladatmeghatározását vázolta fel, a tanács feladatát részletezte. Mindezeket figyelembe véve szó esett arról az új rendelettervezetről, ami a helyi támogatás korszerűsítését célozza és várhatóan a jövö év első negyedévi tanácsülése elé terjesztik, ami a ma érvényben lévő, hatályos rendelethez viszonyítva több jelentős változást tartalmaz. így a jelenlegi szabályozásnál egyértelműbben mondja ki, hogy a támogatás kizárólag a rászorultság elve alapján ítélhető oda, a támogatást igénylőt meghatározott igazolások, engedélyek, egyéb dokumentumok csatolására kötelezik. A kérelmek elbírálását folyamatosan végzik, így nem lesz szükség a jövőben tanácselnöki elbírálásra, ami a szubjektív döntéseket küszöböli ki. Újdonságnak számít továbbá, hogy a támogatás felső határát 300 ezer forintra szeretnék emelni, tekintettel a növekvő ingatlanárakra. A demokrácia szélesítésével az igénylőket már az elbírálás előtt bevonják a döntési folyamatba és az ellenőrzést is alaposabbá, körültekintőbbé teszik, az engedélyezettől eltérő felhasználást pedig szankcionálják. Az előterjesztés végül megállapította, hogy a helyi lakáséitési és vásárlási támogatás a feltárt hiányosságok ellenére is jól szolgálta a lakásgondok megoldását, a legfontosabb teendő a szabályozás és a gyakorlat továbbfejlesztése, a jelenleginél nagyobb nyilvánosság megteremtése. A vb-ülést követően ült össze a Paksi Városi Tanács testületé. Nem kevesebb, mint kilenc napirendi pontot kellett megtárgyalniuk a városatyáknak és természetesen dönteniük. A városgazdálkodási feladatok ellátásáról Kiss János főmérnök tájékoztatta a megjelenteket, részletesen beszámolt a költségvetési üzem ilyen jellegű munkájáról, szolgáltatásairól. Szó esett többek között a szemét- szállításról, közterületi takarításról, sí- kosságmentesitésröl, parkgondozásról, a piac üzemeltetéséről, lomtalanításról, a dunai szabad strand és a városi szeméttelep működtetéséről, a csapadékvíz elvezetéséről és a város tömegközlekedéséről. Szerteágazó és igen sok kritikával sújtott tevékenységi körök, amiket a legnagyobb körültekintéssel igyekeznek fejleszteni a jövőben. Majd Jákli Péter tanácselnök a város VII. ötéves tervének időarányos teljesítéséről adott számot. A következőkben a Paksi Városi Bíróság tevékenységéről, azt követően a fejlesztési-termelési és ellátásfelügyeleti osztály munkájáról, majd az építési és egészségügyi osztály tevékenységéről hallgattak meg a tájékoztatót a tanácstagok. Végül a város általános rendezési tervét terjesztették elő a soklépcsős megvitatás után, amit a testület elfogadott. —tzs— Vízfakasztó vállalkozás Jövőre részvénytársaság? A gerincvezeték építésénél kitermelt föld teherautóra kerül, amit a cső elhelyezése után visszabillentenek Kezdetben, a margón Pár évvel ezelőtt néhány, a Víz- és Csatornamű Vállalatnál dolgozó ember úgy gondolta, hogy a megye csatornázásában mutatkozó, a vállalat kapacitáshiányából adódó ellátatlanságot, a jelentkező lakossági igényeket figyelembe véve egy kisszervezetnek is van még mit keresnie a vízműépítésben. Megalakították hát tolnai székhellyel, öt másodállású taggal a Vízműépitő Gmk-t 1984 áprilisában. Kisebb hálózatbővítésekkel kezdték, egy-egy utcában alakítottak ki ivóvíz- vezetéket. Olyan munkákat vállaltak, amelyek nagysága - pontosabban kicsisége - miatt a vízműnek nem volt érdemes fölvonulnia. Eszközellátottságuk jóformán néhány ásóra korlátozódott, amivel bizony komplex vízműépítéshez nem lehet fogni.- Mivel a főállásunkban keresett bérből éltünk, a gmk munkáiért kapott pénzt nem osztottuk ki, hanem beruháztuk. Komoly gépparkot alakítottunk ki - mondja Wiedemann Mihály közös képviselő és Goóts Kálmán. Egy rövid leltárba is beletartozik ma már 12 árokásó gép, egy sor kisebb gép - például kompresszor - három teherautó és 11 személyszállításra is alkalmas jármű, úgy 15 millió forint értékben. A tagok száma mára nyolcra bővült és van negyven alkalmazott is - hiszen mindenféle építőipari szakmunkásra, lakatosra, gépészre is szükség van. Mindannyian főállásban dolgoznak a gmk-ban. Ahogy gyarapodott a géppark, úgy vállalhattak mind nagyobb munkákat. Befejezték például Dombori közművesítését, a nevükhöz fűződik többek között a mőcsényi, a diósberényi, a szárazdi vízmű megépítése. A közelmúltban építés- vezetőséget hoztak létre Veszprémben, dolgoznak Baranyában. Jelenleg csatornázzák Tolnát... Versenystratégia Itt nincsenek egész utcák fölbontva és hónapokra lezárva a forgalom elől - hallottuk. Valóban. A sportcsarnok mögötti területen is úgy épül a gerincvezeték, hogy csak egy-egy rövid szakaszon bontják föl az utat, ássák ki a négy méter mély árkot, és fektetik le a csövet. A teherautóra halmozott földet aztán már billentik is vissza, mielőtt egy szakasszal továbbmennének. Ez a gyorsaság, a „tiszta munka” is vonzó lehet a megrendelő számára. A fő azonban mégis a versenyképes ár, ami többnyire a döntő egy-egy versenytárgyalásnál. Szó se róla, elég sajátos módon kalkulálja a Vízműépítő Gmk az árait.- Az országban szinte minden verseny- tárgyaláson részt veszünk, föltérképezzük a konkurenciát, kipuhatoljuk, hogy ki milyen árakkal dolgozik. Ha mi el akarunk végezni egy munkát, akkor egyetlen célunk van: megnyerni a versenytárgyalást. Nem készítünk előre kalkulációt, nem számítgat- juk, hogy megéri-e, csak azt nézzük, hogy nekünk alacsonyabb árat kell ajánlani, mint másoknak. Csak arra ügyelünk, hogy a vállalási ár legalább az anyagköltséget fedezze. Eddig még mindig bejött ez a taktika és haszonnal végződött a vállalkozás, megérte kockáztatni - mondják beszélgetőpartnereink. Olyannyira bejött, hogy a versenyben meglehetősen tőkeigényes fegyvernemet is bevethetnek. A lakosság részére ingyenes fölajánlásokat tesznek időnként, például négy községben vállalták ingyen az utcai vezetékről a házakba való vízbekötést. A stratégiához tartozik az is, hogy nem kérnek előleget a munka beindításához. Az anyagvásárlást és a kezdetben fölmerülő egyéb költségeket saját erőből finanszírozzák - illetve az idén első alkalommal hitelből is. A számlázással sem sietnek, türelmesen várnak arra, hogy a beruházó hozzájusson a szükséges pénzhez. Sokszor hiába a jó árajánlat a megrendelő referencia nélkül bizalmatlan. Hogy ebbe se legyen hiba, az ivóvízzel tartályból ellátott Júlia-majorban saját eszközeikkel először közkutakat építettek, majd elkészültek az utcai vezetékkel. Jövőre indulhat a lakásokba való bekötés, utána pedig egy medencével növelik a vízbázist. Nem számolgatjuk megéri-e? Gyakran ezekkel a vonzó ajánlatokkal sem sikerül a jogi személyiség nélküli gmk-nak a diszkriminatív megkülönböztetéseken úrrá lenni. Ez is oka annak, hogy terveik szerint - a társasági törvényt hamarosan követő átalakulási törvény megjelenése után - részvénytársasággá alakulnak. A formától viszonylag függetlenek azonban az egyéb céjaik, s mondhatjuk talán nyugodtan, hogy nagy célok ezek. Fejlődni kívánnak tovább, minden területen. Leendő telephelyüket sportcentrum kialakításával együtt képzelik, de talán lényegesebbek a munkával kapcsolatos tervek. A Vízművel úgy kívánnak együttműködni, hogy a megyébe „külső vállalkozó ne vonhassa el előlük a munkalehetőséget. Ök azonban elmennek távolabbi helyekre is a munkáért, szeretnének minél több helyen dolgozni az országban. S nemcsak mélyépítésben gondolkodnak már...- Ha látunk egy érdekes, szakmailag szép feladatot, akkor azt mindenképpen meg akarjuk oldani. Megteszünk mindent a cél érdekében, olyankor nem azt számolgatjuk, hogy megéri-e, vagy nem - mondja Goóts Kálmán.- Nagyok a célok, igaz. De ez az életünk. Én innét akarok nyugdíjba menni, persze nem is megyek nyugdíjba, mert csinálom, amíg birom, ez a hobbim is. Egész más itt a szemlélet, mint egy állami vállalatnál. Érzem, hogy magamnak vettem egy árokásó gépet, magamnak gya- rapitottam, én értem el eredményeket. Ugyanakkor mégsem a pénzért csinálom, az jön magától, vele jár - teszi hozzá Wiedemann Mihály, miközben nézegetünk egy oklevelet. A Vállalkozó Országos Szövetségének elnöksége által adományozott Kiváló Kisvállalkozás 1988. címet nyerte el a tolnai Vízműépítő Gazdasági Munkaközösség. Egyike azon eredményeknek, amelyekkel semmi anyagi haszon nem jár. Csak az érzés, hogy ezt is ők érték el. ROSTÁS ILONA Fotó: GOTTVALD KÁROLY Miért? Hát pénzért! Többnyire ez a magától értetődő válasz, ha azt firtatjuk, hogy valakit mi vezérel új, a kényelmesebbtől eltérő utak keresésében, mi ösztönzi nyolcórás munkaidejének föladására, miért vállalkozik, miért kockáztat. Itt ez a jó, szinte minden esetre alkalmazható felelet, nekem mégis pont olyan társasággal kellett összeakadnom, amelyik azt állítja; nem a pénz az elsődleges cél. Az csak úgy jön magától, mintegy mellékesen. Lehet, hogy igazuk van? Wiedemann Mihály és Goóts Kálmán A házi bekötésnél sincs szükség ásóra
