Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-19 / 301. szám
2 rtfePÜJSÄG 1988. december 19. Kína nem tényező? Nehru unokája Pekingben Meddig terjed a munkások tűrőképessége? Korszakos hézagot pótol Radzsiv Gandhi ma kezdődő pekingi látogatása: több mint három évtizede nem tette lábát indiai miniszterelnök a kínai földre. Amikor az ötvenes évek derekán Dzsavahar- lal Negru a kínai fővárosban járt, valószínűleg meg sem fordult a fejében, hogy a nyolcvanas évek végéig kell majd várni, amíg unokája személyében indiai kormányfőt üdvözölnek a pekingi vendéglátók. Azt a „hősi időszakot” a két nagy ázsiai óriás érzelmes összeölelkezése jellemezte. Barátságuk élénk színfolt volt a hidegháború fagyában: sem Új-Delhi, sem Peking nem akarta, hogy az ázsiai térséget is megrontsa a nagyhatalmak köré szerveződött katonai-politikai tömbök szembenállása és a befolyási övezetek kialakulása. Nekik köszönhető a békés egymás mellett élés öt elvének (Pan- csa Silának) a megfogalmazása is. A sors fintora, hogy azok a politikai-lélektani tényezők, amelyek egymás mellé sodorták Indiát és Kínát, történelmi léptekkel mérve igen rövid időn belül szétoszlottak és átadták helyüket a keserű gyűlölködésnek, mély bizalmatlanságnak. Az eufórikus állapot mélyéről felszínre törö ellenségeskedést megpecsételte az 1962-es határháború: a katonai vereség megaláztatását sok indiai mindmáig nem feledte el. A két szomszéd az elmúlt negyedszázadban érdemben gyakorlatilag szóba sem állt egymással; ha fel is figyeltek a másikra, azt inkább féltékenységből és irigykedésből tették. Az állandó gyanakvás beleette magát a pekingi és új-delhi politikacsinálók gondolkodásába: a katonai veszély mindkét fővárosban a készenléti forgatókönyvek kiemelt pontja. A kapcsolatokat leginkább a határpolémia - a kölcsönös terjeszkedés vádja - rontotta meg. Elvileg Kina kilencvenezer négyzetkilométer hovatartozását vitatja a határ keleti szektorában, India viszont harmincötezer négyzetkilométer visz- szaadását követeli a nyugati szakaszon. Jóllehet 1981-ben szakértői tárgyalások kezdődtek a megoldásról, a megbeszélések nyolc fordulója sem hozott semmi eredményt - még csak a rendezés elvében sem jutottak dűlőre. Peking hosszú évek óta azt mondja, hogy alkalmazzák a „kölcsönös megértés és alkalmazkodás” elvét a rendezésben. Mind Csou En-laj, mind Teng Hsziao-ping csomagtervet terjesztett elő, amelynek lényege: mindkét fél vegye tudomásul - ha szükséges, kisebb módosításokkal - a ténylegesen kialakult helyzetet a határon. Új-Delhiben mindeddig hallani sem Szombaton és vasárnap nagyon sokan keltek útra, hogy a karácsony előtti utolsó hétvégén külföldön szerezzék be kisebb-nagyobb ajándékaikat. A Határőrség Országos Parancsnokságától kapott tájékoztatás szerint szombat reggeltől vasárnap 14 óráig összesen 78200 külföldi és magyar állampolgár lépte át az osztrák-magyar határon lévő átkelőhelyek valamelyikét. Közülük 40 400 volt a magyar, 37 800 pedig a külföldi. Az élénk forgalom ellenére az utasokakartak a kínai megközelítésen alapuló kiegyezésről. Az indiai parlament huszonöt évvel ezelőtt határozatban szögezte le, hogy „az utolsó négyzetcentimétert is fel kell szabadítani a kínai megszállás alól”. A probléma elhúzódása természetesen gátat szabott minden közeledésnek. Tavaly nyáron hajszál híján újabb katonai konfliktus robbant ki a határ mentén: fent a havas hegyekben még ma is farkasszemet néznek egymással a csapatok. A látogatás ténye jelzi azonban, hogy valami megmozdult. India feladta korábbi merev nézetét, hogy a határvita megoldásáig nem képzelhető el a viszony javítása egyéb területeken sem. Radzsiv Gandhi eleve úgy utazik Pekingbe, hogy jóllehet egy csapásra a területi problémát nem lehet elsimítani, de éppen a párbeszéd újbóli felvétele és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése fogja megteremteni - remélhetőleg - azt a légkört, amely lehetővé teszi majd végső soron a határvita rendezését is. De változott a világ is az elmúlt negyedszázadban. Sokan felkapták a fejüket, amikor Radzsiv Gandhi azt mondotta nemrégiben a parlamentben, hogy a szovjet-indiai kapcsolatok alakulására nézve Kina nem tényező. Voltak, akik „történelmietlennek” nevezték ezt a véleményt. Új-Delhi és Moszkva viszonyában tagadhatatlanul más tényezők a meghatározóak - de ahogy a kapcsolatok elmélyülésére kihatottak a geopolitikai fejlemények, nevezetesen egyfelől a szovjet-kínai szembekerülés, másfelől az Indiát „bekerítő" kínai-amerikai-pakisztá- ni tengely létrejötte, ugyanúgy most kedvezően hathat ki Új-Delhi és Peking közeledésére a szovjet-kínai viszony rendezése, még ha annak ütemét indiai részről talán túl gyorsnak is tekintik. Babani Szén Gupta indiai politológus az alábbiakban körvonalazta az erővonalakat a látogatás előestéjén: „Új-Delhi felismerte azt, hogy alapvető változások mennek végbe a nemzetközi politikai gyakorlatban. Ám azt az állítást, hogy India tevőlegesen és őszintén bekapcsolódott a szakadékok áthidalására irányuló világméretű törekvésbe, gyakorlati tapasztalat még nem támasztja alá. Ellenkezőleg, az a benyomás alakult ki róla, hogy hajlamos a folyamatos párbeszéd elkerülésére a szomszéd országokkal, amelyekkel viszonya mindennek nevezhető, de barátinak nem. A mai kínai—indiai viszony valójában korlátozza India szerepét még a szubkontinensen is.” RÁCZ PÉTER nak 15-20 percnél nem kellett többet a határon várakozniuk. Némileg lassította azonban a folyamatos áthaladást, hogy a külföldről hazaérkezők közül sokan nem töltötték ki időben vámáru-nyilatkozatukat. Nekik, főként szombaton, 35-40 percet is igénybe vett a határátlépés. A legforgalmasabb határátkelőhely ez alkalommal is a hegyeshalmi volt; az ösz- szes forgalomnak alig a fele bonyolódott le Sopronban, Kópházán, Búcsún és Szentgotthárdon. A tisztekkel mi lesz? Leszerelés a szovjet hadseregben A tisztikar csökkentése lényegesen bonyolultabb feladat, mint a sorállományé. Éppen ezért határozták meg két évben az intézkedések megvalósításához szükséges határidőt - jelentette ki a Gorbacsov által előterjesztett szovjet csapatcsökkentési döntés kapcsán a Pravdának adott nyilatkozatában Vlagyimir Lobov vezérezredes. A szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese a lap szombati számában elmondta: a szovjet vezérkar részletes tervet dolgozott ki a kormány döntésének végrehajtására, amelyben figyelembe vették a szovjet hadseregben a hatvanas években végrehajtott csökkentés kedvezőtlen tapasztalatait is. A tisztikar csökkentése elsősorban a tiszthelyettesi és a tiszti állománynak, a tábornoki karnak azt a részét érinti, amely leszolgálta az előirt időt és jogosulttá vált a nyugdíjra. Lobov kijelentette, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a katonatiszteket és családtagjaikat ne érje se erkölcsi, se anyagi hátrány. A csökkentés méreteit érzékeltetve Lobov elmondta: a 10 ezer leszerelésre kerülő szovjet harckocsi nagyjából 30 amerikai harckocsi hadosztálynak felel meg, az 500 ezer fő pedig a nyugatnémet hadsereg, a Bundeswehr létszámával egyenlő. A Pravdához érkező aggódó olvasói levelekre kitérve a szovjet tábornok hangsúlyozta: a haderőcsökkentés egyáltalán nem fenyegeti a Szovjetunió védelmi képességét, ez az új szovjet védelmi doktrína gyakorlati érvényesítését jelenti. Ezzel összefüggésben utalt arra is, hogy a szocialista országokban maradó csapatok felépítését ugyancsak megváltoztatják és kizárólag védelmi jellegűek lesznek. - A csökkentés méreteit, a hadsereg struktúrájának átalakítását a két katonai tömb - a VSZ és a NATO - közötti erőviszonyok gondos tanulmányozása alapján határozták meg - fűzte hozzá Lobov. A Duna Kör közgyűlése A Duna Kör megtartotta első közgyűlését szombaton a Pilvax kávéházban Budapesten. Ä független, országos társadalmi szervezet, amellyé a Duna Kör november elején alakult, fő céljának a bioszféra és a társadalom együttélési lehetőségeinek feltárását tekinti. A közgyűlés szünetében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón Szekfü András szociológus hangsúlyozta, hogy a Duna Kör egy hazánkban még nem ismert, úgynevezett non-profit típusú, azaz nem haszonelvű szervezet. Nem törekszik politikai hatalomra egyelőre, nem kíván parlamenti párttá válni. Ugyanakkor a képviselőkkel is meg akarják ismertetni mindazokat a dokumentumokat, adatokat, tudományos elemzéseket, amelyek segíthetik döntésüket az ökológiai - vagy azt is érintő - kérdésekben.- Az utóbbi egy-két alkalommal nemcsak a sablonos közleményekből, hanem a televíziós követítésekből, a napi sajtó viszonylag részletes tudósításaiból is tájékozódhat a közvélemény a központi bizottsági üléseken folyó munkáról. Az elhangzott előterjesztésből, a hozzászólásokból, a sajtótájékoztató kérdéseire adott válaszokból úgy éreztem, hogy éles véleményütközések lehetnek a KB-n belül, sőt ellentétekre is következtettem. így látja-e ön is, aki közvetlenül érzékelhette az ottani légkört?- Az első napirendi ponthoz - amelyben időszerű politikai kérdésekről esett szó - nagyon sok volt a hozzászólás. Ezt annak tulajdonítom, hogy az új KB tagok kezdetben talán nem mertek szólni, meg kellett ismerniük a viszonyokat. Már a novemberi ülésen is történt változás. A sok hozzászólás alapján az látszott, hogy nincsenek véleménykülönbségek, inkább kifejezett egység érződik a Politikai és a Központi Bizottság között.- Vannak olyan csoportok a KB-n belül, akik nem úgy képzelik a megoldást, mint mások?- Nem, ilyenek nincsenek, az biztos.- Berecz János egyes megnyilatkozásokról, véleményekről szólva fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy azok nem tekinthetők hivatalos álláspontnak.- Nem látok ebben ellentmondást azzal, hogy Berecz János örül az egyéni véleményeknek. Egyet akarunk. A hosszú vitából is ez derült ki, nem pedig az ellentétek.- Ön is fölszólalt?- A novemberi ülésen igen, akkor voltak napirenden a húsiparral kapcsolatos kérdések. Nekem KB-tagként nemcsak a szekszárdi, hanem az ország minden húskombinátjának érdekeit szem előtt kell tartanom. így elleneztem a húsipar visszafejlesztésére tett javaslatot, mert ezzel a világbanki hitelek visszafizetése nehézségekbe ütközne. Véleményem szerint inkább fejleszteni kellene ezt az iparágat, ha az itt megtermelt dollárra is szükségünk van. BUDAPEST - Beck Tamás kereskedelmi miniszter meghívására szombaton hazánkba érkezett Nick Greiner, Ausztrália New South Wales Szövetségi Államának miniszterelnöke. Látogatása során tárgyalásokat folytat a politikai és gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről. * A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének küldöttgyűlése vasárnap Budapesten, a tanácskozás zárónapján - változtatásokkal és kiegészítésekkel - elfogadta a szakszervezet programtervezetét. Ebben a többi között rögzítik, hogy a TDDSZ továbbra is ösztönözni kívánja a magyar szakszervezeti mozgalom megújulását. Hangsúlyozza a program azt is, hogy a tudományos kutatáshoz, illetve a felsőoktatáshoz szükséges infrastruktúra színvonalát közelíteni kell a fejlett országokéhoz, s egyúttal csökkenteni a tudományos és a felsőoktatási intézmények közötti, valamint a regionális eltérések okozta különbségeket. MOSZKVA - Emberségesebb, a szocialista jogállam és a demokrácia megszilárdítását szolgáló büntető törvény- könyv tervezetét bocsátották össznépi vitára a Szovjetunióban. A társadalmi vitát követően a tervezet, a valószínűleg jelentős számban beérkező módosításokkal, javaslatokkal jövő év március 15-én kerül a Legfelsőbb Tanács elnöksége elé. Az új BTK szigorúbb büntetéseket helyez kilátásba a visszaesők számára, ugyanakkor sokkal szélesebb körben él az enyhébb, szabadságvesztéssel nem járó büntetésekkel a társadalmilag kevésbé veszélyes bűncselekményeknél. PEKING - A kínai-szovjet kapcsolatok javulásának újabb jeleként létrejött az első testvérvárosi kapcsolat a két ország között Sanghaj és Leningrád részvételével. A héten aláírt szerződésről a China Daily, az angol nyelven megjelenő kínai napilap szombati száma adott hirt. Atest- vérvárosi kapcsolatok keretében elsősorban a kereskedelmi forgalom növelését tervezik, valamint fejleszteni kívánják az együttműködést különböző ipari területeken is. A lap beszámolt arról, hogy kl- A húsipar ezt a dollárt jelentős állami támogatással termeli meg. Mi történne a még jobban fejlesztett vállalatokkal pár év múlva, ha a jelenlegi tendencia eredményeképpen magukra maradnak?- Egy ideje például mi, a Szekszárdi Húsipari Vállalat, önállóan gazdálkodunk, el kell tartani magunkat. Ez így lenne bizonyára a jövőben is. Egyébként ezekkel a gazdálkodásbeli problémákkal én korábban nem nagyon foglalkoztam, hiszen géplakatosként kerültem a KB- ba, de most a munkahelyemen és a városi pártbizottságon minden szükéges anyagot átnézhetek, sok segítséget kapok.- Ezek szerint ön a KB-ban saját munkahelye érdekeit is képviseli. Van-e haszna az SZHV-nak az ön KB-tagságából?- Ebből az egész megyének haszna van, mert az itteni munkások ügyes-bajos gondjait továbbítom. Az utóbbi években a nép nagyon sokat „kapott” a tehó- tól, az adótól kezdve az inflációig, a román helyzetig, a bős-nagymarosi beruházásig. Mindezt nehéz kiheverni. Sok nyugdíjas is megkeres, kevés a nyugdíj. Látom ugyanakkor azt is, hogy a munkásoknak még van tűrőképességük. Bíznak a fordulatban, még a pártonkivüliek is. Ha az adózásban sikerül valami változást elérni, az serkenteni fogja a dolgozókat, elmondhatjuk, hogy elértünk valamint. A munkások érzik, hogy muszáj dolgozni, igy kellene tenni az értelmiségnek is, hiszen ők jobban látják az ország helyzetét.- Meddig terjed a munkások tűrőképessége? Érez-e köztük ellenállást?- Nagyon fontos, hogy a párttag ne érezze különbnek magát a többi között, szót tudjon velük érteni. Ha értelmesen el tudjuk magyarázni, hogy még kell egy kis türelem, hogy a sztrájk nem megoldás, akkor azt megértik.- De évek óta hallják, hogy még egy kis türelem...- A májusi pártértekezlet óta fölgyorsultak az események. Biztos vagyok benne, hogy néhány éven belül egy-két területen eredményeket fogunk elérni. nai éttermeket fognak nyitni Leningárd- ban és orosz éttermeket Sanghájban. A két város együttműködik majd kikötőik korszerűsítésében. BONN - Vasárnap töltötte be 75. életévét Willy Brandt, a Szocialista Interna- cionálé (Sl) elnöke, a német Szociáldemokrata Párt (SPD) tiszteletbeli elnöke, az NSZK volt szövetségi kancellárja. A nagy tekintélyű politikust táviratban köszöntötte Helmut Kohl bonni kormányfő. Olyan szenvedélyes, harcos és világszerte tisztelettel övezett politikusnak nevezte, aki fontos tisztségekben évtizedekig tevékenykedett hazája és a népek közössége javára. Hans-Jochen Vogel, az SPD elnöke az ünnepelt legnagyobb érdemeként azt említette: hozzájárult ahhoz, hogy a németség és a béke fogalma ismét egyszerre említhető. BELGRAD - Belgrádban bejelentették, hogy Raif Dizdarevics, a jugoszláv államelnökség elnöke Nicoiae Ceausescu román államfő meghívására december 22-23-án hivatalos baráti látogatást tesz Bukarestben. A hivatalos közlemény szerint a látogatással Jugoszlávia megerősíti érdekeltségét a jószomszédi viszony erősítésében és a - belgrádi értékelés szerint - „nem mindig kielégítő kétoldalú együttműködés” fejlesztésében. A tárgyalásokon megkülönböztetett figyelmet fordítanak a gazdasági kapcsolatok fellendítésére. Várható, hogy foglalkoznak majd a két országban élő román, illetve délszláv nemzetiség helyzetével, mert ez a kérdés - hangsúlyozza a jugoszláv bejelentés - nagy jelentőségű a kapcsolatok további kedvező alakulása szempontjából. WASHINGTON - George Shultz amerikai külügyminiszter országa és a Szovjetunió kapcsolatainak megjavítását tekinti a Reagan-kormány és a maga legnagyobb sikerének. A miniszter, aki 1982 óta van hivatalában, vasárnap, a Teh New York Timesben megjelent nyilatkozatában elmondta: kezdetben, még Andrej Gromiko külügyminisztersége idején a két nagyhatalom „birkózott” egymással, majd teljesebbé és őszintébbé váltak az eszmecserék - végül pedig közös, gyakorlati célokat tűztek ki. Miért fagynak meg amerikaiak? Közhely, hogy az Egyesült Államok a világ egyik leggazdagabb országa, lakóinak átlagos jövedelme idén fejenként (tehát a nem dolgozókat is számítva) több mint 14 000 dollár volt - több mint félmillió forint. Ennek tükrében meglepő a tény, hogy a kereken 245 millió amerikai polgár közül vagy 3 milliónak nincs otthona. Ennek híján csavarognak, illetve a nagyvárosok utcáin „laknak”, ami északon és keleten télen életveszélyes: a szokatlanul korán beállt hideg idején a lapok szinte naponta számolnak be arról, hogyan fagyott meg egyik, vagy másik szerencsétlen a New York-i, a washingtoni vagy a bostoni utcán. Mint szinte mindenkinek, az otthontalanoknak is van Amerikában szervezete, becslésük szerint országszerte vagy 3 millióan lehetnek. Á statisztikák által is alátámasztott tény, hogy számuk gyarapodik - az elmúlt egy évben kerek 25 százalékkal. Annak ellenére, hogy a szövetségi kormány és az egyes államok (a szociálpolitika, mint általában a lakosságot érintő kérdések többsége, helyi ügy) évente dollármilliárdokat költenek az elesettek támogatására. A gond csak az, hogy miközben a rászorulók száma nő, az összeg csökken: a szövetségi költségvetésnek az otthontalanok segélyezését szolgáló keretei 1981 óta 50 százalékkal lettek alacsonyabbak. Az ok a Reagan-kormány tudatosan vállalt politikája, amely szerint a súlyosan deficites költségvetést egyes rétegek rovására is csökkenteni kell. Az utcákon „lakók” száma messze New Yorkban a legmagasabb: úgy becsülik, hogy a metropolisban 60000-80000 embernek nincs otthona. Sokukat láthatja a turista is, a Manhattan utcáin ők azok, akik kéregetnek, zsibáruskosárral a nyakukban árulnak valamit, kéretlenül - borravaló reményében - megtisztítják az autók szélvédőit. Vagy semmit nem csinálnak, csak fekszenek a parkokban, járdán - télen a Földalatti meleget adó szellőzőnyilásai felett. A nagyváros gyakorlatilag tehetetlen a finoman „szubpro- letariátusnak” nevezett szerencsétlenekkel, bár az erőfeszítések nem csekélyek. Az otthontalanok növekedésével az átmeneti szállások, egyfajta szociális otthonná átalakított, lerobbant szállodák mellett múlt századi fegyvertárakat nyitottak meg előttük. A hodályokban százával sorakoznak egymás mellett az ágyak, a betérők étkezést, ingyen metrójegyet is kapnak. Sokan mégis kívül maradnak, még a téli fagyban is, ami életükbe kerülhet. Az ok: az éjjeli menedékhely veszélyes. A szerencsétlenek nemcsak lopnak egymástól, de az erősebbek terrorizálják a gyengébbeket, állandóak a véres verekedések, jóllehet a város külön biztonsági őrséget is szervezett a tömegszállásokra. Sokan már attól félnek, ki lesz a szomszédjuk, mivel sok a kórházi hely hiányában elbocsátott elmebeteg, a visszaeső, átmenetileg szabadlábon lévő bűnöző, az elvonókúráról megszökött, kiszámíthatatlan alkoholista és kábítószeres. Ne gondoljuk, hogy a megjelenésében a dickensi éjjeli menedékhely figuráit idéző emberek primitiv aggok. A New York-i otthontalanok 70 százaléka 40 év alatti, minden negyedik katonasviselt és minden ötödik még főiskolai tanulmányokat is végzett. Ami viszont végképp amerikai jellegzetesség: csak 10 százalékuk fehér bőrű, a túlnyomó többség fekete, vagy latin eredetű. A New York-i hatóságok karácsony táján különös erőfeszítéseket tesznek, hogy a menhelyekre kerüljenek az otthontalanok - még ha sokan az említett okokból ellenállnak is. Nem lennénk Amerikában, ha nem emelne szót az utóbbiak mellett egy polgárjogi szervezet, amely védelmezi őket, mondván: ha valaki az utcán akar élni, senkinek nincs joga ebben megakadályozni... HELTAI ANDRAS Élénk forgalom a magyar-osztrák határon-riBeszélgetés Becze Ferenccel, az MSZMP KB tagjával
