Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-02 / 287. szám
1988. december 2. 4 Képújság ■nanBHHnBBBHnnBBHnHBHHHeaHnni Jogi tanácsadó — A családi otthonok biztosításáról Mindnyájunkat érintő sajtótájékoztatót tartott a közelmúltban az Állami Biztosító a családi otthonok lakásbiztosításával kapcsolatban. Ez a biztosítási forma természetesen nem egyedül az ÁB monopóliuma lesz, de mivel a lakásbiztosítási állomány legnagyobb részével ez a cég rendelkezik, a feltételek átdolgozását érdemes nyomon követnünk. Miért van szükség egyáltalán a biztosítási szerződések átdolgozására? Az Állami Biztosító számára a lakossági vagyonbiztosítási üzletág egyértelműen veszteségessé vált a régi feltételek között. A mostanáig érvényben lévő lakásbiztosítási fajtákat az ötvenes évek átlagemberére szabták, kinek átlagos otthona kétszobás, berendezése átlagos, bére is alig tér el a népgazdasági átlagtól; no meg az árszínvonal és az életszínvonal szinkronban volt. A szobaszám szerint megállapított díj egyformán fedezte az összes szerződésben vállalt kockázatot. Ma már nagyon nagy eltérés mutatkozik lakás és lakás között. Komfortfokozat, állapot, kulturáltsági és felszereltsé- gi foka szerint is. Az alacsony díj már régen nem fedezi a kifizetendő kártérítéseket. Másrészt a biztosítottak a biztosító által fizetett pénzből nem tudják pótolni, helyreállítani az ellopott, tönkrement I értéktárgyakat. Ezért vált szükségessé, hogy emelt díjtétellel ugyan, de az ügyfél kívánsága szerint legyen mód az új szerződés megkötésére. A legalapvetőbb változások: a családiotthon-biztosítás modulrendszerű, vagyis az alapbiztosításhoz különböző kiegészítő biztosítások köthetők. Az alapbiztosítások közé tartozik az épületre illetve bérlakásokra és külön a benne levő ingóságokra köthető biztosítás, valamint a felelősségbiztosítás. Kiegészítő biztosítás lehet például a vízkár-, az üvegkár-, a baleset- és a mezőgazdasági kistermelői biztosítás. Továbbra sem biztosítják a lakásban tárolt készpénzt, valutát, értékpapírokat, kéziratokat, dokumentumokat. Néhány szó a dijakról. Mivel a díjak az új rendszerben a lakás és az ingóságok értékétől illetve a kért kiegészítő biztosítások számától is függenek, pontos, mindenkire általánosan használható összegeket nem lehet felsorolni. Nézzünk meg egy 50 négyzetméteres bérlakást, amelynek eddigi biztosítása havonta 24 forint volt. Ha a bérlő megköti a családiotthon-biztositást, az ingóságbiztosítást, amelyhez 100 ezer forint értékben műérték-biztosítást is köt, és a felelősségbiztosítása mellé vízkár-, üveg- és balesetbiztosításokat is kér, akkor összesen 98 forintot fizet havonta. Akik a régi szerződésüket 1988. szeptember 1. és 1989. december 31-e között újra átdolgoztatják, díjengedményt kapnak. Ez az engedmény az alap- és kiegészítő biztosítások számától függően 10 és 30 százalék között lesz. Az átmeneti időszakra lehetőség van a jelenleg érvényben lévő biztosítások emelt díjú fenntartására. DR. KERTÉSZ ÉVA Jó tudni az autóról XXIII. A hidraulikus fék ellenőrzése A fékberendezést minden nap, elindulás előtt ellenőrizni kell. Az ellenőrzés során a jármű álló helyzetében megnyomjuk a fékpedált és a pedál ellenállásából következtethetünk a fékrendszer állapotára. 1. Ha a fék pedál a teljes pedálút kb. egyharmad részéig nyomható be és itt megszilárdul, „felkeményedik, akkor a fék jó, hibátlan. 2. Ha fékpedál ellenállása a teljes pedálút kb. kétharmad részénél válik szilárddá, akkor ez a fékpofák kopottságára utal. Hiszen, ha nagy a hézag a fékdob és a fékpofa között, akkor fékezéskor több folyadékot kell a főfékhenger dugattyújának a munkahengerekhez juttatnia, ezért lehet a fékpedált jobban lenyomni. A hibát a fékpofák utánállítá- sával, vagy cseréjével lehet elhárítani. Az olyan személygépkocsiknál, amelyeknél az összes kerékszerkezet tárcsafék, vagy önbeálló dobfék, a fékbetétek kopottságát általában a műszerfalon elhelyezett piros fényű visszajelző lámpa jelzi. Erre utal a folyadéktartályban a fékfolyadék szintjének kismérvű csökkenése is, a fékpedál útja viszont nem növekszik. Ha a fékpedál ellenállása nem szilárd és csak többszöri ismételt lenyomással (pumpálással) válik szilárddá, akkor a rendszerbe levegő került. A levegő összenyomható és rugalmas légpárnaként viselkedik, ez okozza a fékpedál rugalmas visszahatását. A hibát a fékrendszer légtelenitésével lehet elhárítani. Ha fékpedál kis ellenállással teljesen benyomható, akkor ez a hidraulikus működtető részben keletkezett kismérvű— tömítetlenségre utal. Ilyenkor a pedál benyomásával a folyadékot folyama- tosn ki tudjuk nyomni a keletkezett résen. A hibát a fellazult, vagy repedt alkatrész, csavar, csőcsatlakozás, gumitömítés, fékcső - utánhúzásával, vagy cseréjével háríthatjuk el. Ha a fékpedál ellenállás nélkül teljesen benyomható, ez nagymérvű tömítetlenségre - csőtörés, gumifékcsöszakadás, gumidugaty- tyú átszakadására utal. A meghibásodott alkatrész cseréjével szüntethetjük a hibát. Ha fékpedál benyomásakor azt tapasztaljuk, hogy holtjáték nélkül rögtön kemény, ez a föfékhenger hibáját jelenti. A hibát a főfékhenger javításával háríthatjuk el. Kétkörös féknél, ha a fékpedál útja nagymértékben megnő, de a pedálút végén felkeményedik fék, ez az egyik kör meghibásodását jelenti. A jármű álló helyzetében ellenőrizni kell még a fékfolyadék szintjét a folyadéktartályban. Szükség esetén utána kell tölteni, de csak ugyanolyan fékfolyadék tölthető be, mint ami a rendszerben van. Különböző gyártmányú fékfolyadékok nem keverhetők össze, mert vegyi összetételük különböző lehet, ami kicsapódást okozhat. Ha az álló helyzetben történő ellenőrzés során a fékrendszert hibátlannak találtuk, elindulhatunk az autóval. Lehetőleg forgalommentes helyen végezhetünk egy fékpróbát. A fékberendezés a hatósági előírásoknak akkor felel meg, ha legalább 5,8 m/s2 lassulást hoz létre. Ehhez kb. 30 km/óra sebességre felgyorsítjuk a járművet és fékezünk. Ha a gépkocsi fékútja maximum 9 méter és az egy tengelyen lévő kerekek féknyomai azonosak (a gépkocsi nem húz félre), akkor a fékberendezésünk tökéletes. Ha a menet közbeni ellenőrzés során azt tapasztaljuk, hogy a fékpedál ellenállása szilárd, felkeményedik és a gépkocsi fékhatása mégis gyenge, úgy a fékpofák és a fékdob közé valamilyen idegen anyag kerülhetett. Ez az idegen anyag lehet például víz, ami alvázmosáskor bekerülhet a kerékfék- szerkezetbe. A fékpofák és a fékdob közé került vizet a fék „vasalásával” szárítjuk ki. Ez azt jelenti, hogy menet közben folyamatosan fékezünk, ekkor a fékszerkezetek felmelegedése folytán a víz elpárolog; kenőolaj, vagy zsír, ami szerkezeti hiba miatt juthat a kerékfékszer- kezetekre. Amennyiben a fékpofák erősen olajossá váltak, csak a fékpofák cseréjével javíthatók. Ha a fékezés során a jármű félrehúz, akkor „csak” az egyik kerékfékszerkezet hibásodott meg, vagy rosszul van beállítva. A közúti forgalomban csak tökéletesen működő fékszerkezettel szabad részt venni. BAKÓ GYÖRGY l ♦ CSALÁD ♦ OTT! A kutya tartása és gondozása A kutyának igen nagy a mozgásigénye A kutyák tartási körülményei az elmúlt évtizedekben sokat változtak falun és városban egyaránt. Növekedett a városokban tartottak száma. Alapelvnek tartom, hogy akár városi lakásban vagy falusi kertes házban tartjuk kedvencünket, igen fontos a helyes tartási körülmények biztosítása. Törekedni kell arra, hogy környezetünket ne zavarja és ne tegyen kárt. Helyes gondozással és neveléssel sokat tehetünk a kulturált kutyatartás érdekében. A falun tartott kutyák életmódja közelebb á|l a természetes viszonyokhoz, mint azoké, amelyek lakásban élnek. Szükséges, hogy a kutyának állandó tartózkodási helye legyen. Kertes házban építsünk számára kutyaházat fából. Szigeteljük le az oldalát és tetejét kátránypapírral vagy fémlemezzel. A ház alja közvetlenül ne érintkezzen földdel, lábat készítsünk vagy téglára állítsuk. A bejárat nyílására tegyünk pokrócból függönyt, ezzel védjük a széltől, esőtől. Télen szalma-vagy szénaalmot rakjuk a házba. A teteje felnyitható legyen, így könnyen tisztán tartható. Az almot legalább kéthetente cserélni kell. A kutyának nagy a mozgásigénye, az udvarban vagy kertben szabadon mozoghasson. Ha erre nincs mód, akkor készítsünk egy kifeszftett drótot és futóláncot. Természetesen a kertből is lekerekíthetünk egy kutyaudvart. A kutyaház bejárata az uralkodó széllel háttal legyen és a kifutót egész nap érje napfény. A tévhitek elkerülése végett tudni kell, hogy ilyen tartási körülmények a rövid szőrűek számára is megfelelnek. A lakásban tartott kutyák számára is a legfontosabb szempont, hogy állandó tartózkodási helyük legyen. Kölyökkor- ban ehhez a helyhez szoktatjuk, a helye legyen egy kutyakosár, láda vagy pokróc. A kutya alá mindig tiszta és gyűrődésmentes pokrócot teszünk. A lakásban tartott kutya tartózkodási helye lehetőleg forgalommentes lakásrész vagy védettebb sarok legyen. Az ajtóhoz vágy radiátorhoz ne helyezzük fekhelyét. Lehetőleg naponta háromszor, de legalább kétszer vigyük a szabad levegőre, sétáltassuk meg. Ha a kutyát hozzászoktatjuk ahhoz, hogy meghatározott időpontokban visszük a szabadba, akkor szükségleteinek elvégzésével nem okoz különösebb gondot az embernek. Lehetőleg evés után vigyük sétálni, mert ilyenkor az emésztőmirigyei működésbe lépnek. A kutyák többsége rendkívül ragaszkodó alaptermészetű, jóindulatúak és tanulékonyak. A jó tartási körülményekkel, a szakszerű gondozással és tanítással egészséges, sok örömet szerző kutyánk lesz. EPPEL JÁNOS Kezdő háziasszonyoknak - a tojásról Karácsonyi ajtódísz A szeretet ünnepének egyik méltó jelképe lehet az a vendégköszöntő ajtódísz, melyet Várkonyi Henrik, a szekszárdi Arany János utcai virágüzlet vezetője mutat be az olvasóknak.- Ez a karácsonyi meglepetés főként a nyugat-európai országokban ismretes - mondja Várkonyi Henrik. - Az advent első vasárnapján szokás felerősíteni a bejárati ajtóra. Az összeállítás alapja műzúzmarával lefújt fenyőág, melyen néhány toboz és - stílszerűen - piros mikulásvirág található. E növény alkalmazását emellett az is indokolja, hogy sokáig megőrzi eredeti szépségét. A zöld fenyőgallyak arannyal átszőtt szalagokat kaptak: a szalagok végein ezüstös karácsonyfadíszek - apró fémgömbök - csillognak. Lehet melléjük erősíteni még kis harangokat is, de igyekezzünk elkerülni a zsúfoltságot, törekedjünk az egyszerűségre. A dísz - mely általában szív, copf, vagy mint jelen esetben, ferde háromszög alakú - a szenteste napjáig marad az ajtón. A tojás vásárlásakor a háziasszonyok zöme a barna héjú tojáshoz ragaszkodik. Pedig a barna héj igazán nem minőségi ismertetője. Pusztán valamivel vastagabb, mint a fehér héjú, ezért nem törik olyan könnyen. A tojássárga színe mit sem mond a tojás ízéről és minőségéről, éppoly kevéssé a tyúk fajtájáról. Akkor lesz erőteljes narancssárga színű, ha a baromfi bizonyos takarmányféleségeket - például szárított zöldtakarmányt vagy sárgarépát - kap. Felhasználás előtt mindig mossuk meg a tojást, mert a héja számos fertőző mikroorganizmus számára kiváló táptalaj, és az ételbe jutva ezek súlyos betegséget okozhatnak. Eközben a frissességéről is meggyőződhetünk. Ha teljesen lesüllyed a vízbe, akkor egészen friss; ha a csúcsos fele fölemelkedik, már kevésbé az. Ha pedig elválik az edény aljáról, már nem mondható frissnek, s bár még felhasználhatjuk, de habot verni ne akarjunk belőle. Feltöréskor óvatosan járjunk! Nyomban szagoljuk meg, mert egyetlen rossz tojás tönkreteheti a többi jó - már felvert - tojást. A tojást ne tároljuk intenzív illatú élelmiszerek (hagyma, citrusféle gyümölcsök, stb.) mellett; likacsos pórusain felveszi és megőrzi a szagokat. Szellős kamrában két hétig, hűtőszekrényben 3-4 hétig marad friss a tojás. Érdemes hűtőszekrényben tartani, mert így a sárgája könnyebben elválik a fehérjétől, és gyorsabban készül belőle szebb, keményebb hab. Ejtsünk néhány szót a tojástartósításról, hiszen télen a duplájába kerül a tojás. A legegyszerűbb és legmegbízhatóbb a vízüvegben való eltevés. Nagy uborkásüvegeket vagy kőedényeket vegyünk hozzá. Ahol nagyon sokat tesznek el, használhatnak nagy kádakat is, melyekbe lyukakkal ellátott, egymás fölé tehető drótbetéteket illesztenek. A konzerválószer: 1,5 I vízüveg (háztartási boltban kapható), amit 10 liter felfőzött és kihűtött vízre számítunk. A tojást úgy rakjuk az edénybe, hogy ne mozoghasson, ráöntjük a folyadékot, hogy néhány centiméterre ellepje, vászonnal lekötjük, vagy fafedővel lazán letakarjuk. Kevésbé ismert, de nagyon jó szer a szalicilsav. Ezt úgy alkalmazzuk, hogy 3 rész vizet elkeverünk 1 rész 95 fokos tiszta szesszel, és annyi szalicillal, amennyit a folyadék felold. A tojásokat egy óra hosszat ebbe a folyadékba tesszük, majd tojástartó drótlapra rakjuk száradni. A víz és a szesz elpárolog, a szalicil kikristályosodik, s eltörni a tojás pórusait. Hasonlóképpen használhatunk hi- permangánt is (patikában kapható). Ekkor 2 liter vízben feloldunk 20 gramm hi- permangánt, s egy órára beletesszük a tojásokat. A megbámult tojásokat - lehetőleg gumikesztyűvel - kivesszük és gondosan megszárítjuk. Majd minden darabot külön tiszta papirosba göngyölünk, és kosarakba, száraz, fagymentes helyre rakjuk. E módszerrel 6-7 hónapig megőrizhetjük a tojás jó ízét. Ahol hely, mód van rá, konzerválási eljárás lehet a folytonos mozgatás is. Fakeretes, dróthálós tojásrácsokra helyezve a tojásokat, hűvös, nedves helyre, például pincébe visszük. Elég, ha hetenként kétszer-háromszor megmozgatjuk, persze jobb naponként. Az ablakot és a lámpát takarjuk le vörös papírral, hogy az így kezelt tojást csak vörös fény érje. Ezzel a módszerrel a tojás 9-12 hónapig is olyan friss marad, hogy a fehérjéből kifogástalan habot lehet verni, és a héja sem reped meg főzés közben. BÁNYAI KATALIN ❖ CSALÁD ❖ OTT
