Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-02 / 287. szám

1988. december 2. NÉPÚJSÁG 5 >N ♦ SZABADIDŐ ♦ Mikulásra Puttonyos Télapó (origami figura) A teste is és a feje is négyzet alakú papírból készül. A kicsi négyzet kisebb legyen, mint a nagy negyedrésze. Test: 1. A színes oldal legyen felül, egy oldal­felezőt hajtunk. 2. Az ol­dalfelezőre merőleges oldalon pici fehér sze­gélyt hajtunk. 3. Meg­fordítjuk a munkánkat. A fehér oldal legyen fe­lül és a sarkokat behajt­juk a felező vonalra. (Azt az oldalt, amelyen a fe­hér szegélyt hajtottuk.) 4-5. A szaggatott vonal mentén hátra hajtjuk a papírt. 6. Újra átfordítjuk a munkánkat. A nyilak szerint a „fehér téglala­pot” harmadoljuk, a szaggatott vonalak mentén behajtjuk, a két szélét egymásba csúsztatjuk. Fej: 1. Átlót hajtunk. 2. Az átlóra ráhajtjuk a két szomszédos oldalt. 3. A nyilak irányában kihajt­juk a sarkokat. 4-5. A nyíllal jelzett sarkot az a-val jelölt vonalra fel- majd a szaggatott vonal mentén újra lehajtjuk. 6-7. Átfordítjuk a munkánkat és a ponttal jelölt oldalakat a jelzés men­tén behajtjuk. 8. Visszafordítjuk, a sap­kát egy kicsit oldalra lehajtjuk. A testet és a fejet egy pici ragasztóval egymás­hoz erősítjük. HÁZI MAGDOLNA A hét vége sportműsora Péntek Ökölvívás: Az NB l-es csapatbajnok­ságban: B. Honvéd-Paksi SE 17 óra. Kosárlabda: Az NB ll-ben: Atomerő­mű SE-Nagykőrös 18 óra. Szombat Asztalitenisz: Tolnai VL-ASKÖ Linz Duna Kupa mérkőzés 10 óra. Az NB Ill- ban: Nagykanizsai Tungsram-Dombó- vár 11 óra. Birkózás: Dombóváron a VMSE csar­nokában 9 órakor utánpótlás korosztá­lyú meghívásos egyéni verseny. Kosárlabda: Az NB l-ben: Soproni VSE-Szekszárd 15, TFSE-Dombóvár 16, Atomerőmű SE-Pécsi VSK 17 óra. Az NB ll-ben: Zalaegerszegi Főiskola- Bátaszék 11 óra. Labdarúgás: Országos Ifjúsági Kupa selejtező: Szekszárdi Dózsa-Tatabá- nyai Bányász 13 óra. Vasárnap Asztalitenisz: Tolnai VL-Glóbus Vien Duna Kupa mérkőzés 10 óra. Kosárlabda: Az NB l-ben: Szeged SC-Atomerőmű SE 17, Dombóvár- Sopron 17 óra. Az NB ll-ben: Szekszárd ll.-Veszprém 11 óra. Labdarúgás: Körzeti bajnokság: Harc-Sióagárd (Fodor), Izmény-Bony- hádvarasd (Anzló), Alsónána-Kölesd (Benke), Tengelic-Tolna (Kerekes), Kö- zéphidvég-Zomba (Bogdán), Cikó- Őcsény (Csapó), Báta-Györe (Taba), Kéty-Bogyiszló (Scháffer) 13 óra. Ökölvívás: Pakson a PSE edzőtermé­ben 11,30-kor megyei körverseny ötö­dik fordulója. Munkák a gyümölcsösben Gyümölcsfáink körül a termés beta­karítása után is van még néhány fontos tennivalónk. A téli araszolók ugyanis még november második felében, sőt de­cember elején is rajzanak, s ez komoly veszélyt jelenthet a jövő szezonra nézve. Tavaszi kártételük megelőzése érdeké­ben a hernyóenyves gyűrűknek és a hernyófogó övéknek jó állapotban a fák törzsén kell maradniuk. Az előbbi mellmagasságon felül, az utóbbi mint­egy másfél arasszal alatta helyezkedje­nek el. Az övékben gyűlnek össze az al­mamoly hernyói s más telelőre húzódó rovarok, míg a gyűrű a téli araszolók repülni nem tudó nőstényeit, hímjeit s a koronába tartó többi rovarfélét ejti rabul. Munkánk azonban akkor lesz igazán eredményes, ha a hernyóenyves gyűrűk ragadóképességét rendszeresen ellen­őrizzük, s szükség szerint felújításukról is gondoskodunk. A szél olykor lombot, apróbb száraz ágdarabokat, füvet so­dor a ragadós felületre, s ezek „hidat” képezhetnek a fa koronájába igyekvő pilléknek, ezért az ágdarabokat idejé­ben távolítsuk el. Az utóbbi években sajnos sok helyen ismét fellépett a már leküzdöttnek hitt vértetű. Az általa fertő­zött sebeket gondosan takarítsuk ki, majd kenjük be a sebgyógyító anyagok valamelyikével. Tüzetes szemrevétele­zéssel a kéregben szuvas foltokat fe­dezhetünk fel. Vágjuk ki ezeket éles kés­sel, a lehulló törmeléket gyűjtsük össze, s a bennük lévő szúlárvákkal együtt ha­ladéktalanul égessük el. Fagymentes időben hozzákezdhe­tünk a kéregkaparáshoz és a korona karbantartásához is. A hámló kérgek, az ágzugok nagyon sok rovarnak, álcának, petének nyújtanak biztos védelmet részben a tél hidege, részben pedig a permetlével szemben. Általuk indul meg tavasszal az első fertőzés, a tömeges szaporodás. A lemosó permetezés ha­tásossága múlik azon, hogy ezeket a gócokat felszámoljuk a téli időszakban. A gyümölcsfák törzsében kemény, havas teleken gyakran okoznak nehe­zen helyrehozható kárt a táplálékot ke­reső nyulak. A védekezéssel ne várjuk meg a havat, a munka akkor már sokkal körülményesebb. Ősi minták - modern korban A kézimunkázni szeretők körében igen kedveltek a szálán varrott vagy keresztöltéses minták. Egyszerűen, gyorsan készülnek, és nagyon szépen hatnak. Az itt bemutatott motívumok valóban különlegesek: ókori és középkori bizán­ci geometrikus formákat láthatunk, amelyek a legkülönbözőbb alakzatban, lakásdíszítő kézimunkákon, sőt felsőru­házati holmikon kivarrva, szemet gyö­nyörködtető látványt nyújtanak. A kézimunkák színezése tetszés sze­rinti lehet; ám a visszafogottabb, például két színnel történő kivarrás mindig fino­mabb, diszkrétebb és hatásosabb. Kulturális ajánlat Szekszárd Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központ kamaraszínházá­ban 7-én, 19.30-kor Mikó István mű­sorára kerül sor. Móricz-bérletben láthatják 8-án 15 órakor Kodály Háry János című daljáté­kát. A művelődési központban ez az előadás a 300. lesz, melyen a Kodály Társaság néhány képviselője is részt vesz. Ajándékozás a családban A családi élet emlékei, élményei egész életen át végigkísérik az embert és jelentős hatással vannak magatartására, egyéniségére. A kedves, meghitt családi légkör, az otthon a benne nevelkedő gyermekek számára biztonságot ad, boldogságot jelent, és pénzben-anyagiakban ki sem fejezhető útravalótad későbbi életükhöz. A családtagok iránti szeretet, figyelmesség egyik formája az ajándékozás, a meglepetés készítése, mely egyre több családban válik nemes szokássá. Miben áll az ajándékozás pedagó­giai jelentősége? Elsősorban a gyermekek életkori sajátosságaiból ered az ajándékozás, a meglepe­tésként adott dolgok nagy jelentősége. Sokszor nem is gondoljuk, milyen nagyfokú a kisebb-nagyobb gyerekek szeretetigénye, a velük való törődés iránti vágya. Többnyire azt tapasztaljuk, hogy nem elégednek meg a szülők részéről megnyilvánuló „minden­napos” gondoskodással, mert úgy érzik, hogy ez jár nekik. Valami többre vágynak, a mindennapokon túlmutató törődésre, figyelmességre, gyengédségre. Ezért fordulnak nagy érdeklődéssel a különböző családi ünnepek felé, ahol forrón átérzik a családi légkör melegét, mind az ünneplés, a figyelem által, mind a különböző ajándékok révén. Az ünnepi asztal, a gyertyával díszített születésnapi torta, a kisebb-nagyobb ajándékok együtt nagymértékben erősítik a családhoz való tartozás érzését, s kielégítik azt a sze- retetigényt, melyről fentebb szóltunk. A családon belüli meglepetéseknek, ajándékozásoknak évszázados hagyományai vannak, mit őriz anyanyelvűnk is: a madárlátta kenyér, kalács és a vásárfia szavakkal. Arany János szép versében milyen érzékletesen írja le az aprónép kutatását a madár­látta kenyérdarabkák után és felujjongó örömét a kisnyúl láttán, mit édesapjuk hozott nekik. A mai modern korban, a mai gyermekek is keresik, lesik az apai, anyai „tarisz­nyát”, a benne rejlő madárlátta holmit, a vásárfiát, ha erre évek alatt rászoktatjuk őket. Lehet az az ajándék, vásárfia - mit a valahonnan hazatérő apuka, anyuka hoz - valami egészen kis értékű dolog is, jelképes is. Maga a figyelmesség, a gyermekre való gondolás a lényeges benne, az általa is kisugárzó anyai, apai szeretet - az egé­szen kicsi vagy már nagyobbacska gyermek iránt. Pár forintos dolog - legyen egy zacskó cukor, csoki vagy valami kis csecsebecse, szép képeslap stb. - is örömet okozhat, ha gyermekünk a vele való törődés jelének fogja fel. Ha sikerül a „nagyoknál”, a felnőtteknél ezt a szokást kialakítani, akkor már könnyebb elérni, hogy gyermekeink is ugyanígy tegyenek. Ők is hozzanak, küldjenek valamit a szülőknek, testvéreknek, ha kiruccannak a családból. Ugyanis az ajándékozás pedagógiájának fontos alapelve: a kölcsönösség, a kapni és az adni szemlélet kialakítása gyermekeinkben. A családi ajándékozással kapcsolatban szólnunk kell egy problémáról. Mivel a csa­ládok egy részében az anyagiak megengedik a nagyon drága holmik megvételét és ajándékozását, ezért az ajándékozást teljesen az anyagi érték, az ár oldaláról értékelik. Bizonyos nem kívánatos divat, versengés alakul ki egyes körökben az ajándékozással kapcsolatban. Teszem azt az éppen közepesen érettségiző diák kap ajándékként egy Ladát, mert futja rá a családi költségvetésből, a kis elem ista gyerek-bárhogy jut el év végéig - japán kazettás magnót kap és így tovább. Két okból kárhoztatható ez a fajta ajándékozási szemlélet. Egyik, a gyermek életében rögtön jelentkező káros hatás miatt. Ugyanis így kétféle mérték érvényesül vele szemben, a családi - a magnó, a ke­rékpár bármilyen gyenge teljesítmény esetén is - és az iskolai, a társadalmi mérték: az egész évben végzett jó tanulásért, társadalmi tevékenységért könyv vagy elismerő em­léklap. És az előbbiek devalválhatják az utóbbiakat. A másik, a gyermek későbbi éle­tére is kihat a fenti helytelen ajándékozási gyakorlat. A túl értékes ajándékok gyakori kapása azzal a veszéllyel jár, hogy nem is nagyon becsülik meg ezeket a gyermekek, nem vigyáznak rájuk. És nem becsülik eléggé azt a szülői munkát, fáradozást, amely benne van ezekben az értékes dolgokban. Úgy tartjuk, hogy minden családban helye van a különböző alkalmak - névnap, szün­nap, Mikulás, karácsony - során történő ajándékozásnak, az egymás iránti szeretet, tisztelet jeleként. Sokat segíthet a családhoz való tartozás érzésnek kialakításában. Se­gít a nemes szokások létrejöttében, amelyek révén majd a gyermekeink felnőttként, saját családjukban derűs, meghitt légkört tudnak megteremteni. DR. SZELÉNDI GÁBOR Az egér meséli Sosem ült még motoron az én kedves rokonom. Kipróbálta; jó lehet, ha viszik a kerekek. Dé nem tudta a balga, hogyan hajtson kanyarba. Ezért aztán megesett vele szörnyű baleset: Egerentyű Kelemen orra bukott Szegeden. ♦ ♦ ♦ Ajándék a Télapónak- Ne haragudj, de ez azért nem igaz­ságos! - kiáltott fel Hamar Hümér tavaly­tündér.- Nem haragszom, de mi az, ami nem igazságos? - érdeklődött Kackiás Káz- mér kirakel-mester.- Az, amin senki nem gondolkodik. Mindenki kap ajándékot, mert a Télapó még a rossz gyerekeket sem felejti el, legfeljebb kicsit szűkmarkúbb velük, de a Télapónak vajon ki visz ajándékot?- Igaz, ami igaz, erre én sem gondol­tam.- Na, látod! Pedig a Télapóra igazán nem lehet panasz, ő mindig teljesíti a kí­vánságokat, akkor is végig siklik szánjá­val az utakon, ha felsózták előtte, vagy éppen elolvadt a hó. Akkor pedig igazán megérdemelne egy kis ajándékot, nem?- Dehogynem, neked tényleg igazad van, csak még azt nem tudom, mit lehet­ne tenni.- Tudod mit? Mi lenne, ha Írnánk neki egy levelet, amiben elmondanánk, hogy szerintünk megérdemelné az ajándékot, de, sajnos, most éppen nem tudunk neki semmit adni, mert nem tudjuk, mit kér.- Nem rossz ötlet, de azt hiszem, ettől még nem nyugodna meg a lelkiismere­tünk. N ❖ SZABADIDŐ ❖- Akkor ezt is beleírhatnánk.- Ez igaz, de gondold csak el, te mit szólnál hozzá, ha ajándék helyett egy mentegetőző levelet kapná! a cipődbe?!- Azt hiszem, jobb, ha nem mondom, úgyis tudod. Megvan! Tudom már! Mi lenne, ha, mondjuk, szólnék a barátaim­nak és játszanánk neki valami szép ze­nét, esetleg énekelhetnénk is.- Ez már jobban hangzik, ennek bizto­san örülne.- Igen ám, de én nem tudom, hol lakik a Télapó. Te tudod?- Gondolom, hogy az Üveghegyen túl, ahol a kurta farkú malac túr.- És melyik busszal lehet odajutni?- Azt hiszem, csak lábbusszal, vagyis gyalog.- Szerintem ahol lakik, az csak a dom­bok mögött lehet, mert csak ott tudom elképzelni, de oda csak szárnyakon le­het eljutni.- Szárnyakon? Milyen szárnyakon?- Álomszárnyakon. Este, amikor le­fekszem és behunyom a szemem, nem­sokára kinőnek a szárnyaim, ezeken szoktam utazni a mesebeli országokba. Szerintem hozzá is el tudnékjutni. Akkor már csak egy baj lenne...- Mi az az egy baj?- Az, hogy nem emlékszem arra, mi­kor énekeltem utoljára álmomban.- Kár, pedig már egészen szépen kezdett alakulni az ajándék!- Mégsem kár, mert ha lerajzolom ne­ki, hogy ott vagyunk nála a barátaimmal és apró szárnyakon lebegve énekelünk, annak biztosan nagyon fog örülni. Mondjuk még azt is megígérném, hogy ezután tiszta cipőben fogok járni, letör­löm a lábamat, ha bemegyek valahová.- Akkor már egyszerűbb lenne szár­nyakon járni, nem?- Dehogynem, csak az a kár, hogy ne­kem mindig akkor nő szárnyam, ha már alszom, ilyenkor pedig legföljebb egy ki­csit mozog a lábam.- Ne sajnáld, van aki örülne neki, ha nem lenne alvajáró.- Alvajáró? Hát az meg milyen?- Éjszaka, ha előbújik a felhők mögül a Hold, kicsalja az ágyából és elkezd jár­kálni.- És ilyen tényleg van?- Én még nem láttam, nekem is csak mesélték.- Pedig már kezdtem reménykedni. Képzeld el, milyen jó lenne, ha én mint alvajáró, éjjel felkelnék, megigazítanám az este csak ledobott ruhát, megírnám az elfelejtett házi feladatot, miközben békésen aludnék. Másnap aztán jó je­gyet kapnék az iskolában.- Elképzelem, mi lenne, de addig is jó lenne, ha már este megírnád a házi fel­adatod, mert ki tudja, nem kerül-e el a Télapó?!- Hű, az ám, amíg azon gondolkod­tunk, hogy mit adjunk neki, egészen el­felejtettem, hogy mit kapjak én! - tűnő­dött Hamar Hümér. - Ne félj, szerintem a Télapó már biztosan tudja és meg is hozza a hét végén - nyugtatta meg a ta­valy-tündért Kackiás Kázmér. MESEMONDÓ KACKIÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents