Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-15 / 272. szám

1988. november 15. 2 tIéPÜJSÁG Küldöttek a KISZ-értekezlet előtt A tartalomnak kell megváltoznia A mozgalom veszített régi népszerűsé­géből, rendezvényeit érdektelenség kí­séri, magától a kommunista szótól is ide­genkednek (bár sokan nem is értik pon­tosan) a diákok. Vannak, akik a szervezet haldoklását emlegetik. Tartalmi, struktu­rális változtatásra van tehát szükség, de nem kellene-e egyúttal a KISZ helyett va­lami más nevet is választani. A kérdés az országos KlSZ-értekez- letre készülő Tolna megyei küldöttek teg­nap délután a megyei KISZ-bizottságon megtartott beszélgetésén hangzott el. A Schattmann Csaba megyei első titkár ve­zette eszmecse során számos olyan okot felsoroltak a résztvevők, amely szerintük a mozgalommal szembeni idegenkedés­hez vezetett. Hibának érzik, hogy a szer­vezeti rendszer felülről jövő határozatok végrehajtására épül, s hogy még a szer­vezésre, agitálásra hivatott testületi tagok részéről is gyakran tapasztalható kö­zömbösség. A dolgozó fiatalok nagy része az ott­honteremtés, a megélhetés gondjai mel­lett nem is tud időt, energiát szakítani közösségi munkára, sokak azonban már a középiskolában szerzett rossz tapasz­talataikból kiindulva eleve elkerülik a KISZ-titkárt, a KISZ-gyűlést. A diákok azonban nem eredendően „rosszak”, mielőtt végleg passzivitásba vonulnak, legtöbbször neki-nekirugaszkodnak va­lamiféle közösségi tevékenységnek, s csak akkor mondanak le erről, ha az nem felel meg az igényeiknek, érdeklődésük­nek. Ez utóbbit, az ifjúsági mozgalom vonzerejét kell újra megteremteni ahhoz, hogy a KISZ életképes maradhasson, s nem egy egyszerű névtáblacsere kell - mondták a küldöttek. Egyetértettek abban is, hogy az orszá­gos értekezlet felelősséget jelent mind- annyiuknak. Hozzászólásaikkal, szava­zataikkal ahhoz kell hozzájárulniuk, hogy megfelelő, biztos alapja szülessen a to­vább nem halogatható változtatásnak, a nemcsak adminisztratív eredményeket felmutatni tudó politikai munkának. esi Újabb francia újságírókat toloncoltak ki Romániából A román hatóságok az elmúlt héten újabb két francia újságírót toloncoltak ki az or­szágból. Pierre Blanchet, a Le Nouvel Observateur című heti hírmagazin munkatársa és Gilles Luneau fotóriporter turistavízummal érkezett Romániába. Ott-tartózkodásuk ötödik napján, november 8-án Kolozsvárott jártak és fel akarták keresni Doina Cor- neat, az egyetem volt francia oktatóját, akit 1983-ban elbocsátottak állásából. Ekkor léptek hozzájuk az utcát -szemmel tartó titkos rendőrök, a kapitányságra kísérték őket, ahol közölték a két franciával, hogy „törvénytelen és románellenes tevékeny­ség” miatt kitoloncolják őket az országból. Két nappal előbb Franciaország bukaresti nagykövetét már bekérették a román külügyminisztériumba és közölték vele, hogy a két újságíró turistavízumával visszaélve „románellenes újságíró tevékenységet folytat” és haladéktalanul meg kell szüntetniük találkozásaikat „Románia iránt ellenséges sze­mélyekkel”. A Le Quotidien de Paris című lap értesülése szerint Cornea asszonyt tavaly letartóz­tatták, miután nyilatkozott az Antenne-2 francia televíziónak. Idén augusztusban több más személlyel együtt tiltakozó levelet küldött Nicolae Ceausescu elnöknek a falurom­bolással járó területrendezési program miatt és kérte felfüggesztését. Szeptemberben Pierre Bocevet, a Le Figaro munkatársát toloncolták ki a román ha­tóságok, azzal az indokkal, hogy újságíróvízummal érkezett ugyan az országba, de el­tért jóváhagyott útitervétől és abban nem szereplő személyekkel is találkozott. A nemzetiségi törvény előkészítése Nemzetiségi politikánk értelmében, s a humanizmus, az egyetemes emberi jo­gok szellemében is a nemzetiségek joga, hogy megőrizzék identitásukat - hang­súlyozták a felszólalók a TIT Országos Nemzetiségi Tanácsának hétfőn Buda­pesten tartott ülésén, amelyen a nemzeti­ségi törvény előkészítése során felvető­dött kérdéseket vitatták meg. Dr. Samu Mihály tanszékvezető egye­temi tanár bevezető előadásához kap­csolódva elmondták: szükséges, hogy a törvényben rögzítsék a hazánkban élő nemzetiségek sajátos jogait. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szétszórtan élő nemzetiségeket a beolvadás veszélye fenyegeti. Az asszimilációt csak úgy le­het megakadályozni, ha a törvényben deklarált jogaik érvényesülhetnek, s a nemzetiségek élnek is ezekkel a jogok­kal. Javasolták a többi között parlamenti nemzetiségi bizottság, valamint nemzeti­ségi államtitkárság megalakítását. Né­melyek szerint a nemzetiségi konzultatív tanács - amelynek megalakítását aján­lották - nem töltené be az érdekvédelmi PANORÁMA BUDAPEST-Stadinger István, az Or­szággyűlés elnöke hétfőn a Parlament­ben fogadta a Manuela Aguiar alelnök vezette portugál parlamenti delegációt. A kötetlen megbeszélésen a többi között a két törvényhozás előtt álló feladatokról volt szó. MOSZKVA - Megkezdődött az előfi­zetések fölvétele az „Izvesztyija CK KPSZSZ” (az SZKP KB hírei) című új fo­lyóiratra, amely 1989 januárjától havonta tájékoztatja a szovjet és külföldi olvasó­kat, s egyebek között sok korábban nem publikált, történelmi dokumentum értékű írást is közzé tesz. A lap elnevezése a Le­funkciót. Fontos ugyanakkor, hogy a Mű­velődési Minisztérium nemzetiségi osz­tálya a továbbiakban is fennmaradjon a nemzetiségi oktatás és művelődés irá­nyítására. A jogszabálynak szavatolnia kell a nemzetiségi jogok gyakorlása feltételei­nek megteremtését is. A nemzetiségek lakta településeken lehetővé kell tenni, hogy a nemzetiségek anyanyelvükön ta­nulhassanak minden tantárgyat, hasz­nálhassák anyanyelvűket a hivatalok­ban, a bírósági tárgyalásokon csakúgy, mint a házasságkötésnél. Indokolt a többnyelvű közigazgatás bevezetése - hangoztatták az ülésen. A törvénynek szabályoznia kellene a magyarországi nemzetiségek szövetségeinek szerepét, jogosítványait. Lényeges, hogy ne egye­sületnek tekintsék a szövetségeket - mondták többen is. Egyetértettek abban, hogy a törvény határozza meg: ki tekint­heti magát nemzetiségnek. Ennek felté­tele némelyek szerint a nemzetiségi szár­mazás. Mások szerint viszont kinek-ki- nek szuverén joga eldönteni: nemzetisé­ginek vallja-e magát vagy sem. nin idejében megjelent hasonló közlöny címére utal, s a pártsajtó lenini hagyomá­nyaihoz hűen kíván beszámolni a párt te­vékenységéről, politikájáról. MADRID - Fő műsoridőben sugároz­ta vasárnap este Magyarországról készí­tett riportfilmjét a spanyol állami televízió. A tudósítás a tárgyilagos helyzettanul­mány mellett a legszebb magyar tájakat tárta a néző elé, így mutatva be azt az or­szágot, amelynek kormányfője és pártfő­titkára Spanyolországba látogat. BECS - Bécsben hétfőn megtartották soros tanácskozásukat a Varsói Szerző­dés és a NATO tagállamainak képviselői az európai fegyveres erőkről és a hagyo­mányos fegyverzetről folytatandó tár­gyalások mandátumának kidolgozásá­ról. A pártházak többcélú hasznosítása Ez kompromisszum? A Tolna Megyei Tanács Pártbizottsá­gához tartozó közművelődési alapszer­vezet titkárával, Kaczián Jánossal be­szélgetünk a pártházak többcélú hasz­nosításáról.- A közművelődést régen foglalkoztat­ta, hogy egy-egy községben, a közössé­gi életre alkalmas helyiségeket hogyan lehetne még hasznosabbá tenni - kezdi a beszélgetést Kaczián János népműve­lő-levéltáros. Ebbe a gondolatba beleillik az is, hogy az elmúlt évtizedekben kor­szerű létesítményként több községben pártszékház épült. Ezek a helyiségek nem voltak túlságosan kihasználtak. Ugyanakkor a közművelődés gondjai: a saját intézmény felújítása, megtartása, megoldatlan maradt. Most eljött az idő, amikor a községekben és ez nem takaré­kossági kérdés, hogy egy-egy település társadalmi-politikai életében szorosabb szövődés legyen. Kézenfekvő dolog, hogy ahol komoly gondok vannak a könyvtárak elhelyezésével, mert rossz helyen van, mert kicsi területű, ahol nem lehet kialakítani olvasóteret stb.... ezeket a könyvtárakat milyen jó lenne a korsze­rűbb, a jobban rendben tartott pártszék- házakba telepíteni.- A könyvtárügy ezzel csak nyerne.- Igen, de nyerne a pártszervezet is az­zal, hogy egy-két más funkció segítésé­vel nagyobb mozgás, pezsgőbb élet le­hetne az épületben.-Támogatná a párt­nak azt a törekvését, hogy a maga moz­galmi munkáját tegye.még élőbbé. A könyvtárak is hosszabb távra tudnának berendezkedni. Ez merült fel nálunk az októberi gyűlésünkön, ahol jelen volt Pé­ter Szigfrid, megyei első titkár. Öt olyan tervvel és szándékkal hívtuk, hogy a mi pártalapszervezetünkben az elmúlt idő­szakban összegyűlt társadalompolitikai, művelődési, ezen belül praktikus közmű­Ismét Fórum a tv-ben A KISZ országos értekezlete előtt két nappal, november 16-án, szerdán 20.05 órától a televízió 1-es műsorában fóru­mot rendeznek az ifjúsággal, az ifjúsági szövetséggel kapcsolatos kérdésekről. A 60 perces műsorban Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a KISZ leköszönő első titkára, a Pest Me­gyei Pártbizottság újonnan megválasz­tott első titkára, valamint Nagy Imre, az MSZMP KB tagja, a KISZ KB titkára, és Kiss Péter, a KISZ Budapesti Bizottságá­nak első titkára válaszol a nézők kérdései­re, amelyeket a 170-700 és a 174-333 tele­fonszámon tehetnek fel kedden reggel 8 órától este 10-ig, szerdán pedig ugyan­csak reggel 8 órától az adás végéig. A csehszlovák kormány programja- Alexander Dubceknek alapvető állampolgá­ri joga, hogy hazatérhessen Csehszlovákiába - jelentette ki hétfőn a csehszlovák szövetségi kor­mány szóvivője azon a nemzetközi sajtókonferen­cián, amelyet a kormány programjáról tartottak a csehszlovák fővárosban. A tájékoztatón egyebek között beszámoltak azokról a konkrét intézkedé­sekről, amelyekkel Csehszlovákiában meg akarják gyorsítani a reformokat, illetve elősegíteni a szer­kezetváltást és javítani kívánnak a belpiaci ellátá­son. A nemzetközi sajtótájékoztatón a csehszlovák szövetségi kormány szóvivője nyugati újságíró kér­désére válaszolva elmondotta: Alexander Dubcek­nek - aki az 1968-as események idején a CSKP KB első titkára volt - alapvető állampolgári joga, hogy bolognai díszdoktorrá avatása után visszatérhes­sen hazájába. Tőle függ, hogy él-e ezzel a jogával. (A prágai sajtó csak hétfőn adott hírt arról, hogy Dubceket bolognai díszdoktorrá avatták. A Rudé Právo az AFP francia és a DPA nyugatnémet hírügy­nökségre hivatkozva említette meg a tényt külföldi sajtó rovatában. A lap „politikai hajótöröttnek” ne­vezte a volt első titkárt, akit - mint fogalmazott - 1968-as politikai tevékenységéért tüntették ki.) A sajtótájékoztatón mindenekelőtt azt hangsú­lyozták, hogy a kormány meg akarja gyorsítani a reformok bevezetését. Jövőre még a régi direk- tív irányítás és az új mechanizmus elemei együtt érvényesülnek, 1990 januárjától azonban, a ter­vezettnél egy évvel korábban teljes körben beve­zetik a reformokat. Azt is elmondották, tíz éves, hosszú távú programot dolgoznak ki a szerke­zetváltásra. Mindenekelőtt a kohászati, a gép- és energetikai ipart szervezik át. A sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmon­dották, Csehszlovákiában a szocialista pluraliz­must a nemzeti front testesíti meg, az ebbe tömörült pártok és szervezetek széles lehetőséget biztosíta­nak az érdekek érvényesítésére és a társadalmi ak­tivitásra. velödési kérdésekre válaszolva a maga véleményét elmondja.- Nyilván a könyvtárosok részéről me­rült fel ez a probléma!- Igen, ők már próbálkoztak korábban hasonló megoldással, de a községekben évről évre elzárkóztak ezektől, nem fo­gadták teljes megértéssel. Az első titkár arra kérte a könyvtárosokat, hogy ponto­san fogalmazzák meg az igényt, jelöljék meg azokat a helyeket, ahol számukra megoldást jelentene a pártházak több­célú hasznosítása. Konkrét programra van tehát szükség.- E kérdésfölvetésből, javaslatból mi­lyen tanulságot vont le?- Például azt, hogy „az én házam, az én váram” szemléletet meg kell változtatni. Különösen kisebb községekben, ahol még inkább szükséges egymás munká­ját segítve, a tartalmasabb összefogás, a közösségi élet szempontjából.- Születnek közben olyan kérdések, hogy ki fizeti a takarítást, fűtést, világí­tást?- Ezeket alá kell rendelni a törekvés­nek. Ez nem pénz dolga, mert a felada­tokra valahol megvan a szükséges összeg, ami egyetértéssel csoportosít­ható, összevonható, vagy a pénzügyi szakemberek pontosan meghatározhat­ják, hogy miként lehet közös alapot te­remteni, ami egyben takarékos megol­dás is. A kölcsönös érdeket kell hangsú­lyozni, amikor a pártházak többcélú hasznosításáról beszélünk. Meg kell je­gyezni, hogy ez nem új keletű, csak a pártmunkával kapcsolatban kialakult né­zetek, felfogások miatt ezek megvalósítá­sára nem került sor.- Milyennek látja a helyzetet a könyv­táros?- Jelen voltunk azon a taggyűlésen, amit Kaczián János említett - kezdi vála­szát Elekes Eduárdné, a megyei könyvtár igazgatója itt meghallgattuk Péter Szigfrid tájékoztatóját és azt a fölvetést, ami a pártházak többcélú hasznosításá­ról szólt. Erre reagáltunk, hogy akár könyvtárakat is helyezhetnénk oda, ha már úgy alakult az anyagi helyzet, hogy nem lehetséges új intézmények építése. Felsőnána esetében én ezt már tíz évvel ezelőtt fölvetettem. Ott volt egy emeletes pártház. Akkor nem sikerült elérni ezt a kompromisszumot, mértén annak tartom ezt a megoldást. A közművelődési könyv­tárak nem számíthatnak az elkövetke­zendő években arra, hogy bővüljön alap­területük. Komoly gondok vannak pél­dául Faddon, Szedresben, Nagydoro- gon. Az olvasószolgálathoz méltatlanok. Az olvasók elemi szükségleteit nem tud­ják kielégíteni. Mennyezetig bepolcolt helyiségek, zenesarok nem alakítható ki és nem folytatom a problémákat. Átme­neti megoldást jelenthet az, hogy a könyvtárat elhelyezik máshol. Volt már példa, hogy Kurdon a pártház adott a könyvtárnak helyet, de aztán kiköltöztet­ték, bár mi úgy érezzük, az jó megoldás volt. Jó példát mondok iskolai könyvtár működésére Kaposszekcsőn, ahol már korábban a pártházban helyezték el a könyvtárat és éltek ezzel a lehetőséggel.- Eddig falvakról esett szó. Mi a helyzet a városokban?- Szekszárdon a városi pártbizottság munkatársaival beszélgettünk erről a kérdésről. Itt a Tambov lakótelep, az újvá­rosi körzet párthelyisége, a Herman Ottó lakótelep alapszervezetének helyisége jött szóba, ahol lehetséges a könyvtárak elhelyezése. A könyvtár olyan demokra­tikus intézmény, ahol sokféle információ­hoz hozzájuthatnak az emberek. Ezért úgy érzem, hogy a nyilvánosságot nagy­mértékben segíti az a könyvtár, amely történetesen egy pártházban működik, így teret adva a politikai lehetőségeknek.-decsi­Űrrepülési rekord. Tyitov szovjet űrhajóparancsnok (balról) és Manarov fedélzeti mérnök (jobbról) november 12-én a 327. napjukat kezdték meg a Mir űrállomás fedélzetén a világűrben. Ezzel megdöntötték Romanyenko korábbi rekordját. (MTI) Szöul: Rohamrendörök sorfala mellett mintegy húszezer munkás vonul a dél-koreai parlament fele no­vember 13-án, követelve a munkajogi törvény módosítását és a szakszervezeti jogok tiszteletben tartá­sát. (MTI TELEFOTÓ) Tagúig, Fülöp-szigetek: Páncélozott szállító harci járművön cirkálnak a rendőrök a félig víz alá került város utcáján november 13-án. Az árvizet a Ruby és a Skip tájfunokat követő hatalmas esőzések okozták a katasztrófa sújtotta területen. Képek a nagy­világból

Next

/
Thumbnails
Contents