Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-15 / 272. szám

MA 1988. november 15. KEDD XXXVIII. évfolyam, 272. szám ÁRA: 1,80 Ft Hibrides vasárnap (5. oldal) Divatház nyílt Pakson Azt a címet is adhattuk volna a tudósításnak, sporthivatalból divatház, hiszen a Tolna Megyei Népbolt Vállalat és a Paksi Vá­rosi Tanács „csereakciója” révén az egykori városi sporthivatal alakult át divatházzá. A ma reggeli nyitáskor a divatra érzéke­nyen reagáló hölgyek örömmel konstatálhatták, igazán jó belső kivitelű üzlettel gazdagodott Paks városa. A Népbolt mindenki­vel konkurálni akar - hallottuk, így ez az üzlet hírnöke egy má­siknak, ugyanis a vállalat belső átszervezéssel átrendezi több kisebb boltját Pakson. A több üzlet helyett a jobb üzlet a cél. Ezért nyitották meg a divatházat, ahol női, leányka- és bébikon­fekciót és divatos bőrdíszmű terméket egyaránt árulnak. Tervük szerint - várhatóan február elejéig - egy újabb, de ezúttal férfi, fiú divatcikkek boltjának nyitását is szeretnék megoldani. A paksi divatház átalakítása házilagos kivitelezésben másfél millió forintba került. Az egykori városi sportszékházat, új funkcióval ruházták fel, s most szakosítottan, jobb körülmények között szé­lesebb áruválasztékkal várják a vásárlókat. Az ablakok cseréjé­től a padlószőnyeg fektetéséig, a belső tatarozástól a berende­zésig terjedő munkák során egy szép belső térrel rendelkező, 220 négyzetméteres divatházat ajánlanak a vásárlók figyelmé­be. A bolt induló árukészlete 3,5 millió forint, ami a vásárlókra nézve lehet biztató. A tervek szerint a szerényebb kiviteltől az extra elegánsig terjed az áruválaszték, kinek-kinek a pénztár­cájához igazítva. Moses Teitelbaum Budapesten Budapestre érkezett Moses Teitel­baum főrabbi, az Egyesült Államok és Kanada ortodox rabbi kongresszusának elnöke. A megérkezést követően ma­gyarországi programjáról elmondta: ter­vei szerint felkeresi a budapesti Ortodox Zsinagógát és megtekint néhány vidéki zsidótemetőt. Látogatása várhatóan le­hetőséget ad arra, hogy együttműködést alakítson ki a magyar hatóságokkal az ortodox zsidó temetők jó állapotának Hájim Herzog izraeli államfő hétfőn délután a Likud elnökét, a 73 éves Jichak Samirt bízta meg az új izraeli kormány megalakításával. Az elmúlt napok nem hivatalos alkudo­zásai során Samirnak sikerült a Likud mögé felsorakoztatnia a szélsőjobboldali nacionalista pártokon kívül a három nagy ortodox vallási szervezetet is. így a 120 tagú kneszetben elvben 63 képviselő szavazatára számíthat majd. Jichak Sa­mirnak most 21 napos (egyszer meg­hosszabbítható) periódus áll rendelke­zésére az új kormánykoalíció felállításá­ra és programjának kidolgozására. A hivatalos megbízatási aktust köve­tően Samir kijelentette: mindent elkövet kormánya mielőbbi létrehozására. Han­goztatta, hogy nem zárja ki előre egy „széles kormánykoalíció” lehetőségét, azaz a Munkapárt valamilyen bevonását a kormányzásba. A jövő céljait illetően Jichak Samir az első helyre tette a béke- folyamatot, amelynek továbbvitelét, mint ismét hangoztatta, Izrael arab szomszé­daival folytatandó közvetlen tárgyaláso­kon kívánja elérni. A palesztin államiság várható kikiáltásáról és az ENSZ BT 242- es határozatának a PFSZ által történő el­megtartása érdekében. A magasrangú zsidó vallási vezetővel hazánkba érkezett fia, Lipa Teitelbaum elismeréssel szólt a magyar hatóságok és a magyarországi zsidóközösség jó kapcsolatáról. Grósz Károly, a Minisztertanács elnö­ke délután a Parlamentben fogadta a fő­rabbit. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi hivatal efnöke. fogadásáról Samir úgy vélekedett: „az csupán taktikai lépés, a PFSZ változatlan célja az izraeli állam lerombolása”. Eként a maga részéről kizárta, hogy a PFSZ- szel bármiféle tárgyalásokat folytasson Izrael. A Likud mindenképp nagy lépést tett az ország kormányrúdjának megragadá­sa felé, de azért még nem teljesen lefutott a játszma - vélik megfigyelők. A kirajzo­lódó koalíció a Likudon belüli liberáli­sabb irányzatoktól az ultranacionalista szélsőségig, s a vallási fundamentaliz­musig terjedő árnyalatokat fogná át, s olyan, a fundamentalistáknak tett enged­ményekkel járhat, amelyeket nem min­denki tekint elfogadhatónak. Eközben az izraeli hadsereg nagy erők mozgósításával készül a mára várható nagy palesztin ünneplés, az önálló álla­miság deklarálása miatti megmozdulá­sok leverésére. (Izrael arab állampolgá­rai a 750 ezerfős közösség nevében má­ra általános sztrájkot hirdettek meg.) Az izraeli sajtó szerint a megszállt területek­re minden korábbinál nagyobb létszámú katonaságot vezényeltek. A hatóságok már jó előre „megelőző intézkedésként” sok száz palesztint letartóztattak. OrjoU tanácskozás Hétfőn az oroszországi föderációban levő Orjol városában tanácskozás kez­dődött, amelynek középpontjában a la­kosság élelmiszerellátásának javításáról a 19. országos pártértekezleten hozott határozat megvalósításának politikai vonzatai állnak. A tanácskozást, amelyet Mihail Gorba­csov pártfőtitkár-államfő nyitott meg, párt- és állami vezetők, a köztársasági kommunista pártok központi bizottságai­nak első titkárai, határterületei, területi pártbizottsági titkárok, minisztériumok és országos főhatóságok vezetői, valamint a központi tömegtájékoztatási eszközök vezetői részvételével tartják. Miroslav Novak hazánkban Borbély Sándornak, a Munkásőrség országos parancsnokának meghívására hétfőn hazánkba érkezett a Csehszlovák Népi Milícia küldöttsége Miroslav Novak, a milícia törzsfőnöke vezetésével. A Munkásőrség és a népi milícia veze­tői az országos parancsnokságon tár­gyaltak a két fegyveres szervezet kap­csolatainak fejlesztéséről, a Munkásőr­ség pártirányításáról, politikai nevelő­munkájáról. A delegáció ellátogat Tolna és Bara­nya megyébe is. Kormányalakítási megbízatás Samirnak Grósz Károly Spanyolországba és Franciaországba látogat Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke november 15-én és 16-án Spanyolországban, 17-től 19-ig pedig Francia- országban tesz hivatalos látogatást Felipe González spanyol miniszterelnök, illetve Francois Mitterrand francia köztársasági elnök meghívására. (MTI) Országgyűlési bizottságok ülése Az Országgyűlés kereskedelmi bizott­sága tegnap - Nyers Rezső elnökletével - ülést tartott. A testület megvitatta az ál­talános nyereségadóról szóló törvény- tervezetet, tájékoztatót hallgatott meg a stabilizációs program első évében vár­ható gazdasági fejlődésről, valamint a társasági törvény elfogadása következ­tében szükségessé vált törvénymódosí­tási javaslatokról. A vállalkozási nyereségadóval kap­csolatos vitában Polgárdi József Pest megyei képviselő azt javasolta: ne csak a nyereségadóval foglalkozzanak, hanem a vállalatokat érintő más elvonások ala­kulásával is. Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár elmondotta, hogy az általános nyereségadó bevezetése következtében több korábbi adó megszűnik. Ez 14-20 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételét. Ugyanakkor az idén a vállalati nyereségek várhatóan lényegesen meg­haladják a tervezettet. A belkereskede­lemben 25 milliárd forint helyett az idei nyereség eléri a 36 milliárd forintot. A külkereskedelemben 10 helyett 13 mil­liárd forint lesz, s az iparban is több lesz a tervezettnél, valószínűleg 30 milliárd fo­rint körül fog alakulni. Viszont a pénzügyi egyensúly fenntartása továbbra is alap­vető célkitűzés. A jelenlegi számítások szerint, ha a pénzügyi kormányzat nem csökkenti a tervezettnél nagyobb mér­tékben a vállalati jövedelmeket, jövőre a költségvetési hiány elérheti a 60-65 mil­liárd forintot. Ezért kerül sor a lakásalap létrehozá­sára, amelyre a vállalatok mintegy 30-32 milliárd forintot fizetnek be. A szakmun­kásképzési alaphoz a vállalatok bérkölt­ségük másfél százalékának arányában járulnak hozzá. Változik a központi mű­szaki fejlesztési alap képzésének rend­szere is. Ebbe a központi alapba a válla­latok adózatlan nyereségük négy és fél százalékát fogják befizetni. Jövőre 20-25 milliárd forinttal csökkennek a vállalato­kat érintő állami támogatások. Emellett szükség van a vállalati nyereség további központosítására. A kormányzat azt java­solja, hogy jövőre a vállalkozási nyeresé­gadó mértéke 50 százalék legyen. Ezt egészítené ki az állami tulajdont terhelő vagyonrészesedés, osztalékfizetési kö­telezettség. Hellner Károly, a bizottság titkára arról kérdezte az előadót, hogy az osztalékfi­zetés bevezetése miként érinti a gazdál­kodókat. Madarasi Attila elmondotta: amennyiben erre a megoldásra adják szavazatukat a képviselők, ez elsősor­ban az állami vállalatok terheit növeli meg, míg a szövetkezetek, a magánszfé­ra terhei változatlanok maradnak. Az adóemelés viszont egyformán növelné a terheket. Nyers Rezső foglalta össze a vitát, majd szavazásra került sor. Ennek alap­ján a bizottság úgy foglalt állást, hogy a pénzmegtakarítás növelésére elsősor­ban a vállalatoknál, illetve a költségve­tésnél van szükség. Amennyiben sikerül a költségvetésnél - például a védelmi költségek felülvizsgálatával - nagyobb megtakarítááokat elérni, úgy a vállalatok gazdálkodási feltételei nagyobb mérték­ben javíthatók. Ennek lehetőségeit a bi­zottság meg kívánja vizsgálni. Szavaztak arról, hogy támogassák-e a vagyonará- nyos osztalékfizetés bevezetését 50 szá­zalékos nyereségadó mellett: a képvise­lők emellett foglaltak állást. Ülést tartott tegnap - Nagyiványi And­rás elnökletével - az Országgyűlés Épí­tési és Közlekedési Bizottsága is. A kép­viselők elsőként a kormány stabilizációs munkaprogramjának eddigi tapasztala­taival foglalkoztak az írásos előterjesztés, valamint Illés Jánosnak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének szóbeli kiegészítése alapján. A jelentésekből ki­tűnt: az idei eredmények a stabilizáció szempontjából nem lebecsülendők, megfelelő kiindulóalapot teremtenek a program továbbviteléhez. Ugyanakkor azonban a gazdaság hatékonysága, strukturális változásai nem elégségesek a tartós stabilizációhoz, a kibontakozás megalapozásához. A piaci verseny to­vábbra is korlátozott, a vállalatok a kül­piaci hatásoktól nagymértékben elszige­telten működnek. Egyre világosabban látható, hogy a korábbi gazdasági hely­zet öröksége kedvezőtlenebb, mint ami­vel a program kidolgozói számoltak. A következő egy-két évben - mutatott rá Il­lés János - a gazdaságban nem lehet számolni érzékelhető növekedéssel, s azzal sem, hogy a belföldön felhasznál­ható jövedelem bővül. Emiatt a gazdasá­gi stabilizációval együtt járó terheket az államnak, a vállalatoknak, a lakosságnak egyaránt viselniük kell. Ismert, hogy a népgazdasági tervezés­ben két, egymástól eltérő tartalmú gaz­daságpolitikai változat, a gyorsabb üte­mű fejlődést diktáló A és a valamivel las­súbb fejlődési ütemmel számoló B variá­ció szerepel. A vitában felszólaló képvi­selők többsége - így például Lép Ferenc (Tolna m.), Nobis Ferenc (Budapest), Bo­ros László (Budapest) - hangoztatta, hogy egyértelműen az A változatot támo­gatja, már csak azért is, mert a B nem je­lent igazi választási lehetőséget. Nobis Ferenc kifejtette, hogy a mostani gazda­ságirányítási rendszer nem elég követ­kezetes a struktúraváltás végrehajtásá­ban. Igazából nem oda áramolnak a na­gyobb pénzeszközök, ahol a termelési szerkezet a kívánt irányba fejlődik. Az a körülmény sem kedvez a struktúravál­tásnak - hangoztatta -, hogy jelenleg kedvezőbb a tőkét bankba tenni, mint a termelésbe helyezni. Véleménye szerint egyébként indokolatlanul magas a ma­gyar gazdaságot irányító egész appará­tus. Úgy tűnik ezen a téren sem érvénye­sül a takarékossági szemlélet. A vitában felszólalt még Reidl János (Somogy m.), Koltay Nándorné (Veszp­rém m.) és Kovács János (Szabolcs- Szatmár m.). A képviselők végül úgy határoztak, hogy elfogadják a beszámolót, azokkal a kiegészítésekkel, amelyek a vitában el­hangzottak. Valamennyien egyet értettek abban is, hogy az A variánst tartják elfo­gadhatónak. Li Peng Ausztráliában Egyhetes látogatásra hétfőn Ausztrá­liába érkezett a kínai kormányfő. Li Peng - aki Bob Hawke miniszterelnök 1986-os pekingi útját viszonozza - Csien Csi- csen külügyminiszter társaságában ellá­togat Sydneybe, Canberrába és Mel- bourne-be is. A kínai-ausztrál tárgyalások során ter­vezik a kettős adóztatás kiküszöbölésé­ről szóló megállapodás aláírását, amely­nek célja, hogy ösztönözze az ausztrál cégek kínai beruházásait. Li Peng miniszterelnökként most tesz első alkalommal külföldi körutat. Auszt­rália előtt Thaiföldön járt, vasárnap Új- Zélandra utazik tovább. 3,5 milliós árukészlet várja a vevőket A pult mögött: divatcikkek

Next

/
Thumbnails
Contents