Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-02 / 262. szám
TOLNA \ _ 2 NÉPÚJSÁG 1988. november 2. Bush - Dukakis és az „elnökcsinálók” Csalódottan és dühödten kívánta a pokolra jó néhány amerikai az elmúlt évtizedben a közvéleménykutatókat és a „számítógépes előrejelzéseket” - ezek ugyanis, szinte alig hogy megkezdődött a szavazás, egy-két mérvadó mintakörzet adataiból szinte csalhatatlanul megjósolták: ki lesz az Egyesült Államok elnöke. Olyan ez, mintha egy 15 menetes világ- bajnoki bokszmeccsen az első fél percben kiütnék valamelyik ellenfelet: a közönség pedig, megfosztva a küzdelem, a szurkolás örömétől, zsebében a sokdolláros jeggyel, becsapva érzi magát és haragja még a kedvencet sem kíméli. A különféle közvéleménykutató intézetek az idén is féktelenül öntik a választók nyakába előrejelzéseiket - hovatovább az a kutatás tárgya, hogy ezek a jóslatok miként befolyásolják a választókat, főként azokat - ez pedig az Egyesült Államokban különösen fontos -, akik mindmáig ingadoznak George Bush és Michael Dukakis között. Alig egy héttel a választás előtt Bush a favorit - ezt állítják a közvéleménykutatók, és nem tudni, vajon az efféle jelentések több kárt okoznak-e a jelenlegi alel- nöknek - vagy éppen nagyobb hasznot hajtanak neki. Máris kezdenek beszélni arról, hogy Bush és hívei „előre isznak a medve bőrére” - a fair play-centrikus közönségnek, az amerikai átlagpolgárnak pedig sérti a fülét az ilyen beszéd. Az sem mellékes, hogy éppen a különféle előrejelzésekből derül ki: mennyi „beépített bizonytalansági tényezővel” kell számolni, ha bárki fogadni akar az új elnök személyére: az elektori választási rendszer, a hagyományosan nagyszámú „bizonytalan” szavazó, a szavazástól távolmaradók viszonylag magas száma e tekintetben éppen olyan fontos, mint az, hogy esik-e az eső november 8-án, vagy milyen kompromittáló sztorit röppent fel az utolsó pillanatban az ellentábor és bot- lik-e a nyelve valamelyik jelöltnek egy fontos kérdésről adott tévényilatkozatában. Az is szót érdemel, hogy miközben a közvéleménykutatók elárasztják a tömegtájékoztatást „3-4 hibaszázalékos” , jelzéseikkel - hiszen ebből élnek -, a világ hivatalos-hatalmi centrumai magukra erőltetett közönnyel nyilatkoznak arról, hogy számukra mindegy, ki lesz az Egyesült Államok elnöke, és patikamérlegen mért, egyenlő mértékben távolságtartó módon nyilatkoznak Bushról, Dukakisról. Holott... Az adatok mindenesetre elég egyértelműek: a Time Mirror Corp szerint Bush 11 százalékkal, 52-41 arányban vezet Dukakis előtt. A Harris szerint Dukakis hátránya csak 7 százalék. A nevezetes Gallup azt állítja, hogy Bush már szeptember óta szilárdan vezet, sőt, legutóbbi felméréseit még megtoldotta - Bush javára - azzal is, hogy míg a republikánus tábor hűségesen, szinte egyként áll Bush mögött, addig Dukakis köztársaságpárti hívei között sok a „de- zetőr”. Az - amerikai viszonyok között - liberális címkével is ellátható demokratapárt általában a szegények pártja is (valamint a fekete bőrűeké, stb.); mégis kiderült egy felmérésből, hogy Bush a „szegények” egy jelentős részételhódította Dukakistól. Állítólag nem is annyira az a döntő tényező, hogy az egyik vagy másik elnökjelölt tábora mennyire erőteljesen támogatja választottját, hanem az, hogy mennyire gyenge és befolyásolható potenciális híveik támogatása: a vég- elszámolásnál ez számit és Bush nagyobb mértékben bízhat az ellenpárt de- zertőreiben, mint Dukakis. Ha államról államra vennénk szemügyre az esélyeket: az eddigi felmérések számai változnak ugyan - de Bush áll az élen: az ABC News Kaliforniában úgy találta, hogy az alelnök előnye 51-44 Dukakisszal szemben. Missouri államban a szondázás azt derítette ki, hogy Bush 14 százalékkal, 53-39 arányban előzi meg „a görögöt”. Mert az is kiderült: Dukakis származása sem mellékes: a bevándorolt, honosított amerikai polgárok rá számítanak. A sokféle tényező között ez is átvezethet a külpolitikára: fontolgatják például, milyen hatással lenne Dukakis elnöksége a mediterrán térségre. Bár alapjában elfogadható, hogy a választási eredményt végső soron a belpolitika ügyei döntik el, manapság már egyáltalán nem lebecsülendő a külpolitika - és a külpolitikai lobbik - befolyása a majdani elnök személyére. Még az is latba esik, hogy Dukakis felesége zsidó származású (magyar vér is van benne) - ekképpen Izrael is számolgat. Amerikai hírmagyarázók hajlamosak megjegyezni, hogy külpolitikai kérdésekben - bár a retorikában akad jó adag „nézetkülönbség” - szinte nincs eltérés Michael Dukakis és George Bush között. De ha már csak földrészenként próbáljuk felmérni a várakozásokat, akkor elmondható, hogy Latin-Amerika „általában” Dukakist szeretné a Fehér Házban látni, „általában” Afrikában is változásra számítanak, Európa jó része viszont irtózik a bizonytalanságtól és a Bush-képviselte folytonosságra szavazna... A hivatalos körök ezért külföldön - a közöny álarca mögül - feszülten figyelik „az amerikai elnökcsinálást”; az amerikaiak jóval mérsékeltebben. Talán ellentmondás - bár a közelmúlt történelme alátámasztja -, hogy egy új amerikai elnök nagyobb hatással lehet a világra, mint az Egyesült Államokra. Biztos tipp november 8-án, a számítógépektől várható. Egyip tömi-am erikái katonai együttműködés A közel-keleti helyzet alakulásáról és az egyiptomi-amerikai katonai együttműködés kérdéseiről tárgyalt kedden Kairóban Frank Carlucci amerikai védelmi miniszter Hoszni Mubarak elnökkel és egyiptomi kollegájával, Abdel-Halim Abu-Gazalával. A megbeszélések középpontjában az M1-es amerikai páncélos gyártásával kapcsolatos együttműködés állt. A tervek szerint Egyiptom 540 ilyen páncélost gyárt majd amerikai licenc alapján. Külön megállapodásban rögzítik, hogy mely alkatrészek készülnek majd a helyszínen és melyeket importálják az Egyesült Államokból. A szállításokat az egyiptomi fél az évi egymil- liárd dollárt meghaladó amerikai katonai segélyből fedezi. Carlucci hétfőn este Ammanból érkezett Kairóba, s szerdán Izraelbe utazik tovább. Sajtótájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) A tájékoztatója időpontjáig elhangzott felszólalásokat jellemezve Major László kiemelte: a testület tagjai nagy hangsúllyal szóltak arról, hogy újfajta nemzeti közmegegyezést kell kialakítani. Ugyanakkor figyelmeztettek arra is, nem mindegy, kivel, milyen erőkkel szövetkezik a párt. Határozottan megfogalmazták: a pártnak vissza kell szereznie azt a bizalmat, amely az elmúlt időszakban megfogyatkozott iránta. Többen bírálták az előző 15 év során elkövetett gazdaságpolitikai hibákat. Mások ugyanakkor rámutattak: az utóbbi három évtizedet egységben kell tekinteni, s olyan időszakként kell számba venni, amelynek során megalapoztunk egy nyitott társadalmat, elértük mai fejlettségi szintünket. Az MTI tudósítóinak kérdésére válaszolva Major László elmondta: hogy az egypártrendszer-többpártrendszer kérdéskör is szóba került a vitában. Hozzáfűzte: ennek kapcsán egységes volta vélemény, hogy a következő pártkongresz- szusig az országos pártértekezleten elfogadott irányvonalat kell követni, amely szerint a szocialista pluralizmust az egy- pártrendszer keretei között valósítjuk meg. Egy másik kérdésre válaszolva szólt arról, hogy mind a beszámoló, mind a felszólalások kiemelték a társadalomban meglévő érdekek felszínre kerülésének fontosságát. Mint mondották: a pártnak ehhez alkalmazkodnia kell, sőt egy lépéssel előbb járva segítenie kell e folyamat kiteljesedését. Felelősséggel szóltak a napjainkban nehéz körülmények között élő rétegekről, a’fiatalok helyzetéről, a jövőjüket alakító tényezőkről. Major László bejelentette, hogy a tervek szerint szerdán kerül sor a második napirendi pont megtárgyalására. Mint mondotta, a népgazdaság idei várható eredményéről és az 1989-90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól szóló jelentést minden bizonnyal hasonló érdeklődés, aktivitás kíséri. A szóvivő utalt arra, hogy a Központi Bizottság ülését követően a rádió, a televízió és a sajtó részletesen tájékoztatja a közvéleményünket a testület munkájáról. Buldózerrel a terroristák ellen Az izraeli hadsereg egységei Jerikóban hét házat felrobbantottak, illetve buldózerrel lerombolták a vasárnapi benzinpalackos támadás feltételezett tetteseinek (és családjuknak) megbüntetéséül. A kijárási tilalom alatt lévő városban nagyszabású letartóztatások voltak, s utóbb a katonai szóvivő azt közölte, hogy három, 14-23 év közötti testvér bevallotta, részesei voltak az akciónak. Az izraeli jobboldal - mely össztüzét eddig főként Simon Pereszre irányította - most a Munkapárt második számú vezetőjét, Jichak Rabint vette célba, tehetetlenséggel vádolva őt. Rabin a jerikói helyszínre látogatva jelezte, hogy a tettesek halálbüntetését indítványozza a katonai bíróságnak. Valamennyi izraeli párt mély megrendülésének adott hangot, elítélve a polgárok élete elleni akciókat. A választási törvénytervezet vitája Izgalmas vélemények, módosító javaslatok Madocsán Madocsán hétfőn este hat órától vitatták meg a helybéliek a választási törvénytervezetet. Ha a statisztikát néznénk, fanyalogva kevesellhetnénk a tizenöt résztvevőt, a több mint két és fél órás vita azonban bizonyította, a számok helyett az érdemi cselekvés beszél. Újszerű, izgalmas vélemények hangzottak el és bebizonyosodott, hogy szakszerű, jogi ismeretekkel felvértezett irányítás mellett sok nyitott kérdés izgatja, feszíti az embereket. Olykora két variációs lehetőség sem elegendő. A résztvevők felvetették és kérték, hogy véleményüket olyan megjegyzéssel továbbítsák, hogy azt a jelenlegi alkotmány ismeretében, szellemében fogalmazták. És bár ezek a viták közvetlen hatással lehetnek, megjelenhetnek az alaptörvényben, annak gyökeres változása esetén néhány kérdésben érvényét veszítheti a mostani vélemény. Komoly dilemmát hozott a tanácselnök választásának módja. Maga, a legérintettebb, dr. Simon János, helyi tanácselnök is úgy vélekedett, szakmailag külön területté vált ez a munka, amihez felsőfokon kell érteni, az egyre bonyolultabb követelményeknek megfelelni. Ez amellett szólna, hogy a tanács válassza az elnököt. Emberileg ugyanakkor azt a módot javasolta, hogy a nép adjon bizalmat, válassza közvetlenül a helyi vezetőt. Mindenki ez utóbbi variációhoz csatlakozott és a települések különbözősége, eltérő lélekszá- ma miatt sem tartották elfogadhatónak, hogy nagyvárosokban, kerületekben közvetlen történjen a választás. Döntsenek minden településen az ott élők arról, hogy milyen úton szeretnének szavazni, ezzel továbbították véleményüket. Abban egyetértettek, hogy a megyei tanácsba delegálással kerüljenek a községek, városok képviselői, tanácstagjai, hiszen így fokozottabban köteles az adott közösség érdekét, a helyi testület által hozott döntést továbbítani, képviselni. Hevesen ellenezték nemcsak az országgyűlési képviselők egy részének létrehozott országos lista növelését, hanem megkérdőjelezték az országos lista létjogosultságát is. Mondván, helyet foglalnak el a területi körzetek képviselői elől és ha valóban sokat tettek, élvezik a lakosság bizalmát, akkor lakóhelyükön úgyis megválasztják őket. A jelölésnél elvetették a törvénytervezetnek azt a javaslatát, hogy csak közösségek, munkahelyi kollektívák jelölhetnek országgyűlési képviselőt. Egyrészt azért, mert ez az előbb tárgyalt, kialakított véleménynek, a szélesedő demokratikus jogoknak eleve ellentmond, másrészt azért, mert burkoltan lehetővé teszi, hogy egy ember ne csak egy helyen, a lakóhelyén javasoljon, válasszon. Elég a PAV-ra gondolni, ahol budapesti és környékbeli emberek ezrei dolgoznak... A jelölőbizottságról szólva elmondták, hogy több kifogásuk is van. Ki hozza létre ezt a bizottságot, mi értelme alakítani egy újabb szervezetet, amikor létezik egy széles társadalmi kört átfogó, az egész választást lebonyolító mozgalom, a Hazafias Népfront? Hiányolták emellett, hogy a különböző értelmezésekben szerepel, de a törvénytervezet szövege nem tartalmazza azt, hogy valamennyi jelöltet továbbítani kell a jelölőgyűlésre. Mennyibe kerül egy választás? - kérdezte valaki, amikor a választások időpontját vitatták meg. A vélemények megoszlottak ugyan de legtöbben amellett voksoltak, hogy az alaposabb felkészülés, a jelöltek megismerése miatt ésszerűbb lenne külön tartani a tanácstagi és országgyűlési képviselő választásokat. Lehetőleg ebben a sorrendben, hogy egy biztos helyi politikából tudjanak a képviselők kinőni, megbízást, bizalmat szerezni.- takács Pokolgépes merényletek Pokolgépes merényletekben tizennyolcán veszítették életüket kedden Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi államban. A robbanások több mint hatvan embert se- besitettek meg, húszat közülük igen súlyosan. A helyszíni jelentések szerint az egyik robbanószerkezet egy távolsági autóbuszon lépett működésbe, nem messzire Ma- karkot településtől. Ott tizenketten haltak meg. A másik két pokolgép Pathánkot városban robbant. A szövetségi államban az utóbbi időben rendkívüli módon megszaporodtak a terrorcselekmények. Az indiai hivatalos szervek a fegyveres és pokolgépes merényletek megugrása mögött pakisztáni kezet gyanítanak. Az Atlantis titka November utolsó napjajban újabb űrsiklót bocsát fel az Egyesült Államok. Ez lesz a második űrrepülőgép-utazás a Challenger katasztrófája óta. A gép titkos katonai küldetést teljesít. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bejelentése szerint a titoktartást olyannyira szigorúan veszik, hogy az újabb űrutazás pontos idejét a felbocsátás előtt csupán kilenc perccel tudatják. Szabadon vásárolható gáz- és légfegyverek Sajtótájékoztató a lőfegyverekről szóló jogszabályokról Január 1 -jén lép hatályba az Elnöki Tanács újonnan alkotott törvényerejű rendeleté a lőfegyverekről és a lőszerekről. A polgári életben használatos tűzfegyverek gyártásának, forgalmazásának, vásárlásának, tartásának újraszabályozásával most mintegy két évtizedes fejlődés eredményeit rögzítették egységes jogi keretbe. A jogszabályváltozásokról kedden a Belügyminisztériumban Nagy Károly rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság csoportfőnök-helyettese tájékoztatta az újságírókat. Az állampolgárok számára nehezen követhető belső rendelkezéseket felváltó törvényerejű rendelet „elébe megy” a sportcélú, illetve a vagyon- és önvédelmet szolgáló lőfegyverek iránti növekvő társadalmi igényeknek. így például a vadászok körében régen várt könnyítés, hogy jelentősen egyszerűsödik a vadászfegyverek vásárlásának engedélyezési eljárása. A jövőben nem lesz szükség a vadásztársaság javaslatára, s a decentralizált jogkörök alapján a golyós lőfegyverek beszerzésére vonatkozó kérelmekről a helyi rendőrkapitányságok dönthetnek. Teljesül a vadászok egy másik régi óhaja is: január elsejétől golyós lőfegyverből az eddigi egy helyett kettő vásárlása engedélyezett. A törvényerejű rendelet egyik fontos alapelve, hogy a lőfegyverek vásárlása, tartása nem általános állampolgári jog, továbbra is szükség van tehát a rendőr- hatóság engedélyére. Ennek megfelelően önvédelmi lőfegyverek tartására magánszemélyek csak egyéni elbírálás alapján kaphatnak engedélyt, politikai, állami, illetve gazdasági megbízatásuk súlyára, veszélyeztetettségük mértékére való tekintettel. Az eddigi szabályozástól eltérően szabadon vásárolhatók és tarthatók lesznek viszont a légfegyverek, illetve a gáz- és a riasztófegyverek. Ez utóbbi rendelkezés az előkészítés során nagy vitákat váltott ki; többen ugyanis attól tartottak, hogy ez az erőszakos cselekmények újabb hullámát indíthatja el. A jogalkotók végül is azért döntöttek a riasztófegyverek tartásának liberalizálása mellett, mert a bűn- cselekmények vizsgálata arról tanúskodik, hogy bűnözőkre a tiltás hatástalan maradt; ők már amúgy is felszerelkeztek ezekkel az eszközökkel. Az önvédelmi riasztófegyverek szabad tartása most a lakosságnak is lehetővé teszi, hogy gondoskodjék biztonságáról. A jogszabály ugyanakkor előírja, hogy ilyen eszközöket csak 18. életévüket betöltött, felnőtt állampolgárok használhatnak. A gáz- és a riasztófegyverek szabad forgalma - a nemzetközi tapasztalatok tanúsága szerint - várhatóan hazánkban is jelentősen megnöveli a keresletet az ilyen eszközök iránt. Mivel Magyarországon egyelőre sem légfegyverek, sem önvédelmi célú riasztóeszközök gyártása nem folyik, előreláthatóan az új évben megnövekszik ezek magánbehozatala. Az MTI munkatársai ezzel kapcsolatban azt tudakolta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától, hogy jelenleg milyen vámszabályok vonatkoznak a lég- és a riasztófegyverek „magánimportjára”, s miként változnak az előírások január 1 -je után. Az országos parancsnokság jogi osztályának tájékoztatása szerint a jelenleg érvényben lévő előírásoknak megfelelően ilyen eszközök egyelőre nem vámkezelhetők. Behozataluk eddig csak az Országos Rendőr-főkapitányság külön engedélyével volt lehetséges. Ilyen külön elbírálásban részesültek például a céllövöldét üzemeltető mutatványosok. A jogszabályváltozások most a vámszerveket is új feladatok elé állítják. Az érintett tárcákkal együttműködve a törvényerejű rendelet hatályba lépésének idejére kidolgozzák a magas szintű jogszabállyal összhangban álló vámrendelkezéseket, így várhatóan az önvédelmi célú riasztóeszközök behozatala előtt is megnyílhat az út. Bírói értekezlet a Legfelsőbb Bíróságon Az igazságszolgáltatási szervezet korszerűsítéséről tanácskoztak a Legfelsőbb Bíróság bírái és a megyei bíróságok elnökei kedden Budapesten. A résztvevők az Igazságügyi Minisztérium ezzel foglalkozó vitaanyagáról mondtak véleményt. A tanácskozáson részt vett Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter és Szíjártó Károly legfőbb ügyész. A felszólalók többsége amellett foglalt állást, hogy a jelenlegi kétfokú bírósági eljárás helyett a jövőben - az alkotmány felülvizsgálata után - háromfokú kialakítása célszerű. Eszerint a mintegy 100 kerületi, más szóval körzeti bíróság ítélkezne első fokon. Létrehoznának tíz-tizenkét fellebbviteli bíróságot, amelyek a jelenlegi megyei bíróságok hatáskörét látnák el, illetékességi területük azonban nem követné a közigazgatási területi beosztást. A Legfelsőbb Bíróság továbbra is jelenlegi funkcióját látná el, azzal a különbséggel, hogy nem vonhatna magához ügyeket az alsóbb fokú bíróságoktól. A hozzászólók többsége elvetette a községi bíróságok felállításának gondolatát, mondván, annak sem személyi, sem tárgyi feltételei nem biztosítottak. Többen kifejtették véleményüket a tervezett perorvoslati rendszerről. A legfelsőbb bírói fórum azt javasolja, szűnjön meg a törvényességi óvás intézménye, s helyébe a felülvizsgálati kérelem lépjen - esetleg más elnevezéssel -, amely bizonyos ügyekben lehetővé tenné az állampolgároknak, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz forduljanak. Ugyanakkor az igazságügy-miniszter számára biztosítani kell a perorvoslat kezdeményezésének lehetőségét, oly módon, hogy az elvi irányítást igénylő kérdésekben a Legfelsőbb Bíróság testületi állásfoglalását. A vitaanyag felveti Országos Igazságügyi Tanács megalakítását. A tanácskozáson nem alakult ki egységes álláspont arról, milyen összetételben, milyen szervezetben működhetne ez a tanács, amely a bírák érdek- képviseletét oldaná meg. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: az előterjesztés pusztán ötleteket tartalmaz, ezek mindegyike azonban hosszú évek munkájának eredménye. A további munkálkodáshoz adnak segítséget a legfelsőbb bírói fórumon most elhangzott vélemények. Leszögezte: a Legfelsőbb Bíróságnak a bírósági szervezetben meghatározott helye van, a testület ezután is maga határozza meg feladatait, hatáskörét a jövőben sem kívánják csorbítani.
