Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-02 / 262. szám

1988. november 2. KÉPÚJSÁG 3 A pártházak többcélú hasznosítása Mekkorára nyílik a kapu az oktatási igazgatóságon? Az utóbbi időben több helyen nyitnak a pártházak, intézmények és nem marad­nak ki ebből a kulturális, oktatási célra felhasznált, vagy félig kihasznált épületek sem. Az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága is ebbe a sorba állítható, elsősorban azzal a törekvéssel, hogy ne csak a kapuját tárja ki a város la­kói előtt, de tevékenységi körét, egykori profilját is bővítse, az új, megváltozott igények szerint alakítsa. Erről kérdeztük Durgonicsné Molnár Erzsébetet, az intéz­mény igazgatóját.- Manapság majd minden beszélgetés, hivatalos és baráti, egyformán a pénzzel kezdődik és fejeződik be. Önök mennyi pénzből gazdálkodnak és milyen módon próbálják rentábilissá tenni munkájukat?- Alapvető feladatunk a marxista-leninista eszmerendszer és a párt napi politi­kájának mind szélesebb körben való megismertetése. Szervezett oktatás, esti és levelező tanfolyamok keretében látjuk el ezt a hivatást. Az igazgatóságnak össze­sen 24 dolgozója van, ebből tíz főállású oktatót tartunk nyilván. A 700 fölötti hall­gatói létszámot figyelembe véve érthető talán, hogy igen sok külső előadót, szak­embert foglalkoztatunk, őszintén szólva alacsony tiszteletdíjért. Az intézmény költségvetése 3,5 millió forint, amiben a bérjellegű kiadások, fenntartási költségek is benne foglaltatnak. Gondolkodni kell tehát az ésszerű megtakarítás lehetősé­gein. Ez történhet például úgy, hogy mind több előadást vállalnak a főállásúak, ke­vesebb összeget kell így a külsős kollégáknak fizetni.- Ezek a belső tartalékok, azért mindnyájan tudjuk, hogy végesek. Keresnek-e külső kapcsolódási lehetőséget?- Igen, a TIT-tel, a pedagógiai intézettel, a tanítóképző főiskolával közösen és mindazokkal, akik hajlandók az együttműködésre a költségeket megosztva, együtt szervezünk tanfolyamokat. így kerül sor még ebben a hónapban középis­kolai történelemtanárok számára egy közös kurzusra és a TIT-tel együtt gondol­kodunk a környezetvédelem témakörében egy előadássorozaton, aminek a téli hónapokban Paks adna otthont. A lényeg tehát a költségmegosztás és az, hogy minél több réteghez eljussunk.- Ez egyben a korábbi hagyományos profil átértékelését, az élethez igazítását je­lenti...- Tudomásul kell venni, hogy az embereknek nincs arra idejük és anyagi érdekük is mást diktál, mint hogy hónapokig otthonuktól távol, bentlakásos kurzu­sokon, továbbképzéseken vegyenek részt. Nagyobb igény jelentkezik a szakmá­val összefüggő, vagy éppen a tudomány legújabb eredményeit, kutatásait, a poli­tika aktuális kérdéseit feltáró, elemző előadásokra, tanfolyamokra, akár klubokra is. Bár a legszélesebb körből szeretnénk mozgósítani az embereket, elsősorban, mielőbb az értelmiségieknek próbálunk véleménycserére, ismerkedésre, önkép­zésre lehetőséget biztosítani. Kezdetben neves előadók, közismert szakemberek felkérésével akarjuk felhívni a figyelmet, fogalmazhatunk úgy is, ideszoktatni a vá­roslakókat...- Értsük ezt úgy, hogy a közművelődésben konkurensként szeretnének fellépni?- Igen, de azért nem veszítve el az ideológiai, politikai arculatot, elsősorban a humán tudományok iránti beállítódást. így többek között a neves párt- és állami vezetőkkel, személyiségekkel tervezünk találkozókat, fórumokat, és nem egészen új kezdeményezésként már év elejétől videóra vesszük a városi pártbizottság ülé­seit, ezeket az alapszervezetek, helyi közösségek megtekinthetik, megvitathatják.- Szintén nem most kezdődött az intézményhez tartozó kollégiumi rész megnyi­tása. Ebben milyen lehetőségeket lát?- A TolnaTouristtal közösen eddig is kiadtuk a kollégiumi szobákat, most egyenletessé szeretnénk tenni a kihasználtságát. Az árat nem emeljük, továbbra is személyenként 150 forintért vehetik ki az érdeklődők a 3 ágyas szobákat. A ren­tábilis üzemeltetés azonban szükségessé tenné a konyha újbóli beindításával, hogy legalább a reggeliztetést meg tudjuk oldani. Ezenkívül is hasznosítjuk az épületet, régi „lakónk” a munkásőrség évi félmillió bérleti díjat fizet, a tantermeket és a nagy előadótermet is rendszeresen igénybe veszik iskolák, intézmények.- A befolyt összegből maguk gazdálkodnak, vagy az a fenntartó szerv kasszájába kerül?- Nem vagyunk érdekeltek, hiszen a bevételeink arányában kevesebb központi támogatást kapunk. Vagyis a befolyt összeg nem fordítható az intézmény körül­ményeinek javítására, a tartalmi munkára.- Ugye, számítanak arra, hogy a nyitás nem megy könnyen, ha a portán, az épületbe belépve az ember mindjárt egy munkäßörret találkozik... ?- Igen, tárgyaltunk már erről a munkásőrséggel, valószínűleg változtatunk is ezen a valóban csak külső képen.- Külsőségnek látszik, de azt hiszem, nem az: az oktatási igazgatóság elnevezés egy bürokratikus hangzású, felülről irányított, igazgatott ismeretátadást, megcsontosodott keretet takar...- Szó van a névváltoztatásról, ami a tevékenységünket jobban jelzi. Úgy hallot­tam a politikai tudományok iskolája, vagy valami hasonló címzésen gondolkod­nak. TAKÁCS ZSUZSA Számítástechnika az orvostudományban Számítástechnikai és kibernetikai módszerek alkalmazása az orvostudo­mányban és a biológiában címmel ma 15 órai kezdettel nyílik meg Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központban az a négynapos kollokvium, melyen szá­mos hazai és külföldi szakember - orvos, matematikus, mérnök és közgazdász - ismerteti az említett témakörrel kapcso­latos kutatásainak eredményét. A vendé­gek között találhatjuk az Írországból ér­kezett O’Moore urat is, aki az Európai Egészségügyi Informatikai Szövetség el­nöke. Magyarország egyébként a közelmúlt­ban lett tagja ennek a szervezetnek. Az érdeklődőket gazdag programkínálat fogadja, hiszen két szekcióban^összesen hetven előadást hallgathatnak meg a négy nap alatt. A kollokviummal egy időben - melyet a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Orvosbiológiai Szakosztálya és annak Tolna Megyei Szervezete, vala­mint a Szociális és Egészségügyi Minisz­térium Gyógyító Ellátás Információs Köz­pontja szervez - a művelődési központ márványtermében egészségügyi szoft­verkiállítás - programok és számítógé­pek -, tekinthető meg. Öntözőgépek kölcsön bérletben Az öntözésfejlesztésre vállalkozó gaz­daságok újabb nagy teljesítményű kül­földi berendezésekhez jutnak a TSZKER Agrárszövetkezetek Kereskedő Háza közreműködésével. Az idén kapott importjog alapján az év végéig négy, jövőre pedig további húsz nagy teljesítményű szántóföldi öntöző­gépet hoznak be Ausztriából. A Wald- hauser típusú gépek megvásárlását megkönnyíti az úgynevezett lízingügylet; a gépek vételárát öt év alatt tíz részletben fizetik ki a gazdaságok. A gép átvételekor előleget sem kell adni, az átvétel után hat hónap múlva esedékes az első részletet kiegyenlíteni. Az üzletben részt vesz az Unicbank Rt. is, amely a devizát biztosítja. A nagyüze­mek az intenzív módon, öntözéses körül­mények között termelt kukorica többlet­terméséből fizetik majd ki a nagy értékű gépet. Az idén leszállított berendezéseket a kisalföldi gazdaságok kapják. Kihelyezett foglalkozás a Bovasban Tizennégy parancsolat a piaci alkalmazkodásról „Tanuljunk egymástól!”. Akár ez is le­hetne a mottója annak a gazdaságpoliti­kai speciálkollégiumnak, ami bonyhádi és városkörnyéki vállalatok, ipari és me­zőgazdasági szövetkezetek középkáde- reiböl, tanácsi és pártbizottsági dolgo­zókból az ősszel verbuválódott. Osztály- főnökük Vanya György, a bonyhádi vá­rosi pártbizottság titkára vezetésével leg­utóbb a Bonyhádi Vasipari Kisszövet­kezetben tartották foglalkozásukat. Nem véletlenül Témájuk ugyanis a változó piachoz va­ló alkalmazkodás volt, s ebben a Bovas követendő példát mutat. Elnöke, Pogonyi Pál kapta hát a múlt órán a házi feladatot, mondja el társainak, mit tesznek a part­nerek megnyerése, az eredményes gaz­dálkodás érdekében. A szövetkezet előadótermének hosszú asztalát ülte körül a kis csapat, melyben a női nemet ezúttal egyetlen hölgy képvi­selte, s máskor is csak ketten vannak. A jó hangulatot megteremtendő, Va­nya György felolvasott egy humoros részletet A siker nyomában című könyv­ből, majd Pogonyi Pál vette át a szót. Rövid, lényegre törő tájékoztatójából megtudtuk, a ’60-as évek elején 17 kis­iparossal induló szövetkezet a ’70-es években 450 tagúra duzzadt, a 80-85 millió forint termelési értéket állított elő. Azóta az extenzív fejlődés megállt, a lét­szám ma 150 fő, s 55-60 millió forintot termelnek meg. Idén január óta kisszö­vetkezetként működnek. Azóta pályájuk egyenesen felfelé ível, tagjaik és alkal­mazottaik bérét a tervezett húsz helyett negyven százalékkal emelték meg. Saját termékeik mellett alkatrészeket állítanak elő bérmunkában s vállalnak gyártást is teljes anyagbeszerzéssel együtt. Régebben főleg szárítóalaguta- kat, -szekrényeket vásárolhattak náluk üzletfeleik, s 1969. óta állandó megren­delőjük egy NSZK-beli cég. Tartós üzleti kapcsolatuk során eddig közel kétmillió kannakiöntőt szállítottak nekik. A sikerhez azonban kevés egyetlen vevő vásárlókedvében bízni. Az új köve­telményeknek is meg kell felelni, s ezt csak gyors, rugalmas váltással lehet. Ezért igyekeznek minden piaci igényre felfigyelni, azt gyártani, amire vevő van, kárpitos bútortól a papírzsebkendő-ada- golóig. A kis üzlet is üzlet, vallják. Milyen feltételek között „élnek”? Főút­vonalhoz, vasúthoz közeli tágas telephe­lyükön negyvenmilliós gépállománnyal rendelkeznek. Technikai eszközeik szintje közepes, némelyik gépen még megtalálható a Rákosi Művek címkéje, s akad háború előtti is. Három felső-, tíz középfokú végzettségű munkatársuk van, a többiek szak- illetve betanított munkások. Képzési rendszerünk hiá­nyosságai miatt a szakmunkások több­sége mennyiségi követelményeknek fe­lel meg, innovatív tevékenységre keve­sen alkalmasak. A szövetkezet pénzügyi helyzete - a jelenleg kedvező szabályozóknak is kö­szönhetően - stabil, a bérezésben sza­bad kezük van. Dolgozóik annyit keres­hetnek, amennyit csak tudnak. Már aki hasznot hajt a közösségnek. így minden­kinek érdeke, hogy munkával töltse mun­kaidejét. S hogy még szívesebben tegye a dolgát, azt is megválaszthatja, hogy ki­vel. Spontán szerveződött kisebb mun­Vanya György kacsoportjaik maguk dönthetik el, egy- egy feladatot hogyan, milyen időbeosz­tással hajtanak végre. Erről már Sparas Gábor, a Bovas me­nedzser típusú új műszaki vezetője be­szélt az érdeklődő kollégáknak. Ismertet­te belső vállalkozási rendszerüket, amely egyrészt korlátlan kereseti lehetősége­ket biztosit, másrészt olyan intenzív mun­kát követel, hogy aki langyos, kényelmes tempóhoz szokott, az változtat ezen, vagy Vnint néhányan tették, elmegy. Az eredmény főbb eladható termék, megbízható kollektíva, A vevő azonban ritkán jön házhoz. Fel kell keresni, be kell mutatkozni neki. Pél­dául egy tetszetős katalógussal. A Bovas cserélhető lapokkal kis színes füzetet ké­szített, melyből 500-at elküldött vevőinek és nagykereskedelmi vállalatoknak, azt a lapját pedig, amely mezőgazdasági jár­műalkatrészeket kínál, 1470 tsz-nek.- Ha csak harmadrészük rendel meg valamit, már bőven megtérül a posta- és nyomdaköltség - mondta Sparas Gábor - míg a többiek az asztalukra odakészi- tett prospektust lapozgatták.- Az is fontos, hogy a vásárló különle­ges igényeit is ki lehessen elégíteni. Ezért olyan kisipari termelő háttért teremtet­tünk magunknak, amely a nálunk meg­rendelt legkisebb mütyüröket is elké­szítheti. Fő, hogy a partner úgy lássa, itt minden kívánsága teljesül - tette hozzá. - Ha pedig árajánlatot teszünk, az ne le­gyen aránytalanul magas, s ok nélkül ne is engedjünk tíz-húsz százalékot, mert megbízhatatlannak tűnhetünk. A tarta­lékként össszegyűlt felesleges pénzesz­közöket célszerű egy ideig bankban ka­matoztatni, s mikor elengedő tőke képző­dött belőle, műszaki fejlesztésre kell for­dítani. Érdeklődéssel hallgatta a csoport a lendületes, közös vállalkozásoktól, kft- alakítástól s számtalan nálunk még ke­vésbé elterjedt módszertől sem idegen­kedő előadást. A kérdésekből azonban inkább az tűnt ki, a többiek óvatosabbak, kevesebb lehetőséget látnak maguk előtt, gyakran egészen elemi problémák­kal kell megküzdeniük. A vasiparinak például nincsenek alap­anyagellátási gondjai? - kérdezte az egyik résztvevő. - A nagyvállalatok moz­gástere jóval szűkebb - tette hozzá valaki más.- A Bovasnál is előfordult, hogy a sarki gazdaboltban kellett beszerezni egy nélkü­lözhetetlen alkatrészt - hangzott a választ. Az is igaz, hogy a jogszabályok mosta­nában a kisszövetkezeteknek kedvez­nek. A lényeg azonban mégsem a szer­vezeti forma. A saját lehetőségein belül mindenki megtalálhatja a neki legmegfe­lelőbb módszereket. Élelmesség, lele­ményesség, rugalmasság kell. A legfontosabb pedig, hogy minden termelő betartsa a piac meghódításának és megtartásának tizennégy parancso­latát. Ez amerikai üzletember nyújtotta át Grósz Károlynak, helyi viszonyokra adaptált változatát pedig a speckoll tagjai kapták meg búcsúzóul. A tavaly még leszálló ágban lévő bony­hádi szövetkezetnél bevált. Bízva abban, hogy másokat is érdekel, ezennel közzé- tesszük. 1. Az új piac feltételei mindig különböz­nek az előzőkétől, alkalmazkodj a köve­telményekhez! 2. Bizonyosodj meg afelől, hogy termé­ked megfelel a szabványoknak, előírá­soknak. 3. Csak akkor lépj ki a piacra, ha elha­tározásod hosszú távra szól. 4. Fejlessz ki erős és folyamatos minő­ségellenőrzési rendszert. 5. Ne számíts arra, hogy terméked meg­felelő jótállás nélkül tartósan eladhatod. 6. Ne használj régi, elavult katalóguso­kat. 7. Mindig azonnal válaszolj egy levélre, még akkor is, ha érdemi választ csak ké­sőbb tudsz adni. 8. Alakíts ki gondosan kidolgozott rendszert arra, hogyan válaszolj az áruid, és az áraid iránt érdekelődőknek. 9. Ne tégy olyan szállítási ígéretet, amit nem tudsz megtartani. 10. Ne változtasd meg az általad meg­jelölt árat (csak ha jó okod van rá). 11. Légy különösen óvatos, amikor vá­sárlódnak hitelt nyújtasz. 12. Ne tedd azt, hogy elfogadsz egy megrendelést, majd törlöd, vagy teljesí­tését későbbre halasztód egy másik, job­ban jövedelmező üzletért. 13. Ne habozz szakértőt fogadni, ha egy dologhoz nem értesz. 14. Gondosan válaszd meg a kereske­dőt, aki áruidat a piacra viszi. CSER ILDIKÓ Fotó: GOTTVALD KÁROLY Az új felirat belső megújulást is jelez A hallgatók

Next

/
Thumbnails
Contents