Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-14 / 271. szám

2 NÉPÚJSÁG 1988. november 14. A pártértekezlet óta romlott a közhangulat Hatalmi helyett mozgalmi központ Interjú Király Józsefnével, a szekszárdi városi pártbizottság titkárával A városvédelem közösségi ügy...? A szocializmus „magától is” át­meneti társadalom. Most, hogy megindultunk az átfogó reformok útján, még inkább azzá vált. Válság­ban, változóban lévő viszonyok, in­tézmények között élünk. Az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága készül a pártértekezleti beszámolóra, amelyben a kongresszus óta vég­zett munka kerül mérlegre, felada­ta, hogy kijelölje a következő kong­resszusig vezető út főbb állomásait, a változások irányait. Király Józsefnével, a pártbizott­ság titkárával beszélgettünk a la­kosság politikai hangulatát feltér­képező tájékozódásról.- Mi volt az oka és a célja a felmérés­nek?- Két indoka is volt, illetve van, az egyik, hogy a városi pártbizottság 1987 decemberében foglalkozott először a la­kosság politikai hangulatával és akkor azt a határozatot hozta, hogy ennek elemzésére rendszeresen vissza kell tér­ni. Ennél nyomósabb indok természete­sen a városi pártértekezletre való felké­szülés. Először is tudnunk kell, hogy mi­lyen valójában a közhangulat. (Nagyon érzékeny és elemeiben gyorsan változó.) A helyzetelemzéshez is nélkülözhetetlen a lakosság politikai hangulatát befolyá­soló, alakító elemek ismerete. Célja pe­dig természetesen az, hogy a politikai, mozgalmi munka eszközeivel megpró­báljuk befolyásolni a hangulatot is.- Milyen módszerekkel történt a felmé­rés?- Igénybe vettük a már ugyan elavult és változtatásra szoruló, de meglévő in­formációs rendszert is, ami azért őszin­tébb, részletesebb véleményeket közve­tített az utóbbi időben. Fontosnak tartot­tuk, hogy személyesesn is beszélges­sünk a területünkön élőkkel, ezért eseti munkabizottságot hoztunk létre, amely összetételében igyekezett tükrözni a la­kosság rétegződését, hogy sokféle kör­ből gyűjthessünk véleményeket. A hu- szönttagú munkabizottság minimum eny- nyi csoportos beszélgetést folytatott párttagokkal és pártonkívüliekkel vegye­sen. Nem volt mód arra, hogy tudomá­nyos felmérést készítsünk, de a mozgal­mi módszerek mellett azért törekedtünk arra, hogy lépjünk a tudományosság irányába is. Több mint kétszáz példány­ban készült egy tesztláp, az szintén igyekszik feltérképezni a közhangulat főbb elemeit. Ezeket a lapokat a KSH- SZÜV számitógéppel értékelte. Az okta­tási igazgatóságon is készült egy számí­tógéppel feldolgozható tesztláp.- Miben lehetne összefoglalni a legfon­tosabb tapasztalatokat?- Teljesen egyértelmű, hogy a pártér­tekezlet óta eltelt öt hónapban tovább romlott a lakosság hangulata. Ennek leg­fontosabb elemei között van az életszín­vonal csökkenése, megingott a kormány iránti bizalom és hatott a nyilvánossság korábbitól eltérő megjelenése.- Úgy érti, hogy a nyilvánosság miatt romlott a közhangulat?- Nem, ezek csak elemei és nem az okai a hangulat változásának a bénult­ság, a zavarodottság és helyenként a ki- látástalanság érzésének irányába. A nyilvánosságot olyan értelemben emlí­tettem, hogy a lakosság az országos pártértekezlet óta szembesül a nyíltság ilyen fokán az ország gazdasági, politikai és morális helyzetével, de helyi jelensé­gekkel is.- Néhány dolgot emeljünk ki az okok közül is.- A gazdasági reformnak a lakosság ma csak a hátrányait érzékeli, az adótör­vényt például adóprésként éli meg, nem beszélve arról, hogy megbomlott a telje­sítmények és a jövedelmek összhangja. Az inflációs folyamat tovább gyorsult, már- már kritikus mértékig fokozódott, ugyanak­kor nem valósult meg a bérreform és nincs meg a szociállis védőháló. Jelentőssé vált egyes rétegek elszegényedése. Nyilvánva­lóvá vált az is, hogy jelentős értékátalakulás zajlik, amely értékválsággal párosul. A szo­cializmushoz tartozónak hitt értékek deval­válódtak, eltorzultak. Az általános emberi, erkölcsi normák, az egyetemes kultúra ér­téke háttérbe szorultak. Párttagok körében fellelhető a párt féltése, mert nagyon so­kan még a régi kategóriákban gondol­kodnak, a régi reflexek szerint ítélik meg például az újonnan szerveződő egyesü­leteket mozgalmakat. Ennek kapcsán kérdésként jelenik meg a szocialista pluralizmus illetve a párt veze­tő szerepének értelmezése is. A párt még érvényben lévő régi szervezeti szabályza­tának betűje mélyen beivódott nemcsak a politikai gyakorlatba, de a párttagság tuda­tába is, ugyanakkor a pártértekezleten el­fogadott állásfoglalás szelleme még nem hatotta át a pártmozgalom működését. Azt is meg kell fogalmaznom, hogy nem tud­tunk még kellő segítséget nyújtani az alap­szervezeteknek az önálló politizáláshoz. A reform még csak a retorika szintjén maradt nem következett be a lényegi fordulat sem a gazdaságban, sem a politikai intézmény- rendszerben, sem pedig a pártmozgalom­ban.- Az eddig elmondottak azt is jelentik, hogy döntő módon az országos és az ál­talános kérdések alakítják Szekszárdon a politikai közhangulatot?- Döntően igen. Természetesen szere­pelnek a felmérésben helyi kérdések is, ezek egy része mintegy az országos hely­zet illusztrálásaképpen. Elemi erővel tör fel az erkölcsi megtisztulás igénye. Egyre in­dulatosabban határolja el magát a lakos­ság, a párttagság is attól a vezető magatar­tástól, amely a vezetői funkciót előnyök, ki­váltságok érvényesítésére használja fel. Nagy az ellenérzés a tehóval szemben. Joggal kifogásolják, hogy a hivatalok és az állampolgárok kapcsolata ma is bürokrati­kus.- Mit tehet ebben a helyzetben a pártbi­zottság.- Sok mindent tehetünk mi vezetők is, de a testület és a párttagság együtt meg különösen. Az ideológiai kérdéseket nem tudjuk megválaszolni, de részt vehetünk a válaszok kimunkálásában. Sokkal többet tehetünk, kezdeményezhetünk annak ér­dekében, hogy a felsőbb pártszervek le­gyenek tisztában a gondjainkkal, kérdé­seinkkel és kétségeinkkel. Attól még a cse­lekvésnek nem kell megállnia, hogy van­nak tisztázatlan kérdések. Sokat tehetünk egy nem monolitikus, hanem a különvéle­ményt, az új gondolatokat nemcsak tolerá­ló, de integráló pártegységért. Konkrét he­lyi feladatok megvalósítására csak akkor leszünk alkalmasak, ha szakítunk az el­avult, formálissá vált megoldásokkal, sab­lonokkal, dogmákkal és egy demokratikus helyzethez alkalmazkodó, megújított mun­kastílust és munkamódszert tudunk kiala­kítani. Jelen van ugyan a párttagságban az elbizonytalanodás érzése, de ugyanakkor erősödik a változtatások iránti igény is. So­kat tehetünk annak érdekében, hogy ez a pártbizottság figyelembe vegye a lakosság egészének érdekeit. Meggyőződésem, hogy a párttagsággal együtt, a lakosság tá­mogatása mellett el lehet érni, hogy pártbi­zottságunk hatalmi központból mozgalmi központtá váljon. IHÁROSI IBOLYA PANORÁMA MOSZKVA - A munkájában mutatko­zó hiányosságok miatt felmentették meg­bízatása alól a Türkmén Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnökét - jelentette vasárnapi számában az Izvesztyija. A ta­nácsok lapjának ashabádi tudósítója ar­ról is beszámol, hogy a köztársaság par­lamentje miért nem teljesítette Balli Jaz- kulijevnek azt a kérését, hogy egészségi állapotára való tekintettel vonulhasson nyugdíjba. Jazkulijev egy évtizeden át töltött be különböző magas tisztségeket a köztársaság egyik területén, éppen ott, ahol a helyi sajtó közelmúltbeli tényfeltá­ró híradásai szerint virágzott a korrupció, működött a hírhedt gyapotmaffia. BONN - A védelmi terheknek az Egyesült Államok és szövetségesei kö­zött a katonai igényeknek megfelelő elosztásáról, a rövid hatótávolságú euró­pai rakétaeszközök korszerűsítésének vitatott problémájáról és a kelet-nyugati érdekegyeztetés és együttműködés tárgyköréről tanácskozik a vasárnap kezdődött többnapos hamburgi üléssza­kán az Atlanti Közgyűlés, a NATO-orszá- gok parlamentje. NYUGAT-BERLIN - „Romániai ak­ciónapot" rendeznek Nyugat-Berlinben november 15-ikén, amelyre a „szabad­ságot a másként gondolkodóknak” el­nevezésű szervezet tagjai szólítják föl a város lakosait. A szervezet a tavaly no­vember 15-ikén kirobbant brassói meg­mozdulások évfordulóján tüntetésekkel, tájékoztató rendezvényekkel, Európa or­szágainak kormányaihoz intézett felhívá­sokkal és a román külképviseletekhez el­juttatott tiltakozásokkal kívánja felhívni a közvélemény figyelmét a romániai álla­potokra. WASHINGTON - Mindössze néhány kérdés vár még megoldásra a bécsi utótalálkozó zárónyilatkozatában, így a találkozó december elején befejeződhet, majd egy-két hónappal később megkez­dődhetnek a tárgyalások az európai ha­gyományos haderők csökkentéséről. Amerikai külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva ezt jelentette szombaton a The Washington Post. BELGRAD - Az újvidéki „Pobeda” fémipari kombinát 2500 dolgozója pén­teken este nagygyűlésen tiltakozott a ju­goszláv kormány gazdaságpolitikája el­len. A szónokok követelték, hogy a szö- veteségi parlamentben a vajdasági kép­viselők vessék fel a bizalmi kérdést a Mi- kulics-kormánnyal szemben. A gyűlésen Mile Savija, a nagyüzem vezérigazgatója is felszólalt. Kijelentette, hogy a kormány csak ígérgeti a gazdaság tehermentesí­tését, valójában szinte semmit sem tesz ennek érdekében. VARSÓ - Miközben az elmúlt négy évtizedben eddig még soha nem tapasz­talt külsőségek közepette, a legmaga­sabb szinten emlékeztek meg Lengye- lország-szerte a XX. századi lengyel ál­lam 123 éves elnyomás utáni megszüle­téséről, számos lengyel nagyvárosban túlnyomórészt fiatalok részvételével rendszerellenes rendzavarásokra került sor. Gdanskban és Varsóban is a hagyo­mányoknak megfelelően a szélsőséges ellenzékiek központjaként ismert temp­lomok környékén szerveződött a rendza­varás, innen indultak a város központja felé a tüntetők, akik Gdanskban ismét kővel támadtak a rendőrökre, szeméttar­tókat gyújtottak fel, a kormányt és a rend­szert ócsároló jelszavakat skandáltak. A lengyel fővárosban a Győzelem terén, ahol az Ismeretlen Katona sírja található, a rendőrség a környező parkba szorítot­ta a tüntető fiatalokat. A megyeszékhelyen eddig új vál­lalkozásként, a Szekszárdi Városvé­dő és Szépítő Egyesület és a Babits Mihály művelődési központ kezde­ményezéseként a városi tanács, a Tolna Megyei Tervező Vállalat, a Ka­posvári Tanítóképző Főiskola Szek­szárdi Kihelyezett Tagozata, és a HNF városi bizottsága támogatásá­val városvédő napokat tartottak a hét végén. A pénteki megnyitó program­ról, a több generációt, legkülönfé­lébb rétegeket vonzó eseményről örömmel adtunk hírt. A több, mint százfős érdeklődő közönség azon­ban a szombati napra megcsappant, pedig a kínálat cseppet sem volt szerényebb a korábbinál. Délután öt órakor hangulatos be­szélgetésre, Tóksóra várták a szek­szárdiakat a művelődési központ ka­maratermébe. Kis Pál István, az in­tézmény munkatársa látta vendégül és tartotta szóval több mint egy óráig a város „leg’’-jeit, érdekes személyi­ségeit. Kaposi István, a legtöbb ér­met nyert borász elmondta például, hogy becsületbeli ügy miatt kezdett szőlővel foglalkozni, hiszen jó ne­gyedszázada kezdeményezte és részt vett a szekszárdi zártkerti rend­szer kiépítésében. Magának is pél­dát kellett mutatnia a gazdálkodás­ban,. ezért telepítette hát a szőlejét. Majd egészen más műfaj követke­zett, dr. Radnai Tibor főorvos, a Jazz Quartett dobosa mutatta be az együttes most megjelent nagyleme­zét és miközben a Chopin-ihletésű „álom” című dalt hallgattuk erről, a lengyelországi jazztalálkozón készí­tett saját diafelvételeit mutatta be az orvos zenész. Végül a legoptimis­tábbnak nevezett nagycsalád lépett, vonult a színpadra, Tóth Zoltánék öt gyerekkel és a nagymamával. Az erőt és az optimizmust a gyerekektől nyerik, vallották a szülők, akkor is, ha csupán három hétig tart ki a fizetés és a negyedik hétre a rendszeresen igénybe vett KST marad. A jó hangulatú programmal egy ki­csit a másik oldalt mutatták a szerve­zők, arra figyelmeztetve, hogy egy te­lepülés nemcsak épületekből, falak­ból áll. Emberek élnek benne. Komo­lyabb témával folytatódott a szombat este, Tompái Géza, az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium osztály- vezetője tartott előadást. Segítségé­re voltak, kérdéseket vártak még Füredi Ferenc, a városi tanács el­nökhelyettese, Paszlerné Fekete An­na, a tanács főépítésze és Rápolti Ár­pád, a Tolnaber igazgatója. Az ér­deklődők, sajnos, mindösszesen 24- en voltak, egy részük építészek, másrészük nyugdíjasok (I). Az oko­kat kutatni természetesen nem ezen a helyen kell, egy biztos, az érdekte­lenséget nem lehet a rendezvény előkészítésének, színvonalának, a szervezők számlájára írni. Hiszen egy több mint negyvenezres város­ban kevesebb, mint negyven em­ber... elgondolkodtató. A város jövő­jére nézve izgalmas információk hangzottak el ennek ellenére Tompái Géza ismertetésében, többek között a településcsoportban való gondol­kodásról, a tervkészítés folyamatá­ról, Tolna-Mözs tehermentesítő, kö­zépszintű szerepköréről, a szálkai tervekről, vagy éppen Szekszárd te­rületfelhasználásáról. A vasárnapi program hasonlóan értékes előadásokkal folytatódott, az előzőekhez hasonlóan az esti órák­ban. Öt órától dr. Töttős Gábor hely- történész és Lajtai Zoltán építész a város történetéről tartott közös elő­adást, amihez egyébként nagysze­rűen kapcsolódott a kamaraterem előterében elhelyezett Szekszárd történelmi személyiségeit bemutató, nagyjaink portréját felvonultató kiállí­tás. A múltból a jövőbe léphettünk ezután dr. Vidor Ferenc nemzetközi hírű urbanista segítségével „A ma építészete a városépítészet”? cím­mel vetett fel újszerű gondolatokat, fejtette ki teljességszimbolikához kapcsolódó gondolatait.-takács-kapfinger­„Mi épül Szekszárdon?” címmel láthattak tervrajzokat, fényképeket bemutató kiállítást az érdeklődők Afganisztáni harcok Magyar Demokrata Fórum Megyei Szervezete Az elmúlt 24 órában az afgán hadsereg Paktia, Vardak, Gerat, és Kanagar tarto­mányokban csapott össze a fegyveres ellenzék egységeivel. A harcokban az el­lenség 120 katonája esett el, 76 pedig megsebesült. A TASZSZ jelentéséből kitűnik, hogy a fegyveres ellenzék alakulatai egészen Kandagar tartományi székhely előváro­sáig nyomultak előre, de a harcokban si­került visszaszorítani őket. Ugyancsak a TASZSZ jelentette a Bah- tar hivatalos hírügynökségre hivatkozva, hogy a Kabult és Dzsalálábádot össze­kötő útvonal megtisztításáért vívott csa­tákban a fegyveres ellenzék mintegy ezer katonája esett el. A Bahtar szerint az otta­ni csaták kimenetele „ismét azt bizonyít­ja, hogy az afgán hadsereg képes az or­szág békéjének megóvására. A fegyveres ellenzék hírügynöksége ugyanakkor vasárnap azt jelentette, hogy a kormányellenes erők az elmúlt 24 órá­ban négy vadászgépet lőttek le és el­vágták az Afganisztánt a Szovjetunióval összekötő, hadászati fontosságú Sza- lang útvonalat. Az AFP szerint ezen az útvonalon ha­ladtak észak felé az országból való távo­zásra kijelölt csapategységek. Megalakult a Tolna November 12-én Szekszárdon a Mű­vészetek Házában 69 fővel megalakult az MDF Tolna Megyei Szervezete. A mint­egy háromszáz, különböző települések­ről érkezett érdeklődőt először Csengey Dénes író, az MDF egyik alapító tagja tá­jékoztatta a fórum megalakulásának kö­rülményeiről, céljáról, tevékenységéről és ideiglenes alapszabályáról, valamint az 1987. szeptember 27-én elfogadott lakiteleki nyilatkozat tartalmáról. Ezután a szintén alapító tag Lezsák Sándor is­mertette a magát független, szellemi-po­litikai mozgalomnak nevező szervezet tagfelvételi rendszerét, s elmondta, hogy eddig közel 6000 tagot és 340 helyi szer­vezetet számlálnak. A szintén e napon tartott kiskunmajsai tanácskozásukról szólva közölte, hogy ott a mezőgazdaság átalakításának lehetőségeiről tárgyaltak. Véleményük szerint a kérdés megoldá­sára munkabizottságot kell létrehozni, s ebben az MDF is részt kíván venni. A majd háromórás tájékoztatás után a je­lenlévők közül többen kérdéseket intéz­tek az előadókhoz. Az indulatoktól mentes, kulturált hang­vételű eszmecsere során többek között a többpártrendszerről, a munkanélküli­ségről, a szakszervezetek tevékenysé­géről, a választási törvénytervezetről, az alkotmányról, a földtörvényről, a parla­menti demokráciáról esett szó. Az este 11 óráig tartó alakuló ülés vé­gén a Tolna megyei szervezet közle­ményt és nyilatkozatot fogalmazott meg. E szerint munkájukat a jövőben jogi, ok­tatásügyi, egészségügyi és szociálpoliti­kai, közgazdasági, mezőgazdasági, a paksi atomerőművel, a környezetvéde­lemmel és településfejlesztéssel, a nem­zeti kisebbségekkel és etnikumokkal foglalkozó, valamint egyházügyi csopor­tokban folytatják. esi

Next

/
Thumbnails
Contents