Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-02 / 262. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ. TOLNA MEGYEI MA 1988. november 2. SZERDA XXXVIII. évfolyam, 262. szám ÁRA: 1,80 Ft FIATALOK (4. oldal) Huszonegyből húsz lakás már gazdára talált Kire süt majd a nap a Napfény utcában? Jelenleg a TÁÉV15. számú komlói építésvezetőségének kubikusai, ácsai és két kőművesbrigádja dolgozik az építkezésen Az igazán rászorulókon közvetle­nül ugyan nem segít a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat lakásépítési akciója, de az országosan terjedő­ben lévő sajátlakás-értékesitési for­ma úgy tűnik, hogy Szekszárdon is beváltja a hozzá fűzött reményeket. A Napfény utcába tervezett 119 la­kás első ütemének alapozási mun­káit februárban kezdték meg az épí­tőipari vállalat helyi panelüzemének mélyépítői, december 31-ig huszon­egy lakást szeretnének átadni kulcs­rakészen. A jövő év május végéig újabb 38 készül el. A lakások négyzetméter­ára 22-23 ezer forint között mozog, ami a „fogyasztók”, azaz lakásravá- rók zsebéhez mérten akkor is ma­gas, ha ebben a teljes egészében a TÁÉV-ra háruló közműköltségek ára is benne van. Az első húsz lakás így is gazdára talált, részben mert a vevők számára vonzó, hogy három alaprajztípus 6-6 változata közül választhatnak pén­züknek és igényeiknek közelítően megfelelőt, és vonzó részben blokk­téglával kitöltött közfalai, korszerű szigetelése miatt is. A leendő lakók itt is megbeszélhetik a kivitelezőkkel a bizonyos határig teljesíthető egyéni kívánságaikat, de a tapasztalat sze­rint a szobákban az ajánlott szalag- parketta, a hidegpadlós helyiségek­ben a kerámia a legközkedveltebb. A Dél-dunántúli Tervező Vállalat által kifejlesztett épülettípusok a kis­városi jellegnek megfelelően legfel­jebb két-három szintesek, szinten­ként csak néhány lakással. Az itt lévő telkekért a kivitelezők nem fizettek kisajátítási költséget, cserében a vá­rosi tanács a leendő tulajdonosok 60 százalékára kért vevőkijelölési jogot. A megállapodás persze jobbára csak papíron létezik, mert aki a ta­nácsnál kopogtat lakásért, annak többnyire nincs annyi pénze, hogy vásároljon. De egyre nehézkesebb az OTP-la- kások visszaadása is, hogy az így kapott, az új lakások árához képest szerény összegek újabb befektetés alapjául szolgáljanak. Mindenesetre a jövőre felépülök egy részére is vannak már jelentkezők, pedig a 76- 79 négyzetméteres lakások ára 1,7-1,8 millió körül mozog. B R Fotó: S. M. Ma folytatja munkáját az MSZMP KB ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága kedden megkezdte a belpoli­tikai helyzetről szóló jelentés, a párt feladataira vonatkozó javaslat vitáját, amelyet Be- recz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára terjesztett elő. A Központi Bizottság ma e téma további elemzésével folytatja munkáját, majd meg­tárgyalja a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989-1990. évi gazdaság- politika fő vonásairól és eszközrendszerérői szóló jelentést. Sajtótájékoztató Konstruktív vita, a jelenlegi helyzetből való kiút keresésének határozott szán­déka jellemzi a Központi Bizottság esz­mecseréjét - hangsúlyozta Major László, a KB szóvivője, aki kedden este, még a tanácskozás első napirendi pontjának vitájával egyidejűleg adott rövid tájékoz­tatót az újságíróknak. Mint elmondotta: a belpolitikai helyzet­ről és a párt feladatairól szóló jelentés került elsőként a testület elé. Berecz Já­nos őszinte, kritikus és önkritikus hang­nemű előterjesztésében a mai magyar társadalom valamennyi, közvélemé­nyünket is foglalkoztató problémáját érintette, felvázolva azokat a tennivaló­kat, amelyek a jelenlegi helyzetünkből való kimozduláshoz szükségesek. Külön szólt a párt legfontosabb feladatairól, amelyeket, mint az ország vezető politikai erejének, a következő időszakban meg kell oldania. Az előterjesztés természetesen nem kínált kész recepteket, sőt, sok helyütt a gondolatébresztés, a vita serkentésének nem titkolt szándékával közelitett bizonyos kérdésekhez. E cél teljesült is - tette hozzá a szóvivő -, hiszen az első napirendi pont vitájában harmincán kértek szót. (Folytatás a 2. oldalon.) Béketalálkozó Budapesten Az „Együtt a helsinki folyamat továbbvi­teléért” elnevezésű nemzetközi béketalál­kozó céljáról, programjáról tájékoztatták a sajtó képviselőit kedden a Fórum Szálló­ban. Barabás Miklós, az Országos Béketa­nács főtitkára elmondta: a magyar béke­mozgalom érdekelt az építő, sokrétű pár­beszédben, a bizalomépítésben és az együttműködésben itthon és a tágabb ha­zában, Európában. Ennek a szellemében kezdeményezte egy esztendővel ezelőtt egy nemzetközi békekonferencia összehí­vását. Az európai béketalálkozóra novem­ber 11. és 1 3. között Budapesten kerül sor. A rendezvényre a helsinki záróokmányt aláíró 35 ország békemozgalmai és -cso­portjai, társadalmi közösségei és neves személyiségei kaptak meghívást. Az Or­szágos Béketanács nem kívánta monopo­lizálni a magyar részvételt. Az 50 tagú ma­gyar delegáció összetétele kifejezésre jut­tatja, hogy ma Magyarországon több önte­vékeny szervezet, csoport is feladatának tekinti a békéről való gondolkodást. Az OBT főtitkára hangsúlyozta: a konfe­rencia jó alkalmat kínál arra, hogy megha­tározzák, milyen válaszokat lehet adni azokra az új javaslatokra, kezdeményezé­sekre, amelyeket Európában, elsősorban a Szovjetunióban fogalmaztak meg. Az euró­pai béketalálkozó segítséget adhat annak a gondolatnak a felismertetéséhez is, hogy egy-egy országnak a nemzetközi életben betöltött szerepében ne a katonai erő, ha­nem az intellektuális produkció, a gazda­sági teljesítmény, az emberi jogok korláto­zások nélküli kiteljesedéséért folytatott te­vékenység legyen a meghatározó. A külön­böző országokban tevékenykedő béke­mozgalmak együttműködésére is alkalmat kínál a találkozó. Fontos, hogy szakítsanak a korábbi rossz beidegződésekkel a kon­ferencián - fejtette ki Barabás Miklós -, s ne a részvevők politikai hovatartozása, ha­nem a mondanivalója legyen a megítélés­kor a legfontosabb szempont. Ezzel egy új­szerű békemozgalmi gondolkodásmód alapjait kívánják lefektetni az európai béke­találkozón. A rendezvény nyitó és záró plenáris ülé­se nyitott lesz az érdeklődők számára, s a közbeeső időben az úgynevezett békeba­zárban és a vitasarokban fejthetik ki véle­ményüket a béke ügyéért tenni akarók. A konferencia Magyarország bemutatását is szolgálja, ezért az OBT szorgalmazta: no­vember 12-én, szombaton este látogassa­nak el magyar családokhoz a külföldi rész­vevők. Már eddig is számosán jelezték, hogy készek fogadni a delegátusokat. A külföldiektől 50 dollár, a magyar rész­vevőktől pedig 500 forint részvételi díjat kérnek a rendezők. A korábbi gyakorlattól eltérően a repülőjegyet sem fizetik ki senki­nek - hangoztatta az OBT főtitkára. A kérdésekre válaszolva elmondta: a magyar delegációban helyet kapnak a ke­let-nyugati. párbeszéd hálózata kör, a FI­DESZ, az Új Márciusi Front, a Magyar De­mokrata Fórum, a Nyilvánosság Klub és különböző környezetvédő szervezetek képviselői is. A román béketanács levélben jelezte, hogy nem kíván részt venni a konfe­rencián. Lengyelországból többféle béke­szervezettel, egyházi körökből, ökológiai mozgalmaktól is érkeznek résztvevők. Mihail Gorbacsov fogadta Ladislav Adamecet Moszkvában kedden délután Mihail Gorbacsov tárgyalásokat folytatott La­dislav Adameccel. A szovjet pártfőtitkár államfő és a csehszlovák kormányfő, a CSKP KB Elnökségének tagja elsősor­ban a kétoldalú kapcsolatok fejlődésé­nek távlatait vitatta meg. Adamec rövid munkalátogatásra hétfőn érkezett Moszkvába, kedden délelőtt Nyikolaj Rizskov kormányfővel tárgyalt. Leningrad bemutatkozik a Szovjet Kultúra Házában A Szovjetunió második legnagyobb városa, Leningrád keddtől kiállításon mutatkozik be Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A Magyar-Szovjet Baráti Társaság, az Ipari Minisztérium, valamint a Ház közö­sen rendezett bemutatóját Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára és Lidia Hodcsenkova, a Leningrádi Városi Tanács titkára nyitotta meg. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is. A kiállítás november 17-ig tart nyitva. Ülést tartott a szekszárdi lakóterületi pártbizottság Felkészülés a városi pártértekezletre Hosszú és tartalmas ülést tartott hétfőn délelőtt a szekszárdi lakóterületi pártbizottság, ahol egymást követő sorrendben és tartalmi dialektikájában beszéltek a múltról, jelenről és a jövőről. Az őszirózsás forradalom évfordulója alkalmából Talabos Gábor, a városi pártbizottság nemrégiben delegált tagja emlé­kezett meg a történelmi eseményekről, végigkísérve a párt - pártok - eddigi történetét. Tények és határozatok idézésével írta le a magyar kommu­nista mozgalom hetvenéves történetét. A kibővített pártbizottsági ülés - amelyen részt vett Váradi László, a megyei pártbizottság titkára és Csáki Béla, a szekszár­di városi pártbizottság első titkára - második napirendjét kötet­len beszélgetésnek lehetne jellemezni, arról, hogy melyek ma a párt legfontosabb feladatai, illetve milyen témaköröket kellene megvitatni a városi pártértekezleten, rangsorolva azt is, hogy mely kérdésekben lehet és kell lépnie a város párttagságának. A hosszú és tartalmas vitában több kérdéscsoport kristályo­sodott ki. így például az, hogy alapszervezetek legyenek ugyan önállóak a feladatok meghatározásában és végrehajtásában, de ne legyenek magukra hagyva feladataikkal. A lakóterületi pártbizottság léte és működése kísérlet lehet arra is, hogy mire képesek, milyen hatókörrel rendelkezhetnek azok az alapszer­vezetek, amelyek nem üzemi szervezetben működnek. A pártbi­zottság egyetértett azzal, hogy egytestületes városi pártbizott­ság alakuljon, annak ellenére, hogy a szervezeti garanciái nin­csenek annak, hogy ne összpontosuljon túlságosan nagy dön­tési jogkör a városi pártvezetők kezébe. Erre csak a pártbizott­ság személyi összetétele lehet a garancia. Sok szó esett az új munkamódszer és munkastílus kialakítá­sáról, amely csak úgy lehet működőképes, ha a párttagság új válaszokat ad az új kérdésekre, illetve ha képes megújítani saját gondolkodását is. Hogy ezt mi módon lehet elérni, arra többféle javaslat hangzott el, de annyi bizonyos, hogy át kell venni a párt­szerveknek a kezdeményező szerepet, és ezért előtérbe kell ke­rülniük a mozgalmi módszereknek. A régi mozgalmi hagyomá­nyok újraélesztve, a mai közegben alkalmazva, korszerű esz­köznek bizonyulhatnak. Hangsúlyt kapott, hogy a pártértekezlet feltétlenül foglalkoz­zon a felmerült morális kérdésekkel, a párttagság erkölcsi álla­potával, a lakosság közhangulatával.

Next

/
Thumbnails
Contents