Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-11 / 269. szám
1988. november 11. 2 ^NÉPÚJSÁG Megkezdődött a Cairns-i Csoport miniszteri értekezlete Megkezdődött csütörtökön Budapesten az agrárexportban érdekelt 14 ország, a Caims-i Csoport 4. miniszteri értekezlete. A tanácskozás első napján Beck Tamás kereskedelmi miniszter elnökölt A résztvevőket Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke köszöntötte. Rámutatott, hogy a budapesti értekezlet fontos, időszerű témák megvitatására vállalkozott. A nemzetközi agrárkereskedelem liberalizálása az egész világgazdaság fejlődésének lényeges kérdése. Ha e téren sikerül eredményt elérni, akkor a Cairns-i Csoportban résztvevő országok nemzeti boldogulásának feltételei is kedvezőbbé válnak. A világon a mezőgazdasági termelés jelentős részét nem hatékony körülmények között, magas állami támogatással végzik. A fejlett ipari országok együttesen több mint százmilliárd dollárral támogatják mezőgazdasági termelésüket és kereskedelmüket. Ennek következménye, hogy számos termékből jelentős felesleg halmozódik fel. Ezek az áruk az önköltségüknél olcsóbban, nagyarányú exporttámogatással kerülnek a világpiacra, s igy eltorzítják az értékarányos árakat. A magyar kormány támogatja a Cairns-i Csoport erőfeszítéseit a mező- gazdasági kereskedelemben a komparatív előnyök érvényesítésére. Ezáltal lehet ugyanis megteremteni a feltételeket a nemzeti és a globális erőforrások jelenleginél ésszerűbb felhasználására. A Cairns-i Csoportnak - a mezőgazdasági világkereskedelemben játszott súlyánál fogva - minden gazdasági és erkölcsi alapja megvan ahhoz, hogy céljaiért továbbra is határozottan kiálljon.- Az agrárkereskedelem liberalizálására tett erőfeszítések összhangban vannak a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének korszerű követelményeivel is. A világ biztonsága is szilárdabbá válik, ha sikerül a diszkrimináció minden formáját kizárni a nemzetközi gyakorlatból, s olyan demokratikus viszonyokat létrehozni, amelyek garantálják valamennyi állam egyenlő gazdasági biztonságát. A magyar kormány elvi meggyőződése és gyakorlati érdeke egyaránt az, hogy tovább keresse a békés együttélés és együttműködés lehetőségeit - mutatott rá végezetül Grósz Károly. PANORÁMA BUDAPEST - Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke külön-külön üzenetben fejezte ki jókívánságait George Bush- nak az Amerikai Egyesült Államok elnökévé történt megválasztása alkalmából. * Lord Henry Plumb, az Európai Parlament elnöke - aki szerdán este érkezett Magyarországra - csütörtökön magas rangú politikusokkal tárgyalt Budapesten. A12 közös piaci ország választott képviselőiből álló testület vezetője most első ízben látogatott hazánkba. Az Országházban Lord Plumb-ot fogadta vendéglátója, Sta- dinger István, az Országgyűlés elnöke. Az eszmecserén főként a magyar országgyűlés és az Európai Parlament közötti kapcsolatokról esett szó. BONN - A nyugatnémet kancellár csütörtökön a parlament alsó házában kijelentette, hogy az NSZK hozzá akar járulni a szovjet reformpolitika megerősödéséhez. - Az NSZK-nak hosszú távon érdeke, hogy Mihail Gorbacsov sikert érjen el a peresztrojkával és a glasznoszttyal - mondta Kohl a Bundestagban, amikor beszámolt október 24-27-i moszkvai látogatásáról. A magyar-szovjet együttműködés korszerűsítése (Folytatás az 1. oldalról.) irányvonalait. A dokumentum leszögezi: a két párt kongresszusainak, valamint az MSZMP országos értkezeletének és az SZKP XIX. össz-szövetségi pártkonferenciájának határozatai alapján javítja az együttműködést a szellemi életterületén. A szocializmus jelenlegi fejlődési szakaszának követelményeivel összhangban tökéletesítik az együttműködés formáit, gazdagítják annak tartalmát Szándékuk, hogy az ideológiai, a kulturális és a tudományos együttműködés szorosabban kapcsolódjék az átalakításhoz, a társadalmi élet minden területének megújítására irányuló politikához, a gazdaság és a politika reformjához. Az ideológiai együttműködés fő témakörei: a marxizmus-leninizmus alkotó fejlesztése: korunk szocializmusa alapkérdéseinek, valamint a párt, mint a társadalom politikai élcsapata szerepének értelemzése, az ezzel összefüggő elméleti kérdések vizsgálata; a demokratizálás és a nyilvánosság, valamint a szocialista pluralizmus megteremtése politikai és ideológiai aspektusainak feltárása; a szocialista építés tapasztalatainak tanulmányozása és általánosítása; az ideológiai munka korszerű módszereinek feldolgozása. Az MSZMP és az SZKP együttműködik korunk globális kérdéseinek, az emberi civilizáció megőrzésének, valamint a humanitárius kérdéseknek és az emberi jogok problematikájának tanulmányozásában. A társadalomtudományok terén az együttműködés középpontjában áll a jelenkori szocialista társadalom, valamint ellentmondásai dialektikájának közös kutatása, a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység tapasztalatainak szintézise. A megállapodás szerint mindkét párt szorgalmazza a további együttműködést a felső-, a középfokú és a szakmai képzésben. A kulturális kapcsolatok fejlesztése során az MSZMP és az SZKP elősegíti a szellemi és a művészeti tevékenység eredményeinek kölcsönös megismertetését, hozzájárul egymás kultúrájának gazdagításához, a két nép internacionalista barátságának erősítéséhez. Az MSZMP és az SZKP lépéseket tesz annak érdekében, hogy növeljék a tömegtájékoztatási eszközöknek a magyar-szovjet együttműködés elmélyítésében, új formáinak fejlesztésében, Magyarország és a Szovjetunió népeinek közeledésében játszott szerepét. A két párt nagy jelentőséget tulajdonít továbbá annak, hogy bővüljön az együttműködés a könyvkiadásban és a könyvterjesztésben is. Az ideológiai együttműködés továbbfejlesztésének átfogó programja meghatározza az MSZMP és az SZKP törekvéseinek fű irányvonalait ezen a területen. Szorgalmazzák, hogy országaik illetékes szervei és intézményei ennek megfelelően állapodjanak meg az együttműködés konkrét formáiról. Városi újság lesz Bonyhádon Tegnap délután ülést tartott a Bonyhádi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A napirenden az államigazgatási törvény végrehajtásának tapasztalatai, a vb 1989. évi munkatervének jóváhagyása szerepelt. A bejelentések között egyebek mellett egy városi újság létrehozásának feltételeiről is szó esett. Egy évenként hat alkalommal megjelenő helyi lap hozzávetőleges költsége 300 ezer forint, amelyből a tanács 70 ezer forint kifizetését tudja vállalni. A hiányzó 230 ezer forintot a város gazdálkodó szerveitől kérik. A különböző egységektől létszámarányosan kívánt összegeket is tartalmazó megállapodások aláírása jelenleg folyik. Ha a szükséges összeget az érintett szervezetek vállalják, 1989-ben megjelenhet az újság. A mintapéldány kibocsátását idén decemberre tervezik. A művelődési osztályvezető tájékoztatta a testületet a művelődési központ igazgatói pályázatának eredményéről. Érvényes pályázat egy érkezett, melyet a vb a jelentkező emberi tulajdonságai miatt elutasított. Az intézmény igazgatói teendőinek ellátásával 1989. október 31-ig továbbra is Wagnerné Pál Ágnest bízták meg. -csiA szekszárdi pártértekezlet előtt Politikai párbeszéd közös dolgainkról Gyári munkás, kisiparos, üzemvezető, orvos, szakszervezeti titkár, evangélikus lelkész, jogász, - párton kívüliek és párttagok, fiatalok, középkorúak és nyugdíjas pártaktívisták jöttek össze szerdán délután eszmecserére a szekszárdi lakóterületi pártbizottság hivó szavára. A Kölcsey-lakótelepi teremben azért gyülekeztek, hogy megbeszéljék, mit ajánlanak a közelgő városi pártértekezlet figyelmébe, mintegy „üzenetet” küldve a tanácskozás tagjainak. Az estébe nyúló politikai eszmecsere résztvevői egymás konkrét érveire figyelve és reagálva, kötetlenül, őszintén, kertelés nélkül szóltak egyéni és közösségi közérzetükről, tapasztalataikról. Valódi és előremutató vita volt. A 15 hozzászóló érdemi útmutatást adott a megújhodás útjait kimunkálni kívánó városi pártértekezlet munkájához, az országos és megyei tennivalókhoz. Többen a felsőbb szervekhez való továbbításra ajánlották az országos testületek elkülönített szerepkörének pontosítását, sürgették az annak megfelelő, megfontolt és mégis mielőbbi gyakorlati lépéseket, a termékszerkezet korszerűsítési feltételeinek megteremtését. Az állami tulajdon gazdálkodásának rendbehozására komplex, célravezető, alapos központi program készítését szorgalmazták! Élesen fogalmaztak a bürokratizmus gépezetének, változatlansága miatt és ellene. A naponta átélt és tapasztalt elbizonytalanodás megszüntetéséhez szenvedélyesen igényelték a tanulságok késedelmeskedés nélküli tisztázását: mi az, amit gyökeresen el kell vetni, mi volt a jó, mi volt a rossz, mit kell másként csinálni. Valamennyi hozzászóló helyeselte, támogatta azt, hogy a város pártvezetői nem térek ki a pártértekezlet megtartásának igénye, a megméretés elől. Sokan szóltak a város és környéke többezres párttagsága és lakosság tettrekészségéről, a késlekedés és az erők szét- forgácsolása okozta gondok kihatásairól. Szóvá tették a kimondott elvekkel nem egyszer ellentétes és nyugtalanító értékrendbeli torzulások tarthatatlanságát is. Új utat, a radikális megújulást keresi ma a pártbizottság, az egész társadalom. A hozzászólók a politikai irányítószerep tisztázásához, és fejlesztésének mikéntjéhez sok hasznos, konkrét javaslaton tettek. A közéleti tisztaság helyenkénti itteni csorbításáról, mint a tömegkapcsolatot romboló, a bizalmat tönkretevő tényezőről beszéltek. A városi pártértekezlet figyelmébe ajánlották, hogy alaposan tisztázza a hatalom veszélyeit, erről ugyanis korábban vajmi kevés szó esett. Imponáló tisztességgel szálltak a hozzászólók egymással is vitába a leegyszerűsítések ellen, figyelmeztetve a meggyőzésre, a türelemre, és az alapos érvelésre. „Újra kell gondolni sok mindent Önöknek is, hogy mire és miként mozgósítsanak” - mondotta az evangélikus lelkész, több jó ötletet is adván a közös gondok közös leküzdéséhez. Többen szóba hozták, hogy a városi pártértekezlet ne adjon programot se a városi tanácsnak, se a KISZ-nek. A városi tanács tagsága - együtt a lakossággal - döntse el saját teendőit. Az ifjúsági szervezetek formáját, tartalmát pedig maga az ifjúság választhassa meg. Mint minden mostanában tartott szekszárdi összejövetelen, sok szó esett a tudás leértékelődésének hosszan ható ártalmairól, annak mai gyakorlati visszahúzó tényeiről, ellene alapokig hatoló elemzést, és mindenekelőtt folyamatos fellépést, közös összefogást javasoltak. Többen kifejtették, hogy történelme során sok-sok nehézséget leküzdött már a párt, van forradalmi tapasztalata és hite abban, hogy a változások közös erővel megvalósíthatók. Ezen a közhasznú, a város párttagságának, lakosságának közös ügyét jól szolgáló politikai eszmecserén teret nyert sok-sok jó javaslatot eljuttatjuk időben a városi pártértekezletre - zárta le a későre nyúlt találkozót Varga Béla lakóterületi titkár. Újra és együtt tanuljuk a demokráciát, közösen járjuk a közéletiség iskoláját - ebben summázható a tanácskozás lényege. A párton kívüli műszaki szakember és orvos hozzászólása során tanulságot is nyújtva, ily módon köszönte meg és méltatta a meghívást: „Én először voltam ilyen helyen, na- gyon-nagyon élveztem.” „Nem nagyon értek a politikához, de van véleményem. Most azt mondhatom, hogy számomra ez a tanácskozás nagy élmény volt, nekem képzést és továbbképzést is nyújtott.” Szakszervezet A pécsi tévéfórum résztvevőitől kérdezték Válaszol: Folyatjuk azoknak a kérdéseknek - és a válaszoknak - a közlését, melyeket a pécsi szakszervezeti tévéfórum nézői tettek fel a meghívott SZMT-vezetőknek, pontosabban Péti Imrének, a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa vezető titkárának. A második - és egyúttal befejező - részben főként a nyugdíjasok gondjairól, az adórendszerről, az inflációról és a sztrájkjogról lesz szó.- Egy nagyvállalat szakszervezeti titkára évi 60-100 ezer forint jutalmat kaphat. Véleményük szerint védheti-e megfelelően a dolgozók érdekeit? -N- Nem a szakszervezeti titkár jutalmának nagysága határozza meg az érdekvédelem hatékonyságát, sokkkai inkább az ahhoz szabott feltételek, valamint az adott személy megfelelése a feladatra, és - a tagság által támasztott követelmények.- Hogy mernek nyugdíjkorhatárt emelni, amikor munkanélküliség van és várható, valamint a fiatalok nem tudnak munkához jutni?- A nyugdíjkorhatár emelése elsősorban a szakszervezetek elutasító magatartása miatt ma nincs napirenden.- Mit tesznek a szakszervezetek a 2 millió nyugdíjasért?- Az eddig elmondottakon túl (több korábbi kérdés foglalkozott a nyugdíjasok problémájával) egy igazságosabb, a reálértéket jobban garantáló társadalombiztosítási rendszerre tettünk javaslatot. Ezt kiegészíti még egy olyan szociálpolitikai koncepció is, ami mérsékli a szociális különbségeket. Mindezekhez állami garanciát akarunk elérni. (Tehát törvényszintű szabályozást tartunk indokoltnak.)- A pártnak mekkora az apparátusa?- Az apparátust az adott területen jelentkező feladatokhoz kell viszonyítani. A pártapparátus nagysága a párt ügye. A szakszervezeti apparátus a miénk!- A szakszervezeti segély elbírálásakor az elbíráló bizottság hány főből áll és ki ellenőrzi azok döntését?- A szakszervezeti segélyek elbírálását az szb mellett működő - választott - segélyezési albizottság végzi. Ennek létszáma az alapszervezet nagyságától függ (általában 3-5 fő). Operatív ellenőrzést az szb, szakmai ellenőrzését a számvizsgáló bizottság és esetenként a felsőbb szakszervezeti szerv végzi. Évente köteles beszámolni a taggyűlés előtt végzett munkájáról. A segélyek odaítélésénél minden esetben ki kell kérni az illetékes szakszervezeti bizalmi véleményét.- Ha bevezették a kapitalista adórendszert, vezessék be a kapitalista szakszervezetet is!- Az adórendszert be lehet vezetni, szakszervezetet nem. A szakszervezet olyan lesz, amilyenné a tagsága formálja. Ez még akkor is igaz, ha tevékenységét a politikai gyakorlat és a joghatáskörök törvényes keretek közötti meghatározása is befolyásolja.- Az üzemi szakszervezeti tisztségviselőket az üzem fizeti - tehát az a markában tartja őket. Helyesnek tartják ezt?- A legtöbb nyugati szakszervezeti tisztségviselő - üzemi szinten - a munkahelytől kapja a fizetését, és ez ott mégsem probléma. Ennek oka, hogy a tagság is „markában tartja” őket. Ugyanis addig tisztségviselő, amíg megválasztják, illetve le nem váltják.- Országos vállalatok esetében miért kell a vidéki kirendeltségek szakszervezeti tagjainak is a központhoz tartozniuk? Itt miért nem érvényesülhet a regionalitás elve?- Sajnos a gazdaság szervezeti struktúrája hozza ezt a káros gyakorlatot. A szakszervezeti jogosítványok döntő többsége a munkaviszonnyal, a vállalati szociálpolitikai juttatásokkal függ össze. Az igazi problémát a vidéki termelő egységek gazdasági önállóságának hiánya jelenti. Itt van szükség változásra. Ehhez alakítható majd egy önálló, vagy önállóbb szakszervezeti jogosítvány is.- A szakszervezet miért nem tudja elérni, hogy az inflációt követően egy „tisztességes” fogyasztói kosér összeállítható legyen?- Az infláció esetében nem a fogyasztói kosár összeállítása a probléma. Elismerve azt, hogy attól függően, hogy „mit teszünk a fogyasztói kosárba”, változhat a reálbér- csökkenést jelző statisztikai mutató. A probléma az, hogy a kiáramlott jövedelmeknek megfelelő árualap nem kerül piacra.- Hogyan lehet egy vállalatnál az ellenőrzési osztály vezetője a szakszervezeti titkár? Védheti így a dolgozók érdekeit?- Egyedi eset, konkrét vizsgálat szükséges a válasz megadásához.- Sokan tudni vélik, hogy valami változás lesz a beutalóknál. Lehet-e erről valamit tudni? Sajnos, ha hozzá is jut valaki beutalóhoz, nem biztos, hogy el tud menni, mert az is nagyon drága, a többgyermekes családoknak megfizethetetlenné vált- Az üdüléssel kapcsolatban konkrét elképzeléseket tett közzé a SZOT, ez az szöknél megtalálható. Döntés az országos értekezleten várható. Megjegyzendő: Az üdültetés állami feladat, megoldása az államtól függ. A szakszervezeteknek a belátható jövőben komolyabb problémát fog jelenteni a foglalkoztatás, a reálbér, a nyugdíjasok kérdése.- A szakszervezeteken belül keveset beszélnek a fiatalokról. Nekik is égető gondjaik vannak, csakúgy mint másnak. Ami a legfájdalmasabb: szinte reménytelen a lakáshoz jutás. Ebben kérnek segítséget a szak- szervezettől. Úgy gondolják, hogy a szociálpolitika is része kell hogy legyen a mozgalmi munkának. Igaz-e ez, és tudnak-e segíteni?- Valóban egyik legnagyobb probléma az elsősorban a fiatalokat sújtó lakáshiány, illetve az e területen a realitásokat meghaladó áremelkedés. A szakszervezet a szociálpolitika keretében sürget megoldást. Véleményünk lényege: megfizethető árú (bérű) bérlakásokra szükség van, akár tanácsi, akár nem tanácsi kezelésben. Tehát többféle megoldás elképzelhető, de megoldás kell!- Az elmúlt esztendőben a televízióban egy rövid tudósítás hangzott el arról, hogy valahol Békés megyében 115 ezer Csernobilban elhullott állat bőrét földelték el. Azóta erről semmi hír. Hát nem elég nagy a Szovjetunió? Ezzel miért nem törődik a szakszervezet?- Hallomáson alapuló pontatlan információról van szó. Még a csernobili katasztrófa előtt vásároltunk a Szovjetunióból nyersbőrt. Ennek átmeneti tárolása történt Békés megyében. A nyersbőr kezelése során használtak olyan anyagokat, amelyek szeny- nyezték a környezetet. A szükséges intézkedések akkor megtörténtek. A szakszervezet tudott róla, törődött is vele. Kezdeményezője volt annak, hogy a problémát felszámolják. Az említett környezetszennyezésnek semmilyen összefüggése nem volt Cser- nobillal, illetve a nukleáris környezetszennyezéssel.- A televízió Hét című műsorában elhangzott, hogy politikai okból nem lehet sztrájkolni. Hogyan lehet ezt így ex-katedra kijelenteni, amikor az erről szóló 1948-as ENSZ-egyezmény így fogalmaz: a dolgozóknak és munkaadóknak minden előzetes engedély nélkül joguk van tetszésük szerint szervezeteket létrehozni. A feltétel: tartsák tiszteletben a szervezetek alapszabályait A magyar alkotmány 65. §-a szerint: az egyesülési jog keretében lehetőség van az állampolgárok számára tömegszervezeteket és tömegmozgalmakat létrehozni. Ha ebből indulunk ki, akkor nincs említés magáról a sztrájkról és annak indítékairól sem. Hogyan is van ez? A TDDSZ a hatályos magyar jognak megfelelően létrejött társadalmi szervezet, amely e szerint jogi személy?- A kérdés felvetése is jelzi, mennyire szükséges a sztrájkjog megfelelő - törvényszintű - szabályozása. Ennek hiánya majdnem tetszés szerinti értelmezést tesz lehetővé. Meg kell még jegyezni, hogy egy tv-interjú nem teszi lehetővé a kérdés minden oldalú megválaszolását, sajnos a sajtó útján történő reflexió sem. Azt el lehet mondani, hogy mindenütt, ahol ez a kérdés szabályozott, ott úgy közelítették meg, hogy a sztrájk általában a munkaviszony és a munkahelyen kialakult problémák rendezését kikényszerítő végső eszköz. Nem tagadható, hogy ennek lehet és általában van is politikai tartalma, de nem irányul - nem irányulhat - a politikai viszonyok, az államrend megváltoztatása ellen. Ez a közelítés meghatározza a szakszervezet - mint szervezet - viszonyát a sztrájkhoz. Az egyesülés és az egyesületek létrehozásával kapcsolatban valóban rendelkezik a Magyar Népköztársaság alkotmánya. Tény azonban, hogy az alkotmány minden részletkérdést nem szabályozhat, ezért vált szükségessé az egyesülésről és gyülekezésről szóló törvény megalkotása. Ebben szabályozásra kerül, hogy ki jogosult az alapszabály törvényessé nyilvánítására, ha az nem ütközik az alkotmány, vagy más törvénybe, és ennek alapján történhet a szervezet hivatalos bejegyzése és kezdheti meg működését. Ezek az elvek megfelelnek a nemzetközi gyakorlatnak is. A TDDSZ működésének ugyanezek a jogi feltételei. Jogi személlyé akkor válik egy szervezet, ha létrejöttének körülményei, tevékenységét meghatározó alap-, vagy működési szabálya a törvényes jogi kereteknek megfelel. Ahhoz, hogy Magyarországon egy szervezet, vagy egyesület törvényesen jogi személlyé váljon, nem elégséges, és egyetlen kritérium az ENSZ-deklaráció. A jogi személy státushoz még annyit érdemes megjegyezni, hogy ez azt is jelenti, hogy ajogi személy teljeskörűen anyagi és jogi felelősséget visel tevékenységéért.
