Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-09 / 267. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA FIATALOK 1988. november 9. SZERDA (5. oldal) XXXVIII. évfolyam, 267. szám ÁRA: 1,80 Ft Kevés kukorica, sok burgonya Betakarítási mérleg Tolna megyében Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A szóvivő tájéke A megye mezőgazdasági üzemei - nem utolsósorban az elmúlt hetek kedvező idő­járásának köszönhetően - jól haladnak az ilyenkor szokásos őszi munkákkal. A mostani időszak legfontosabb feladata a kukorica betakarítása: a legutóbbi adatok szerint a táblák 90 százalékán már befeje­ződtek a munkák. A termésátlag az utóbbi évtized leggyengébb eredményének szá­mít. Mindez elsősorban az aszály következ­ménye. A cukorrépa 70 százaléka már útban van a cukorgyárak felé. Bár az átlag - 40 tonna hektáronként - nem tekinthető rossznak, mégis, az mind a tervtől, mind a tavalyi év eredményétől elmarad. A cukorfok várható szintje a maga 16 százalékával az elfogad­ható kategóriába sorolható. A burgonya betakarítása gyakorlatilag befejeződött, s a növény meglehetősen jó termést adott, bizonyíték erre a hektáron­kénti 31,5 tonna. A napraforgó a 2,1 tonna/ hektárral ugyancsak felülmúlta valame­lyest a várakozást. Említést érdemel még a szója, mivel a meghirdetett fehérjeprogramnak köszön­hetően sok mezőgazdasági nagyüzem nö­velte szójatermő területét. Ennek ellenére a hozamok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a tervezett mennyiséghez viszonyítva 33,2 százalék a kiesés. A vetéseket is elvégezték már az üzemek, földbe került az őszi búza, a rozs, az árpa, a lucerna és a repce. A betakarítá­sok befejeztével egyébként újabb feladat vár a mezőgazdaságra, mindenekelőtt az őszi mélyszántás.-szá­Kedden ülést tartott az MSZMP Politi­kai Bizottsága. A testület megtárgyalta a Központi Bizottság és a Politikai Bizott­ság munkarendjére, munkamódszerére: a KB munkabizottságainak, tanácsadó testületének és apparátusának feladat­körére vonatkozó előterjesztést. Javasol­ta, hogy a Központi Bizottság legköze­lebbi ülésén tűzze napirendre ezt a té­mát. A Politikai Bizottság fontosnak tartja, hogy a párt tegyen határozott lépéseket az állami szervekkel, társadalmi szerve­zetekkel és mozgalmakkal kialakítandó partneri viszony és munkakapcsolatok megteremtésére. A Politikai Bizottság szükségesnek tartja a két vezető párttestület feladatkö­rének pontos elhatárolását: a Központi Bizottság - két kongresszus vagy pártér- tekezelet között - a párt legfelső döntés­hozó, irányító és ellenőrző testületé, míg a Politikai Bizottság a napi politikai kér­dések mellett a döntések előkészítésére és végrehajtására összpontosítja figyel­mét. A testület ugyancsak megvizsgálta a párt központi apparátusa munkájának korszerűsítését és szervezeti felépítésé­nek módosítását. Ehhez kapcsolódó ja­vaslatait a Központi Bizottság elé terjesz­ti. A testület megvitatta a SZOT Elnöksé­gének tájékoztatóját a szakszervezetek tevékenységének néhány időszerű kér­déséről. A Politikai Bizottság egyetértett a szakszervezeti mozgalom helyzetéről adott értékeléssel és a szakszervezeti munka megújításának tervezett irányai­val. Megerősítette: a pártnak is alapvető érdeke, hogy a szakszervezetek vissza­nyerjék tagságuk bizalmát és a munka- vállalók önálló arculatú, nagy tömegbe­folyással rendelkező érdekvédelmi és képviseleti szervezeteivé váljanak. A párt változatlanul igényli, hogy a szakszerve­zetek a politikai és a gazdasági realitá­sokkal számoló partnerei legyenek az MSZMP-nek, és tevékenyen járuljanak hozzá a szocialista pluralizmus kialakítá­sához. A Politikai Bizottság egyetértett azzal a kezdeményezéssel, hogy a szakszerve­zeti jogok és kötelezettségek teljes körét, (Folytatás a 2. oldalon.) A szekszárdi pártértekezlet előtt Lakóterületi beszélgetések Amerikai Heltai András, az MTI tudósítója jelentet­te: Az Egyesült Államokban kedden, közép­európai idő szerint a délutáni órákban, megkezdődtek a választások. Az ország csaknem 183 millió szavazásra jogosult polgára közül a számítások szerint várha­tóan csak minden második megy el voksol­ni az új elnökre, illetve a törvényhozás tag­jaira. A társadalom széles rétegeinek ér­dektelensége már évtizedek óta tapasztal­ható; ezúttal ezt növelte a nemegyszer tisz­tességtelen légkörű kampány. A felméré­sek szerint a választók többsége egyik je­lölttel sem elégedett, így különösen sok az ingadozó szavazó. Az előrejelzések egybehangzóan azt mutatták, hogy végül is George Bush, a Re­publikánus Párt jelöltje, Reagan elnök ed­választás digi helyettese, kényelmes, sőt, talán fölé­nyestöbbséget szerez. Michael Dukakis, a Demokrata Párt jelöltje ennek ellenére szinte az utolsó percig heves kampányt folytatott, abban bízva, hogy az utolsó na­pokban visszaszerezheti a vezetést. Míg a republikánusok szilárdan bíznak abban, hogy ők adják az Egyesült Államok 41-ik elnökét, a demokratpártiak ugyan­olyan biztosak, hogy megtartják, sőt, erősí­tik többségüket mind a szenátusban, mind a képviselőházban. Ebben a helyzetben a január 20-a után hivatalba lépő új republi­kánus kormánynak igen nehéz lesz érvé­nyesítenie sok bel- és külpolitikai elképze­lését. Az ország 50 állami kormányzója kö­zül ugyancsak a demokratapártiak vannak többségben, és várhatóan ez a helyzet sem változik. A szavazás lapzártakor még tartott. A szekszárdi lakóterületi pártbizottság három délutánra beszélgetéseket szerve­zett a szekszárdi pártértekezlet előkészíté­sére. Az elsőre került sor tegnap délután. A megjelenteket - többségük párttag - Tala- bos Gábor, a lakóterületi pártbizottság tag­ja köszöntötte, és elmondta, hogy a fő kér­dés, amire választ szeretnének kapni, ho­gyan érzik magukat az állampolgárok a vá­rosban. Varga Béla, a pártbizottság titkára szólt arról is, hogy a lakosság széles réte­geiből hívtak meg vendégeket ezekre a be­szélgetésekre, a javaslatokat, véleménye­ket, álláspontokat továbbítják a pártérte­kezlethez. Arra is kíváncsiak, hogy Szek- szárd polgárai mit várnak az értekezlettől, milyen gondjaikra, problémáikra szeretné­nek választ kapni. Elsőként mindjárt Talabos Gábor mon­dott el egy sor dolgot arról, hogy mi tetszik neki a városban és mi nem. Tetszik például, hogy új városrészek épülnek, de nem, hogy a városi tanács nem tud mit kezdeni a teho kérdésével. Nem örül, hogy a városi tanács hozzájárul egy nyomdai beruházáshoz mil­liókkal, ugyanakkor 2-3 gyerekes csalá­dok évekig nem jutnak lakáshoz. Nem bol­dog, hogy csak 197 párttag „van” a város­ban, hiszen ennyien jelentek meg a novem­ber hetedikéi ünnepségen. Tetszését fejez­te ki, hogy a városi tanács ülésén a városi szakszervezeti bizottság titkára javasolta, a településfejlesztési hozzájárulásról kér­dezzék meg a lakosságot is, ne döntsön a tanács, a lakosság véleménye nélkül, ugyanakkor nem tudja elfogadni, hogy más tanácstagok választóik álláspontjának is­merete nélkül foglaltak állást. Hohmann József, az SZMT titkára, azt mondta, hogy jól érzi magát a városban, ugyanakkor látja a hibákat is. Piszkos a vá­ros, az építők otthagyják a törmelékeket, el­tűntek a kisebb szakboltok, és soha nem érezte magát igazán a várospolitika beava­tottjának, mindig csak beosztása, munkája révén szerzett információkat a tényekről, nem pedig, mint állampolgár. Szerinte Ba­ján jobb az ellátás, Csatáron nincs megold­va sem az orvosi, sem pedig a gyógyszerel­látás. Nem ért egyet azzal, hogy a város nem lépett előbbre a felsőoktatásban, ami különösen a munka mellett tanulni kívánók­nak hátrányos. Nincs ifjúsági szórakozó­hely a városban. Péter Mihály, a Rózsa Ferenc Szakkö­zépiskola igazgatója arra figyelmeztetett, hogy ne érzelmi alapon, impresszionista módon közelítsük meg a kérdéseket, ha­nem tényszerűen. Az elmúlt húsz évben három gyógyszertár, vagy -szoba is léte­sült, a bajaiak szerint nálunk jobb az ellá­tás. Az oktatást illetően azt hangsúlyozta, hogy az alapfokú oktatást kellene erősí­teni, mert a középiskolába kerülők egy része nem ismeri a betűvetés tudomá­nyát, majd csak az ezt követő erős közép­iskolára lehet felsőoktatást alapozni. Elmondta azt is, hogy a tanácstagi be­számolók általában számonkérő jelle­gűek, az emberek néhol borgőzös álla­potban nyújtják be a számlákat a városi vezetésnek. Az oktatás színvonalára visszatérve hangsúlyozta, hogy csak művelt, okos emberekkel lehet valódi demokráciát megvalósítani. Kerekes Miklós nyugdíjas egyetértve a beszélgetéssel, hiszen ha nem látná ér­telmét, el sem jött volna, a tettek fontossá­gát hangsúlyozta és azt, hogy többet kel­lene szólni a termelésről. Arról, hogy mi­lyen gondokkal, problémákkal küzdenek az üzemekben, szövetkezetekben. Arra is kíváncsi lenne, hogy a városi pártbizott­ság és annak vezetője hogyan készülnek a városi pártértekezletre. Varga Béla erre elmondta, hogy az or­szágos pártértekezletet követően elké­szítette a városi pártbizottság a cselekvé­si programját, amit az alapszervezetek­ben vitára bocsátottak. Az ott elhangzott vélemények és javaslatok alapján hívták össze a pártértekezletet. Ennek anyagát az értekezlet előtt nyilvánosságra hozták. A felkészüléshez egy felmérés is hozzá­tartozik a lakosság politikai hangulatáról. Ez a beszélgetéssorozat már egy további lépés, amiben a lakóterületi pártbizottság személyesen véleményekre kíváncsi. Lozsányi Sándor, a sióagárdi termelő- szövetkezet elnöke pontokba szedte, hogy miket vár a pártértekezlettől. Véle­ményét, ha szót kap, ott is el kívánja mon­dani. Egyetért a gazdaság fontosságával, de úgy véli, akkor lehet eredményes a ta­nácskozás, ha minden réteg elmondja, hogy milyen gondjaik vannak. Vélemé­nye szerint a magyar mezőgazdaság már most sem világszínvonalú, de ha így megy tovább, nem is lesz, hamarosan fel lehet szabadítani a béreket, mert nem marad meg annyi nyereség, hogy fizetni tudjanak, ők nem béremelést követel­nek, de méltó anyagi megbecsülést igen. Bátor és nyílt érdekegyeztetést, nyílt politizálást vár. Ezt követően pedig azt, hogy ne kelljen klubokba járni, ha ismert, vagy érdekes politikusokkal, emberekkel akar találkozni, mert a városi pártbizott­ság lesz az a mozgalmi központ, ahol a párttagság választ kérhet és kaphat kér­déseire. Várja a nyíltságtól, a bátor politizálástól azt is, hogy tisztább lesz a közélet, morá­lis megtisztulás következik be. Nem baj, mondta, hogyha pártértekezlet bizalmat szavaz a vezetőknek, mert akkor ők is biztosak lehetnek abban, hogy tekinté­lyük van. Várja, hogy az alapszervezetek, amelyek nem szokták még meg az önálló politizálást, kis segítséggel hamarosan önálló politikai erőt képviselnek. Maurer Mihályné sok más téma mellett arról szólt, hogy hiányos a középfokú ok­tatás mezőgazdasági szakemberekben, nincsenek például kertészek és azt tartja a legnagyobb gondnak, hogy a fiatalokat az idősebbek nem tanították meg dolgoz­ni. Ugyanez vonatkozik az alapszerveze­tekre is, még nem tanultak meg önállóan dolgozni, hiszen eddig csak a politika végrehajtói voltak. Nem csoda, ha a párt­tagság körében elbizonytalanodás ta­pasztalható. Harmath József nyugdíjas arról be­szélt, hogy a gondokat, problémákat, ja­vaslatokat igenis addig kell hangoztatni, mondogatni, amíg a megoldás nem szü­letik meg, majd a városban élők közhan­gulatát jelentősen befolyásoló morális kérdésekről szólt. Mindezek csak szemelvények a véle­ményekből, lehet, hogy nem is a többség, mert a beszélgetés lapzártakor még javá­ban tartott. IHÁROSI IBOLYA Várkonyi Péter külügyminiszter felszólalása Bécsben Várkonyi Péter külügyminiszter felszó­lalt az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet bécsi utótalálkozójának keddi plenáris ülésén. A Varsói Szerző­dés külügyminiszteri bizottsága a közel­múltban Budapesten tartott ülésének ál­lásfoglalásait ismertetve hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés tagállamai Bécsben a tanácskozás mielőbbi sikeres befejezésén kívánnak munkálkodni. Emlékeztetett arra, hogy a budapesti ülésről kiadott közlemény megerősítette a szocialista országok elkötelezettségét a helsinki záróokmány kiegyensúlyozott, minden együttműködési területre egyfor­mán kiterjedő végrehajtása és továbbvi­tele mellett. A Varsói Szerződés tagállamai nagy jelentőséget tulajdonítanak a bizalom és biztonságerősítés kérdéseinek. Állás­pontjukat nyilatkozatban foglalták össze, amelynek célja, hogy eszmecserére invi­táljon a további bizalomerősítő intézke­dések kidolgozásának lehetséges irá­nyairól. A szocialista országok remélik, hogy a nyilatkozat kedvező fogadtatásra talál a EBEÉ-n részt vevő államokban, a bécsi találkozón és elősegíti az érdemi tárgyalások még ez évi megkezdését. A budapesti nyilatkozat megerősíti a Varsói Szerződés tagállamainak azon változatlanul legfontosabb célkitűzéseit, hogy a tárgyalásokon elért megállapo­dások eredményeként jelentős mérték­ben csökkenjen a katonai szembenállás, elháruljon a fegyveres konfliktusok kiala­kulásának és a meglepetésszerű táma­dások veszélye, erősödjék a kölcsönös biztonság, növekedjen a katonai tevé­kenységek nyíltsága, kiszámíthatósága. A leszerelési és együttműködési folya­mat elmélyítése érdekében a szocialista országok továbbra is készek minden ál­lam, államcsoport észrevételei, konst­ruktív kezdeményezései, javaslatai meg­vitatására, illetve megvizsgálására. A magyar külügyminiszter szólt arról, hogy megítélésünk szerint a bécsi utóta­lálkozón most mára kormányok politikai döntésein alapuló erőfeszítésekre van szükség végső kompromisszumok ki­munkálásához, a záródokumentum szö­vegének véglegesítéséhez. Magyaror­szág a megegyezés irányába tett jelentős lépésként üdvözli, hogy az egyes téma­körök koordinátorai elkészítették a záró- dokumentum vonatkozó fejezeteinek to­vábbgondolt változatát. Értékelésünk szerint a koordinátori tervezetek jól tük­rözik a semleges és el nem kötelezett or­szágok által elkészített záródokumen­tum-tervezet márciusi beterjesztése óta folytatott konzultációk, megbeszélések tapasztalatait. Ezért most arra kellene összpontosíta­ni figyelmünket és törekvéseinket, hogy elkerüljük a kialakulóban lévő érzékeny kompromisszumos egyensúly megbon­tását, vagy felborítását egyoldalú meg­közelítésekkel, a konszenzusra esélyte­len törekvések érvényesítésére tett kí­sérletekkel. Hibridkukorica-betakarítás az újbereki kerületben

Next

/
Thumbnails
Contents