Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-26 / 282. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA Babits 1988. november 26. és Illyés SZOMBAT XXXVIII. évfolyam, szellemében 282. szám (4. oldal) ÁRA: 2,20 Ft Folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka Pénteken délelőtt 9 órakor a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló beszámoló feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Stadinger István elsőként Bartha Ferenc államtitkárnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének adta meg a szót. Bartha Ferenc felszólalása Elöljáróban elmondotta, hogy az idei kedvező folyamatok fenntartása, erősítése, a konvertibilis áruforgalomban elért aktívum további növelése rendkívül fontos a külső egyensúly helyreállítása, a gazdasági reform továbbvitele szempontjából, s a magyar gazdaság zökkenőmentes finanszírozása érdekében is. A külső egyensúly javítása, a konvertibilis eladósodás megállítása kiemelt célja a programnak. Ez olyan követelmény, amit mindenképpen el kell érni. Több területen a gazdasági folyamatok nem az elképzelteknek megfelelően alakultak. A költség- vetés hiánya a tervezettnél nagyobb lesz. Ez a hiány nem ássa ugyan alá az ország devizapozícióját az idén, de a következő időszakban semmiképpen sem tartható fenn. Az államháztartás terhei, régi és új kötelezettségei túl nagyok. Halaszthatatlan a költségvetési reform mielőbbi végrehajtása, hogy az állami szférának a gazdaságban betöltött túlzott szerepét csökkenteni lehessen. A vállalatok és a lakosság megtakarítási hajlandósága egyaránt alacsony. A lakosság a magas fogyasztói árszínvonal miatt a kedvező kamatfeltételek mellett sem növelte számottevően folyó évi megtakarításait. A kamatemeléssel csak a korábbi megtakarítások nagyobb mérvű felhasználását sikerült megállaítani. Növekedett az építési és lakásértékesítési hitelek iránti kereslet, amivel nem tartott lépést a lakossági megtakarítás, így a lakosság számottevő mértékben eladósodott a bankrendszerrel szemben. Csökkent az értékpapírok kereslete is. A jövőben az állam, a jegybank, a pánzintézetek és a vállalatok vagyoni és adóssághelyzetének az eddiginél reálisabb megítélésére van szükség. így készíthetők a gazdaság tényleges folyamatait tükröző pénzügyi programok. Ezzel kapcsolatban az MNB széles körű helyzetfeltárást végzett: 1988. szeptember végén tartozásaink konvertibilis valutában 16,7 milliárd dollárt, követeléseink 6,4 milliárd dollárt tettek ki, így nettó adósságállományunk 10,3 milliárd dollár volt. Az ország követelései az 1973- as 1,5 milliárd dolláros szintről 1978-ra duplájára emelkedtek. Szintjük 1983-ig nem változott, azt követően azonban 1985-ig megkétszereződött, s azóta a dollárár- folyam alakulásától függően 6-7 milliárd dollár között alakul. A nettó kamatkiadás 1973-ban 81 millió dollár volt, 1979-ben már 366 millió dollárra, 1985-ben 725 millió dollárra, s napjainkban 1,1 milliárd dollárra emelkedett. Különösen figyelemre méltó, hogy miközben nettó adósságunk 1979 és 1985 között nem nőtt, a kamatterhek megduplázódtak. Ez egyrészt a követelésállomány jelentős emelkedésével, továbbá egy nagyobb, nem kamatozó követelésállomány kialakulásával magyarázható. Tartozásaink és követeléseink eltérő minőségűek. Összességében - a kamatterheket és a behajthatóságot illetően - követeléseink jóval „puhábbak” mint tartozásaink. Követeléseinkből 3,3 milliárd dollár nem kamatozik. így a tényleges népgazdasági terheket jobban kifejező nettó kamatozó adósságállomány értéke 13,4 milliárd dollár. Külföldi követeléseink közül az általunk nyújtott kereskedelmi hitelek egy részének megtérülése bizonytalan. A bankári biztosítékokkal nem fedezett exportkövetelések értéke mintegy 900 millió dollár. Ennél a tételnél is fennáll az a veszély, hogy egy része a későbbiek során nem folyik be. Az eddig felhalmozódott, lejárt és kétes követelések értéke eléri a 400 millió dollárt. Indokolt, hogy ezért szigorú értékelési illetve leírási szabályokat vezessen be az MNB. A továbbiakban arról beszélt, hogy 1982 óta a rendszeres forint- leértékelés jelentősen megnövelte a népgazdaság devizatartozásainak forintértékét. Az ebből, valamint a külföldi valuták árfolyamváltozásából származó árfolyamveszteség 250 milliárd forintot tesz ki. Ezt az állományt a Magyar Nemzeti Bank a kihelyezései között tartja nyilván, ám indokolt a veszteséget közvetlen államadósságként megjeleníteni. Vannak más tételek is, amelyek szintén terhelik az államháztartást. Ilyen a vállalatokhoz kihelyezett 36 milliárd forint értékű forgóalap-juttatási hitel. E hiteleket vagy vállalati tartozásokká, vagy állami adóssággá kell átminősíteni. Az állami adósság terhét a költségvetésnek kell viselnie, amelyre járadékszedéssel teremthet fedezetet az érintett vállalatoktól. Indokolt az is, hogy a szanálásra, felszámolásra került vállalatok tartozásait is állami veszteségként tartsák nyilván. Mindezek alapján az állam adóssága mintegy 320 milliárd forintra tehető, amelyet növel az éves költségvetési deficitek halmozott összege. így összesen 480 milliárd forinttal adósodott el a költségvetés a jegybanknál. Ez a teher a múltban halmozódott fel, következményeit már eddig is viselte a gazdaság, csak most a dolgok a helyükre kerülnek. Az államadóssággal kapcsolatban kamattérítési és perspektivikus törlesztési tervet kell elkészíteni. Tovább kell fejleszteni a jegybanki irányítást - hangsúlyozta az MNB elnöke. A kormányprogram végrehajtásának időszakában befejeződik a bankrendszer decentralizálása. Megkezdődött a jegybankról szóló törvénytervezet kidolgozása is. Várható, hogy a tervezett reformlépések kedvező visszhangra találnak külföldön is. Magyarország a jövőben meg megbízhatóbb partner kíván lenni az üzleti és a pénzügyi kapcsolatok terén. Ezért - mondotta Bartha Ferenc - a stabilizációs és kibontakozási programhoz szükséges külföldi hitelek biztosíthatók. LESTÁR LÁSZLÓNÉ DR. VARGA MÁRIA (Budapest, 51. vk.), a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvos-helyettese az adótörvényt nem kevés hibája ellenére is a stabilizációs program egyik alapelemének tartotta, amely kiélezte, még nyilvánvalóbbá tette a társadalomban kendőzötten meglévő komoly feszültségeket VASSNÉ NYÉKI ILONA (Pest m„ 1. vk.), a Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke a legégetőbb, megoldást követelő problémák közül a képviselő kiemelte a fiatalok lakáshoz jutását. PÁL JÓZSEF (Győr-Sopron m., 1. vk.), a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár lakatosa emlékeztetett: az Országgyűlés tavaly abban bízva szavazta meg az adótörvényt, hogy az elősegíti majd a hatékony gazdálkodás megindulását. Kétségeinek adott hangot az Országos Tervhivatal tájékoztatóját illetően, miszerint a gazdálkodó szervezetek nyeresége idén több lesz, mint 1987-ben volt. MÉREI EMIL (Baranya m., 7. vk.), a Mecseki Szénbányák nyugalmazott vezérigazgatója a válságágazatként nyilvántartott szénbányászat gondjairól számolt be. SOMOGYI LÁSZLÓ építésügyi és városfejlesztési miniszter az Országos Lakásépítési Alap létrehozásának tervéről szólt, s visszatekintett a lakásépítés eddigi eredményeire. Elmondta, hogy 1950 óta 2,5 millió lakás épült az országban, s a közhiedelemmel ellentétben ennek többsége magánkivitelezésben készült. Az újonnan kialakított lakásépítési koncepcióban foglaltak is ezt a folyamatot erősítik, hiszen tanácsi beruházásban 1980-tól ez év végéig csak 100 ezer, míg magánerőből 448 ezer lakás épül. KOLTAY NÁNDORNÉ (Veszprém m., 2. vk.) a Herendi Porcelán- gyár művezetője a bérszabályozás problémakörét boncolgatva értet(Folytatás a 2. oldalon.) ............................................................... T ettekre Ma kilenc órakor kezdődik a legteljesebb nyilvánosság mellett Szekszárd és a városkörnyék kommunistáinak tanácskozása, a városi pártértekezlet. Mindenütt vita a párttagság, a pártbizottságok tagjainak körében, hogy az országos után legyenek-e helyi pártértekezletek. Az ellenzők legfőbb érve, hogy az országos értekezlet minden lényeges kérdést érintett, most már csak a határozatok végrehajtása, illetve új terminológiával szólva, a helyi viszonyokra való alkalmazása van vissza. Csak egyik hibája az, hogy a régi módon gondolkodva érvel, és kimondva, kimondatlanul azt állítja, hogy a párttagság szerepe változatlanul csak a végrehajtás. A másik, a már inkább megfontolást érdemlő érv, hogy az országos pártértekezletet irreális várakozás előzte meg, utána átmenetileg ugyan javult a politikai légkör, bizakodóbbá vált a közhangulat, de ezt követően gyors romlás következett be a közhangulatban, bár nem kizárólag a pártértekezletet követő csalódás, hanem az azt követő intézkedések miatt. Nincs-e túlságosan nagy kockázata annak, hogy helyben is ugyanez következik be, vagyis a pártértekezlet többet árt, mint használ? Minden ilyen félelem jogos és ezt a szekszárdi városi pártbizottság tagsága és az alapszervezetek is megfogalmazták, mégis úgy döntöttek közösen, mintegy négy és fél ezren, hogy legyen pártértekezlet. A tagság soraiban nincsenek illúziók a tekintetben, hogy az értekezlet másnapján ’Íl minden és gyorsan megváltozik. Ezzel szemben készen hisznek abban, hogy nem lehet várni. Sem időben, sem pedig arra, hogy majd valaki is elvégzi helyettünk azt a munkát, amit csak a város párttagsága maga végezhet el. Sőt, mi négy és fél ezren is nagyon kevesek vagyunk az előttünk álló feladatokhoz. Annyit tehetünk meg e pillanatban, hogy a pártértekezleten elmondjuk: mit szeretnénk, mik a céljaink, mi az, ami mellett ki tud és ki akkor állni a párttagság, és mi az, amivel nem értünk egyet. A majdan elfogadásra kerülő feladatterv, ami a város és városkörnyéki kommunistáinak rövid távú - hiszen csak a következő kongresszusig szóló - programja, megteremti a lehetőségét annak, hogy a pártonkívüliek eldönthessék, mi erről a véleményük. Ha a pártértekezletnek csak azt sikerül elérnie, hogy az új pártbizottság a város és környéke lakóinak rokonszenvétől kísérve tud tevékenykedni, akkor már érdemes volt annyi energiát fektetni az előkészítő munkába. Csodákra nem képes a pártértekezlet, új irányt nem tud szabni az ország, a világtörténelem sodrának, de arra képes lehet, hogy bebizonyítsa, a város kommunistáinak van programja, és e mellé felsorakoztathat másokat is. Nincs időnk a várakozásra, mert ma már az a jobbik eset, ha nem végzi el helyettünk a munkát senki, az is előfordulhat, hogy mások megteszik, és a párt csupán szemlélője lesz az eseményeknek, nem pedig irányítója. A pártértekezlet tehát már önmagában is tett. Profilbővítés a FOKI Bátaszéki Gyáregységében A félkész nyersfonal mellett készterméket is gyártanak A FOKI Bátaszéki Gyáregységében ebben az évben profilbővítéssel próbálkoztak, mégpedig biztató eredménnyel. A korábban kizárólag nyersfonal készítésére specializálódott üzemben elkezdték a fonalkikészítést, kiszerelést, készárugyártást is. Ez mintegy 24 fős létszámnövekedést és jelentős gépi beruházást követelt. Az új svájci automata gép, ami visszaorsózás- ra és különböző kiszerelésre alkalmas, 5,5 millió forintba került, és jelentős megtakarítást jelentett a házi készítésű bolyhozógép. Mindezeket a befejező műveleteket egyébként a régi raktárból kialakított helyiségben végzik el, aminek korszerűsítése, üzemmé alakítása most folyik. Az év végéig befejezik a központi fűtés szerelését és beüzemelnek minden gépet, berendezést. Ezzel egy időben létesítettek a korábbinál jóval nagyobb, 870 négyzetméter alapterületű raktárát 9,5 millió forint értékben és jövőre fejezik be a tűzoltó víztározó kialakítását, valamint a gyáregységben a földgáz teljes körű bevezetését. Az új kezdeményezés eredményeként az évi 1400 tonna félkész nyersfonal gyártása mellett 240 tonna készáru is kikerülhet majd a bátaszéki gyáregységből és jövőre szeretnék indítani a műszaki, úgynevezett kord cérna előállítását, amiből egyelőre évente 100 tonnával számolnak. Ez a posta által felhasznált, főként kábelkötözésre és hasonló célokra használt termék azért is nagyon fontos, mert a három műszakban dolgozó üzemben közel 15, gyesről visszatért fiatal- asszonynak egy műszakos foglalkoztatást tesz lehetővé, -tzs-kaJobb minőséget, gyorsabb munkát tesz lehetővé az új svájci automata gép Straub F. Brúnó és Németh Miklós az Országgyűlés ülésszakának második napján (MTI TELEFOTÓ)
