Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-25 / 281. szám

1988. november 25. üríÉPÜJSÁG 3 A Külügyminisztérium közleménye A Magyar Népköztársaság Külügymi­nisztériuma november 24-én jegyzékben tiltakozott a Román Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövetsége útján a ro­mán kormánynál Győrfi Károly kereske­delmi tanácsos kiutasítása miatt, és kö­zölte azt a döntést, hogy válaszul nem kí­vánatos személynek nyilvánítja az RSZK budapesti nagykövetségének diploma­táját Pavel Platona tanácsost, akinek 72 óra alatt el kell hagynia az ország terüle­tét. PANORÁMA BUDAPEST - Várkonyi Péter külügy­miniszter november 26-án, szombaton hivatalos látogatásra Malasyába, a Fü- löp-szigetek Köztársaságba és a Kínai Népköztársaságba utazik. * A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulója alkal­mából csütörtökön megkoszorúzták - a párt egykori első irodájának helyszínén - a Visegrádi utca 15. számú házon elhe­lyezett emléktáblát. A koszorúzáson jelen volt Berecz János, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Jassó Mihály, a budapesti párt- bizottság első titkára. MOSZKVA - Lehetséges, hogy Mihail Gorbacsov és Teng Hsziao-ping már a jövö év első felében találkozik Peking- ben, amennyiben gyümölcsözőek lesz­nek a decemberi moszkvai külügymi­niszteri tárgyalások - idézi a Pravda csü­törtöki számában megjelent nemzetközi kommentár a pekingi hivatalos értékelé­seket. Vszevolod Ovcsinnyikov szemle­író emlékeztet az SZKP KB főtitkárának Új-Delhiben tett kijelentésére is: a szov­jet-kínai csúcstalálkozó már egyáltalá­ban nem tűnik távolinak. * Kijárási tilalmat rendeltek el Bakuban, az Azerbajdzsán SZSZK fővárosában - közölte az MTI moszkvai tudósítójával csütörtökön telefonon Nazim Mamedov, az Azerbajdzsán külügyminisztérium saj­tószóvivője. A külügyminisztériumi illeté­kes tájékoztatása szerint az este 22 órá­tól reggel 5 óráig tartó kijárási tilalmat szerdán jelentették be, meghatározatlan időre. BAJKONUR - Tegnap reggel, helyi idő szerint 7 órakor, különleges vasúti szerelvényen az indítóálláshoz szállítot­ták a Szojuz TM-7-es űrhajót, amellyel szombaton este indul el a Mir űrállomás felé a Volkov-Krikaljov-Chrétien szov­jet-francia űrhajóshármas. BECS - Mieczyslaw Rakowski lengyel miniszterelnök csütörtökön háromnapos hivatalos látogatásra Ausztriába érke­zett. Kíséretében van többek között Mieczyslaw Wilczek ipari miniszter is. A lengyel kormányfő és vendéglátója, Franz Vranitzky osztrák kancellár első, több mint másfél órás megbeszélésén főként a két ország gazdasági kapcsola­tai élénkítésének lehetőségeiről volt szó. * Közös űrutazásról szóló szovjet-oszt­rák megállapodást írtak alá csütörtökön Bécsben a két ország képviselői. Az ok­mány szerint - amelyről több mint egy éven át folytak tárgyalások - a Szovjet­unió 1991 végén a Mír űrállomásra juttat egy osztrák űrhajóst, aki ott nyolc napon át több tudományos kísérletet végezhet el. Ausztria az űrutazás költségeihez 85 millió schillinggel járul hozzá. PÁRIZS - Francois Mitterrand francia elnök pénteken kétnapos hivatalos láto­gatásra utazik a Szovjetunióba. Párizs­ban kiemelkedő jelentőséget tulajdoníta­nak Mitterrand és Gorbacsov elnök poli­tikai eszmecseréinek, de nagy várako­zással tekintenek a gazdasági és a tudo­mányos együttműködés fellendítésére irányuló erőfeszítések elé is. Az elnököt elkíséri Moszkvába Roland Dumas kül­ügyi és Pierre Béregovoy gazdasági, pénzügyi és költségvetési államminisz­ter, valamint vállalati vezetők tekintélyes csoportja is. * A dél-franciaországi Montpellierben befejeződött a kétnapos francia-spanyol csúcsértekezlet, amelyen Francois Mit­terrand francia elnök és Felipe González spanyol miniszterelnök mellett hat-hat miniszter vett részt. A megbeszélésekre a terrorizmus elleni közös harc nyomta rá bélyegét, aminek különös időszerűséget 'adott a Madrid központjában szerdán végrehajtott gyilkos bombamerénylet. A csúcsértekezlet másik fő témája a Közös Piac előtt álló feladatok megvitatása volt. WASHINGTON - New Yorkban az utolsó előkészületek folynak Mihail Gor­bacsov december 7-i találkozójára Ro­nald Reagannel és Goerge Bush-sal, kö­zölte szerdán Kaliforniában a Fehér Ház szóvivője. Mariin Fitzwater szerint a tech­nikai előkészületeken dolgozó amerikai és a szovjet gárda „egyetért” s már csak a helyszín kiválasztása van hátra. VARSÓ - A megszigorított csehszlo­vák vámszabályok miatt rendkívül apró­lékossá vált vámvizsgálat immár nem okoz fennakadást a közúti és vasúti for­galomban - jelentette be csütörtöki var­sói nemzetközi sajtóértekezletén a len­gyel külügyminisztérium szóvivője. Ste­fan Staniszewski szerint haladást sikerült elérni a lengyel-NDK határvízi vitában. Tájékoztatták a tanácstagokat Rendkívüli ülést tartott tegnap délután Szekszárd Város Tanácsa Kovács János elnökletével, amelyen részt vett Tamás Ádám, a megyei tanács elnöke és Csáki Béla, az MSZMP Szekszárd Városi Bi­zottsága első titkára. A testület - többek között - díszpolgári címek odaítéléséről döntött, ezeket a decemberi tanácsülé­sen adják át ünnepélyes körülmények között. Első olvasásban kapott meg a testület két tanácsrendelet-módosítást, az egyik a helyi lakástámogatások odaítéléséről, a másik pedig az ügyfélfogadás rendjéről szól, ezekről, valamint a már állampolgári vitára bocsátott Tehóról szóló rendele­tet szintén a decemberi ülés vitatja meg, illetve hagyja jóvá. Tamás Ádám, a megyei tanácselnöke tájékoztatta a testületet a megyei tanács vb. legutóbbi ülésének határozatáról, a lakástámogatások odaítéléséről, és az ezzel kapcsolatos fegyelmi határozatok­ról. A tanácstagok hozzászólásaikban és kérdéseikben elégedettségüknek adtak hangot, hogy korrekten, tárgyilagos vizs­gálat után döntöttek, megállapítva Ko­vács János felelősségének súlyát és mértékét. A tanácsülés döntött a tisztségviselők jutalmáról is. Czipper Gyula Szekszárdon Tegnap délután megyénkbe látogatott Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes és megbeszélést folytatott a megyei párt- és tanácsi vezetőkkel. A megyei tanács­nál Mátyás István általános elnökhelyet­tes adott tájékoztatást iparunk helyzeté­ről, az év várható eredményeiről. A megyénket érintő kérdések közül a Paksi Atomerőmű Vállalat további fej­lesztéséhez kapcsolódó tanácsi felada­tokról, a vezetékes gázellátás fejleszté­sének helyzetéről és aktuális energetikai problémákról tárgyaltak. Részt vett a megbeszélésen Nagy Fe­renc, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsá­gának gazdaságpolitikai osztályának ve­zetője. A tárgyalást követően területi ipari bi­zottsági ülésen Czipper Gyula miniszter- helyettes tájékoztatást adott az ipar álta­lános helyzetéről, az 1989. évi főbb fel­adatokról. Közelebb a jogállamisághoz A választási törvénymódosítás társadalmi vitáinak tapasztalatai Voltak szekptikusok, akik eleve meg­kérdőjelezték, hogy érdemes-e ennyiféle témában - egyesülési, gyülekezési tör­vénytervezet, választási törvénymódosí­tás - társadalmi vitát rendezni, hiszen érdektelenek az emberek, a napi megél­hetési gondokon kívül nemigen izgatja őket más. A gyakorlat, a viták mellett vok­solókat igazolták, a választási törvényter­vezetről például 93 helyen tartottak fóru­mot megyénkben és nemcsak szakem­berek előtt. Vitáztak a városokban, a községekben a választópolgárok, a tanácstesületek, az elöljárók, a nyugdíjasok és a fiatalok, leendő választópolgárok és olyanok, akik már többféle rendszer szerint sza­vaztak. A vitavezetők jogi képzettséggel ren­delkező szakemberek voltak, akik tájé­koztatóikban szóltak a törvénymódosítás szükségességéről, a társadalmi, politikai helyzetről és esetenként egyéni vélemé­nyüket is megfogalmazták a törvénymó­dosítás tartalmi kérdéseivel, illetve az al­ternatívákkal kapcsolatban. * Pakson a húsz megtervezett vita közül mindössze egy maradt el technikai okok miatt. A viták tapasztalatairól Nádori La­jos, a HNF városi bizottságának titkára beszélt.- Változó létszámú érdeklődők - 5-től 40 személy részvételével zajlottak a tár­sadalmi viták nálunk. Ami mégis jellemző és általános, hogy ahol kevesen voltak, ott is nagy vita ala­kult ki egyes kérdésekben, szinte vala­mennyi résztvevő hozzászólt, véleményt alkotott, látszott, előzetesen készült az összejövetelre. A nagyobb, az „igazi demokrácia” je­gyében hangzottak el olyan vélemények, amiket véleményem szerint a törvényal­kotóknak mindenképpen figyelembe kell venniük. Általános kifogás volt a törvény- tervezet bonyolult nyelvezete, az átlag ál­lampolgár számára nehezen érthető kife­jezései, bizonyos fel nem sorolt törvé­nyekre való hivatkozása. Emellett viszont több megállapítás szűkszavú, indoklás­mentes. Voltak olyanok is, akik azt keres­ték a törvénytervezetben, hogy hol van­nak „szelepek”, ahol manipulálhatók a választók. Csaknem minden fórumon visszalé­pésnek érezték az emberek a 85-ös választások demokráciájához képest a választást előkészítő bizottságok létre­hozását és azt, hogy országgyűlési kép­viselőre a jelölőgyűlésen javaslatot ten­ni már nem lehet, illetve, hogy egyének egyáltalán nem tehetnek javaslatot arra a személyre, akiben legnagyobb garan­ciáját látnák érdekük képviseletének. A képviselőválasztásnál merült fel az is, hogy másképp kellene felosztani az egy- egy képviselőhöz tartozó választókerüle­tet. Itt, a környékünkön például azt java­solták a választók, hogy Kajdacs és Du- naföldvár ne tartozzon egy körzetbe. Ugyancsak többek véleménye volt az is, hogy ne kelljen egy képviselőnek külön a népfront programját elfogadni, elég legyen, ha a Magyar Népköztársa­ság Alkotmányára leteszi az esküt. Ami a választások időbeni megtartását jelenti, ott a többség véleménye az volt, hogy külön kell választani a tanácsi és a képviselőválasztást. Mert amennyiben a két választás egy időben történik, úgy öt lappal kellene a szavazóurnához vonul­nia a választóknak és ez a legtöbbjüknél bonyodalmat okozna. Egyértelmű helyeslés fogadta viszont azt a javaslatot, hogy a tanácselnököt ezentúl a lakosság közvetlenül választ­hatná. Hiszen - mint mondották - a fal­vakban és az emberléptékű városokban - amilyen Paks is - mindenki ismer min­denkit, az embereket érdekli, hogy ki lesz a tanácselnökük. Ezek voltak a lényegesebb javaslatok. Természetesen ezenkívül számtalan egyéb vélemény is elhangzott még, amit írásba foglaltunk és továbbítottunk a Ha­zafias Népfront felsőbb szintű szervei­hez, ahol végül is összegzik ezeket. * Paks egy a megye települései közül, de az ott elhangzottak - mint a megyei népfrontnál elmondták - általánosítha­tók. Vitatkozni lehet ugyan azon, hogy az új alkotmányt kellett volna megalkotni először vagy csak olyan módosításokat eszközölni, mely kiküszöbölné az elmúlt választások tartalmi és formai hiányos­ságait, de nem ez a lényeg. A fő hang­súlyt most arra kell helyezni, hogy az új választási törvény demokratikusabb le­gyen, közelebb vigyen a jogállamiság­hoz, mint az eddigiek. F. KOVÁTS ÉVA A jemeni legfőbb ügyész megyénkben A Legfőbb Ügyészség meghívására a napokban hazánkba érkezett dr. Khaled Omar Bagnid, a Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság legfőbb ügyésze. Magyarországi tartózkodása során az általa vezetett delegáció tegnap Tolna megyébe is ellátogatott. Szekszárdon, a Tolna Megyei Ügyész­ségen dr. Szabó István, a legfőbb ügyész helyettese kíséretében érkező vendége­ket dr. Molnár Ervin megyei főügyész.fo- gadta. Ezután a pártbizottság székházá­ban Tamás Istvánnéval, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága titkárával találkoztak, aki a megye gazdasági és társadalmi éle­téről beszélgetett a küldöttség tagjaival. A munkalátogatás a program szerint a decsi Háziipari Szövetkezet és a Paksi Atomerőmű Vállalat megtekintésével zá­rult. A megyei pártbizottságon Tamás Istvánná fogadta a vendégeket, tőle balra K. O. Bagnid Az SZMT tárgyalta Politikai könyvnapok Szakképzési és elhelyezkedési gondok A Szakszervezetek Tolna Megyei Ta­nácsa tegnapi ülésén a szakmunkás és a középfokú szakemberképzés jelenlegi feltételeiről és a további feladatokról szá­molt be Póla Károly, a Tolna Megyei Ta­nács művelődési osztályának vezetője. Megállapította, a középfokú szakképzés színvonala - a többszöri korszerűsítési elhatározás és átszervezés ellenére - el­maradt a műszaki és technológiai fejlő­dés követelményeitől. Ebben - a nem kielégítő anyagi és tárgyi ellátottságon kívül - szerepet játszott a korábbi fejlesz­tési koncepció, amely az iskolarendsze­rű szakképzést túlzott mértékben spe­cializálta és a vállalati érdek érvényesü­lését több területen csökkentette. A szakmunkásképzést biztosító isko­latípusok - szakközépiskolák, szakmun­kásképző intézetek és kisebb mértékben a gimnáziumok - szinte mindegyikénél jelenleg is tapasztalhatók kisebb-na- gyobb problémák. A tájékoztatót követő hozzászólások is megerősítették ezt az álláspontot: a gazdasági reformnak ezekből következően nem lehet meg a szükséges szakember háttere, kritika il­leti egyes szakoktatók felkészültségét, hiá­nyos a leendő szakmunkások ideológiai­politikai nevelése, a tudatlanság adott eset­ben rtem jelent különösebb hátrányt. A vé­lemények jórészt egybeestek olyan érte­lemben, hogy a gondok már az általános iskolákban elkezdődnek. Az SZMT elnöksége a tájékoztatóhoz kapcsoldó állásfoglalásában többek kö­zött hangsúlyozta, hogy fontos feladat az általános iskolát végzettek fogadása a megfelelő intézményekben, továbbá nél­külözhetetlen a képzés anyagi feltételei­nek biztosítása. Dr. Brebán Valéria, a Tolna Megyei Ta­nács munkaügyi osztályának vezetője a megye foglalkoztatási helyzetéről, esz­közrendszerérői adott ismertetést. A se­géd- és betanított munkások elhelyezke­dési esélyei alapvetően csökkentek, a szakmunkások iránt továbbra is tapasz­talható az érdeklődés. A bejelentett mun­kanélküliek száma a megyeszékhelyen a legnagyobb, jelenleg mintegy ötszázan lehetnek. A munkanélküliek aránya a kö­zelmúltban ugrásszerűen megnöveke­dett Bátaszéken, Bonyhádon, Nagydoro- gon és Pakson is. Tolna megyében egyébként a Szekszárdi Húsipari Vállalat és a Szekszárd-Paksi Vízitársulat hajtot­ta végre a legjelentősebb leépítéseket, mely ténykedések bírósági jogvitákat vontak maguk után. A gondok enyhítése érdekében sikerrel alkalmazták a köz­hasznú munkákat; a jó tapasztalatokból adódóan immár tizenöt megyei települé­sen veszik igénybe ezt a megoldást. Borsányi György: Októbertől márciusig A népszerű történelem Kossuth Kiadónál megjelenő sorozat legújabb kötete az Októ­bertől márciusig cimet viseli és témája az 1918-as polgári demokratikus forradalom. A szerző többek között azt kutatja rövid és népszerűsítő-tudományos munkájában, hogy milyen megrázkódtatásokkal járt a magyar társadalom számára az első világháború gyá­szos kimenetele. A központi hatalmak vere­sége hogyan hatott a Balkán népeire, a nem magyar nemzetiségek mozgalmaira, elszaka­dási törekvéseire. Az ismert mozzanatokat elemezve nagy figyelmet fordít a forradalom hétköznapjaira is. Ezek közé tartozik például a leszerelt katonák hazaözönlése és beilleszke­dési nehézségei, az élelmezési helyzet, a köz- egészségügy romlása, a spanyoljárvány, a tí­fusz, a megszálló katonaság magyar földön, a menekültek helyzete és még sok, mindeddig kevésbé tárgyalt kérdés. A szerző kitér a de­mokrácia csődjének vizsgálatára, hiszen a megszállás okozta sokkhatásra a magyar for­radalom rétegei is különféleképpen reagáltak. Az osztálybéke helyett osztályháború követ­kezett, s a népek testvérisége helyett soviniz­mus klvül-belül. Ebben a helyzetben csak két út állt a társadalom előtt, antantgyarmat vagy szovjetköztársaság - bizonyítja könyvében Borsányi György.

Next

/
Thumbnails
Contents