Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-25 / 281. szám
4 NÉPÚJSÁG 1988. november 25. Egészségvédelem - betegségmegelőzés A fogágybetegségről A fogágybetegség a fog rögzítő szöveteinek megbetegedése, melyre jellemző, hogy a folyamat a fog körüli csontszövetet is elpusztítja. A csontpusztulás következtében csökken a fogak rágóképessége, a fogak meglazulnak, helyükről elmozdulnak, végül kihullanak. A fogágybetegség nem vezethető vissza egyetlen okra, kifejlődésében számos tényező szerepel. Ezek a következők: Helyi irritatív, gyulladást okozó ártalmak: ezek közé tartozik a fogkő, a dohányzás, ételbeékelődés, fertőzések, hibás fogpótlások (túlérő tömés, korona), vegyi ártalmak (legtöbbször foglalkozási ártalmak, melyek vegyi anyagok, savak, lúgok, nehézfémsók, klór, brómgőzben dolgozóknál figyelhetők meg). A fogazat fokozott vagy hibás működése folytán kialakuló káros erőhatások, rossz szokások, vagy foghiány okozta túlterhelés. Olyan szervezeti rendszerbetegségek, melyek csökkentik a szervezet ellenállását, a csont regenerációs képességét. így a vitaminhiány, a belső elválasztásé mirigyrendszer megbetegedései (cukorbetegség, pajzsmirigy fokozott működése) vagy keringési zavar okozta rossz vérellátás a fog tartószöveteiben. A fogágybetegség ínygyulladással kezdődik, melynek kezdeti felszínes és késői, mélyre terjedő szakaszát különböztetjük meg. Ez utóbbi szakaszra jellemző az ínyszéli gyulladás és fogkő mellett kisfokú csontpusztulás is. A következő, súlyosabb stádium a fogágy- sorvadás, amikor a fog nyaki része le- csupaszodik, az íny és a fogmedercsont visszahúzódik, a fogak hideg-meleg ingerre rendkívül érzékennyé válnak. A folyamat hosszú ideig tarthat. A legsúlyosabb stádium a fogágyelfajulás, amire jellemző a fogak elmozdulása, lazulása. Rendkívül fájdalmas fogágytályogok keletkeznek és röntgenképen nagyfokú csontpusztulás észlelhető. A fogágybetegség nem életkorhoz kötött, így gyermekkorban is előfordulhat, azonban ez esetben szinte kivétel nélkül valamely általános szervezeti megbetegedés kísérő tüneteként jelentkezik. Éppen ebben van különös jelentősége is, hiszen a fogágy jól észlelhető betegsége egy esetleg lappangó belső elváltozás felderítésére hívja fel az orvos figyelmét. A fogágybetegségek gyógyítása összetett és igen gondos orvosi beavatkozást igénylő feladat, melyben nagyon jelentős a paciens szerepe, hiszen gondos szájápolás és megfelelő táplálkozás hiányában az orvosi kezelés sikertelen marad. Nagyon lényeges, hogy ne várjuk meg a betegség súlyosabb stádiumait, hanem már az ínygyulladás szakaszában forduljunk fogorvoshoz. Jó szájápolás mellett is képződhet fogkő, ezt 3-4 havonta el kell távolíttatni. Félévente célszerű ellenőriztetni a fogtöméseket és a szájban lévő fogpótlásokat, mert azok megsüllyedhetnek, eltörhetnek és máris irritatív tényezőként szerepelnek. A már kifejlődött fogágybetegség sebészi, illetve kombinált sebészi-proteti- kai kezeléssel jól befolyásolható. Ez azt jelenti, hogy a csonttasakokat sebészi úton eltávolítjuk, a maradék fogazatot pedig fogpótlásokkal vagy sínekkel rögzítjük. A betegség korai felismerése igen fontos, hiszen adataink szerint a foghiányok egyharmadát okozzák a fogágy betegségei. DR. SELÉNYI JUDIT ♦ CSALÁD ♦ OTTh Egy minta - sok kézimunkán A szép hattyús motívumot többféle technikával, sokféle kézimunka díszítésnél felhasználhatjuk. Ebből néhányat megpróbáltunk rajzainkon érzékeltetni. a) A két szemben álló figurát faliképként lehet selyemgobelin alapra feketével kitölteni. Az alapot csontszínű fonallal töltsük ki. Izgalmas hatású miniatűr képeink lesznek. b) Itt táskát díszít a motívum. Ezt plasztikusan úgy oldhatjuk meg, hogy nagy lyukú műszálas sző- nyegkongréra vastag fonállal hímezzük; vagy dupla keresztszemes öltéssel, vagy gobelinöltéssel, s után kivágva, apró öltésekkel rávarrjuk a vászontáskára. A c és d rajzon recehorgolással készül: konyhaablak függönyét, illetve háromszögletű kendő hátát dekorálták a hattyús mintával. Rajz és szöveg: BÁNYAI KATALIN Konyhakeitek Hamupipőkéje - A torma Bélyeggyűjtőknek Nobel-díjasok Közlekedés havas, jeges úton A havas, jeges úton való haladás gyakorlatot és fokozott óvatosságot, előrelátást igényel a járművezetőtől. Ez jelenti az útviszonyok, azok változásainak és a jármű menettulajdonságainak, valamint a megváltozott útviszonyok közötti viselkedésének ismeretét, mivel azok különböző variációi alkotnak támpontot a sebesség helyes megválasztásához. A havas út egyik esete az 1 -2 centi- méteres friss hó. Sokan ennek megítélésében tévednek, ezért ilyenkor fordul elő a legtöbb súlyos, olykor tragikus kimenetelű baleset. Ugyanis az ilyen vastagságú hóval letaposott út veszélyesebb mint az 5-10 centiméteres, mivel az előző nagyon hamar jégfelület-jel- legűvé változhat. Az előzőkhöz hasonló óvatosságot igényel a hókásás út is. Még jobban kell vigyázni jégbordás úton, hiszen ez esetben egy természeti jelenség által létrehozott egyenetlen úttesten közlekedünk, amelyből egyetlen kibillenés életveszélyes lehet. Felvetődik a kérdés: ilyen útviszonyok között milyen sebesség a biztonságos? Erre, minden gépjárművezetőre és minden gépkocsitípusra érvényes receptet adni nem lehet. Mindenki saját közlekedési tapasztalatai, jármüvének típusa, leterhelése stb. alapján válasssza meg az általa biztonságosnak ítélt tempót, ez viszont semmiképpen nem lehet 60-70 kilométer óránként, amivel sajnos néha meggondolatlan autósoknál találkozhatunk. Arra viszont, hogy biztonságunkat miként segíthetjük, fokozhatjuk, adható néhány tanács: Szembejövő forgalom esetén már mérsékelt sebességünket is csökkentsük legalább 10-15 kilométerrel és lehetőség szerint húzódjunk jobbra annak érdekében, hogy a két jármű között minél nagyobb legyen az oldaltávolság az egymás mellett elhaladást megelőző és az elhaladás pillanatában. Ennek következtében bármelyik jármű megcsúszása esetén kisebb az esély az ütközésre, illetve javíthatjuk manőverező lehetőségeink esélyeit. A féket lehetőleg a legritkábban használjuk, de ha mégis rákényszerülünk, csak nagyon finoman, szakaszos pedálnyomásokkal tegyük. Tilos fékezni síkos úton, amikor két szembehaladó jármű az elhaladást közvetlenül megelőző, illetve az elhaladás pillanatában van. Vészhelyzet esetén inkább finom kormánymozdulattal irányítsuk járművünket az útpadka irányába, vagy akár azon túlra is, mivel a frontális ütközésnél ez is jobb. A személygépkocsi vezetője indulás előtt kérje meg utasait arra, hogy a hirtelen mozdulatoktól lehetőleg tartózkodjanak, mivel síkos úton egy ilyen is elegendő a jármű egyensúlyából történő kibil- lenéséhez. Akik pedig friss jogosítvánnyal vagy ilyen irányú kellő gyakorlat nélkül kényszerülnek vezetni, még az előbbieknél is körültekintőbben vezessenek. GEISZHAUER JÁNOS Kresz-totó Az október havi feladványunk helyes megfejtése: 1. Kerékpáron oldalra kinyúló rakományt szállítani tilos. 2. Lakott területen kívül az úttest jobb szélén tilos gyalogolni. 3. A talicska nem jármű. 4. Járdán a gyalogosok zavarása nélkül sem szabad mindig kerékpározni. 5. Villogó zöld fény esetén a gyalogos nem léphet az úttestre. November havi feladványunk: 1. A kerékpárt toló gyalogosnak az úttest jobb szélén kell haladnia. Igaz Hamis 2. Lakott területen lévő főútvonal úttestjén zebra hiányában a gyalogos bárhol átkelhet a járműforgalom zavarása nélkül. Igaz Hamis 3. Az előírt világítóberendezéseknek nappal is a kerékpáron kell lenniük. Igaz Hamis 4. Kerékpáron egy 10 éven aluli gyermeket bárki szállíthat. Igaz Hamis 5. Felnőtt gyalogosok zárt csoportja is csak a járdán haladhat. Igaz Hamis A beküldés határideje a megjelentést követő 10. nap. Helye: MKBT titkársága 7100 Szek- szárd, Mártírok tere 23. Eredményhirdetés a 4. forduló után, decemberben. Név: Lakcím: A torma a kert, az udvar sarkában vagy az árokparton növöget. Nincs szem előtt. Akkor is háttérben marad, amikor áruként kerül a piacra. Külleme bizony cseppet sem vonzó. Mégis nagyobb megbecsülést érdemelne. Nem csak azért, mert a legrégebben ismert és használt fűszernövényünk, hiszen már a honfoglaló magyarok is használták. Egyedülálló csípős zamata és gyógyító ereje az, amiért nagyobb megbecsülés illetné meg a mindennpos használatban. Igaz, éppen csípőssége, a nyálkahártyákat ingerlő, köhögtető, könnyez- tető volta teszi áldozatossá felhasználását. Hála az élelmiszeripar leleményének, enyhén ecetezve ma már készre reszelve is beszerezhető. Egyébként rövid ideig gőz fölé vagy meleg sütőbe téve enyhül a csípőssége. A benne levő gyógyanyagoknak - orvosilag bizonyítottan - baktériumölő hatása van. Ez mustárolaj-tartalmának köszönhető. Frissen lereszelve, egy ideig letakarva, majd szagát belélegezve jó a nátha tüneteinek enyhítésére. Kávéskanálnyi mézzel elkeverve és teába téve köhögéscsillapitó, de használ légcsőhurut, influenza ellen is. A reszelt torma kipréselt nedve - kú- raszerűen alkalmazva - hatásos gyógyszere a vastagbél, bél, hólyag és vesemedence gyulladásnak. Tiszta ruhába téve és igy bedörgölve a megerőltetett izmokat vagy reumás végtagokat, az ilyenféle fájdalmakat is enyhíti, értágító volta folytán. A torma közvetlen gyógyhatására nincs mindenkinek szüksége. Arra viszont igen, hogy a szervezet zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen sokoldalú, változatos étrendből a torma se maradjon ki. Ehhez pedig nem elég, hogy csak a nagynéha asztalra kerülő főtt húsoknak, virslinek, kövér falatoknak legyen a csípős kísérője. Igaz, nem sok olyan elkészítési módja ismeretes, amelyben a torma főszerepet játszik. Néhány azonban akad. íme a négy személyre szóló tormás receptek. Tormaleves. Négy tányérnyi vizet főzni teszünk. Forráskor beledobunk egy erőleveskockát, és körülbelül 10 dekányi frissen reszelt tormát. Ezt a lét 10 percig főzzük. Közben 2 deci tejfölben simára keverünk két púpozott kávéskanál lisztet, és fél diónyi Piros aranyat. A keveréket a forró lével felhígítjuk, majd a leveshez töltjük. Amikor elfőtt a habja, beleteszünk egy mokkacukrot, és evőkanálnyi kifacsart citromlevet. Almás tormamártás. (Kész ecetes tormával is készíthető.) Három-négy téli almát meghámozunk, lereszeljük, és nyomban elkeverjük 3-4 evőkanál ecetes tormával. Hozzáreszelünk két-há- rom, hajában megfőtt burgonyát. A keveréket kicsit megsózzuk, megcukrozzuk és behűtve tálaljuk. Ugyanez az összeállítás tejfölösen is elkészíthető. Ettől a pép krémesebb, selymesebb lesz. Buggyantott tojás tormamártással. Körülbelül négy deci enyhén megecete- zett vízbe - amikor az már gyöngyözve forr - óvatosan beleeresztünk fejenként két tojást. Addig főzzük, amíg a fehérje megkocsonyásodik, de sárgája még puha. A tojásokat szűrőkanállal ügyesen kiemeljük, félretesszük. Közben egy evőkanál vajjal vagy margarinnal, egy púpozott evőkanál liszttel fehér rántást készítünk, és három púpozott evőkanálnyi reszelt tormával egyetemben a főzővízbe keverjük. Ha a lé besürűsödve habját elfőtte, teszés szerinti mennyiségű tejfölt keverünk bele. A kész mártás tetejére rácsúsztatjuk a tojásokat, és amikor az egyet buggyant, a tűzről levesszük, és nyomban tálaljuk. Tormás karaj. Fejenként egy szelet karajt enyhén besózunk, kiveregetjük, lisztben megforgatjuk. Tálban felverünk 2 egész tojást, és miután kicsit megsóztuk, belekeverünk körülbelül 15 dekányi frissen reszelt tormát, púpozott evőkanál zsemlemorzsát. Ezt 5 percig állni hagyjuk. A zsírt a hús sütéséhez forrósítani kezdjük. Közben a tormakrémet ráhalmozzuk a karajszeletekre, és kenetlen oldalával lefelé, lapáttal a forró zsiradékba tesszük. 1 -2 percre befedjük. Ha a hús alja már megsült, lapáttal a tormás oldalára fordítjuk, és ott is átsütjük. Burgonyapüréágyra tálaljuk. Tormás padlizsán. Fejenként egy kisebb, minél sötétebb lilára érett padlizsánt 5-6 percre forró sütőbe teszünk, majd kivéve kettőbe vágjuk, bőrét lehúzzuk. Belét tálba kaparjuk. A kaparékhoz padlizsánonként egy-egy evőkanálnyi ecetes tormát, 5-5 deka darált párizsit, egy-egy púpozott kávéskanálnyi zsemlemorzsát, és összesen 2 tojást, kevés sót keverünk. A padlizsánok üregét megszórjuk Vegetával vagy más ételízesítővel. Púposán megtöltjük a tormás keverékkel. Kiolajozott tepsibe vagy tűzálló tálba fektetjük, a halmok tetejére egy-egy vékony szelet füstölt szalonnát, arra egy karika paradicsomot terítünk, meglocsoljuk tejföllel, és közepes lánggal körülbelül 30 percig sütjük. (Nyerges) November 30-án a Magyar Posta hatértékű sorozattal rója le tiszteletét a magyar származású Nobel-dljas tudósok előtt. A húsz forint névértékű sorozatot Vagyóczky Károly grafikusművész tervrajza alapján a Pénzjegynyomda készíti rézmetszet és ofszetnyomás kombinációjával. Az első címlet Zsigmondy Richárdot (1865-1929) ábrázolja, aki organikus kémiai kutatásaiért 1925-ben kapta meg a dijat. Bárány Róbert (1876- 1936) orvos következik, ő a belső fülben levő egyensúlyérző szervet vizsgálta. Kettőjüket az osztrákok is magukénak vallják, Bárány tiszteletére 1976-ban, Zsigmondy emlékére három évvel később bélyeget bocsátottak ki, Hevesy György (1885-1966) sugárbiológiai kutatásait 1943-ban ismerték el. A negyedik bélyeg Szent-Györgyi Albert (1893- 1986) biokémikus professzor alakját idézi fel. Egyetlen Nobel-díjasunk, aki magyarországi kutatóhelyen, az azóta nevét viselő szegedi egyetemen folytatott olyan tudományos munkát, amelyet Nobel-dljra érdemesítettek. Többek között mesterséges úton elsőnek állított elő C-vitamint. Békésy György (1899- 1972) a fülcsiga érzékelő-sejtjeinek fizikai mechanizmusával foglalkozott, 1961 -ben kapta a kitüntetést. A befejező értéken Gábor Dénes (1900-1979) szerepel. A térhatású fényképezés, a holográfia feltalálásáért 1971-ben a fizikai díjban részesült. A sorozatból 269 300 fogazott, és 6200 vágott példányt hoznak forgalomba. Az említett osztrák példából látható, hogy más posták a díjazottak bélyeggel való megtisztelését már korábban kötelességüknek tartották. Élen járnak a svédek, akik évente adnak ki sorozatot Nobel-díjasokról, bármely nemzet fiai legyenek. Betartják viszont a szabályt, miszerint élő személyek bélyeget nem kaphatnak, ezért a hatvan évvel korábban jutalmazottakat szerepeltetik. Az időrendet 1982-ben elhagyták, bélyegkiadásukban mindig egy-egy tudományág képviselőit állítják elénk. Az orvosok sorozatban Békésy munkásságáról emlékeztek meg az első bélyegen 1984-ben. ❖ CSALÁD ❖ OTT
