Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-25 / 281. szám
2 IrtÉPÜJSÁG 1988. november 25. Megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Ezt követően Németh Miklós emelkedett szólásra. Beszédében kifejezte meggyőződését, hogy az Országgyűlés felelős cselekvésre adott megbízást számára és Nyers Rezsőnek. Hangoztatta: - A reformok útján haladva nehéz szakaszhoz érkeztünk. Olyan terepen kutatjuk az utat - éledő önbizalommal és összefogást keresve ahol előttünk senki sem járt. A tét nagy. A szocializmus perspektívája az ezeréves Magyarország történelmi sorsával kapcsolódik össze. Természetes, hogy olykor belső feszültséget, bizonytalanságot érzünk, azt viszont biztosan tudjuk, hogy a kibontakozás tartós pilléreit kell kiépítenünk a gazdaságban, a társadalomban és a politikában egyaránt. Ezek a pillérek: a modern jogállamiság, az ország hídszerepe - amely a magyar-szovjet szövetség szilárdságán és nyitott nyugati kapcsolatainkon alapul -, a szocialista piacgazdaság, a minőségi termelést kikényszerítő verseny, a vállalkozói lelemény és a megújulás készsége, a szocialista pluralizmus fokozatosan, alulról felfelé kiépülő intézmény- rendszere és az abban megnyilvánuló nemes politikai versengés, a társadalmi szolidaritás és a megértés értékei szerint épülő közösségi viszonyok. A kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy csak a kitartó és állhatatos szorgalom, a kemény munka, a tisztességes emberi magatartás mozdíthatja ki a társadalmat a holtpontról. Ezt csak közösen, együttműködve tehetjük meg - mondta végezetül, kérve a törvényhozó testület, s általa az ország népének támogatását a kormány munkájához. Németh Miklóst követően szót kért Hellner Károly (Budapest, 32. vk.). Az új kormányfő munkafeltételeinek javítása érdekében azt javasolta: tegyék lehetővé, hogy megválaszthassa munkatársait, tehát az Országgyűlés decemberi ülésszakán terjeszthesse elő a Parlamentnek az új kormánylistát. A javaslattal kapcsolatban Németh Miklós többek között elmondotta: a tájékozódáshoz, a feladatok felméréséhez, a szükséges változtatások előkészítéséhez időre van szükség. Amikor megértek a feltételek a személyi változtatásra, akkor fogja megtenni erre vonatkozó javaslatát az Országgyűlésnek. Németh Miklós válaszát a képviselők tudomásul vették. Stadinger István bejelentette, hogy Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke - megromlott egészségi állapotára hivatkozva - benyújtotta lemondását. Bognár József döntését a parlament - két tartózkodás mellett - tudomásul vette. Stadinger István az OrSzavaznak a képviselők szággyűlés nevében megköszönte Bognár Józsefnek a terv- és költségvetési bizottság elnökeként négy ciklusban kifejtett, rendkívül eredményes munkáját, majd bejelentette, hogy Nyers Rezsőnek államminiszterré történt megválasztásával megüresedett az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának, valamint reform ad hoc bizottságának elnöki tiszte is. Felkérte a Hazafias Népfrontot, hogy a parlament decemberi vagy az azt követő ülésére terjessze be javaslatát a megüresedett tisztségviselői helyekre. Pozsgay Imre beszéde A napirendnek megfelelően ezután Pozsgay Imre államminiszter (országos lista) a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolatos tervekről, jogalkotási feladatokról adott tájékoztatást. Ismertette azokat a jogalkotási kezdeményezéseket, amelyek az elkövetkezendő két esztendőben az Országgyűlés elé kerülnek. Eszerint a kormány javasolja, hogy az Országgyűlés még az idei decemberi ülésszakon tárgyalja meg az egyesülési, a gyülekezési jogról, a sztrájkjogról, illetőleg a még most esedékes alkotmánymódosításról szóló javaslatokat; az 1989-es esztendőben az Országgyűlés első félévi ülésszakai az előterjesztést az alkotmány korszerűsítésének koncepciójáról, a bíróságokról szóló törvény módosítását, a közigazgatási bíráskodás bevezetését, a sajtóról szóló törvény módosítását. Ez utóbbi nem az 1986-os sajtótörvény módosítása lenne, hanem új, a sajtószabadság elveit alkalmazó tájékoztatási törvény. A választásról szóló törvény módosítása szintén a jövő év első felében lenne esedékes, azzal az előzetes elgondolással készülve erre, miszerint különválasztanák a tanácsválasztásokat az országgyűlési választásoktól. Még 1989-ben a törvényhozás elé szükséges hozni a szakszervezetekről szóló törvényjavaslatot, valamint az alkotmánybíróságról, a népszavazásról, a nemzetiségekről és a társadalmi viták szervezésének és lebonyolításának rendjéről, valamint a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló javaslatokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egymással összefüggő feladatok indokolják a törvénykezés korábbinál gyorsabb tempóját. Megemlítette: a törvénykezdeményezésre számos politikai fórumnak is lehetősége nyílik. Ez a tervezet ugyanis tartalmazza azokat a politikai összefüggéseket, amelyek nélkül a jogállammal együttjáró plurális politikai berendezkedés törvényes feltételeit nem lehet megteremteni. Az államminiszter ezután egy különös fontosságú, sokak által felvetett kérdéssel foglalkozott: célszerűbb lenne-e bizonyos törvényhozási kezdeményezéseket elhalasztani az alkotmánnyal kapcsolatos vizsgálódás lezáródása utáni időre. Ezzel összefüggésben annak a véleményének adott hangot, hogy az emberi jogok körébe tartozó törvényhozási aktusoknak nincs akadálya az alaptörvény megalkotása előtt. Beszéde további részében Pozsgay A T. Házból jelentik munkatársaink A főrabbi második kamarát szeretne Országos lista pedig nem kell - hangzott el több helyütt a törvénytervezeti vitákban. Elégedetlenek az emberek ezzel az intézménnyel, felesleges és indokolatlan kiváltságnak tartják. Hogy a sokféle reformkoncepció és változtatásra váró terület mellett választási rendszerünknek ez a része is módosításra szorul, azt jelzi az a tény, hogy a legérintettebbek sem gondolkodnak másként. Dr. Schöner Alfréd főrabbit kérdeztük erről az egyik szünetben. A beszélgetés aktualitását az adta, hogy a politikai intézményrendszer reformjáról és a jogalkotási feladatokról szóló államminiszteri tájékoztató után ültünk le az „előcsarnokban.- Ön hogy szerzett képviselői mandátumot?- Elődöm, dr. Salgó László két választási ciklusban töltötte be ezt a tisztet. Egy ideig hetedik kerületi képviselőként, az országos lista bevezetésével pedig ilyen minőségben. Halála után kooptáltak engem a HNF Országos Tanácsa javaslatára, úgy emlékszem két ellenszavazattal kerültem a parlamentbe.- Biztosan hallott az országos listával szembeni általános ellenérzésről?- Természetesen és komoly realitását, megalapozottságát érzem ennek. Úgy gondolom, az új alkotmány megteremti majd a kétkamarás parlamenti rendszer lehetőségét és ez lehet a mai kérdésre a megoldás. A kerületi rendszer és az országos listán helyet kapott képviselők ilyen szétválasztása egy jobban áttekinthető parlamenti munkát eredményezhet. Itt persze a jogalkotók feladata lesz, hogy a második kamara feladatkörét, jogalkotásban betöltött helyét meghatározzák.- Egyáltalán szükség van a kerületi képviselők mellett egy más módon megválasztott, összeállított képviselői csoportra?- Ma számtalan olyan társadalmi probléma létezik, amelyiket elkülönülten kell vizsgálni. Például én a hetedik kerületben lakom, de elsősorban nem az ott élőket képviselem. Ugyanakkor a kerületi képviselő sok kérdésben kénytelen kikérni a véleményem, előfordul, hogy megpróbálunk közös platformot kialakítani, máskor eltérő nézetet vallunk.- Konkrétan mire gondol?- Felvetődött ismét az abortusz problémája. Érthetően másként látja ezt egy sokgyermekes család és egy idős házaspár. Nem biztos, hogy ellentétesen, de más oldalról közelítik meg. Ugyanez felvetődik az egyház részéről, ahol a különböző felekezetek megvitatják és a teológiailag megalapozott véleményt egy megválasztott szóvivő képviselheti.- Akinek ön nyilván a második kamarában adna helyet...- így van. És természetesen végig kellene gondolni, hogy milyen szervezetek, képviseletek kapjanak helyet mellette. Gondolok itt a nemzetiségi szövetségekre, vagy tudományos szervezetekre. De ennek kidolgozása ma még embrionális időszakban van. Sőt inkább azt mondanám, most kezdték el a jogalkotók ezt a fajta gondolkodást. TAKÁCS ZS. Szócséplés vagy demokrácia Egyik törvénytervezet a másikat követi, társadalmi viták sorára várják manapság mindenütt a lakosságot. Kérdezhet, véleményezhet, beleszólhat az állampolgár... De, mondják néhányan, jóból is megárt a sok, eddig nem figyelt senki a nép szavára, most meg elszabadult a pokol. A demokrácia alapja persze csak az effajta véleményezési lehetőségek megteremtése lehet, még ha olykor úgy érzik is néhányan, hogy ellenkező oldalra csap át ez a szenvedély. Erre figyelmeztetett hozzászólásában többek között a Hajdú-Bihar megyei főügyész. Hatásos és elgondolkodtató volt a gondolatmenete, miszerint minél előbb szükség lenne az új alkotmány megalkotására és a többi törvénytervezet szövegezése mellett mindenekelőtt erre kellene koncentrálni. Nem utolsósorban azért, mert most kedvező a nemzetközi helyzet, mindkét égtáj felé. Könnyebb ilyen jó széllel evezni, a magunk által meghatározott irányba, mint egy ellenkező széljárás esetén. Különösen akkor, ha a belső viszonyok is ezt sürgetik. Az intés persze nemcsak a politikusoknak szólt, hanem szólhatott annak a kicsit riasztó tendenciának is, ami az ülésszak nyitó napirendjén lezajlott. Volt, aki egyszerűen cirkusznak nevezte, de én inkább azzal értek egyet, aki a legfőbb törvényhozó testület komolyságát, a véleménynyilvánítás jogát, a képviselők szuverenitását védte a pergő események, szóváltások közepette is. Abban az esetben kényelmetlen szituációban is fenntartva álláspontját, ha emiatt a tervezettnél hosszabb ideig tart egy-egy napirend. - tzs Tanulni kellene... Mármint nyelveket méghozzá mihamarabb. Idén már több alkalommal jártam úgy, hogy ültem, minta kuka, hallgattam, mint a sír. Most ismét némaságra vagyok kárhoztatva itt a Parlamentben, minthogy egyetlen külföldi kollégával sem tudtam például beszélgetni. Igaz, tolmácsok kíséretében járkálnak az Országházban, de hát így beszélgetni? Tolmáccsal? Legfeljebb tárgyalni lehet.. Tegnap délután 4 órakor például nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Luis Jung úr, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke. A huszonkét országot tömörítő szervezet most alakítja ki kapcsolatait Magyar- országgal, s az elnöke tájékoztat az Európa Tanács munkájáról, a tagság előnyeiről, arról, hogy a cél az együttmunkálko- dás a kulturális kérdésekben, a fiatalokat érintő legfontosabb dolgokban, továbbá az emberi jogok témakörében. Mindez csodálatos, dallamos francia nyelven. És tolmáccsal, tudniillik a nemzetközi sajtótájékoztatón egyetlen magyar újságíró sem tudott franciául...-dvmMiért szavazott Grósz Károly felmentése ellen? A televízióban olvasóink tegnap láthatták, hogy a Parlamentben ismét szavaztak: miniszterelnököt választottak Németh Miklós személyében, miután felmentették Grósz Károlyt, a második világháború utáni Magyarország 16. miniszterelnökét. A Tolna megyei képviselők közül Solymosi József, a Bonyhádi Pannónia Tsz elnöke egyike volt a huszonnyolc országgyűlési képviselőnek, akik Grósz Károly felmentését illetően ellenszavazattal éltek.- Miért nem fogadta el Grósz Károly lemondását? - kérdeztük Solymosi Józseftől.- Az elmúlt időszakban egy nagyon mély közvéleménykutatást végeztem a környezetemben. Mindenhol, ahol megfordultam, megkérdeztem, mi az emberek véleménye a kormányelnök személyével kapcsolatban. Sok helyen megfogalmazták - s az én véleményem is egyezik ezzel -, hogy Grósz Károly elvállalt egy munkát, ami a jelenlegi Parlamentnek is szól. Az lenne a helyes, ha ezt a munkát mindvégig ő csinálná. Meggyőződésem, hogy nem végezte rosszul a feladatát, nagy népszerűségre tett szert. Ahogyan én látom, Grósz Károlynak igen nagy nemzetközi tekintélye van, jól tudta Magyarországot külföldön képviselni. S ami még emellett rendkívül lényeges, hogy idehaza Magyarországon is nagyon széles tömegekkel szót tudott érteni, és jó kapcsolatot alakított ki az emberekkel. Ezt én nagyon lényegesnek tartom, különösen a mai helyzetünkben. Grósz Károly nem volt ugyan gazdaságpolitikus, de jól szervezte és irányította azokat a sokoldalú dolgokat, amelyek az élet és a munka során felmerültek. Én személy szerint hiányolni fogom őt a kormányból, és nem látom törésmentesnek az utódlást. Az új miniszterelnökre tett javaslatot elfogadtam, de ez csak az utolsó huszonnégy órában fogalmazódott meg bennem, akkor, amikor megtudtam, hogy Németh Miklós mellé Nyers Rezső kerül államminiszternek. A miniszterelnöki székben én azért egy nagyobb tapasztalaté embert tudnék elképzelni, függetlenül attól, hogy Németh Miklóssal nincs semmi gondom. Jó képességű, jó kiállású politikus, de - fiatalember. Olyan embert tudnék inkább elképzelni kormányelnökként, aki szót tud érteni Magyarországon azokkal a rendkívül változatos és sokirányú elképzelésekkel, amelyek az utóbbi időben felszínre kerültek. De be kell látnunk: a társadalmi közmegegyezést mielőbb pozitív irányba kellene mozdítani. Ebből a szempontból most úgy látom, hogy Nyers Rezső a ta- pasztaltságával, higgadtságával és reformpártiságával kiegészíti Németh Miklóst. És várható, hogy mielőbb megoldódnak az ország gondjai. Érdekes dolog: az ember véleménye állandóan formálódik. A mi térségünkben 50-50 százalékban voltak, akik Pozsgay Imrét, illetve Németh Miklóst tudták volna elképzelni a miniszterelnöki bársonyszékben. A képviselőnek kötelessége a térsége véleményét képviselni - ezt tettem én is -, ezért emeltem föl a kezem ellen- szavazatra tegnap a Parlamentben. D. VARGA M. Imre kiemelte annak fontosságát, hogy tétovázás nélkül kell elkészíteni a terveket a tulajdon, az elosztási és a hatalmi viszonyokat is magába foglaló, általános, radikális reformra. A politikai viszonyokról szólva Pozsgay Imre rámutatott: mindenekelőtt a párt és az állam viszonya tisztázandó, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a párt és az állam összefonódása bénítólag hat az egész politikai mozgástérre. S amíg egy- pártrendszer van az országban, addig a kormányzásért felelős párt munkája ne csak a tagság, hanem az egész társadalom számára legyen nyilvános. A fontos politikai követelmények között említette, hogy az eddig megengedő ér- dekkővetés helyére demokratikus és tagolt önszervező érdekképviselet lépjen, amely lehetővé teszi alternatívák kidolgozását. Ebből a szempontból különösen fontosnak tartotta egy olyan egyesülési törvény megalkotását, amelyik az egyesülést emberi alanyi jognak tekinti és nem engedélyhez kötött, belátáson alapuló engedmények. A kormány terve - hangoztatta Pozsgay Imre - a politikai demokrácia és a jogállam megteremtésére a stabilitás és rend talpköve is lehet, mert e terv gondolatilag nem egyetlen centrum csalhatat- lanságának és mindenhatóságának ingatag szerkezetére alapozza az ország jövőjét, hanem a demokratikus szocializmus alapeszméjére: az állampolgár szabadságára, kezdeményezőkészségére és önkormányzati képességére. Ehhez az állapothoz vezethet el az új alkotmány és azok a törvények, amelyek megalkotását a párt és a kormány kezdeményezi. Végezetül a Minisztertanács nevében kérte az Országgyűlést, támogassa és hagyja jóvá a politikai intézményrendszer reformjára irányuló kormányzati terveket, jogalkotási feladatokat. A képviselők tájékoztatóként elfogadták a politikai reformról szóló beszámolót, azzal a kiegészítéssel, hogy a kormány gyorsítsa fel az új alkotmány elkészítését. A kormány stabilizációs, gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló beszámolót Hoós János, a tervhivatal elnöke terjesztette elő. Az Országgyűlés ma folytatja munkáját Németh Miklós miniszterelnök Monokon, parasztcsaládban született 1948. január 24-én. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd ott tanított 1971 -tői. Az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyetteseként tevékenykedett 1977-től. Az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályán 1981-től munkatársként, majd ugyanitt osztályvezető-helyettesként dolgozott, 1986 végétől pedig az osztály vezetője lett. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárává 1987 júniusában választották meg. A pártnak 1968 óta tagja, 1987-ben a Központi Bizottság, 1988 májusában pedig a Politikai Bizottság tagjává választót- ták 1987 júniusa óta elnöke az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottságának, valamint az MSZMP KB Közgazdasági Munkaközösségének. Az országos listán választották meg országgyűlési képviselőnek ez év október 5-én. Nyers Rezső államminiszter Budapesten született 1923. március 21- én. Eredeti foglalkozása nyomdász. Betűszedő szakmunkásként dolgozott 1944-ig, majd a Szociáldemokrata Párt kispesti szervezetének titkárhelyettese volt 1948- tól a Magyar Dolgozók Pártja Pest megyei szervező titkáraként később a Központi Vezetőség politikai munkatársaként dolgozott Az ötvenes években a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese, majd elnöke volt 1960-tól két évig pénzügyminiszterként tevékenykedett, majd 1974-ig az MSZMP Központi Bizottságának titkára, 1966 és 1975 között a Politikai Bizottság tagja volt. 1981 -tői a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tanácsadója. 1940 óta párttag, 1957-től tagja az MSZMP Központi Bizottságának, 1988 májusától pedig újra tagja a Politikai Bizottságnak. 1958 óta országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának 1980-tól, reform ad hoc bizottságának pedig 1987 októberétől elnöke. Tagja az Új Márciusi Frontnak.
