Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-25 / 281. szám
TOLNA MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ,Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ, mmm; MA 1988. november 25. PÉNTEK XXXVIII. évfolyam, 281. szám ÁRA: 1,80 Ft Család otthon szabadidő (4-5. oldal) Megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka Németh Miklóst miniszterelnökké, Nyers Rezsőt államminiszterré választották Csütörtökön délelőtt 10 órakor Stadinger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat: 1. Személyi javaslatok tárgyalása; 2. Tájékoztató a politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatok és intézkedések ütemtervéről; 3. Beszámoló a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról; 4. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 5. A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 6. A gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvényjavaslatok együttes vitája; 7. A pénzügyminiszter tájékoztatója az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról; 8. Az Elnöki Tanács jelentése a két ülésszak alatt alkotott törvényerejű rendeletéiről; 9. Kovács Lászlóné képviselő módosító javaslata az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvényt módosító 1988. évi IV. törvény módosításáról; 10. Interpellációk, kérdések. A tárgysorozat ismertetését követően Király Zoltán (Csongrád m. 5. vk.) képviselő kifogásolta annak sorrendjét. Szerinte a személyi javaslatokról, közöttük a miniszterelnöki tiszt betöltéséről csak a második és harmadik napirend végeztével döntsön az Országgyűlés. Felvetette azt is, hogy Grósz Károly távozásával a kormánynak is le kellene mondania. Az új miniszterelnök kapjon szabad kezet a kormány tagjainak megválasztásához. A képviselő ezután a Ház elnökének, Stadinger Istvánnak az elmúlt ülésszakon végzett munkáját kifogásolta, mert szerinte akkori tevékenysége - a bősnagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos szavazás során - nagy visszatetszést keltett. Polgárdi József (Pest m. 17. vk.) az ülésszak eredeti tárgysorozatát javasolta elfogadni. A törvényhozó testület ezután döntött az ülésszak tárgysorozatáról: a többség az eredeti sorrend mellett szavazott; ellene negyvenötén voksoltak, hatan pedig tartózkodtak. Stadinger István ezután a személyével kapcsolatos észrevételre reagált. Elmondta, hogy a legutóbbi ülésen a szóban forgó szavazást a házszabályok előírásai szerint, képviselői illegalitással és korrektséggel vezette. Válaszát követően megkérte Vida Miklóst, az Országgyűlés alelnökét, hogy vegye át tőle az ülés levezetésének elnöki tisztét, a személyét érintő vita levezetésének idejére. Simon Péter (Borsod megye, 23. vk.) véleménye szerint az Országgyűlés elnöke nem sértette meg az ügyrendet. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) szerint viszont Stadinger István a szavazásnál az érvényben lévő házszabályok néhány pontját megsértette. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) kifejtette, hogyha a T. Ház elnökének ténykedésében valaki hibát tapasztalt, azt ott azonnal kellett volna észrevételezni. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) választóinak kérdését idézte: „Miért engedi meg az Országgyűlés, hogy egyes képviselők a parlamentből cirkuszt csináljanak, köznevetség tárgyává tegyék?” Morvay Lászlónak (Budapest, 33. vk.) most utólag is az a véleménye, hogy szükség volt a nyílt, demokratikusabb szavazásra. Avar István (Budapest, 17. vk.) egyetértett Szabó Kálmán képviselő észrevételével, ám a hibákat természetesnek tartotta. Mint mondta: a képviselők hosszú időn keresztül nem voltak igazán érdekeltté téve abban, hogy éljenek a parlament igazi demokráciájával. Ez most bekövetkezett; meg kell tanulni ezt a demokráciát. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi- har m. 13. vk.) egyetértett azzal, hogy az ügyrend alkalmazásában hibák történtek. Sürgette az új ügyrend bevezetését. Gajdócsi István (Bács-Kiskun m. 13. vk.) demokratikusnak, megfelelőnek tartotta Stadinger István vitavezetését. Az újból szót kérő Király Zoltán elmondta, hogy alkotmányjogászok állapították meg az ügyrendi hibákat, erre alapozva tette szóvá ezeket. Megjegyezte: ha valaki számára a demokrácia tanulása, még tétova gyakorlata „cirkusz”, akkor ezt csak fájlalni tudja. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) az esetleges elnöki tévedésnél sokkal súlyosabbnak tartotta a képviselői ügyetlenséget a szavazás befolyásolásában. Boldizsár Iván (országos lista) arra emlékeztetett, hogy Stadinger István vitavezetésének köszönhetően volt nyilvános szavazás a bős-nagymarosi beruházás ügyében. Az elnöklő Vida Miklós javasolta, hogy az elhangzottakat szó szerint rögzítsék a jegyzőkönyvben. Javaslatát az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután ismét Stadinger István vette át az elnöki tisztet, s az első napirendi pont, a személyi kérdések tárgyalása következett. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Elnöki Tanácsnak a Minisztertanács elnöke felmentésére, illetve a Minisztertanács új elnöke megválasztására vonatkozó átiratát. Döntéshozatal következett: az Országgyűlés 28 ellenszavazattal és 13 tartózkodással Grósz Károlyt felmentette miniszterelnöki tisztsége alól. Stadinger István a szavazást követően röviden méltatta Grósz Károly miniszter- elnöki tevékenységét. Az Országgyűlés nevében megköszönte Grósz Károly miniszterelnöki munkáját. Ezután Grósz Károly kért szót.- Köszönöm 17 hónapos munkámhoz nyújtott segítségüket, és önökön keresztül az ország lakosságának megértését és türelmét - mondotta. - Mindig éreztem jószándékú segítőkészségüket. Sok tanácsot kaptam, és amit tudtam, megszívleltem. Ha több mindent nem tudtam megvalósítani tanácsaikból, javaslataikból, az nem elsősorban akaratomon múlott, hanem képességeimen. Mérleget nem készítettem. Tetteimet, magatartásomat megítélni nem az én dolgom. Nyugodtan állíthatom azonban: az önökkel együtt kidolgozott kormányprogram fő iránya az a tény, hogy a reformszavak birodalmából a tettek mezejére léptünk, továbbá, hogy törekvéseink mellé jóindulatú nemzetközi támogatást tudtunk biztosítani. Ez az az út, amelyen a jövőben is járnunk kell. Ennek a parlamentnek történelmi felelőssége, hogy ösztönözze a reformmozgalom lendületét, de őrködjön a társadalmi rend felett. Ellenkező esetben pillanatok alatt romhalmazzá válhat egy nép több évtizedes alkotó munkájának eredménye, és évtizedekre elbukhat a magyarországi reformmozgalom. Ez beláthatatlan károkat okozna népünknek és a nemzetközi haladásnak, melynek szolgálatába szegődtünk. Végezetül pedig tisztelettel kérem az Országgyűlést, bárkit választ meg a Minisztertanács elnökének, támogassa munkájában, mert tapasztalataim birtokában, felelősségem teljes tudatában mondom: rászorul. Határozathozatal következett: az Elnöki Tanács átiratának megfelelően az Országgyűlés Németh Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát - 27 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett - miniszterelnökké megválasztotta. Ezután az Elnöki Tanács által javasolt újabb államminiszter személyéről kellett dönteni. Az Országgyűlés - 10 ellenszavazattal és 15 tartózkodással - Nyers Rezsőt államminiszterré választotta meg. Az ülés a kormány új elnökének és államminiszterének eskütétele után folytatódott; Németh Miklósnak és Nyers Rezsőnek munkájukhoz Stadinger István kívánt erőt, egészséget. (Folytatás a 2. oldalon.) Az idén ezer literrel emelkedik a tehenenkénti tejhozam Mőcsényben Amikor 1969-ben három termelőszövetkezet egyesülésével a tagság együtt kezdett el dolgozni a mőcsényi Völgység Népe Termelőszövetkezetben, úgy határoztak, hogy szarvasmarha-tenyésztésre - ezzel együtt tejtermelésre - szakosodnak. A helyzet tulajdonképpen adott is volt, hiszen az oly régen magyar Svájcnak emlegetett térség volt a „fészke” a bonyhádi tájfajtának. A hetvenes évek elején minisztériumi támogatással szarvasmarhatelepet létesítettek tömbösített istálókkal. A hatalmas betonmonstrumban a jószágok nem érezték valami jól magukat, amivel kapcsolatban Sikabonyi Miklós, a téesz elnöke szellemesen és igen találóan megjegyzi, hogy a beruházást illetően mindenkit megkérdeztek, csak éppen a legérdekesebbeket, a szarvasmarhákat nem. Igaz, hogy 1974-ben kidolgoztak egy olyan programot, melynek bevezetése jobb közérzetet biztosított az - akkor még tbc-vel, brucellózissal fertőzött - állatoknak. Ezenkívül mindent megtett a szövetkezet a tejtermelés növekedése érdekében, ám a fejlődésnek egy idő múlva mégis csak gátat vetett a tartástechnológia, úgyhogy a tehenenkénti 4500 liter tejnél „megálltak”. A középtávú fejlesztési tervben ugyan a rekonstrukciót határozták el, ennek ellenére mégis új telepet építettek, ami 1986 októberében készült el. A beruházás összege 34 200 forint volt. A telepet a barcsi téeszben látottak felhasználásával és a saját elképzeléseik ötvözésével építették meg. így elérték, hogy a mostani 840 férőhelyes telepen (jelenleg 700 állat van) ötvenen dolgoznak a korábbi 75 helyett. Tejtermelésük ütemesen emelkedik: 1987-ben 5120 liter volt a tehenenkénti így néz ki a fejőház kívülről átlag, idén ez 6100-6200 literre emelkedik. Másképpen: 1988-ban várhatóan ezer literrel emelkedik a tehenenkénti tejhozam. Itt kell megjegyezni azt is, hogy az emelkedés jó költségmutatókkal párosult. Tavaly néhány fillérrel haladta meg a nyolc forintot a szűkített önköltség, ami idén úgy tűnik, újabb egy forinttal kevesebb lesz. Érdemes felsorolni azt is, hogy milyen tényezők játszottak közre e figyelemre méltó eredmények elérésében: a dolgozók és a vezetők állatszeretete, az új és egyben jó tartástechnológia, a jó takarmányozás és a szintén jó tenyésztői munka. És a jövő! A genetikai mutatók szerint ez az állomány hétezer literre lesz képes; terveik szerint 1800-ra emelik az állatok számát; minőségi javulást terveznek elérni a takarmányozásban, s tovább javítják a tenyésztői munkát; majd bevezetik a számítógépes irányítást, mellyel a dolgozók anyagi érdekeltsége tovább javulhat. Jelenleg az ott dolgozók bérszínvonala 96 ezer forint.- hm - ka Az ülésterem A karámban tartott jószágok