Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-19 / 276. szám
1988. november 19. "RÉPÜJSÁG 3 lit leginkább a világszínvonalhoz technikai, technológiai megjelenésében. Megváltoztak az általános vállalatvezetési formák, azonban eddig érdemi eredményt nem hoztak. A nem önálló gazdálkodó egységeknél az önállósodási folyamat általában nem erősödött. Az állami építőipart annak ellenére, hogy kapacitását megyén kívül is bővítette, az általános építés iránti igénycsökkenés miatt a kapacitások visszafejlődése jellemezte. A vállalatok nyereségtermelő képessége az áremelkedések ellenére évről-évre csökkent. Az építőiparban működő kisszervezetek növelték termelésüket, rugalmasabban reagáltak a megrendelői igényekre, a személyi jövedelemben az állami építőipart jelentősen meghaladó mértéket értek el. (Pl.: Szig- ma.) A mezőgazdasági termeléshez az adottságok jók, és ezzel megfelelően éltek is az üzemek. A növénytermesztésben a termelési szerkezet a kialakult arányoktól nem tért el, alkalmazkodott a szabályozók diktálta körülményekhez. Hasonló a helyzet az állattenyésztésben is. Általában jellemző, hogy a fajlagos hozamok javultak, a gazdálkodás színvonala emelkedett, ennek ellenére a gazdaságok eredménytermelő képessége romlott. A szőlőtelepítések és a borászat fejlesztése a történelmi borvidék rangjának visszaállítását segítették elő. A feldolgozás és a piaci értékesítés terén az Alisca- vin Borászati Közös Vállalat taggazdaságainak rövid távú, valamint a borvidék hosszú távú érdekeinek összhangját nem tudta megteremteni. A város és városkörnyékén a kiskereskedelmi hálózat korszerűsödött, új egységekkel is bővült. Az áruellátás színvonala változó volt, a hiánycikkek száma nem csökkent, de a köre módosult. Az alapvető bolti cikkekből kielégítő volt az ellátás, műszaki árukból, építőanyagokból volt hiány. Az életszínvonalpolitikai célkitűzésekkel összhangban a lakossági vásárlóerő csökkent, a változatlan áras kereskedelmi forgalom mérséklődött. A kereskedelemben foglalkoztatottak alacsony bér- és keresetszintje a munkáltatói törekvések ellenére tendenciájában nem változtak. A nagy- és kiskereskedelem együttműködése javult. Fejlődtek a közvetlen termeltetési kapcsolatok. (Pl.: bútorkereskedelem.) A vendéglátás forgalma összességében csökkent. A város és városkörnyék közlekedése javult, a postai szolgáltatások köre mérsékelten bővült, nem elégíti ki a térség igényeit, elengedhetetlen a fejlesztése. A szocialista munkaverseny formálissá vált, a termelésre és az emberi kapcsolatokra kifejtett hatása lecsökken. A tanácsok gazdálkodásában be- ----------------------------- következett szabályozó-változás a testületek döntési önállóságát növelte. A rendelkezésre álló pénzeszközök ez időszakban főleg reálértékben jelentősen csökkentek. így a működési költségek aránya növekedett. Szek- szárd város és városkörnyék települései az ellátás szinten tartását biztosítják. Ehhez a feladathoz is további pénzeszközöket kellett bevonni, részben társadalmi munkavégzés, részben a további érdekeltségi bevételek révén. Szekszárd város továbbra is befogadó település, bár a korábbi időszaknál lassúbb ütemben, de nőtt a lélekszáma. Megközelíti a negyvenezret. Ellátási felelőssége a városénál szélesebb (pl.: egészségügy, középfokú, felsőfokú oktatás, kereskedelem stb.) és ennek a feltételnek kellett megfelelnie. Ennek érdekében teljesített, illetve teljesít olyan beruházásokat, mint autóbuszpályaudvar, játékcsarnok. A kiemelten kezelt lakáshelyzetben az állami lakások építési üteme lelassult, majd leállt. A lakásgazdálkodás egyéb formáival nem lehetett az állami lakásigényt kielégíteni. Állandósult a 2000 körüli lakásigénylő. Egyre nagyobb feszültségeket okoz a rendkívül magas lakásár és a fizetőképes kereslet ellentmondása. Megkezdődött az építőipari vállalatok saját vállalkozásban végzett lakásépítése. Ez a forma sem képes a lakásárakba bekövetkezett növekedési dinamikát lassítani, sőt a terület közművesítésének költségeit erőteljesebben közvetíti. A lakásgazdálkodás segítésének egyik módja volt a lakásépítési támogatás folyósítása. Ennek szabályozásában, bonyolításában olyan megoldások is keletkeztek, amelyek jogi és etikai problémákat tartalmaztak. Szekszárd városban és a fővezeték melletti településeken az energiaracionalizálási program keretében megvalósult a vezetékes gázellátás. Az építés és a fogyasztók bekapcsolása a tervezettet meghaladta. A települések anyagi forrásainak nagyságrendje, változása, a felhasználás módja a lakosság előtt csak részben volt ismert. Az üzemekben működő pártszervek és szervezetek a vállalati, szövetkezeti, gazdasági vezetőket rendszeresen beszámoltatták a gazdálkodás egészéről, vagy egyes területeiről. Irányító, szervező szerepkörük nem hatékony. A városi pártbizottság testületéi rendszeresen napirendre tűzték a térség gazdasági folyamatainak az elemzését. Beszámoltatták a gazdálkodó egységek vezetőit a gazdasági feladatok végrehajtásáról, de az utóbbi időben nagyobb hangsúllyal az itt dolgozó alapszervezeteket gazdaság- politikai tevékenységükről. A pártbizottság azokban a témákban, ahol a politikai elhatározások és a szabályozás hatásait nem látta összhangban, a párt információs rendszerén keresztül továbbította észrevételeit a felsőbb pártszervek felé. és szociális ellátás feltételei 1985 óta egyes fejlesztések révén javultak, de nem a kívánt mértékben. Új fogászati rendelők átadására, új felnőtt és gyermek körzeti rendelők kialakítására került sor a Kandó Kálmán utcában, új gyógyszertár működésére ugyanitt. Szociális gondozási központ alakult, hamarosan megkezdheti működését a szociális gondozóház és folyamatban van egy 40 fős szociális foglalkoztató megépítése. Az egészségügyi intézmények működésére és az ott dolgozók hangulatára azonban kedvezőtlenül hatott az anyagi források további szűkülése, tartós hiánya. Mindez tetőződött a meglévő műszerekhez szükséges alkatrészhiányokkal, gyógyszer, gyógyászati anyaghiányokkal. A fejlesztéseket gátolja a műszerbeszerzéseknél a vám és az áfa. A bérrendezés évtizedes elmaradása miatt fokozódott az ágazat dolgozóinak anyagi kiszolgáltatottsága, élet- és munkakörülményeik romlottak. Az egészségügyi ellátás ingyenességének deklarálása tor- zítóan hatott ideológiailag, de az ellátás gyakorlatára is. Az adóintézkedések ellentmondásai tovább rontották a helyzetet, és az egészségügyben szükséges túlmunka egyre inkább csak presszióval biztosítható. A lakosság igényei és kielégítésük feltételei között mindezek miatt nő a szakadék. E kedvezőtlen folyamatokat nem tudtuk gátolni, befolyásolni. Nőtt a lakossági kritika az egészségügyi intézmények működéséről, a betegellátásról. Ugyanakkor az elmúlt években a város lakossága, üzemei, az egészségügyi és szociális ellátás javítását, az egészség- kultúra terjedését szolgáló több kezdeményezést támogatott. (Műveseállomás, műszerbeszerzések, egészséges táplálkozás, rákellenes egyesület.) A művelődési á9azatban szintén-----------------------------------tovább csökkentek a rendelkezésre álló anyagi eszközök, a munkafeltételek romlottak. Az ágazatban dolgozók anyagi, erkölcsi megbecsülése, közérzete rosszabbodott. Az oktatási törvény által megfogalmazott cél és igény a tartalmi és minőségi munka fejlesztése. De az ehhez szükséges tárgyi, anyagi feltételek hiányoznak. A tantervek, tankönyvek nem épülnek egymásra. Az oktatásirányítás funkciózavarokkal küzd. Az irányításban részt vesz az MM, a szaktárcák, az OPI és a megyei pedagógiai intézet, de irányító munkájukban nincs egymásra épülés. A z oktatásügy nem vált társadalmi üggyé. A pedagógusok társadalmi presztízsvesztesége, anyagi lebecsült- sége következtében a pálya teljesen elnőiesedett és felhígult. A pedagógiai munka iránti minőségi igény fokozódott, ám a megújuló minőségi munkára idő kellene, de a felkészülésre fordítható időben a megélhetés miatt más tevékenységre kényszerült sok pedagógus. A tantestületek atanulókvilá9né--------------------------------------zeti, politikai nevelését, a történelmi tudatformálását nem tudják megoldani. Ideológiai tételeink jelentős része megkérdőjeleződött, de még nincsenek újak. A nemzeti és egyetemes történelem legújabb korra vonatkozó megállapításai átértékelés alatt vannak. Mindezekre pedagógusaink nem kaptak megfelelő felkészítést. Joggal fogalmaznak így: „Nem tudjuk milyen múlt alapján, milyen mának, és még inkább milyen jövőnek kell nevelnünk”. Mindezek hátrányosan hatnak az iskolai nevelő munka színvonalára. A tárgyi feltételek javításában az általános és köz épiskolai férőhelyfejlesztésben nem léptünk előre. 1986-ban átadásra került a 16 tantermes gyakorló iskola, de ez a déli városrész egyre súlyosbodó gondjait nem oldotta meg. A legnagyobb feszültségek a középfokú oktatásban vannak kialakulóban. A gyorsan növekvő tanulólétszám, a szűkös fejlesztési lehetőségek még a színvonalat tartó oktatáshoz sem biztosítják a feltételeket. A szakképzés szerkezetének korszerűsítése a gazdaságfejlesztési elképzelések és az ezekre épülő szakemberszükségleti tervek hiányában lehetetlen. Az iskolák és tanműhelyek felszereltsége elavult, a vállalatok nem igazán partnerek a szakemberképzésben. A közművelődési intézmények vonatkozásában fejlesztések valósultak meg Kölesden és Decsen, összességében azonban a működési feltételek romlottak. A pénzügyi gondok nőttek. A művelődési házak többsége korszerűtlen, az épületek és berendezések állaga romlik. A művelődési igények változóban vannak, az ehhez való alkalmazkodás útkereséssel jár. Kárt okozott az évtizedek óta érvényesített helytelen kultúraértelmezés és az ezen nyugvó szakmai, politikai irányítás. Városunkban a Művészetek Háza kivételével valamennyi helyben működő közművelődési intézmény megyei fenntartású és működtetésű. Nem érvényesült egy önálló városi intézményfejlesztési és működtetési koncepció. Az új lakótelepek létrehozásával nem járt együtt bizonyos közösségi tevékenységre alkalmas terek létrehozása. A népművelők megbecsülését társadalmi, közéleti szempontból sem tudtuk megvalósítani. Társadalmi megbízatásokkal, választott tisztséggel csak elenyésző hányaduk rendelkezik. A város politikai vezető testületében nem volt képviseletük. Nem fordítottunk kellő gondot ideológiai, politikai képzésükre, tájékoztatásukra, a helyi politikai közéletbe való intenzivebb bevonásukra. Mindezek jelzik, hogy át kell értékelni és újra kell építeni a népművelők körében végzett politikai munkát, a közművelődés politikai támogatását. © AZ MSZMP SZEKSZÁRD VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK FŐ FELADATAI A XIV. KONGRESSZUSIG TERJEDŐ IDŐSZAKRA: A városi pártbizottság tám°9atia az országos ------------------------------------------- pártértekezlet állásfoglalásában megfogalmazódott elképzeléseket a párt működésének megújítására. Legfontosabb feladatának tekinti, hogy aktív cselekvéssel saját politikai munkáját korszerűsíti. Ennek fő tartalmi eleme a pártdemokrácia szélesítése. Szakít az elavult, formálissá vált megoldásokkal, sablonokkal, dogmákkal. Keresi és alkalmazza az új politikai viszonyoknak megfelelő demokratikus módszereket. Politikai szerepét elvipolitikai iránymutatással a kommunisták meggyőző politizáló munkáján keresztül érvényesíti. Élő eleven folyamatos kapcsolatokat épít ki és------------------------------------------tart fenn, párbeszédet fo lytat a területen élő lakosság egészével. Ezen belül differenciáltan keresi az együttműködés formáit a különböző érdekekre épülő önszerveződő közösségekkel, mozgalmakkal. Vállalja a vitát és türelmes a szocialista fejlődés alternatíváit kifejező vélemények képviselőivel, integrálja helyi programjába azok reális javaslatait. Csak az alkalmas, a társadalmi, gazdasági célok----------------------------------kai azonosuló, kezdeményező, eredményes, erkölcsileg feddhetetlen vezetőket támogatja. Következetesen érvényesíti valamennyi vezetővel, párttaggal szemben ezt a mércét. Elutasítja a hatalom kisajátítását, a korrupciót, az előjogok és kiváltságok rendszerét, ezek ellen következetesen fellép. A politikai munka középpontjába a munkahelyi, la--------------------------------kóhelyi pártközösségek önálló po litizáló képességének erősítését, eszmei, ideológiai, politikai orientálásukat állítja. Biztosítja és segíti önállóságuk érvényesülését a helyi politikai teendők megfogalmazásában, a helyi feladatok megoldásában és a végrehajtás ellenőrzésében. A helyi önállóság teljesebb kibontakozása érdekében a feltételek megteremtésével támogatja az egytestületes községi pártbizottságok alakulását, működését. A munka tervezésekor a döntéselőkészítés során kéri a párttagság véleményét és döntéseiben érvényesíti azt. A titkári értekezleteket véleményezési fórumként is működteti. a minHpnnani politizálás súlypontja a lakóterületre --------------------------helyeződik át. A pártbizottság kialakítja ezzel kapcsolatos teendőit. A lakóterületi és üzemi pártszervezetekkel együttműködve segíti megteremteni ennek szervezeti kereteit. A kommunistákat arra készíti fel a munkahelyeken, hogy más módszerekkel, más feladatkör szerint pártközösségekben politizáljanak, és aktívan kapcsolódjanak be a lakóhely közéletébe, mint a politikai viták egyre szükségszerűvé váló szinterébe. Olyan aqitáciÓS Pr°Pa9andatevékenységet alakit ki-----------------------------'és támogat, amelyben nem a kész válaszok közvetítése történik, hanem közös gondolkodásra ösztönzés. Olyan politikai propagandatevékenységre készíti fel a propagandistákat, amelyik nem ismereteket sulykol be, hanem vállalja a vélemények ütköztetését, fellép a hibás és elavult nézetekkel, szemlélettel szemben, választási lehetőségeket teremtő információkat nyújt. A pártbizottság kezdeményezi és segíti a propagandista fórumok kötetlen formáinak kialakítását. Az állami társadalm> és tömegszervezetek, mozgal-----------------• mák önállóságát tiszteletben tartja, a párt p olitikai képviseletét és érvényesítését a kommunistákon keresztül a meggyőzés, a befolyásolás eszközével biztosítja. Rendszeressé teszi a politikai koordinációt. A város- és községpolitikai munkát a tanácsi népképviseletekben folytatott politizálás révén segíti. A pártbizottsáq fi9ye,emmel kíséri és megfelelő ál--------------------------— lásfoglalásokat, döntéseket hoz a té rségben jelentkező gazdasági, területpolitikai, társadalompolitikai témákban. Nem szakmai kérdésekkel foglalkozik, hanem azok politikai hatásaival. Állásfoglalásainak kialakításában, döntéseinek meghozatalában érvényesíti a demokratizmust. A döntések szakmapolitikai megalapozása érdekében adott feladatokra szakértői munkacsoportokat működtet. Gondoskodik a pártszervezeti titkárok, tisztségviselők, testületi tagok képzéséről, továbbképzéséről, tapasztalatcseréjéről, az önálló politizáláshoz szükséges ismeretek átadásáról. Támogatja az egészségügyi, oktatási, közművelődési intézmények belső életének demokratizálódását. Figyelemmel kíséri az alkotó értelmiség élet- és munkakörülményeinek alakulását, folyamatosan igényli és megbízatásokkal is biztosítja részvételüket a helyi politikai életben. Felkarolja, támogatja a fiatalok értelmes, tartalmas szerveződési törekvéseit, kikéri véleményüket, segíti a KISZ-szervezetek megújulását. A pártbizottság tagjai rendszeresen és aktívan részt vesznek a pártrendezvényeken, találkoznak és tanácskoznak a párttagsággal, a lakossággal, tágítják közéleti mozgásterüket. Függőségük nő saját alapszervezetük tagságától. Velük közösen alakítják ki, hogy mit képviseljenek a testületi üléseken. Munkájukat folyamatosan értékeli a párttagság. A Dártbizottsáq munkájáról, döntéseiről folyamato--------------------------— san és érdemben ad tájékoztatást a p árttagságnak és a lakosságnak. Minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítja a politikai munka nyilvánosságát. A politikai apparátus személyi és szervezeti feltételeit a feladatokhoz alakítja. Szükség szerint, de évente pártértekezleten ad számot munkájáról, a pártbizottság. Az előttünk álló újszerű politikai munkában, szemléletváltásra, munkamódszer-változtatásra, magasabb fokú fel- készültségre, politikai műveltségre és érzékenységre van szükség. Minden tenni akaró és tenni tudó, teljesítményre képes erőre szükségünk van. Törekvéseink, megújulásunk, csak akkor lesz eredményes, ha párttagságunk élen jár a személyes példamutatásban, kezdeményező készségben, fegyelmezett munkában. Ha politikai műveltségének színvonalát önképzéssel, továbbképzéssel napról-napra emeli, és a cselekvés terepén az előre vivő, eredményeket hozó, pozitív folyamatokat támogatja. Csak közös munkával érhetjük el a párt iránti bizalom helyreállását, a párt egységének erősödését, vezető szerepének érvényesülését. Kérünk minden kommunistát, hogy felelősséggel, fegyelmezetten és aktívan járuljanak hozzá programunk cselekvő megvalósulásához. Szekszárd, 1988. november 11. MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága
