Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-19 / 276. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA HÉT VÉGI 1988. november 19. SZOMBAT XXXVIII. évfolyam, MELLÉKLET 276. szám ÁRA: 2,20 Ft Grósz Károly párizsi tárgyalásai Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke franciaországi hivatalos látogatásának második napján megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. Összehívták a Központi Bizottság ülését Kegyeletes megemlékezéssel kezdődött a hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodó Grósz Károly második, pénteki munkanapja: tisztelettel adózva a francia hősöknek, koszorút helyezett el az ismeretlen katona sírján. A kora délelőtti órákban megbeszélések, tárgyalások újabb sorozata kezdődött: a főtitkár miniszterelnök szálláshelyén, a Ma- rigny-palotában elsőként Jacques Chirac volt miniszterelnököt, Párizs polgármesterét fogadta. Grósz Károly ezután a Lassay-palotába hajtatott, ahol találkozott Laurent Fabiusz- szal, a francia nemzetgyűlés elnökével. Fabius érdeklődött a magyar gazdasági és reformfolyamatról, valamint a magyarromán viszonyról. Grósz Károly vázolta a magyar gazdasági és azzal összefüggő politikai reformtörekvések fö irányait Hangsúlyozta, politikai, ideológiai felfogásunk és gyakorlatunk annyira különbözik a román vezetésétől, hogy a párbeszédnek egyelőre nincs látható eredménye. Aláhúzta, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései Romániával szemben, csupán azt szeretné elérni, hogy a Helsinki Záróokmányban foglalt elvek érvényesüljenek ott is, valamint a két ország viszonyában. Elmondta, hogy eddig 12 ezer romániai állampolgár3 kapott letelepedési engedélyt Magyarországon és további várakozók vannak. Alain Poher, a szenátus elnöke fogadta délben a Luxembourg-palotában Grósz Károlyt Poher a beszélgetés után ebéden látta vendégül a magyar pártfőtitkár miniszterelnököt. Pohárköszöntőjében támogatásáról biztosította Magyarország és az Európai Közösség közeledését, és javasolta, hogy Magyarország építsen ki kapcsolatokat az Európai Parlamenttel is. Végül a két ország kapcsolatainakelmélyitésére ürítette poharát. Grósz Károly válaszában hangoztatta, hogy Magyarország kapcsolatrendszere Nyugat-Európával történelmi okok folytán, elég egyoldalúan alakult. Most változatosabbá igyekszünk tenni gazdasági kapcsolatainkat. Erősítjük a gazdasági és politikai szálakat Franciaországgal, Angliával és Ibéria országaival, amelyekkel nemcsak többet akarunk kereskedni, hanem meríteni is akarunk gazdag politikai, társadalmi, gazdasági tapasztalataikból. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november 22-ére, keddre összehívták. A testület - a Politikai Bizottság javaslatára - tájékoztatót hallgat meg az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről Szűrös Mátyásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében. A Központi Bizottság tagjai tájékoztatót hallgatnak meg többet között a Szovjetunió fejlődését meghatározó fő folyamatokról, Lengyelország helyzetéről, a LEMP törekvéseiről, az európai biztonsági és együttműködési folyamat eredményeiről, valamint hazánk nemzetközi tevékenységéről, külpolitikai kezdeményezéseiről. A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a Központi Bizottság munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére Grósz Károly főtitkár tesz javaslatot. Az MSZMP májusi pártértekezlete után számos kezdeményezés történt a párt vezető szerepének és működésének korszerűsítésére, a pártértekezlet állásfoglalásának érvényesítésére. Ezek sorába illeszkedik e napirend megvitatása. Az országos és a helyi népszavazásról szóló törvény elveire vonatkozó javaslatot Fejti György, a Központi Bizottság titkára terjeszti elő az ülésen. A javaslat az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően ajánlja, hogy politikai intézményrendszerünk demokratikus vonásainak további erősítése érdekében az Országgyűlés alkosson törvényt az országos és a helyi népszavazásról. A Központi Bizottság ülése a Politikai Bizottság javaslata alapján foglalkozik a párttagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításával, amelynek során figyelembe vették a párttagság észrevételeit, s ennek értelmében a tagdíjalap egyértelműbb és áttekinthetőbb megállapítását javasolják. Egy következő napirend keretében a Központi Bizottság megtárgyalja a saját, 1989. évi munkatervére vonatkozó javaslatot is. Mindkét napirendi pont előterjesztője Lukács János, a Központi Bizottság titkára. A testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésében személyi javaslatot is megtárgyal. A szekszárdi városi pártbizottság beszámolója és állásfoglalás-tervezete a városi pártértekezletre Azzal a szándékkal adja közre az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága állásfoglalás-tervezetét a területén folyó politikai munka értékeléséről, a további feladatokról, hogy mindazok, akik javaslataikkal, véleményükkel hozzá kívánnak járulni a város politikai életének megújulásához, ezt megtehessék. Észrevételeiket hétfőtől kezdve személyesen az MSZMP székháza Szekszárd, Beloiannisz u. 2. negyedik emelet 407-es szobában, telefonon a 12- 122/153-as melléken, illetve levélben a fenti címen tehetik meg. A Tolna Megyei Népújság napi ügyeletesének is elmondhatják véleményüket A pártértekezlet 1988. november 26-án reggel kilenc órakor kezdődik a Babits Mihály művelődési központban, a legteljesebb nyilvánosság mellett A tanácskozásra a párttagok - tagkönyvük felmutatása után - beléphetnek, egy percben kapcsolódhatnak véleményükkel a hozzászólásokhoz is. Bárki megtudhatja viszont - a választásra elrendelt zárt ülésig - hogy mi folyik az ülésteremben, mert televízión közvetítik a márványterembe a tanácskozást. Pártonkívülieket a pártbizottság hív meg az értekezletre, tanácskozási joggal. Az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága a város és városkörnyék párttagságának igényét figyelembe véve azzal egyetértésben hívta össze a pártértekezletet az alábbi megfontolások alapján. Az MSZMP XIII. kongresszusa nö- — vekvő ütemű gazdasági fejlődést és érzékelhető életszínvonalemelkedést határozott meg. Megfogalmazta, hogy a gazdasági fejlődés élénkítéséből keletkező nemzetijövedelemtöbbletet a műszaki fejlesztésre és az egyre növekvő szociális problémák megoldására kell fordítani. A termelési szerkezet gyorsított ütemű átalakításával növekvő mértékű dolláraktívumot kell elérni a világpiacon, és ez lehetővé teszi az eladósodási folyamat lelassítását, majd az adósságállomány csökkentését. 1985 óta alapvető változások következtek be a kapitalista és a szocialista világkörnyezetben és a hazai gazdasági, politikai, kulturális, ideológiai életünkben. Gazdaságunk a világpiaci kihívásoknak nem tudott megfelelni. Nagyfokú leértékelődésünk következett be a világ- gazdaságban. Az adósságterhek gyorsan növekedtek, a gazdaságszerkezet tovább romlott. A hatékony termelési érdekeltséget ösztönözni képtelen gazdasági szabályozás válsághelyzet kialakulásához vezetett el. Ezzel együtt gyarapodtak a társadalmi feszültségek. Az életszínvonal csökkent. Erősödtek egyes rétegek elszegényedési tendenciái. A differenciálódó érdekek egyre erőteljesebben ütköztek, de nem a nyilvánosság színterén, így rangsorolásuk lehetetlenné vált. A bürokratikus irányítás elszakadt a valóság lehetőségeitől, és igényeitől. A közoktatás, közművelődés, egészségügy egyébként is szűkös fejlődési lehetőségei tovább szűkültek. Csökkent a tudás, az értelmes alkotó munka becsülete, erkölcsi, anyagi elismerése. Az állandósított hiánygazdálkodásban szinte kényszerré vált a korrupció, a protekciózás, a hálapénzek, csúszópénzek rendszere, megtűrtté vált a társadalmi tulajdon megsértése. A társadalmat átszőtte a köz érdekeit sértő erkölcsi romlás. A vezetők és vezetettek közötti bizalom megingott. Mindezek miatt mélyült az elégedetlenség, nőtt a politikai vezetés iránti türelmetlenség az egész országban. Az 1987 júliusi pártállásfoglalás ■ és a szeptemberi kormányprogram az egész társadalom megújulását célzó fordulatot helyezett kilátásba döntéseivel. A fent vázolt körülmények között egyértelművé vált, hogy a párt nem tud megújulást, a kibontakozást szolgáló társadalmi mozgások élére állni merev, centralizmustól túlsúlyos működésének és szerkezetének változtatása nélkül. Elemi erővel törtek felszínre a párton belüli változtatási igények. Az 1987 őszétől zajló pártviták során éles kritikák érték a pártot a demokrácia, a nyilvánosság hiánya, munkájának bürokratikus, hivatali jellege miatt. Elmarasztaló és a felelősséget is felvető bírálat érte a felső pártvezetést a gazdasági, kulturális élet területeire hozott irreális döntései és a felmerülő kérdésekre való lassú reagálás miatt. Élesen elítélték párttagok és pártonkívüliek a vezetői visszaéléseket, az anyagi előnyszerzést, a vezetői posztot előjogok, kiváltságok érvényesítésére használó vezetői magatartást. Egyre határozottabban fogalmazódott meg a közéleti vezetők erkölcsi tisztaságának, feddhetetlenségének igénye. A viták összegzése mutatta, hogy a pártmunka eddigi gyakorlata nem folytatható. Újra kell fogalmazni legtöbb elemét, és meg kell teremteni az újnak megfelelő működési, tartalmi, szervezeti, személyi feltételeket. E feladatok elodázha- tatlansága igényelte az MSZMP országos értekezletének összehívását. Az országos értekezleta Párt-----------------------------------------------------------radikális megújulása mellett szavazott, és ehhez legfelsőbb szinten megkezdte a személyi feltételek kialakítását is. Ennek hatására megerősödött a párt iránti bizalom. Az azóta született döntések és hatásai - adóreform, árnövelések, lakossági hitelek kamatainak felemelése, az élet- színvonal romlása, a szerkezetváltás mozdulatlansága, alulról jövő sztrájknyomással kicsikart engedmények, a nem egységes vezetői megnyilatkozások és intézkedések által okozott zavarok, a bérreform elmaradása, a valóságos gazdasági helyzetünk nem ismerete - az egész lakosság közérzetének, politikai hangulatának rosszabbodásához vezetett. A párttagságban erősödött a bizonytalanság, egyesekben a kilátástalanság érzése. A különböző politikai alternatív szerveződések szaporodását, programjaik megfogalmazódását a párt akcióképességének gyengüléseként élik meg. A hozzájuk való politikai viszonyt tisztázatlannak érzik. A stabilizációs program végrehajtásának eddigi lépéseit a helyzet rosszabbodásaként érzékelik. Kopik a pártvezetés és a kormány iránti bizalom, szavahihetőségük hitele. Mindez a mi területünkön élő lakosság hangulatára is jellemző. SZGkSZárd városban és környékén "■ — is megváltoztak a gazdasági, politikai, kulturális, ideológiai munka feltételei. Megvalósíthatatlanná vált az 1985-ös Szekszárd városi pártértekezleten elfogadott célok és feladatok jelentős része. Romlottak lakosságunk Az 1985-ös városi pártértekezlet ................................... óta a pártbizottság i rányította és elemezte a területen zajló politikai, gazdasági, kulturális folyamatokat. Ezen belül rendszeresen félévenként külön napirendként foglalkozott a folyó év gazdasági helyzetével. Külön napirenéletkörülményei. A tényleges önállóság hiánya, a működés anyagi feltételeinek beszűkülése zavarokat okozott területünkön is a vállalatok, szövetkezetek, tanácsok, intézmények, párt életében. Szekszárd város és környéke kommunistái egyetértettek az országos pártértekezlet megújulási törekvéseivel. A pártszervek és szervezetek döntő többsége úgy ítélte meg, hogy itt helyben is van bőven tennivaló. A helyzethez igazodó, reális tartalmú helyi politikai programra, demokratikus munkastílusra, munkamódszerekre, a városi testületek megújítására van szükség. Mindezt a legszélesebb demokratikus fórum keretei között kell kialakítani, ahol nyílt, őszinte vitában tárulhatnak fel a sokszínű vélemények, a vállalható feladatok és a végrehajtás mikéntje. Csak ilyen széles, demokratikus fórum biztosíthatja, hogy a város és környéke pártirányítása és párttagsága együtt mozduljon el a megújulás irányába, s egységük erősödjön a közösen kimunkált program végrehajtásának napi gyakorlatában. Állásfoglalás-tervezetünk nem vállalkozik arra, hogy az 1985 óta eltelt időszak teljes, minden részletre kiterjedő elemzését elvégezze. Középpontba a helyi politikai munka, különösen a pártmozgalom helyzetének értékelését állítottuk. A feladatok megfogalmazása is e területekre koncentrál. dekben kerített sort a pártmozgalom egy-egy részkérdésének elemzésére. (Alapszervezetek ideológiai nevelő munkája, káderpolitikai elvek érvényesülése, pártépítés helyzete, pártdemokrácia). Foglalkozott a művelődéspolitikai célok (Folytatás a 2. oldalon.) o A párttagság és a lakosság munkánkra vonatkozó kritikai észrevételeit fogadva és saját munkánkhoz önkritikusan viszonyulva az alábbiakban adunk számot politikai munkánkról.
