Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-16 / 273. szám

1988. november 16. ifiÉPÜJSÁG 5 Kényszerű biokertészkedés? Műhiba a műtrágya körül Nem érte a mezőgazdasági gazdálko­dókat váratlanul az a hír, hogy szep­tember elsejével - az ártámogatások le­építésének jegyében - 25 százalékkal emelkedik a műtrágyák ára. Azok a ter­melők, akiknek anyagi lehetősége ezt megengedte, még a régi áron beszerez­ték őszi szükségletüket, vagy legalábbis annak egy részét. így a kifejezetten nagy­üzemek ellátásával foglalkozó Tszker há­rom agrokémiai telepén lévő készleteiből az agrokémiai társulások tagjai mostani szükségletüknek 60 százalékát vásárol­ták meg és fizették ki még az eredeti áron. S akik vették, használják is a szu­perfoszfátot, kálisót és az egyéb sze­reket, de valószínű, hogy a teljes területre ezúttal mégsem kerül, mert a Tszker-nél a nem társulási tagok - azaz a gyengébb tőkeerejű gazdálkodók - közül annyian visszamondták korábbi megrendelésü­ket, hogy a forgalmazó 10-15 százalé­kos csökkenéssel számol a fölhaszná­lásban. Az Agroker nagyüzemi vevői körében mérsékeltebb - 5—10 százalékos föl­használás-csökkenést tapasztal, igaz - így hallottam -, hogy ez idén még nem fog problémát okozni, mert a kötöttebb talajok föl vannak töltve foszfor- és ká­liumműtrágyával. Kérdés viszont, hogy mi lesz jövőre, amikor - a hírek szerint - az ártámogatá­sok teljes leépítése miatt továbbbi árnö­vekedés várható? Fölmérések szerint forintösszegben a gazdaságok nem tudnak többet fordítani már erre a célra, azaz a fölhasznált mennyiség jelentős csökkenése várható, ami mindenekelőtt a homokos talajon gazdálkodó szegényebb üzemeket érinti érzékenyen. Azt természetesen nem mérte föl sen­ki, hogy a kistermelők fizetőképes keres­lete hogyan változik a magasabb árak mellett. Igen valószínű, hogy náluk nem annyira a pénznek, mint magának a mű­trágyának a hiánya okoz majd gondot, legalábbis a Agroker telepeitől távolabb eső településeken. Az áremelkedéssel egy időben ugyanis a kiskereskedelem számára olyan hátrányos feltételeket te­remtettek, amelyek a műtrágya forgalma­zásának beszüntetésére ösztönöz(het)- nek. A kiskereskedelem szeptember 1 -jétől a korábbi 8-8,2 százalékos haszonkul­csokkal szemben egy felemelt, 9,5 szá­zalékos irányhaszonkulccsal dolgozhat, ezzel mázsánként - a műtrágya fajtájától függően - 6-9 forint többlettárrést érhet el. Ugyanakkor viszont a korábbi gyakor­lattól eltérően az Árhivatal és a MÉM ren­delkezésének megfelelően ezentúl a kis­kereskedelem köteles viselni a nagyke­reskedelemtől a boltig való szállítás költ­ségeit. Megyénkben az Agroker szek­A Mőcsényi Völgység Népe Tsz két gépkocsija ömlesztett kálisót szállít a mözsi agrokémia telepéről szárdi telephelyétől a boltokig - a távol­ságtól függően - ez a költség 6-29 forint mázsánként, még akkor is, ha az Agro- kernek a Volánénál 10-15 százalékkal alacsonyabb szállítási tarifáját vesszük figyelembe. Ez azt jelenti egy Szekszárdtól távoli - például simontornyai - áfész esetében, hogy a mázsánként elért 6-9 forintos többletárréssel szemben viselnie kell 29 forint többletköltséget. A Mészöv megítélése szerint ebben az évben még korlátozott mennyiségben és választékban tartanak a szövetkeze­tek továbbra is műtrágyát, azaz még vál­lalják a veszteséget, jövőre viszont a Szekszárdtól távoli településeken - ha csak más megyéből közelebbi forgalma­zót nem találnak - az olcsóbb műtrágyá­kat - a szuperfosz­fátot és a pétisót - nem fogják árulni. Az árváltozás és a hozzá kapcsolódó rendelkezések az áfészeknek a me­gyében több millió forintos veszteséget okoznak, ami - ezek szerint - veszélyez­tetheti a kisterme­lőknek a helyben való ellátását. Most, amikor ugyanezek­kel az intézkedé­sekkel sikerült elér­ni, hogy az Agroker számára ne legyen ráfizetéses a műtrá­gya, hogy ne kelljen erről a területről ki­vonulnia. Náluk azt a véleményt hallottam, hogy amennyiben az áfészek nem vállalják a távoli településeken a forgalmazást, majd vállalja a konkurencia. De ki? A Zöldértnek - azon felül, hogy rá is hason­ló feltételek vonatkoznak - nincsenek üzletei a kistelepüléseken. Az Áfor Simontornyán árusít ugyan egy szállítmány műtrágyát, de ha ráfizet­nek, akkor ők sem csinálják tovább - mondták. A tsz-ek ilyen esetleges irányú szán­dékát is számos tényező akadályozza, többek között az, hogy ők ömlesztve jut­nak hozzá a műtrágyához. Sokan esküsznek a biokertészetre. Na, de kényszerből...? -ri­Nyelvtanfolyamok a TIT-nél Kevesebb lemorzsolódás Évek óta rendeznek nyelvtanfolyamo­kat a TIT-nél Szekszárdon, hagyományai vannak itt a nyelvoktatásnak. Van-e elég jelentkezőjük az évről évre induló tanfo­lyamokra, hiszen „konkurensük”, a Ba­bits művelődési központ is foglalkozik nyelvoktatással.- Mint az élet egyéb területein, itt is jót tesz a verseny, nem hagy elkényelme- sedni bennünket - mondja Éppel János- né előadó a TIT Tolna Megyei Szerveze­ténél. - Már az elmúlt oktatási évben pró­bálkoztunk különböző újításokkal, mivel rájöttünk arra, hogy sokkal eredménye­sebbek a rövidebb tartamú, de intenzí­vebb oktatási formák, mint az elhúzódó, egy évig is eltartó tanfolyamok. így a múlt évtől két félévre bontjuk a tanévet és 60 órás nyelvtanfolyamokat szervezünk, há­romféle időbeosztással, ami közül vá­laszthatnak a jelentkezők. Tartunk heti 2x2 órás tanfolyamot, heti 1 x3 órásat és heti 1x5 órásat. Ez utóbbit hét végén, pénteken, illetve szombaton. Egy év ta­pasztalata alapján nyugodtan mondha­tom, hogy bevált ez az oktatási forma, sokkal kisebb a lemorzsolódás, mint a másik típusú oktatásnál volt. Egyébként az oktatásban „holtszezon­nak” számító nyári hónapokban, június közepétől július közepéig rendeztünk egy hónapos, intenzív, német, haladó nyelvtanfolyamot. Ez esetben a hét öt napján át napi 3 tanórában birkóztak a résztvevők a nyelvvel. Mi sem bizonyítja jobban ennek a képzési formának a sike­rességét, mint az, hogy a nyolc ember, aki idejárt, az ősszel induló, ugyanilyen intenzív haladó, de most már nyelvvizs­gára felkészítő tanfolyamra is beiratko­zott. A helyi nyelvtanfolyamokon kívül szer­vez a TIT a megyében több helyen is ki­helyezett nyelvoktatást. Tamásiban pél­dául egy angol, három német tanfolyam van, amit a vállalatoknál kihelyezve tarta­nak. Dombóváron, Bonyhádon az iskolás gyerekek ismerkednek az idegen nyel­vek rejtelmeivel, Pakson a felnőttek. * Kérésére olyan speciális szaknyelvtu­dást adó oktatásokat is szerveznek, mint például Szekszárdon az OTP valutakeze­lőinek indított német kezdő nyelvtanfo­lyam.- Munkakörömhöz szükséges a német nyelv ismerete - mondja Nácsa Mónika valutaszámfejtő, az Országos Takarék- pénztár szekszárdi valutacsoportjának munkatársa. - Az OTP igazgatósága az állami nyelvvizs­gát nem fogadja el. Amennyiben ezt a 120 órás tanfolya­mot elvégezzük, utána Pesten, a központban te­szünk vizsgát, ha si­kerül, akkor kapha­tunk nyelvpótlékot. Egyébként ezt a szaknyelvtudást - ilyen kifejezéseket tanulunk, mint: fix címletű csekk, köte­lező beváltás - csak itt, az OTP-nél tud­juk hasznosítani, de azért mindenképpen rutint ad egy állami nyelvvizsgához. Szá­momra nem jelent különösebb problé­mát ez a tanfolyam, mert én 12 éve tanu­lom a nyelvet, még az általános iskolában kezdtem. Most inkább a nyelvtanra he­lyezek nagyobb hangsúlyt, szeretném majd az állami nyelvvizsgát letenni. Nincs ilyen szerencsés helyzetben a tanfolyam másik résztvevője, Csenkey Kornélia, az OTP közgazdásza.- Még csak ismerkedem a német nyelvvel, eddig még csak a szavakat ta­nultam. Egy órára 40 új szót kell memori­zálni, eddig hat óránk volt, ez 240 szó, de még csak a felét tudom. Egyébként ez az első tanfolyam, amit itt helyben, Szek­szárdon rendeznek, eddig Pestre, a köz­pontba kellett annak járnia minden szombaton, aki el akarta végezni. Könnyebb így, hogy helyben van, heten­te kétszer két óra munkaidőben. A fió­koktól - Dombóvárról, Paksról, Bony- hádról - is járnak a kollégák, hiszen ők is foglalkoznak valuta vételével, el­adásával. A tanár úr megmondta az első órán, hogy mindenki igyekezzen, ő nem kéri számon az anyagot senkitől, a mi ér­dekünk, hogy elsajátítsuk a nyelvet. * Az előző évek nyelvtanfolyamain nagy volt a lemorzsolódás - mondták a TIT-nél a szakemberek. Most úgy tűnik, ezen a téren előrelépés van, komolyabb szán­dékkal iratkoznak be a tanfolyamokra a hallgatók. Míg eddig jobbára azok jöttek, akik egyéni indíttatást éreztek a nyelv el­sajátítására, sokszor komolytalanul is, most inkább azok iratkoznak be, akiknek a munkakörükhöz, beosztásukhoz szük­ségük van a nyelv ismeretére. A legtöbb esetben ilyenkor a vállalat állja a költsé­geket, ezért természetesen menetköz­ben tájékoztatást kér a hallgatóról, így okkal igyekszik valamennyiük.- A nyelvoktatást tekintve a jövő útja a vállalati kihelyezett tanfolyamokban rejlik - szögezi le Éppel Jánosné -, hiszen jó páran már megkapták az önálló külker- jogot közülük és vannak amelyek most pályáznak erre. Ezért a következő évek­ben mind több, idegen nyelvet jól beszélő szakemberre lesz szükségük. Mi készen állunk az igények kiszolgálására. Kevesen jöttek, sokan mentünk Gyorsjelentés az idegenforgalmi szezonról Vietnam, Korea, vagy az Egyesült Álla­mok a vonzóbb utazási cél a magyar tu­rista számára? Legtöbbünkben reális le­hetőség híján meg sem fogalmazódik ez a kérdés, bár mindegyik fölsorolt ország­ba volt utasa az idei idegenforgalmi sze­zonban, az IBUSZ Tolna Megyei Igazga­tóságának. Amikor legnagyobb, elsősor­ban kiutazással foglalkozó utazási iro­dánk megyei igazgatóját, Wieszner Györ­gyöt arra kértem, hogy foglalja össze a szezon eredményét, a legkeresettebb utak között természetesen nem ezeket az igen távoli országokat említette. Bécsbe, Stájerországba sokan utaznak honfitár­saink közül, s a megyéből 380 üdülőven­dége volt a jugoszláviai Bristnek. A leg­nagyobb sláger pedig Isztambul, ahol az amúgy is vonzó vásárlási lehetőséget az IBUSZ légkondicionált Mercedes bu­szokkal, belvárosi szállodákkal, vállalati valutakerettel tetézi meg. Közel sem hoztak hasonló eredményt a szocialista kiutaztatás terén tett erőfe­szítések, mert itt - elsősorban a repülő­gépjegyek százszázalékos emelkedése miatt - harmadára esett vissza az utasok száma. Ez a csökkenés az árbevételen is éreztette hatását, amit a világútlevél hatá­sára megnőtt utazási kedv nyomában já­ró valutavásárlás tudott csak ellensú­lyozni. Az IBUSZ is foglalkozik külföldiek be­utaztatásával, közel ötezer nyugati turista vett részt simontornyai lovasprogramjai­kon, több százan barangoltak a Sárköz­ben. Visszaesett viszont - mint Wieszner György mondja, egyértelműen az általá­nos forgalmi adó hatására - a belföldi idegenforgalom. Még inkább lecsökkent a beérkező szocialista - szovjet és len­gyel - csoportok száma. Az év eddig eltelt szakaszában - na­gyon sok munkával - azt sikerült elérni, hogy tervüket 70 százalékra teljesítették, és van reális esélye annak, hogy a hátra­lévő hetekben sí- és szilveszteri progra­mok eladásával, s a még mindig jelentős valutaigények kielégítésével maradékta­lanul teljesítsék a kitűzött célt. Fejes István, a mindenekelőtt hazai és külföldi vendégek fogadására rendelte­tett Tolna Tourist igazgatója is nehéz sze­zonról szól, a gazdasági gondok náluk is éreztették hatásukat. A megye idegen- forgalmának gazdája - bár nyereségér­dekeit szervezet - egy sor úgynevezett nonprofit - anyagi hasznot nem hozó - tevékenységet is ellát. Létesítményeik fenntartása, karbantartása sokszor ere­jükön fölüli eszközöket követelne, s az idei idegenforgalmi bevételek nem tették kisebbé e téren a gondokat. A szocialista országokból érkező ven­dégek száma a múlt évinek alig 40 száza­lékára esett vissza, az itt töltött vendégéj­szakák száma pedig még ennél is na­gyobb mértékben csökkent, hiszen ezeknek a vendégeknek a túlnyomó többsége 1 éjszakát nálunk töltő tranzit­utas volt. Jellemző az is, hogy a múlt év­ben mindenekelőtt a lengyelek körében népszerű üdültetés tizedére esett vissza. Elenyésző igény jelentkezett a Tolna Touristnál a belföldi turizmus iránt is, a kiutazási kedv azt bizonyítja, hogy az uta­zásra fordítható pénzünket idén inkább külföldre vittük. Korábban csak szocia­lista országokba volt kiutaztatási joga a hivatalnak, a múlt évtől szervezhet nyu­gati utakat is, ezek iránt dinamikusan nö­vekszik az érdeklődés. Ausztriába, Görög- és Törökországba, Jugoszláviába szervezett utakkal, ver­senyképes árakkal igyekeznek ezen igé­nyeknek megfelelni. Hasonlóan szeret­nének a nyugati turistáknak kedvében járni, akik emelkedő számban jönnek és nő az általuk itt töltött Idő is. A kedvelt szolgáltatások - termálvíz, bor, vadászat - olyan kombinációjának megvalósítása a cél, amelyik ezt a tendenciát tovább erősíti. A valutabeváltó tevékenység szélesíté­sével, a trófeabíráló és vadászatelszá­moló iroda nyitásával, a grábóczi temp­lomban történő idegenvezetéssel, a vár­megyeháza-borozó borászati és szőlé­szeti múzeumával is a kieső árbevételek pótlására törekednek, ennek ellenére a múlt évi eredményeket nem fogják tudni elérni. A kiutaztatással és vendégfogadással legnagyobb számban foglalkozó két uta­zási iroda tapasztalatai után lássuk, mit mondanak a számok a megye egészé­nek idegenforgalmáról. A szezon utáni gyorsjelentést a Központi Statisztikai Hi­vatal Tolna Megyei Igazgatóságának munkatársai készítették. A kereskedelmi szálláshelyek kapaci­tása 1988. július 31-én 3535 férőhely volt, 3%-kal több, mint az előző évben. A növekedés elsősorban a kempingeknél, illetve a turistaszállásnál jelentkezett. A korábbi évekkel ellentétben csökkent a fizetővendéglátó férőhelyek száma. Tolna megyében 1988.1-III. negyedév­ben a kereskedelmi szálláshelyeken 60185 vendég 204186 vendégéjszakát töltött el. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az ide érkező külföldi vendé­gek száma jelentősen (25%-kal) csök­kent. A világútlevél bevezetése, valamint az árak és a keresetek kedvezőtlen alakulá­sa következtében tovább csökkent a bel­földiek érdeklődése megyénk kereske­delmi szálláshelyei iránt. A külföldiek országcsoportonkénti összetétele is módosult, a szocialista országokból érkezők száma közel 40 százalékkal csökkent, a nem szocialista országokból ide utazóké viszont több mint 17 százalékkal nőtt. Az előbbieknél a szálláshelyeken eltöltött átlagos tartóz­kodás is mérséklődött, míg az utóbbiak­nál valamelyest növekedett. A szocialista országokból érkező ven­dégek közül legtöbben a Szovjetunióból, Lengyelországból és NDK-ból érkeztek. Az utóbbi időben hozott kül-illetve belföl­di intézkedések (vámszabályozás, forint­ellátmányok ismételt megállapítása, kül­földiek piaci nyílt árusításának megszün­tetése, fogyasztói árak növekedése...) hatására már e szocialista országokból érkezők száma is jelentősen mérséklő­dött, Lengyelországból több mint 70, a Szovjetunióból pedig 25 százalékkal ke­vesebben jöttek, mint egy évvel koráb­ban. A nem szocialista országokból érke­zők számának 1987. évi jelentős mértékű növekedését 1988.1-III. negyedévben is erőteljes emelkedés követte. E folyama­tot az új valutaárfolyamok hatása, továb­bá a német nemzetiségi falvakban ren­dezett találkozók is elősegítették. Az e re­lációból érkező vendégek 42 százaléka az NSZK-ból jött. Az átlagost meghaladó mértékben nőtt a Hollandiából hozzánk látogatók száma. Dr. Pappné Gáspár Hantos Judit, a gimnázium angol sza­kos tanára kezdőknek tart nyelvórát a TIT-nél Nitrosol kerül kiszórásra a Szekszárdi Mg. Kombinát kajmádi kerület P-5-ös táblájába. Balogh József folyékony műtrágyával tölti fel a szórógép tartályát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents