Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-16 / 273. szám

2 TsrtEPÜJSÄG 1988. november 16. Megalakult a Szekszárd-Ért klub Tegnap Szekszárdon, a Tolna Megyei Népújság székhazá­ban megalakult a Szekszárd-Ért klub. Értelmiségiek - épí­tész. jogász, keramikus, újságíró, közgazdász, kertész, orvos - egy csoportja úgy találja, hogy sokat kell még tenni Szek- szárd városáért és környékéért, az itt élők tárgyi és szellemi környezetéért. Legnagyobb gond, hogy a város hivatalos vezetői és lakos­sága között szűk és esetleges a kapcsolat. Általában hiányzik az a közvélemény, amely kérésre vagy anélkül is szólna a vá­rosért, a lakókért. Az állampolgárok egy gondolkodó csoportjaként a Szek­szárd-Ért klub pótolni kívánja a közvéleményt. Bíznak abban, hogy ez hozzásegíti Szekszárd polgárait, hogy jobb gazdái legyenek saját városuknak. A klub céljai közé tartozik, hogy figyelemmel kisérje és megvitassa a város fejlesztésének kérdéseit. Segíteni kívánja a város vezetését azzal, hogy véleményt mond és javaslatot tesz. Az elismerést, tanácsot és a bírálatot mindig a városért teszi a klub. Tudomásul veszik, hogy a feladatok, hatáskörök a közintézményeket illetik. Azt várják, hogy javaslataikat köz­érdekű bejelentésként - mint a lakosság egy csoportjáét - érdemben megvizsgálják, majd annak igazsága és szaksze­rűsége szerint döntsenek. A klub tagjai rendszeresen - minden hétfőn délután öt óra­kor - találkoznak a Tolna Megyei Népújság székházában. Ki­fejezetten tagsági viszonyt nem kívánnak létrehozni, de a résztvevők számát böviteni kívánják. Azt azonban elvárják, hogy új résztvevő csak a klub tagjainak véleménye alapján vegyen részt a munkában. Ezzel azt kívánják elkerülni, hogy olyan emberek kerüljenek közéjük, akik csak szereplési teret keresnek és mindegy számukra, hogy az a közeg milyen szándékkal működik. Maradjon meg a spontán jelölések lehetősége... Tamási Miért kollektív az országos listára a képviselők jelölése? - kérdezték Tamá­siban a pártapparátus részére rendezett választójogi törvénytervezeti vitán. Ugyancsak a képviseiőjelöléssel kap­csolatban merült fel az a kifogás, hogy a jelöltek személyét illetően az elvárások megfoghatatlanok. Megkérdőjelezhető a társadalmi szervezetek felkészültsége is a jelölést illetően. A vitán résztvevők nem értettek egyet a törvénytervezet azon ja­vaslatával sem, miszerint a jelölt a jelölési szakaszban ismertesse egyéni program­ját, mert mi van akkor - hangzott el -, ha ezt rajta kívülálló okok miatt nem tudja teljesíteni? A helyi választásokkal kapcsolatosan felvetődött az a kétely, hogy ha a tanács­elnök-választás közvetlen formája kerül­ne bevezetésre, akkor az objektivitás nem látszik biztosítottnak. A megyei ta­nácstestület szükségességét is megkér­dőjelezték a jelenlévők, ugyanakkor a közigazgatási bíróság funkcionálását feltétlenül szükségesnek látják. Felsőnyék Minden szinten, igy a fővárosban és a megyében is, a helyi tanácselnököt és a függetlenített tanácselnök-helyettest, il­letve helyetteseket közvetlenül a lakos­ság szavazásra jogosult tagjai válasszák meg a jövőben - mondták Felsőnyék la­kosai a választójogi törvénytervezet vitá­ján. Olyan kistelepüléseken, mint az övék is - vetődött fel javaslatként - a községi tanácstagoknak ne kelljen külön progra­mot adniuk. Már csak azért sem, mert minden programnak anyagi erőforrás az alapja és ezzel - reálisan nézve a dolgo­kat - a falusi tanácstagok az 1990-ben kezdődő ciklusban nem fognak rendel­kezni. Akiknek ezeken a helyeken prog­ramot kell adnia, az a népfront és a helyi tanácselnök. Ez utóbbinak azt kellene az egyéni választóprogramjában kifejtenie, hogy miként kívánja megválasztása ese­tén a népfront programját - előre felmér- hetőnek látszó erőforrások birtokában - megvalósítani. Nagykónyi Továbbra is maradjon meg a spontán jelölések lehetősége az országgyűlési képviselők esetében, ellenkező esetben a demokrácia területén visszalépés tör­ténik - mondta a Nagykónyiban megren­dezett vita 52 résztvevője. Ami a választá­sok időbeni lebonyolítását illeti, egyönte­tű volt az a vélemény, hogy az országgyű­lési képviselők és a tanácstagok válasz­tása egyszerre történjék a lakosság munkaidejének és szabadidejének szem előtt tartásával. Az országos lista alapján választandó képviselők számát inkább csökkenteni kellene, semmint növelni. Ugyancsak helytelenítették a nagykó- nyiak a képviselői választókerületek te­rületének növelését, mivel még a jelenle­gi is nagy ahhoz, hogy a képviselő átlás­sa azt és feladatának érdemben meg tudjon felelni. A jelölőbizottság ne rang­soroljon - hangzott el - hanem ABC sor­rendben, minden jelölt kerüljön fel a listá­ra, mivel csak igy biztosítható a demok­rácia. Iregszemcse Az iregszemcsei választópolgárok nagy többsége egyetértett azzal, hogy szükség van a képviselőválasztásnál or­szágos listára, de javasolják, hogy szű­kítsék az erre felvehetők körét. Mint in­doklásként elhangzott, nem feltétlenül szükséges, hogy minden országos szervnek képviselője legyen, de ugyan­így arra sincs szükség, hogy a kormány tagjai képviselők is legyenek. Egészen más az az eset, ha egy képviselőből két választás között lesz miniszter. Itt is elhangzott az az észrevétel, hogy a törvény ne zárja ki a spontán jelölés lehe­tőségét a képviselőválasztásoknál. Ve­gyenek fel mindenkit a szavazólistára és bízzák a döntés jogát a szavazókra, akik úgyis arra adják voksukat, akiben jobban megbíznak. Itt volt, aki a tanácsi és or­szággyűlési képviselők választását külön szeretné választani. Ennek indokaként az hangzott el, hogy amennyiben a két választás együtt történne, úgy ez meg­osztaná az állampolgár figyelmét, egyik­re sem tudna kellőképpen koncentrálni. Tanácselnök-választással kapcsolato­san a többség véleménye az volt, hogy a falu lakói döntsék el, hogy kit kívánnak elnöknek és annak nem kell feltétlenül tanácstagnak lennie. Itt hangzott még el az a felvetés, hogy a vb-titkár ne rendel­kezzen szavazati joggal a tanácsülésen. fké PANORAMA MOSZKVA - Sikerrel próbálták ki a szovjet űrhajózás első űrsiklóját. A Szovjet­unióban kedden reggel az Enyergija nagy teljesítményű hordozórakétával föld körüli pályára állították a Burán elnevezésű, több­ször felhasználható szovjet űrrepülőgépet. Az Enyergija a Buránnal moszkvai idő sze­rint pontosan reggel hat órakor emelkedett magasba a bajkonuri űrközpontból, s az ürsikló két föld körüli fordulat után moszk­vai idő szerint 9 óra 25 perckor automati­kus vezérléssel leszált Bajkonurban. WASHINGTON - Mihail Gorbacsov december elején részt vesz az ENSZ-köz- gyűlésen, s ez alkalomból New Yorkban ta­lálkozik Ronald Reagannel, valamint Geor­ge Bushsal, - jelentette hétfőn este az ame­rikai CBS-hálózat. A CBS nemsokkal ké­sőbb hivatalosan is megerősített informá­ciója szerint a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnöke december 7-8-án vesz részt (és szólal fel) az ENSZ-közgyülésen, s e tartózkodása alkalmából találkozik ott a vezető amerikai politikusokkal. A Fehér Ház szerint egyébként nem hivatalos csúcsta­lálkozóról van szó. Mihail Gorbacsov esze­rint az Egyesült Államokból visszatérőben tesz majd látogatást Londonban. Rendőrségi közlemény Néhány úgynevezett alternativ csoporto­sulás képviselője, a Hungarian Human Rights Foundation nevű külföldi szervezet ösztönzésére a főváros közterületeire és a román nagykövetség környékére kedden délutánra meghirdetett utcai demonstrá­ciót kezdeményezett, s azt a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak bejelentette. A bejelentők az utóbbi időben több alkalom­mal olyan tüntetések szervezői voltak, ame­lyek mások jogos érdekeit, nyugalmát, az utca normális rendjét és biztonságát figyel­men kívül hagyva a főváros forgalmas pontjain csúcsforgalmi időben közlekedési zavarokat idéztek elő, akadályozták a mun­kából hazaigyekvőket. A rendőrség illeté­kes szerve a szabad közlekedés biztosítá­sa, valamint a rendbontás megelőzése ér­dekében a tüntetést nem engedélyezte. A döntést a szervezőkkel előzetesen közöl­ték. A tiltás ellenére a helyszínen megjele­nőkkel szemben a rendőrség intézkedett, a gyülekezést megakadályozta. Ennek során három személyt előállítottak, akiket meg­hallgatás után elbocsátottak. A palesztin államról... A Palesztin Nemzeti Tanács - a világon szétszórva élő palesztin nép legfőbb képvi­seleti szerve - kedden Algírban kikiáltotta a független palesztin államot, s ezzel valószí­nűleg új szakaszt nyitott a közel-keleti konf­liktus több évtizedes, véres történetében. Az Izrael által megszállt területeken a pa­lesztinok örömünneplésbe kezdtek - az iz­raeli hadsereg pedig csapaterősítéseket irányított a térségbe, légmentesen elzárta egymástól a településeket, mert attól tart, hogy az „intifada” - vagyis a 11 hónapja fo­lyó felkelés - viharos erővel folytatódik. Bármily jelentős döntésnek ígérkezik is a palesztin parlament döntése, kevesen hi­szik, hogy ezek után gyorsan követik egy­mást az események a Közel-Keleten, s még kevesebben vannak azok, akik szerint a fejlemények nyomán gyors kedvező válto­zások várhatók. Majdnem egyöntetű a vé­lemény: a kibontakozás útján egyelőre akadályok tömkelegé tornyosul. Algéria, Irak és Malaysia a döntés után szinte azonnal elismerte az új palesztin ál­lamot - amelynek azonban sem pontos ha­tárai, sem pontos területe egyelőre nem is­meretes: fővárosa is az a Jeruzsálem lenne, amely Izrael szerint a zsidó állam „örök fő­városa”. Az akadályok itt kezdődnek. Az ENSZ 1947-es, Palesztinát megosztó ajánlása ugyan pontosan felosztotta a területet egy zsidó és egy arab állam között, de az Izrael létrehozásával szemben dühödt ellenállást tanúsító arab országok háborúba kezdtek - Izrael mai határai pedig, az 1948-as meg­alapítás után, az 1967-es, 1973-as hábo­rúk után de facto alakultak ki. A palesztinok reményei szerint a márde- lerált palesztin állam határai és területe egy majdani közel-keleti béketanácskozáson alakulnak ki - s elsősorban a Gaza-övezet, illetve a Jordán folyó nyugati partja (Cisz- jordánia) jöhet szóba. Ehhez azonban Izraelnek tárgyalnia kel­lene, s bele kellene nyugodnia, hogy ősel­lenségéből szomszéd ország lesz. A no­vember elsején tartott izraeli választások azonban alaposan megkérdőjelezték a tár­gyalásokhoz fűzött reményeket: a Likud- tömb vezére, a hajlithatatlan Jichak Samir alakíthat kormányt Izraelben, ráadásul csak úgy, hogy a nálánál is hajthatatlanabb szélsőséges, ortodox vallási pártoknak nem kevés beleszólásuk lesz a kormány döntéseibe. Az izraeli vezetők - még a ked­di döntés előtt - eleve „fikciónak” minősí­tettek bármiféle palesztin államot, s szerin­tük a deklaráció sem egyéb „papíron lévő elhatározásnál”. Mire számíthat a deklarált palesztin ál­lam? A palesztin nép egyedül jogos és tör­vényes képviselőjének a világ zöme a Pa­lesztin Felszabadítási Szervezetet (PFSZ) ismeri el - amelyet azonban a hivatalos Iz­rael „terrorista” szervezetnek tart és tár­gyalni nem hajlandó vele. Vajon tárgyal-e az új állammal? A palesztin parlament ugyanis ezúttal döntő fontosságú lépést tett Izrael felé és tekintélyes szószólói szerint „békejobbot nyújtott”: a konfliktus kirobbanása óta elő­ször történt meg, hogy a palesztinok - ha burkoltan is - félreérthetetlenül ténynek fo­gadják el a tényeket és elismerik Izrael álla­mot A Palesztin Nemzeti Tanács ugyanis elfogadta a Biztonsági Tanács 1967-es ne­vezetes 242. számú határozatát amely Iz­rael biztonságos határok közötti létjogáról szól - s amely egyenértékűnek mondható - még ha a nyílt elismerést nem is helyette­síti - Izrael elismerésével. Ez nyílt tárgyalási ajánlat - bár a parlament a 242-es határo­zat elfogadását a konfliktusra vonatkozó, többi ENSZ-határozat kölcsönös, Izrael ál­tal is való elfogadásához köti. A palesztin állam kikiáltása mellett ez az utóbbi, lélektani-politikai korlát lebontása nevezhető a legfontosabbnak. Ehhez csat­lakozik a palesztinok kinyilvánított szándé­ka, hogy elutasítják a terrorizmust de nem mondanak le a palesztin terület védelmére vonatkozó jogaikról. Megyénkbe látogatott Miroslav Novak A Csehszlovák Népi Milicia küldöttsége Miroslav Novaknak, a milícia törzsfőnö­kének vezetésével tegnap megyénkbe látogatott. Szekszárdon fogadta őket Váradi László, az MSZMP megyei bizottságának titkára. A fogadáson jelen volt Szabó Géza megyei munkásőrparancsnok. A vendégeket elkísérte útjukra Barta Gyula országos parancsnokhelyettes. A XXVIII. miskolci tévéfesztiválról jelentjük Egy tál pogácsa Baltikumi látogatások, ahogy a Novosztyi látja A hétvégét a három balti szovjet köztársa­ságban töltöttte az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának három tagja, valamennyien a KB titká­rai. A három szövetséges köztársaságban le­zajlott találkozók bizonyították, hogy Moszkva nem árusítja ki a szélsőségeseknek a köztár­saságok szocialista vívmányait - értékeli a hét végi találkozókat az APN, hozzátéve, hogy „ezeket a vívmányokat a baltikumi lakosság elsöprő többsége támogatja is”. E kérdések­kel kapcsolatban a térség párt- és tanácsi szerveinek az a feladatuk, hogy a kibontakozó folyamatokban világosan kifejtsék álláspont­jukat, jobban építsenek az átalakítás meneté­ben az egészséges, építő szellemet képviselő széles rétegekre. A nem hivatalos szervezetek egyes vezetői­nek az a felhívása, hogy szigeteljék el magukat a többi szovjet köztársaságtól, teljesen dema­góg követelés. Ma nemigen akad olyan balti­kumi üzem, gyár, amely képes volna más tér­ségektől függetlenül dolgozni. A vállalatok közötti gazdasági kapcsolatok nem engedik meg ezt a fajta „függetlenedést” anélkül, hogy súlyos károk ne érnék mind a baltikum lakosságát, mind a Szovjetunió más körzeteit - hangoztatja a sajtóügynökség kommentárja. Mindebből az következik, amint az APN kommentárja rámutat, hogy a baltikumi köz­társaságok gazdasági felvirágoztatásának út­ja nem a többi köztársasággal meglévő kap­csolatok megszakítása, hanem elsősorban a helyi feltételek korszerűsítése, fejlesztése. A kommentár megemlíti azokat az Észtor­szágban elhangzott megjegyzéseket, amelyek szerint az alkotmány és a választói törvény módosításának tervezete egyenesen sérti a szövetséges köztársaságok jogait. Viktor Csebrikov ezt az értékelést elhibázottnak ne­vezte. Emlékeztetett arra, hogy a politikai re­form több szakaszból áll, s a második sza­kaszban dolgozzák ki teljes részletességgel a szövetséges köztársaságokról szóló doku­mentumokat. Várhatóan azok választ adnak azokra a kér­désekre is, amelyek ma lázban tartják a Balti­kum dolgozóit. SZÁNTÓ ANDRÁS (Moszkva) * Vajon végig kell-e ennünk az egész jó­kora tál pogácsát, hogy az egyetlen, ko­vászba kevert aranytallérra ráharap­junk? A végéhez közeledő, ma este zá­róünnepségre készülő XXVIII. miskolci tévéfesztivál közönsége felemásan dön­tött e kérdésben. Úgy tűnt, hogy a színfa­lak mögé vonult, és a ma már eredményt hirdető tizenöt tagú zsűri nézi csak lan­kadatlan szorgalommal a filmeket, míg a Rónai Sándor Művelődési Ház képer­nyőkkel fölszerelt nézőtere időnként csaknem teljesen kiürült. Azaz keresse csak azt az aranytallért az erre kijelölt zsűri, de vajon van-e egyáltalán? Az első napok után Vicsek Ferenc egy Tolna megyei tanárnőt, Aczélosné Soly­már Magdát is megszólaltató „Mi a haza ma?” című filmjére, a „Sorsok a perifériá­ra" és „Az endogén opiátókról” szóló al­kotásra emlékeztek többen. A hét végén Sugár András „Egy nép felfedezi törté­nelmét” című feldolgozását, vagy Juszt László Gobbi Hildáról készült portréját, a Mericske Zoltán egy vak családnál tett látogatását említették. Hétfőre és keddre is maradt néhány megtekintésre érdemes versenyfilm. A nézhők többek közt az önkényes lakás- foglalókról, vagy az ötvenhatos októberi eseményekről láthattak filmeket, de a na­pok és a filmek fogytával a legnagyobb fi­gyelmet a tegnap délelőtt befejeződött szakmai konzultáció keltette? Parázs vita tanúsította, hogy koránt sincs minden rendben a televízió háza táján. A nagyközönség - azok akik hétfőn este az első műsort nézték - a Telefere után ízelítőt kaphatott egy valóban a ma­gyar televízió létére és jövőjére rákérde­ző eszmecseréből. Való igaz dr. Kéri László szociológus fogalmazása, bogy a társadalom szellemi - kulturális újra­elosztásáért is felelős televízió nemcsak eszköze, de terepe, közvetítője is a de­mokratikus folyamatoknak. Következés­képpen - és ez a televízió belső, irányítá­si problémájaként is jelentkezik - a szük­séges, várhatóan átfogó változásoknak a politikai garanciáit, a pluralizmus jegyé­ben fogant előfeltételeit is szükségképp meg kell teremteni. A gond jórészt a saj­tóéval közös. Természetes hát, hogy a vi­ta az őszinteség, a naprakész nyilvános­ság védjegyével ellátott televízióért folyik, minden jel szerint egy küszöbön álló vál­tozást megelőlegezve. Szükségszerűen vetődött fel, hogy a filmes seregszemlének meg kell újulnia. Ünnepi rangja megkopóban van, amihez az idén az is hozzájárul, hogy a fesztivá­lon már korábban bemutatott művek sze­repelnek, kevéssé tükrözve átalakulóban lévő társadalmunk reformfolyamatait. Következésképpen a díjkiosztást sem előzik meg ilyenkor szokásos, müveket elemző polémiák, pedig ma este már eredményhirdetés lesz.- br -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents