Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-16 / 273. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA 1988. november 16. SZERDA XXXVIII. évfolyam, 273. szám ÁRA: 1,80 Ft Idegenforgalmi helyzetkép (5. oldal) Grósz Károly madridi tárgyalásai Ülést tartott a Politikai Bizottság Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke - Felipe González spanyol miniszterelnök meghívására - kedden reggel hivatalos látogatásra Spanyolországba utazott. Kíséretében van Major László, az MSZMP KB Irodájának vezetője, a Központi Bizottság szóvivője, Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kovács László külügyminiszter-helyettes, Mele- ga Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes és Lőrincze Péter, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkára, Csejtei István, hazánk madridi nagykövete a spanyol fővárosban csatlakozik a kísérethez. Grósz Károly különgépe valamivel fél 11 előtt landolt Madrid Barajas repülőteHorn Gyula, külügyminisztériumi államtitkár kedden felszólalt az Észak-atlanti Közgyűlés Hamburgban rendezett ülésszakán. A NATO fennállása óta első ízben történt meg, hogy a nyugati katonai szövetség meghívta a Varsói Szerződés egyik tagállamának hivatalos képviselőjét a NATO parlamentjének is nevezett Közgyűlés tanácskozására. Az Észak-atlanti Közgyűlés parlamenti képviselőkből álló delegációja ez év tavaszán sikeres látogatást tett hazánkban. Ezután kérték fel Horn Gyulát arra, hogy a testület Politikai Bizottságában tartson előadást „Az európai biztonság és együttműködés megteremtése” címmel. A történelmi városháza zsúfolásig megtelt tanácstermében a NATO-orszá- gok képviselői nagy érdeklődéssel és álEgyetlen fillér literenkénti termelői tejáremelés több mint 1 millió forint költség- növekedést jelent a Tolna Megyei Tejipa- ri Vállalatnak. Az idei esztendőben volt tejáremelés, így a terveket is ehhez szabták, s már nem 102 milliós nyereségtervet várnak év végére, hanem ennél 30 százalékkal kevesebbet. A vállalathoz 127 millió liter tej érkezik, javarészt a megyéből, de Baranyából és Fejér megyéből is jut Szekszárdra valamennyi, ugyanakkor Báta Baranyához, Madocsa, Dunaföldvár, Bölcske Fejérhez „tartozik". A felvásárlás a múlt évi csökkenéshez viszonyítva emelkedett mintegy 2,5-3 százalékkal, de újabb áremelkedésre lehet számítani, így a tartósabb termékek esetében decemberben kisebbfokú felvásárlási lázzal is lehet számolni. A vállalat igazgatója, Bucsi Elek szerint erre felkészültek, van raktárkészletük. Tejből elérik a bázisszintet, ízesített termékből (kakaó) növekedés is volt ez évben, túróból minirén. A helyi szokásoknak megfelelően a főtitkár-miniszterelnököt Rosa Conde tájékoztatási miniszter, Inocencio Arias külügyi államtitkár-helyettes és Javier Rubio Spanyolország budapesti nagykövete fogadta. Itt csatlakozott Grósz Károly kíséretéhez Csejtei István, a Magyar Népköztársaság madridi nagykövete. A gépkocsisor a repülőtérről a szálláshelyre, a patinás Ritz hotelhez indult. A hivatalos program röviddel ezután a miniszterelnöki rezidencián, a Moncloa- palotában kezdődött. Az épület főbejáratánál katonai díszegység sorakozott fel. Kürtszó jelezte a magas rangú vendég érkezését. A gépkocsiból kilépő Grósz Károlyt elsőként a házigazda Felipe González kormányfő üdvözölte, majd egy díszemelvényen hallgatták végig a magyar és a spanyol talános elismeréssel fogadták Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár kedd délelőtt elhangzott előadását. Az ülésen jelen volt Ton Frinking, a közgyűlés holland elnöke is. Horn Gyula előadása után két és fél órán át összesen huszonöt kérdésre válaszolt. Az Észak-atlanti Közgyűlés képviselői az előadást és a válaszokat hallgatva teljes egyöntetűséggel állapították meg, hogy helyesnek bizonyult a magyar államtitkár meghívása. Ennek az egyöntetűségnek a jelentőségét mutatja az a körülmény is, hogy korábban erről ellentétes vélemények is voltak a testületben. A NATO-képviselők élénk érdeklődést tanúsítottak mindenekelőtt a magyarországi helyzet, a politikai-gazdasági reformmal és a megújulással összefüggő mális a visszaesés. Sajtból már nem, mert 18-19 százalékkal kevesebb fogyott ezen az értékesítési területen, ahol a vállalat dolgozik. Félkemény sajtból az ország minden területére szállítanak. Nőtt a tejtermelés, de visszaesett a hazai piac, így a felesleg exportra került. A sajtexport a múlt évhez viszonyítva megháromszorozódott. Olcsó sajtot is gyárt a vállalat, köményest, fokhagymást és pri- taminost, de a fokhagymás kivételével nincs ok derűre, mert vagy a fogyasztók nem kedvelik, vagy a kereskedelem nem erőlteti, így ha marad a kép, le kell e kettő gyártását állítani. Az is igaz, hogy a kereskedelem nem mindig és mindenben nézi a fogyasztó érdekeit. Ha az összesen forgalomba hozható 180 féle termék között válogathatna a vevő, könnyebben viselné talán a magas árakat is. A kereskedelem pedig ezúttal az ipar mögött kullog, hiszen megyénkben egy-két üzlet képes csupán mondjuk 80-100 féle tejHimnuszt. Ezután a két politikus ellépett a spanyol szárazföldi haderő diszszázadá- nak sorfala előtt. A Madridban honos protokoll szerint Felipe González mutatta be a kíséretében lévő spanyol politikusokat, köztük Francisco Fernandez Ordonez külügyminisztert, Pedro Perez államtitkárt, majd Grósz Károly ismertette meg vendéglátójával a vele érkezett magyar politikusokat. A Moncloa-palota tárgyalószobája készen várta a két kormányfőt, ám mégsem ültek asztalhoz: Felipe González a verőfényes időben sétára invitálta vendégét, a parkba, így szemmel láthatóan is oldott hangulatban kezdődtek meg a magyar-spanyol hivatalos megbeszélések. Ezzel egyidejűleg kétoldalú eszmecsere kezdődött a magyar és a spanyol tárgyaló csoport tagjai között. elképzelések iránt. Ennek kapcsán több képviselő tett fel kérdést a magyarországi folyamatok és a Szovjetunióban zajló változások összefüggéseiről. Hasonlóképpen kérdések hangzottak el a magyar-román viszony alakulásáról és a hagyományos leszerelés problémaköréről. Többen javaslatként fogalmazták, hogy az Észak-atlanti Közgyűlésnek nyilatkozatban kellene állást foglalnia a román nemzetiségi politikával és a falurombolási tervekkel szemben. A külügyminisztériumi államtitkár délután megbeszéléseket folytatott Ton Frinkinggel a közgyűlés elnökével és Peter Corterierrel a testület nyugatnémet főtitkárával a jövendőbeli kapcsolatok konkrét formáiról és lehetőségéről. Ezután Horn Gyula sajtóértekezletet tartott. termék forgalmazására, mert a többinek nincs hűtő- és raktárkapacitása, s talán igazi érdekeltsége sem. így marad az, hogy a vevő a keresett termék helyett valami mást is megvesz, mert éppen az van, mig a kereskedelem nyugodt, mert fogy a tejtermék. Exportra új sajtot is piacra dobott a vállalat Balaton néven, itthon viszont a fogyasztói kiszerelésben léptek előre, hiszen a sajtok közel fele 15-20 dekás csomagolásban kerül a pultokra, a vevő így valóban nettó árán veszi a terméket. A túró csomagolásában is lépett a vállalat, a második félévtől folyamatosan jobb papírban hozza forgalomba a terméket. Igaz, ennek időnként a papíriparban jelentkező gond szab határt. A vállalat teljesíti év végére tervét, a bázishoz viszonyítva 15 százalékkal csökkent a sajt- termelés, míg nőtt a porított termékek gyártásának aránya, s mivel ez nem nyereséges, ismét negatívan hat a gazdálkodás egészére. -szs-smKedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület megvitatta a nemzetiségi politika továbbfejlesztéséről és a nemzetiségi törvény irányelveiről készült előterjesztést. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi politika elvei az elmúlt évtizedek fejlődésének eredményeként alakultak ki, nemzetközi téren is elismerést szerezve hazánknak. A Politikai Bizottság ugyanakkor szükségesnek tartja a nemzetiségi politika korszerűsítését és nemzetiségi törvény kidolgozását, összhangban az ország gazdasági, társadalmi életében végbemenő folyamatokkal, a demokrácia fejlesztésével, a politikai intézmény- rendszer reformjával. A testület úgy ítélte meg, hogy bár az alkotmány 1949 óta rendelkezik a legfontosabb nemzetiségi jogokról, jogrendszerünkből hiányzik azok átfogó, korszerű és részletes szabályozása. A nemzetiségi törvény kidolgozását az is indokolja, hogy hazánk aláírta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát. A testület véleménye szerint a törvénynek egy aktív kisebbségvédelmi politika alapelveit kell rögzítenie. Tartalmaznia kell - egyebek között - a nemzetiségi nyelv használatának, az anyanyelven folyó oktatásnak, a saját értelmiség kialakításának, a nemzetiségi kultúra megőrzésének és fejlesztésének, valamint az anyanemzettel való kapcsolattartásnak a jogára vonatkozó előírásokat. Ezekkel összefüggésben kell meghatározni a nemzetiségi állampolgárok egyéni és kollektív jogait, az állami szervek kötelezettségeit. A PB-nek az az álláspontja, hogy a nemzetiséghez való tartozás az egyén döntésén, elhatározásán alapul. A törvénynek lehetőséget kell adnia arra, hogy a magyarországi cigányság - amennyiben ezt szervezetei kezdeményezik - nemzetiségnek deklarálhassa magát. A Politikai Bizottság a dokumentumot a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A PB áttekintette a sajtótörvény érvényesülésének tapasztalatait is. Szükségesnek tartja, hogy a kormány kezdje meg a jelenlegi sajtótörvény helyébe lépő tájékoztatási törvényjavaslat előkészítését, amely átfogóan meghatározza a szólás- és sajtószabadság, a társadalmi információáramlás jogi biztosítékait, szabályait. A Magyar Televízió kezdeményezte, hogy 1989-től növelje adásidejét és a hétfői műsorsugárzást általánossá tegye. A Politikai Bizottság támogatja az MTV javaslatát, és ajánlja, hogy az állami szervek a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A Politikai Bizottság áttekintett több más, a pártszervezetek tevékenységével összefüggő kérdést, és ajánlásokat fogadott el a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. Az ülést követően a napirendek előadói tájékoztatták a sajtó képviselőit. Thürmer Gyula, a Központi Bizottság munkatársa elöljáróban elmondta: rendhagyó, de nem rendkívüli ülést tartott a párt legszűkebb vezető testületé, ugyanis Grósz Károly főtitkár távollétében Lukács János vezetésével tanácskoztak. S bár az elmúlt héten is összehívták a PoliKedden ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megvitatta a decemberre tervezett országos szakszervezeti tanácskozás állásfoglalás-tervezetét a szakszervezeti mozgalom helyzetéről, megújulásáról, érdekvédelmi, érdekképviseleti munkájának fő irányairól, valamint a tikai Bizottságot, most mégsem rendkívüli ülést tartottak, mert nem politikai, gazdasági vagy egyéb körülmények tették szükségessé ezt. A külön ülést a PB elé került nagyszámú feladat indokolta. Az első napirendi pont előadója, Radies Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője ismertette a testület elé került dokumentum főbb megállapításait és a körülötte kialakult véleményeket. Ennek során elmondotta, hogy a nemzetiségi törvény irányelveit - jelentőségére való tekintettel - a jövő heti központi bizottsági ülés elé terjesztik. Hangoztatta, hogy nemzetiségi politikánk az aktív kisebbségvédelem központi elvére épül. Az előterjesztésben is megfogalmazódott, hogy a nemzetiségek asszimilációs folyamata erősebb volt a kívánatosnál. Helyes nemzetiségi politikánk elveit a gyakorlatban csak bizonyos feszültségekkel, gondokkal tudtuk érvényesíteni. Ugyanakkor fel kell venni a harcot a nemzetiségiekkel kapcsolatos előítéletekkel, ez - különösen a tájékoztatásban dolgozók számára - folyamatos feladat. Ugyanis egy társadalom politikai érettségének, demokratizmusának fokmérője az, hogy az adott országban hogyan élnek a kisebbségek, a nemzetiségek. Egy másik fontos elvként említette; az MSZMP és a Magyar Népköztársaság nemzetiségi politikája nem függvénye annak, hogy miként alakul más országokban a magyar nemzetiségi kisebbségek élete. Viszonosság ebben a tekintetben nem merülhet és nem is merül fel. A PB ezúttal is határozottan leszögezte: az egyes állampolgárok adott nemzetiséghez való tartozása kizárólag az egyén vállalásán, saját elhatározásán alapulhat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmány 1949 óta rendelkezik a legfontosabb nemzetiségi jogokról, jogrendszerünkből azonban hiányzik a nemzetiségi jogok átfogó, korszerű és kellően részletes rögzítése. A készülő törvénynek tartalmaznia kell a nemzetiségi anyanyelv használatának, az anyanyelvi oktatásnak, a saját értelmiség kialakításának, a saját kultúra megőrzésének, fenntartásának és továbbfejlesztésének jogát, s az anyanemzettel való kapcsolattartás szabadságát. A tervezett törvénynek meg kell határoznia ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban az állampolgárok és közösségeik jogait és az állami szervek kötelezettségeit, lehetőséget kell nyújtani arra is, hogy a magukat cigánynak tartó magyar állampolgárok szervezeteik révén kezdeményezhessék nemzetiséggé válásukat Végül bejelentette: a PB javasolta, hogy az irányelveket vitassák meg a nemzetiségi szövetségek decemberben sorra kerülő kongresszusaikon, s ezután kezdődjön meg a kodifikációs munka. Ugyancsak indítványozta, hogy a törvénytervezetet a Hazafias Népfront bocsássa széles körű társadalmi vitára, s előre láthatólag a Minisztertanács 1989 végén, 1990 elején nyújtja be az Országgyűlésnek. A szóvivői tájékoztatón bejelentették: döntés született arról, hogy a Központi Bizottság november 22-én ülésezik. Ezt megelőzően, 21-én ülést tart a Politikai Bizottság. (MTI) mozgalom módosított új működési elveit, cél- és feladatrendszerét tartalmazó elképzeléseket. A SZOT elnöksége úgy döntött, hogy 1988. november 21-re összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a dokumentum-tervezeteket a plénum elé terjeszti. Horn Gyula felszólalása az Észak-atlanti Közgyűlés hamburgi ülésszakán Tejipari körkép A SZOT elnökségének ülése A városellátó üzemrészben tejet és kakaót csomagolnak Az Edámi sajt formáját Vida Mária sajtvágó adja meg
