Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-14 / 246. szám
2 NÉPÚJSÁG 1988. október 14. Ülést tartott a Minisztertanács Jugoszláviában Szakszervezeti felhívás bér közepéig, s a végső szót a Parlament mondja ki ebben a kérdésben. A sztrájkjog törvényi szintű szabályozásával kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta: a kormánynak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy ez a rendezetlen kérdés mielőbb megoldódjék; a Magyar Népköztársaság ugyanis korábban kötelezettséget vállalt egy nemzetközi alapokmányban a sztrájkjog hazai szabályozására. A főbb rendező elveket tekintve a kormány azonos platformon van a Szakszervezetek Országos Tanácsával. A sztrájkjog szabályozásának tételes elemeit a Minisztertanács legközelebbi ülése elé terjesztik és decemberben a Munka Törvénykönyvének módosításakor a Parlament elé viszik ezt a kérdést. Halmos Csaba kitért arra is: a kormányülésen a szakszervezet képviselője bejelentette, hogy az ö megítélésük szerint a sztrájkjogot nem a Munka TörvénykönyA béremelésekről A Magyar Rádió munkatársa arról érdeklődött, hogy az egészségügyi dolgozók közül milyen csoportokat érint az október 1 -jei hatályú béremelés, s a pedagógusok bérezésében milyen megoldást találnak a jelenlegi gondok áthidalására. Tudakozódott arról is: a Magyar Televizó, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda munkatársai és szerkesztőségi alkalmazottai részesülnek-e a korábban bejelentett 15 százalékos központi béremelésben. Válaszában Halmos Csaba kiemelte: a Tervgazdasági Bizottság szerdai ülésén hozott döntéseket a kormány megerősítette. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium, valamint az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete együttesen határoz arról, hogy az idei - 50 millió forintos nagyságrendű - bérpolitikai intézkedés kiket és milyen mértékben érint. A minisztérium és a szakszervezet tájékoztatása szerint ez az egy évre vonatkozóan 300 millió forintos költségvetési kihatású intézkedés a betegellátás szempontjából meghatározó fontosságú diagnosztikai és terápiás egységekben a magasan kvalifikált szakember-utánpótlást szolgálja. A televíziónál, a rádiónál és a Magyar Távirati Irodánál foglalkoztatott újságírók vében, hanem a szakszervezeti törvényben kell szabályozni. A kormány ezt nem fogadta el - egyebek közt azzal az indokkal, hogy a szakszervezeti törvény megalkotása még elég bizonytalan kérdés, ezért nem lehet ehhez kötni a sztrájkjog szabályozását. Döntés született arról, hogy a társadalmi nyilvánosságot is be kell vonni a rendező elvek kialakításába, hogy korrekt, a nemzetközi tapasztalatokat figyelembe vevő törvényi szintű szabályozás születhessen. Ezt követően az államtitkár még több, a Munka Törvénykönyvének módosításával kapcsolatos kisebb jelentőségű kérdéssel foglalkozott, Köztük a munkaügyi döntőbizottságok választásával, a munkanapok éves számának meghatározásával. Utóbbival kapcsolatban kiemelte: hatályon kívül helyezik azt a döntést, miszerint 255 munkanapnál egy évben nem lehet kevesebb. szintén központi béremelésben részesülnek, a megfelelő forrásról a költségvetés gondoskodik. A pedagógusoknál meglévő bérfeszültségek megoldására 270 millió forintra van szükség. Ezt a javaslatot a pénzügyminiszter a Parlament elé terjeszti, s az Országgyűlés felhatalmazását kéri, hogy a költségvetésből ezt az ősz- szeget megkaphassák a pedagógusbérek bruttósítására. A Tervgazdasági Bizottság kötelezte a tanácsokat arra, hogy e döntés meghozataláig gondoskodjanak a megfelelő forrásokról. Ezek a bér- politikai intézkedések október 1 -jei hatállyal léptek életbe. A Népszava munkatársa megkérdezte: a kollektív szerződések, a sztrájkok, a béregyetértés ügyében a szakszervezetnek milyen mozgástere lehet, a Parlamentben felléphet-e önálló véleménnyel, képviselhet-e önálló platformot. Halmos Csaba elmondotta: a képviselők között sok a hivatásos szakszervezeti funkcionárius, tehát megvan a valóságos vita lehetősége és esélye az Országgyűlésben. Sem a kormánynak, sem a szakszervezetnek nincs pozícióelőnye ebben a vitában. Fogadás a megyei pártbizottságon A Karl-Marx-Stadtban megjelenő Freie Presse című újság főszerkesztő-helyettesét, Helmut Weisét, valamint a lap kiadóhivatalának csoportvezetőjét, Wilhelm Jungblút - akik a Tolna Megyei Népújság és a Tolna Megyei Lapkiadó Vállalat vendégeként egyhetes látogatáson tartózkodnak Szekszárdon - tegnap délután fogadta Bajszné Kiss Magdolna, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára. Angolai delegáció Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) minden bizonnyal szép számmal jönnek létre különböző társas formában vállalkozások, s kérdéses, hogy ezeknél lesz- e szakszervezet vagy sem. Ezeknél a kis szervezeteknél a kollektiv keretszerződés több munkáltatóra vonatkozóan megfelelő lehetőséget kínál a kollektív szerződés intézményének biztosítására. Ezen is túlmutat az érdekegyeztetés intézményrendszerének kiépítése. A kollektív keretszerződés módot ad arra, hogy akár egy ágazati, iparági, vagy azon belül valamilyen fajta munkáltatói körre megfelelő keretszerződés lépjen életbe. Lényeges változás a kollektív szerződéseket illetően, hogy azok kötelező jellegét a törvénymódosító javaslat megszünteti. Ha az egyik fél nem tartja indokoltnak a kollektív szerződés megkötését, az nem kényszeríthető ki. Ebben a kérdésben a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a kormány között vélemény- különbség alakult ki. A SZOT, bár elvileg, távlatban támogatja a kollektív szerződés ily módon történő szabályozását, mégis úgy ítéli meg, hogy ehhez csak fokozatosan lehet eljutni. Ennek megfelelően a SZOT azt a javaslatot terjesztette elő, hogy amennyiben az egyik fél igényli a kollektív szerződés megkötését, akkor az kőtelező legyen. A vétó, azaz a kifogásolási jog kérdésével kapcsolatban elmondotta: a módosító javaslat szerint a vétójog abban az esetben léphet életbe, amikor munkaviszonyra vonatkozó érvényes megállapodások megsértéséről van szó, illetve, ha egyes intézkedések a dolgozók élet- és munkakörülményeit aránytalan mértékben sértik. A szakszervezeti bizalmiak egyetértési jogát érintő módosítást illetően a kormánynak nem sikerült megállapodnia a SZOT-tal. Egy korábban született határozat szerint a szakszervezeti bizalmi egyetértése szükséges az alapbér megállapításához, a jutalomhoz, a kitüntetéshez, a rendkívüli fizetett szabadsághoz. Az ÁBMH azt javasolta a Minisztertanácsnak, hogy szűnjön meg ez az egyetértési jog, mert az sérti a munkáltató önállóságát. A kormány egyetértett ezzel az indítvánnyal, a SZOT azonban fenntartotta különvéleményét, ezért olyan döntés született: a szakszervezetek szervezzenek társadalmi vitát novemKijózanodásra, a felhalmozódott problémák demokratikus eszközökkel történő megoldására hívta fel a jugoszláv dolgozókat az országos szakszervezeti vezetés. A Belgrádban csütörtökön közzétett felhívásban a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Elnöksége támogatásáról biztosítja a munkásgyűléseken megfogalMig a prágai vár bejárátánál, a Mátyáskapunál óránként kíváncsi turisták szemlélik az őrök leváltását, a csehszlovák vezetés csúcsain e hét elején lezajlott őrségváltás az egész ország és - bízvást mondhatni - a külföld érdeklődését is felkeltette. Lubomír Strougal személyében egész Európa legrégebben, 1970 óta hivatalban lévő miniszterelnöke vált meg posztjától, s a vele együtt távozó Peter Colotka még nála is egy évvel régebben, 1969 óta állt a szlovák kormány élén. Némi meglepetést keltett, hogy a kormány élén és az összetételében történt személyi változást Prágában az átalakítás meggyorsításával indokolták és azzal, hogy energikusabbá és hatékonyabbá kell tenni a minisztertanács munkáját. A csehszlovák csúcsvezetésben ugyanis eddig éppen Lubomír Strougal személyével azonosították a reformtörekvéseket, hiszen miniszterelnökként többszöri nekirugaszkodással is kísérletet tett átfogó gazdasági reformok bevezetésére, jóllehet ezek következetes keresztülvitelére nem futotta az erejéből. Nyugati kommentátorok éppen azt vetik most a szemére, hogy a vállalati önállóság növelését és a piaci elemek ellenőrzött alkalmazását célzó tervei mellett túlságosan is kevés figyelmet szentelt a politikai mázott követelések közül mindazokat, amelyek összhangban állnak a reformokért folyó küzdelemmel, amelyek a társadalomban bekövetkezett torzulások okainak sürgős kiküszöbölését célozzák. A testület ugyanakkor élesen elítéli azoknak a személyeknek és csoportoknak a próbálkozásait, akik, illetve amelyek a tiltakozó megmozdulásokat a szostruktúra átalakításának. A csehszlovák párt elnökségének tagjai közül Strougal volt az egyetlen, aki felvetette, hogy az 1968-as reformkísérlet több pozitív elemet is tartalmazott. A CSKP központi bizottságának kedden véget ért kétnapos plénumával kapcsolatban egyelőre a személyi kérdésekről hozott döntések háttérbe szorítják a fötémát, a csehszlovákiai átalakulás ideológiai alapjairól tartott vitát, amelyet Jan Fojtik KB-titkár csaknem száz oldalas előterjesztése vezetett be. Fojtik szavaiból kitűnt, hogy 1968 emléke húsz év múltán is kísért - egyebek közt kijelentette: „a demokráciáról alkotott felfogásunk semmiben sem egyezik azoknak az elképzeléseivel, akik egyfajta liberalizálást, káoszt és zűrzavart várnak. Vannak már tapasztalataink az ilyen demokráciáról és a legkevésbé sem kívánunk visszatérni hozzá.” A csehszlovák párt vezető ideológusa figyelmeztetett még arra, hogy nem szabad szemet húnyni a reform kockázatai felett és leszögezte, hogy a gazdasági átalakítás a szocialista tulajdon megszilárdítására irányul. Egyben elutasította az olyan radikális reformot, amely csődöket, munkanélküliséget és inflációt vonna maga után. cialista önigazgatású társadalom számára elfogadhatatlan célok érdekében igyekeznek kihasználni. Szolidárisak vagyunk a dolgozók forradalmi követeléseivel, de nem vitatjuk el az illetékes szerveknek azt a jogát sem, hogy megvédjék az alkotmányos és közrendet az emberek és a javak biztonságát - hangoztatja a felhívás. A szakszervezeti vezető testület jogosnak tekinti és elfogadja a kádercserére vonatkozó radikális követeléseket s állásfoglalásának nagyobb hitelt adandó kilátásba helyezi saját sorainak felülvizsgálatát is a szaktanács október 25-ére összehívott ülésén. Ami pedig a csehszlovákiai peresztrojka politikai vonatkozásait illeti. Fojtik leszögezte, hogy a pártra vezető szerep hárul az átalakítási folyamat végrehajtásában. A szocialista pluralizmusnak a Nemzeti Front és népképviseleti szervek a jelenlegi politikai struktúrában is kellő teret kínálnak, a változtatások tehát a kapitalizmushoz való visszatéréssel lennének egyenértékűek. Ide tartozik, hogy Milos Jakes a CSKP főtitkára a plénumon kizárta annak lehetőségét, hogy Csehszlovákiában független környezetvédelmi vagy emberi jogi csoportok alakulhassanak, s antiszocialista képződmények-. nek minősítette ezeket. Alig tíz nappal a prágai személycserék előtt Mihail Gorbacsov a peresztrojka előretörését erősítette meg a pártvezetés és a kormány összetételének megváltoztatásával. A CSKP elnökségébe most beválasztott öt új politikus, valamint a szövetségi kormány új tagjai a vezetés második vonalából kerültek a csúcsra, eddig keveset szerepeltek a nyilvánosság előtt s nehezen lehetne képet alkotni politikai arculatukról. Az új kormány novemberben terjeszti programját a parlament elé, abból majd jobban megítélhető, hogy hivatalbalépése mennyire gyorsítja fel az átalakulási folyamatot Csehszlovákiában SZŰCS D. GÁBOR A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására Magyarországra érkezett Domingos Coelho da Cruz, a Népek Közötti Barátság és Szolidaritás Angolai Ligájának elnöke, és Joao de Almeida, a liga nemzetközi osztályának vezetője. A delegáció a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, valamint az afro-ázsiai népek szolidaritási szervezetének küszöbönálló VII. kongresszusa előkészítése jegyében folytat tárgyalásokat hazánkban. Az angolai vendégek tegnap Szek- szárdot, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottságát is felkeresték, ahol BUDAPEST - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanácselnöke táviratban fejezte ki jókívánságait La- dislav Adamecnek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökévé történt kinevezése alkalmából. *- Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Straub F. Brúnó az Elnöki Tanács elnöke, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepének 25. és a Jemeni Szocialista Párt megalakulásának 10. évfordulója alkalmából üdvözlő táviratot küldött Ali Szalem al-Beidnek, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkárának és Haidar Abu al-Attasznak, a JNDK Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnöksége elnökének. HELSINKI - Finnországban a héten megalakult a finn Erdély-társaság. Elnöke Reima T. A. Luoto író, akit hazájában magyarszakértőként ismernek. Alelnöke Osmo Lampinen történész lett. Az eseményről az Erdély-társaság tájékoztatta csütörtökön telexen a Magyar Távirati Irodát. A szervezet Helsinkiben megtartott első rendezvényén a résztvevők kifejezésre juttatták aggodalmukat az erdélyi eseményekkel kapcsolatban. A sajtó, a rádió és televízió sok hírt közölt Romániáról, de további adatok szükségesek az erdélyi helyzet pontosabb megismerésére - mutattak rá. Elmondták: a társaság Az országgyűlés legutóbbi ülésén - mint ismeretes - úgy döntött, hogy a videofelvételek és a videoterjesztés kizárólag abban az esetben adómentesek, ha a felvételek a Magyar Televízió műhelyeiben készülnek. A Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének elnöksége szerint - miként az MTI-hez eljuttatott állásfoglalása tanúsítja - semmivel sem indokolható, hogy az adómentességet az szabja meg, hogy a művészeti és közművelődési filmek milyen anyagon és melyik intézménynél készülnek el. így ugyanis olyan helyzet áll elő, hogy a tévé által készített és forgalmazott operettműsor adómentes lesz, míg a filmgyártásban készült művészeti alkotás Bajszné Kiss Magdolna, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára, Varjas János, a HNF Tolna Megyei Bizottságának titkára és Bács Zoltán, a HNF Országos Tanácsa nemzetközi osztályának munkatársa fogadta őket. A küldöttség tájékoztatást hallgatott meg megyénk gazdasági, társadalmi, politikai helyzetéről, továbbá az MSZMP és a HNF együttműködésének helyi tapasztalatairól. Ezt követően az angolai delegáció városnézésen vett részt, majd Mőcsénybe, a Völgység Népe Termelőszövetkezetbe látogatott el. kész arra, hogy Finnországban és a környező országokban pénzgyűjtést kezdeményezzen a Romániából Magyar- országra érkező menekültek megsegítésére. PEKING - Teng Hsziao-ping, Kína vezető politikusa csütörtökön találkozott és megbeszélést tartott Mauno Koivisto finn köztársasági elnökkel. A találkozóról kiadott első jelentésében az Új Kína hír- ügynökség csupán a megbeszélés té- nyéről számolt be, majd, több órával később újabb, részletesebb jelentést tett közzé, de ez sem tér ki arra, a Teng Hsziao-pingnek tulajdonított - és a finn külügyminiszter által nyilvánosságra hozott - kijelentésre, amely szerint a jövő év első felében sor kerül a kínai-szovjet csúcstalálkozó megtartására. MOSZKVA - A 20 -as évek eleje óta először adnak majd el szabad árusításban nyugati lapokat a Szovjetunióban - jelentette be csütörtökön Moszkvában Viktor Pukalov, a „Szojuzpecsaty” szovjet lapterjesztő vállalat egyik vezetője. MONTEVIDEO - Az Uruguayi Kommunista Párt tézistervezetet adott ki a párt decemberben összeülő XXI. kongresszusához. A dokumentum hangoztatja, a peresztrojka segítséget nyújt a kommunista pártoknak abban, hogy biztosítsák a marxizmus-leninizmus fejlődését egy adott ország sajátságos körülményei között. videoátiratát (például a „Valahol Európá- ban”-ét) továbbra is 25 százalékos adó terheli. A döntés sújtja a közművelődés és az oktatási hálózat számára a hivatásos filmgyárakban, stúdiókban (MAFILM, MOVI, Pannónia Film Vállalat, Magyar Szinkron és Video Vállalat) készülő filmeket, videoműsorokat. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy az Országgyűlés e kérdések megtárgyalására legközelebbi ülésszakán térjen vissza. Az elnökség véleménye szerint hasonló problémákat vethet fel a vállalkozási nyereségadó-törvény tervezete is a videoművek gyártásával és terjesztésével kapcsolatban. Prágai őrségváltás PANORÁMA Szakszervezeti vélemény a videofelvételek adóztatásáról
