Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-14 / 246. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 246. szám ÁRA: 1,80 Ft A szerkesztő közbeszól (3. oldal) Illést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv, a polgári per- rendtartásról szól törvényt, a Munka Tör­vénykönyve és végrehajtási rendelete, az állami pénzügyekről szóló törvény és a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló törvényerejű rendelet, va­lamint az árszabályozásról szóló 1984- es minisztertanácsi rendelet módosítá­sára vonatkozó előterjesztéseket. A fenti törvények és törvényerejű ren­delet változásait az 1989. január 1-jén életbe lépő társasági törvény indokolja. A Minisztertanács ülését követő tájé­koztatót - Marosán György kormányszó­vivő távollétében - Bajnok Zsolt, a Ma­gyar Hírlap, a Minisztertanács lapjának főszerkesztője tartotta. Bevezető nyilat­kozatában kiemelte: az, hogy az ifjúsági turizmus ügyét első napirendi témaként tárgyalta a kormány, jelzi: igen fontosnak tartja ezt a sokáig sokak által mellékes­nek tartott kérdést. Ami a napirendre tű­zés konkrét okát illeti: a hetvenes évek­ben meglehetősen gyorsan, dinamiku­san fejlődött a gyerekek turizmusa, a nyolcvanas években azonban megtor­panás, sőt visszaesés következett be. Több mint kétmillió általános és középis­kolás gyerek szabadidejének hasznos eltöltéséről, egészségéről van szó, s a megtorpanás azt jelenti, hogy közülük tu­lajdonképpen másfél millió semmilyen formában sem részese az ifjúsági turiz­mus élményének. A kormány meghatá­rozta és megfogalmazta a fejlesztés fel­adatait. Központi támogatás növelésére a jelenlegi körülmények között nincs le­hetőség. Arra azonban van mód, hogy a rendelkezésre álló forrásokat koncent­ráltabban, célirányosabban, ésszerűb­ben használják fel. Az ülésen döntés szü­letett arról, hogy a tanulók 50 százalékos vasúti kedvezményét kiterjesztik a HÉV- utazásokra is, sőt, mintegy 40 kilométe­Az új rendelkezések a társasági törvény alkalmazásának jogi feltételeit teremtik meg, ezért a kormány úgy határozott, hogy az erre vonatkozó módosító javas­latait még az idén a parlament elé terjesz­ti. A kormány elfogadta az ifjúsági turiz­mus helyzetéről és fejlesztésének fel­adatairól szóló előterjesztést, és úgy ítéli meg, hogy bár jelenleg nincs mód a köz­ponti támogatások növelésére, az erőfor­rások célirányosabb, ésszerűbb felhasz­nálásával javulás érhető el, a hosszabb távú fejlesztésre pedig átfogó programot kell kidolgozni. rés körzetben a helyi buszjáratokra is, amennyiben vonattal, HÉV-vel nem elér­hető térségekről van szó. A tanulmányi kirándulások ezentúl beépülnek az isko­lai tantervekbe; az illetékes szervek az eddiginél gazdagabb programkínálatot adnak a fiataloknak, több táborozóhelyet Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a Mun­ka Törvénykönyvét és annak végrehajtá­si rendeletét érintő módosításokról tájé­koztatta a sajtó képviselőit. Hangsúlyoz­ta: a Munka Törvénykönyve módosításá­nak egyik fontos célja, hogy összhang­ban legyen a gazdasági társaságokról szóló törvény szövegével, és ami talán ennél is fontosabb, szellemével. Azok a körülmények, lehetőségek, amelyek a gazdasági társaságok kapcsán 1989. ja­nuár 1-jétől kialakulnak, érintik a dolgo­zók munkaviszonyát, a munkáltatók kö­telezettségeit, s érintenek nagyon sok olyan szabályozást, amely a Munka Tör­vénykönyve hatáskörébe tartozik. Ezek közül kiemelte a kollektív szerződéseket érintő változásokat, módosítási javasla­alakítanak ki, s az államközi megállapo­dások alkalmával figyelnek arra, hogy le­hetőség szerint az eddiginél nagyobb mértékben álljanak rendelkezésre ked­vezményes utazási lehetőségek. Az ide­genforgalmi alap 5 százalékát, s a köz­ponti ifjúsági alap 30 százalékát a jövő­ben elkülönítetten fogják kezelni, hogy központosítottan a fiatalok turizmusának fejlesztésére, az ezzel összefüggő szol­gáltatások jobbítására fordítsák. Ezt követően kodifikációs kérdésekkel foglalkozott a Minisztertanács. Közös in­doka volt e munkának az, hogy - mint is­meretes - az Országgyűlés elfogadta a gazdasági társaságokról szóló törvényt. Ä kormány a Munka Törvénykönyve és annak végrehajtási rendelete, a Polgári Törvénykönyv, a polgári eljárási szabá­lyok, a Büntető Törvénykönyv, az állami pénzügyekről szóló törvény és az ársza­bályozásról szóló rendelet bizonyos részelőírásainak és rendelkezéseinek a társasági törvénnyel való összehangolá­sára fogadott el módosító javaslatokat. tokát. Az első és lényeges változás - mondotta -, hogy a kollektív szerződés megkötésére valamennyi gazdálkodó szervezetnél legyen lehetőség. A módo­sítás kiterjed arra is, hogy a gazdálkodó szervezetek a kollektív szerződésben szabályozhassák mindazokat a kérdése­ket, amelyek a munkáltató és a munka- vállaló között a munkaviszonyt érintően felmerülhetnek. Üj elem a szabályozás­ban, hogy 1989. január 1 -jétől vezessék be a kollektív keretszerződés intézmé­nyét. Ennek lényege az, hogy nem egy, hanem több munkáltató és munkavállaló képviseletében kötnek bizonyos keret- szerződést, amely mellett lehetőség van az egyes munkáltatókat érintő kollektív szerződések megkötésére is. Jövőre (Folytatás a 2. oldalon.) A kormányszóvivő tájékoztatója A Munka Törvénykönyve módosításáról Elkészült a tehermentesítő út első szakasza Október 11 -én volt Szekszárdon az 56-os útról leágazó tehermentesítő út 1620 méteres szakaszának műszaki át­adása. Műszaki paramétereiről és az épí­téskor felmerült, illetve a későbbiekben felmerülő problémákról beszélt Rikker István a Közúti Igazgatóság főmérnöke. Elmondta, az utat még nem adták át a for­galomnak, mert az építők az átadás után felmerült apróbb műszaki hibák javításá­val foglalkoznak. A forgalomnak várha­tóan október végén adják át. Ennek a szakasznak az építése 38 millió forintba került. A 8 méter széles utat jó minőség­ben adta át az építő, a Pécsi KÉV. A to­vábbiakban nem sok jóra lehet számíta­ni, folytatta a főmérnök. Ahhoz, hogy a Közúti Igazgatóság be tudja fejezni az építést, százmillió forint kellene minimáli­san, de egyelőre nem tudják, honnan te­remtsék elő ezt az összeget. Ha a vállalat pénzügyi mérlege nem mutat pozitív vál­tozást, az út befejező szakaszának építé­se még évekig elhúzódhat. Az építők jó minőségű munkát végeztek Grósz Károly fogadta Csiao Sít Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön délután a Központi Bizottság székhá­zában fogadta Csiao Sit, a Kínai Kom­munista Párt KB Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát és az általa vezetett kül­döttsége. A megbeszélésen részt vett Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Zhu Ankang, a Kínai Népköz- társaság budapesti nagykövete. A nap folyamán a kínai politikus talál­kozott Németh Miklóssal, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjával, a Központi Bi­zottság titkárával és Fejti Györggyel, a Központi Bizottság titkárával. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága csütörtökön este díszvacsorát adott Csiao Si tiszteletére. November 26-án Városi pártértekezlet lesz Szekszárdon Nem cél, hanem eszköz Tegnap délután soron kívüli ülést tar­tott az MSZMP Szekszárd Városi Bizott­sága. Néhány héttel ezelőtt tárgyalta a testület saját kibontakozási munkaprog­ramját első olvasásban azzal, hogy az alapszervezetek véleményének ismere­tében, annak részleteiről következő ülé­sén dönt. Az alapszervezetek részéről vi­szont határozottan felmerült a városi pártértekezlet igénye. Az alapszerveze­tek véleményét összegezte délelőtt a végrehajtó bizottság, ezt ismertette a pártbizottság ülésén - ahol részt vett Váradi László, a megyei pártbizottság tit­kára - Csáki Béla első titkár. A vb úgy foglalt állást, hogy a párttagság igénye elől nem lehet kitérni. Háromórás, helyenként kemény vitá­ban végül is a testület negyvenhét szava­zattal, egy ellenében - tartózkodás nél­kül - úgy döntött, hogy összehívja a váro­si pártértekezletet november 26-ára a Babits Mihály megyei művelődési köz­pontba. A vitában 24-en szóltak hozzá, volt aki többször is. A hangos gondolkodásban felmerült minden olyan téma, kérdés és vélemény, ami a pártértekezlet megtartá­sa mellett, illetve ellene egyáltalán felme­rülhet. Kifejezetten ellene egy pártbizott­sági tag foglalt állást, aki ezt a vélemé­nyét az alapszervezete állásfoglalásának megfelelően fenn is tartotta. Ennyiféle szempontot és nézőpontot nem könnyű összefoglalni, de a főbb érv­csoportokat érdemes felidézni annál is inkább, mert ezek többnyire azonosak azokkal a témakörökkel, amelyekre ma­gának a pártértekezletnek is válaszolnia kell majd. Abban mindenki egyetért, hogy kell a helyi sajátosságoknak megfelelő prog­ram, amivel a pártbizottság kiállhat nem­csak megválasztó tagsága, de a város és a környéke közvéleménye elé is. Ebből a szempontból is látszik, hogy a pártérte­kezlet nem cél, hanem e program megal­kotásának eszköze. Mellette szóló érv, hogy akkor ezt a programot minél széle­sebb, demokratikus alapon lehessen „összehozni” az egész párttagság bevo­násával. Már magán a pártbizottsági ülésen is kiderült, hogy ha szélesebb körben szü­letik a döntés, akkor sokkal több szem­pont és érv gyűlik össze, még akkor is így van ez, ha a testület tisztában van azzal is, hogy kollektív döntéssel is lehet tévedni. Csak sokkal kisebb a valószínűsége. Megállapították a felszólalók, hogy az országos pártértekezlet utáni pozitív fo­lyamatot követően ismét tovább csök­kent a párt iránti bizalom és a párt tekin­télye. Egy, ha úgy tetszik demonstratív fellépéssel azt is igazolni lehet, hogy a város és környéke kommunistáinak van véleményük, és azt demokratikusan, nyilvános vitában alakították ki. Felmerült ez a kérdés olyan vonatkozásban is, hogy a változtatásoknak el kell érniük azt a kritikus tömeget, ami egyfelől megaka­dályozza a visszarendeződést, másfelől magával tudja ragadni nemcsak a párt­tagságot, hanem mindazokat, akik akar­nak dolgozni itt és most a kibontakozás konkrét feladatain. Részkérdésként, de egyáltalán nem mellékesen mondták el a hozzászólók, hogy most már lassan minden alternatív szervezet és csoport többet tett, hatáso­sabban cselekedett, mint maga a párt. Vissza kell szerezni a fiatalok tömegeit is. Az értelmiség képviselői ugyancsak je­lezték, hogy részt kívánnak venni egy program kidolgozásában. Más tartalmi kérdéseket illetően úgy gondolják a szekszárdi városi pártbizott­ság tagjai, hogy a város kommunistáinak van véleményük az országos politikáról, a megyeiről, és ennek hangot is kívánnak adni. Várják a pártértekezlettől, hogy ha­tással lehessenek az események alaku­lására, illetve kezdeményezői lehesse­nek a gazdasági, társadalmi, politikai fo­lyamatoknak. Szó esett ezenkívül morális kérdések­ről is, amelyekről szólnia kell a pártérte­kezletnek, teljes volt a konszenzus ab­ban, hogy a hatalmukkal visszaélő veze­tőknek vállalniuk kell a felelősséget, az elkövetett hibákkal, szabálytalanságok­kal arányosan. A megfelelő és jó vezető­ket meg kell erősíteni abban, hogy hatá­rozottan és következetesen képviselhes­sék a progresszív irányvonalat - foglalt állást a városi pártbizottság, majd ezt kö­vetően döntött a pártértekezlet képvise­leti és technikai kérdéseiben. Palesztin parlament: október 31. A Palesztin Nemzeti Tanács, a PNT, amely az emigráns palesztin parlament szerepét tölti be, rendkívüli tanácskozást tart október 31 -én - közölte Jasszer Abd Rabbo, a PFSZ tájékoztatási osztályának vezetője. Várhatóan ezen az ülésszakon fogad­ják el az önálló palesztin állam független­ségi nyilatkozatát. Az Abu-Dzabiban megjelenő AI—Ittihad csütörtökön közölte Rabbo nyilatkozatát. Ebből kitűnik, hogy a PNT két dokumen­tumot fog megvitatni. Az első a palesztin állam függetlenségére vonatkozik, má­sodik a békés rendezéssel kapcsolatban kialakítandó PFSZ-politikai vonalra. Rabbo szerint egyelőre még nem el­döntött a tanácskozás színhelye. Erről Jasszer Arafat Kairóban csak annyit mondott, hogy az elvi döntés már meg­született, és azt majd alkalmas időpont­ban nyilvánosságra hozzák. A korábban emlegetett színhelyek között a legna­gyobb eséllyel Algír szerepelt, de az utóbbi napok ottani fejleményei ezt gya­korlatilag kizárják.

Next

/
Thumbnails
Contents