Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-03 / 236. szám

2^ÍÉPÜJSÁG 1988. október 3. Román lapok a magyarországi „beavatkozási kísérletekről” A Scinteia című román pártlap vasárnapi száma tudósításo­kat közöl arról, hogy szombaton Kolozsváron, Csíkszeredán és Szatmárnémetiben megszervezték a magyar nemzetiségű román dolgozók megyei tanácsainak ülését. Mindhárom helyen a fö téma a bezárt kolozsvári magyar főkonzulátus tevékenysé­gének bírálata, a magyarországi „bevatkozási kísérletek” visz- szautasítása volt. Valamennyi ülésen határozatot fogadtak el, amelyet az RKP KB központi lapja ismertet. A Scinteiában közölt beszámolók szerint a kolozsvári tanács­kozáson a többi között azt követelték, hogy „vessenek véget mindazoknak a cselekedeteknek, amelyek sértik érzéseinket, azokét, akik itt születtünk, élünk és dolgozunk teljes egységben és megértésben azért, hogy az ősi román földön felépítsük az új szocialista társadalmat". A határozat bírálja a magyar diplomá­cia tevékenységét, visszautasítja azt, amit beavatkozási kísér­letnek minősít, majd ezek után kifejti: „úgy véljük, jobban ten­nék, ha azokkal a problémákkal foglalkoznának, amelyekkel or­száguk szembenéz: ismerjék fel azt az elégedetlenséget, amit a saját állampolgáraik által helytelenített egyes intézkedések váltottak ki a tömegekben, s amelyek végső soron kapitalista módszereket és gyakorlatokat szülnek”. A résztvevők teljesen jogosnak minősítették a magyar fökonzulátus bezárását. A Csíkszeredán szervezett tanácskozás felszólalói visszauta­sították a „magyar pretenciót, amellyel a Magyar Népköztársa­ság felelősséget vállal a magyar nemzetiségű állampolgárok élete felett”. Az itt elfogadott határozat ezzel összefüggésben hangsúlyozza: „nemzetiségi különbség nélkül valamennyi ro­mán állampolgár életére és munkájára vonatkozó kérdések ál­lamunk és pártunk kizárólagos hatáskörébe tartoznak”. A tanácskozáson felszólaló Hargita megyei kijelölt delegátu­sok elítélték azt, hogy a magyar tömegtájékoztatási eszközök „rosszindulatúan mutatják be Románia valóságát, annak elle­nére, hogy Aradon a két pártfőtitkár egyetértett abban, hogy a korrekt tájékoztatás nagymértékben hozzájárul a két szomszé­dos ország és két nép kapcsolatainak erősítéséhez, a megálla­podások valóra váltásához”. Szatmárnémetiben a tanácskozás résztvevői határozatukban így fogalmaztak: „Mi, magyar nemzetiségű román dolgozók teljes egyenlőségben élünk és dolgozunk a szocialista Romá­niában, egyforma jogokat élvezünk. Mélységesen elkeserít bennünket a magyar hatóságok pretenciója, amellyel alaptala­nul jogot formálnak maguknak életünk és munkánk felett. Úgy ítéljük meg ezt, mint a Románia belügyeibe való beavatko­zásra tett kirívó kísérletet, mint az országaink közötti kapcsola­tok alapjául szolgáló elvek és normák megszegését”. Ezen az ülésen is elítélték a magyar megnyilatkozásokat, és kijelentették, hogy a magyar újságok rosszindulatú koholmá­nyokat közölnek. A magyar nyelvű Előre vasárnapi száma részleteket közöl azokból a felszólalásokból, amelyek pénteken, a Kolozsváron tartott megyei és városi néptanács együttes ülésén hangzottak el. Ezek szerint Maria Christian, a Kolozs Megyei Szoacialista Művelődési és Nevelési Tanács elnöke azzal vádolta a kolozs­vári magyar főkonzulátust, hogy „fennállása idején megszegte az ilyen intézmény törvényes működési szabályait”. A továb­biakban hozzáfűzte: „ez éreztette hatását a kolozsvári művelő­dési egységekben is.” Konkrétumokat nem említett a többi fel­szólaló, így Gheorghe Marcu, a kolozsvári Kémiai Intézet igaz­gatója sem, aki a tudósítás szerint kijelentette: „A főkonzulátus egész tevékenységében távolról sem volt a népeink közötti kö­zeledésnek, a kapcsolatok erősítésének tényezője, hanem a gyanakvás tényezőjének bizonyult, bizonyos ellenséges, sovén és nacionalista érzelmeknek adva hangot, gyakran kedvezőtlen színben tüntetve fel a romániai valóságot, beleértve a magyar nemzetiségű román honpolgárok helyzetét is, nehézségeket okozva az országaink közötti baráti és jószomszédi kapcsola­tok fejlesztése előtt”. Teodor Mártonnak, a kolozsvári Február 16 vállalat párttitká­rának felszólalásából többek között ezeket hozta nyilvánosság­ra az Előre: „A konzulátus számos olyan tevékenységet fejtett ki, amely a belügyekbe való durva beavatkozásban jelentkezett. A konzulátus ahelyett, hogy támogatta volna a két szomszédos és baráti szocialista ország jó viszonyának általános ügyét, felka­rolt és bátorított a törvénnyel hadilábon álló személyeket, akik különböző utakon és eszközökkel rágalmazták, tendenciózu­san állították be szocialista társadalmunk megvalósításait". Aurel Rau író, a Steaua című folyóirat főszerkesztője felszóla­lásában azzal vádolta a főkonzulátust, hogy az „a bizalmatlan­ság, a feszültség légkörét táplálta, szította a nacionalista érzel­meket egyes honpolgárok körében”. Az Előre tudósítása, amely - szokatlan eltérésként - a Scinteiánál is bővebben foglalkozik a tanácskozással, leszögezi: a vita résztvevői elutasították a ma­gyar protenciót, egyetértenek azzal, hogy bezáratták a magyar főkonzulátust, s kérték, ne fogadják el az intézmény újbóli meg­nyitására irányuló magyar indítványt. PANORÁMA BUDAPEST - Dr. Csehák Judit szo­ciális és egészségügyi miniszter küldött­ség élén vasárnap Angliába utazott a brit kormány meghívására. Látogatása során tárgyalást folytat a brit Közegészségügyi és a Népjóléti Minisztérium vezetőivel a két ország együttműködésének tovább­fejlesztéséről. MOSZKVA Sztyepanakertben és Je­revánban egyaránt némileg javult a hely­zet a moszkvai Pravda és a Krasznaja Zvezda című lapok vasárnapi beszámo­lói szerint. A Karabah-hegyvidéki Auto­nóm Terület közigazgatási központjában és az agdami járásban szeptember 21- én bevezetett rendkívüli állapot és kijárá­si tilalom, a rendfenntartó erők körülte­kintő és kitartó tevékenységének ered­ményeként stabilizálódni látszik a helyzet - írják a két lap helyszíni tudósítói. * A világ vezető politikusai Mihail Gor- bacsovhoz intézett üdvözlő távirataikban köszöntik a szovjet vezetőt abból az alka­lomból, hogy szombaton megválasztot­ták a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökévé. KAIRÓ - Jasszer Arafat, a PFSZ VB el­nöke vasárnap bagdadból hivatalos kí­nai látogatásra Pekingbe utazott - közöl­ték az iraki fővárosban. Szombat este Jasszer Arafat - mint azt az Al-Vatan cí­mű kuvaiti lap jelentette - közölte, hogy „az elmúlt napokban” merényletet kí­séreltek meg ellene. Részleteket sem a támadás helyéről, sem idejéről nem kö­zölt.' SZÓFIA - Évtizedek óta a legmaga­sabb rangú albán vendég járt Bulgáriá­ban Niko Gjyzari személyében. Az albán Állami Tervezési Bizottság elnöke a va­sárnap záró Plovdivi Nemzetközi Vásár - és Albánia plovdivi részvétele - okán tett eleget a szófiai kormány meghívásának. Gjyzari megbeszélést folytatott Todor Zsivkowal és Georgi Atanaszov kor­mányfővel is. Gromiko nyugdíjban Távozott egy korosztály. Szombaton Moszkvában a szovjet törvényhozás ele­get tett a 79 éves Andrej Gromiko kérésé­nek, s nyugdíjba vonulására tekintettel felmentette őt a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöki megbízatása alól. Személyében a szovjet legfelsőbb veze­tésből visszavonult egy politikai nemze­dék utolsó nagy egyénisége is. Akár szovjet, akár magyar életrajzi le­xikonban keresi az ember a legfonto­sabb adatokat Gromikoról, az alig bekez­désnyi szöveg szám- és rövidítéshalma­zából szinte semmitmondó információk áradnak csupán. De Gromiko mintha már régóta készült volna a búcsúra, sze­mélyes számadásban gyűjtötte gazdag pályájának tapasztalatait, s tavaly nyom­dába adott kétkötetes, mintegy kilenc- száz oldalas emlékirataival a krónikás dolgát is megkönnyítette. Innen derül ki, hogy az egész világon ismertté vált nevét belorussziai szülőfalu­jától kölcsönözte, hiszen 1909-ben a Go­mel közelében lévő Sztarije Gromiki falu­ban született félig paraszti, félig munkás családban, Burmakov néven. Huszonöt évesen szerez diplomát Minszkben a mezőgazdasági szakegyetemen, s 1939- ig közgazdasági kutatómunkát végez az akadémia közgazdasági intézetének munkatársaként. A II. világháború kitörésének évében kerül a külügyminisztérium állományába, ahol négy és fél évtizeden át töltött be fe­lelős megbízatásokat, személyes része­sévé válva sors- és történelemformáló döntéseknek. A külügyminisztériumban az amerikai osztály vezetője volt, amikor egy napon Sztálin hivatta magához. A szovjet vezető Molotov külügyi népbiztos társaságában fogadta őt, s közölte vele, hogy külügyi szolgálatra küldik az Egyesült Államok­ba. (Könyvében írja, hogy amerikai mun­kája kezdetén éppen a Harvard egye­tem hallgatója volt a későbbi elnök, John Kennedy, míg a túlparton, Hollywoodban éppen akkor emelkedett egy Ronald Reagan nevű filmszínész csillaga.) 1943-1946 között hazája nagykövete­ként dolgozott, majd 1946 és 1949 között miniszterhelyettes lett. E rangban 1948- ig ő volt a Szovjetunió állandó képviselő­je az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Ab­ban a világszervezetben, amelynek alap­okmányát 1945-ben nagykövetként ő ír­ta alá hazája nevében. 1949-től 1957-ig - rövid szünettel, amikor 1952-53-ban hazája londoni nagykövete - a külügymi­niszter első helyetteseként dolgozott, majd 1957-ben kinevezték a Szovjetunió külügyminiszterévé. Noha Gromiko a szovjet Legfelsőbb Tanács-Elnökségének éléről vonult nyu­galomba, a történelemkönyvek számára ő akkor is elsősorban a szovjet diplomá­cia nagy alakja marad, hiszen korunk gyorsan változó körülményei között ritka rekord az övé: 28 éven át töltötte be a kül­ügyminiszter munkakörét. E minőségé­ben részese volt jeges elhidegülésnek és többször nekilendülő enyhülésnek, min­denekelőtt a világpolitikában meghatá­rozó szovjet-amerikai kapcsolatokban. (Ha már a szovjet diplomácia nagy egyé­niségeiről esik szó, meg kell említeni, hogy pénteken mentette fel kb-titkári tisztségéből az SZKP Központi Bizottsá­ga Anatolij Dobrinyint, aki viszont éppen Gromiko külügyminisztersége idején több mint két évtizeden át volt hazájának washingtoni nagykövete.) Reménytelen vállalkozás lenne megkísérelni csak váz­latosan is felsorolni mindazokat az ese­ményeket, amelyek említésre méltóak a gromikói pályából. Magánéletéről, családjáról - mint an­nak idején általában a szovjet vezetőké­ről - keveset lehetett tudni. Könyvében azonban többször is ír mind az elődökről, mind az utódokról. A memoár fotómellék­letei egyfelől történelmi arcképcsarnok­ként szolgálnak, másfelől családi album­ba illő képek is fellelhetők. Gromiko két gyermeke - egy fia és egy lánya - révén, éppen idős korának köszönhetően, egész kis nemzetség fejének érezheti magát. A most búcsúzó szovjet politikus sze­rette hazánkat, s nemcsak udvariasság­ból mondta magyarok társaságában, hogy érdeklődik sorsunk iránt. Államfő­ként nem sokat utazott - éppen eleget tette ezt miniszterként -, ezért volt szá­munkra különösen megtisztelő, hogy el­nöki tisztében első külföldi útja 1988 ele­jén Budapestre vezetett. Érdeklődő ember lévén mindig igyeke­zett időt szakítani arra, hogy a művészeti, kulturális élettel lépést tartson. Barátai, ismerősei között is sokan akadtak művé­szek. Meleg szavakkal emlékezik meg a nagy amerikai néger polgárjogi harcos, énekes Paul Robesonhoz fűződő barát­ságáról, de szeretettel ír a Chaplinnel va­ló találkozásról is. Az orosz-szovjet szel­lemi élet sok-sok nagy alakját ismerte, s talán elárul róla is valamit, hogy könyvé­nek zárófejezetében éppen a most újra felfedezett Borisz Paszternákhoz fűződő kapcsolatáról ír. Gromikonak megadatott az, ami a Szovjetunióban kevés ilyen magas rangú vezetőnek jutott osztályrészül: általános hazai és nemzetközi tisztelettől övezve, egy dolgos, harcokban, eredményekben gazdag pálya végén emelt fővel távozha­tott, s adhatta át helyét az új, modern felfogású politikai generációnak. SZÁNTÓ ANDRÁS A Magyar Demokrata Fórum tanácskozása Szegeden Hazánk demográfiai helyzete - e té­máról rendezett országos tanácskozást szombaton Szegeden a Magyar Demok­rata Fórum; zsúfolásig megtelt a József Attila Tudományegyetem auditorium ma­ximuma. A fórum munkájában részt vett a New Yorkban élő Püski Sándor könyv­kiadó is. Raffay Ernő történésznek a sze­gedi, Lezsák Sándor költőnek, az orszá­gos elnökség tagjának köszöntő, illetve tájékoztató szavait követően bejelentet­ték, hogy 21 taggal megalakult az MDF hódmezővásárhelyi csoportja is. Kovács Zoltán, a szegedi Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola tanára előadásá­ban történelmi visszapillantást adott a születésszabályozás külföldi és hazai gyakorlatából, s szólt hazánk népessé­gének alakulásáról a közelmúltban és je­lenben. Fekete Gyula író a népesség fogyásának mértékét a kővetkező példá­val illusztrálta: 1981 óta évente egy Me­zőtúr „eltűnik” a térképről. A számok ma már a legrosszabbat jósolják, ám a való­ságot még ennél is tragikusabbnak vélte Fekete Gyula. Hosszasan fejtegette az adórendszer hatását a népesség alaku­lására, gyermekadónak nevezte azokat a terheket, amelyeket a családoknak el kell viselniük. A korábbi figyelmeztetésekre, intésekre - mondotta - oda sem figyelt a pénzügypolitika, s a kitűzött célok ellen­kezőjét érte el. Az előadó nem az adózási gyakorlat ellen emelte fel a hangját, ha­nem az aránytalanságok ellen, melyek az eddig is nehéz helyzetben élőket terhe­lik tovább. „A jelenlegi életkörülmények hatására a nem szülés kényszere érvé­nyesül, s az elöregedett társadalom nem ifjúságpárti.” Az egész napos tanácskozáson el­hangzott hozzászólások, riasztó adatok sorolásával figyelmeztettek arra, minél előbb meg kell állítani a jelenlegi nemzet­pusztító folyamatot. A fórum nyilatkozatot fogadott el, amelyben a Magyar Demokrata Fórum a demográfiai helyzet javítására tesz ja­vaslatokat. Egyebek közt azt, hogy az or­szág hatalmi szervei valósítsák meg a több mint két és fél évtizede megígért komplex népesedéspolitikát. Ennek alapvető elve legyen, hogy a családok közvetlenül kapják meg a gyermekek fel­nevelésének költségeit. Dolgozzák ki a nemzeti jövedelem új elosztási rendjét, valamint az olyan nyugdíjrendszert, amely figyelembe veszi a gyermekneve­léssel végzett munkát is. A családbeli létminimumon élő eltar­tottakat mentesíteni kell az adózástól, és új, családpárti lakásépítési rendszerre van szükség. Rangot és becsületet kell szerezni az anyaságnak, a gyermeknevelést pedig értékteremtő munkának kell tekinteni. A nyilatkozat végül nyílt, valós tudományos kutatómunkát és tájékoztatást sürget a demográfiai kérdésekben. A dokumentumot eljuttatják a kor­mányhoz és a tömegkommunikációs eszközökhöz. (MTI) Huszonöt éves a bátaszéki gimnázium Akinek a nevét felvették: II. Géza (TUDÓSÍTÓNKTÓL)- Zászlófogadás balról! - hangzott fel a vezényszó október 1-jén, szombaton a bátaszéki tornacsarnokban. A negyed- százados múltra visszatekintő gimná­zium egykori és jelenlegi tanárait, diákjait és a meghívott vendégeket a Himnusz el­hangzása után Kunos Ferenc, a középis­kola igazgatója köszöntötte. A jubileumi ünnepség szónoka Bajszné Kiss Mag­dolna, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsá­gának titkára, a gimnázium hajdani diák­ja volt. Javaslatára egyperces néma felállás­sal adóztak az ünnepség résztvevői azon tanárok és diákok emlékének, akik már nem lehettek jelen. Mint elmondta, az 1960-as évek elején kialakut oktatás- politikai koncepció következtében létre­hozott négy megyénkben nagyközségi gimnázium közül csak a bátaszéki érte meg a 25 éves jubileumot, a többi ké­részéletűnek bizonyult. S eközben a me­gye legjobb gimnáziumai közé küzdötte magát: átlagosan évi 70 százalékos fel­vételi arányról, az országos tanulmányi versenyeken elért előkelő helyezésekről lehet számot adni. Ez a 25. tanév arra is lehetőséget te­remtett, hogy kilépjen a szó szoros értel­mében vett névtelenségéből: a telepü­léshez való kötődést fejezi ki, hogy ettől a naptól kezdve II. Géza nevét viseli. A név­adó ugyanis a község első okleveles említője, aki 1142-ben itt alapította az első magyarországi cisztercita apátságot. Bajszné Kiss Magdolna a megyei tanács megbízásából átadta a névadományozó emléklapot, majd Bognár Jenő tanácsel­nök nyújtotta át az új zászlót, melyen im­már ez szerepelt: II. Géza Gimnázium - Bátaszék. Ezt követően megyénk gimná­ziumainak képviselői felkötötték az új szalagot a zászlóra, s a több száz részt­vevő a zászlót kisérve vonult a gimná­zium elé, hogy leleplezzék az új névtáb­lát. Itt egy iskolatörténeti kiállítás várta az érdeklődőket. Délután ünnepi műsorral köszöntötték a vendégeket a középiskola tanulói, este pedig közös mulatságot szerveztek a hajdan ott végzetteknek. Ezen a napon alakult meg az egykori maturánsok kez­deményezésére az öreg diákok baráti köre is. A Tolna Megyei Tanács művelő­dési osztálya a névadás alkalmából egy színes televíziót ajándékozott a II. Géza Gimnáziumnak. GERGELICS ERZSÉBET Fotó: Kurczné Karip Irén A gimnázium kórusa színvonalas műsorral köszöntötte a jubileumot Radzsiv Gandhi Kínába utazik Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök december 12-én ötnapos hivatalos láto­gatásra Kínába utazik. A hírt az UNI indiai sajtóügynökség jelentette be szombaton Új-Delhiben. Az UNI szerint Radzsiv Gandhi a kínai vezetőkkel, köztük Teng Hsziao-pinggel elsősorban a kétoldalú kapcsolatok fon­tos kérdéseit vitatja meg. Drágulnak egyes üdítőitalok A Pepsi Colát előállító vállalatok tájé­koztatják a fogyasztókat, hogy a költsé­gek emelkedésének részbeni ellensú­lyozására a 0,25 literes Pepsi Cola bolti fogyasztói árát 4,70 forintról 5,- forintra, az 1 literesét 17,80 forintról 19,- forintra, a 0,25 literes Deit citrom és narancs fo­gyasztói árát 4,- forintról 4,40 forintra, az 1 literesét 14,60 forintról 16,10 forintra emelik. Az áremelés október 3-án lép életbe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents