Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-03 / 236. szám
1988. október 3. Képújság 3 Megkérdeztük az OTP igazgatóhelyettesét Hogyan kezelik az átutalási betétszámlát? Levelet kaptunk egy nyugdíjas olvasónktól, melyben azt panaszolja, hogy az OTP-nél átutalási betétszámlára elhelyezett pénzeket - szóbeszéd szerint - az ügyintézők kamatmentes hitelként saját dolgozóiknak és az általuk ismert személyeknek folyósították. Ha manipulálhat az OTP a betétesek pénzével, akkor magasabb kamatot is fizethetne, gondolta olvasónk. Hogyan vélekedik minderről Metz István, az OTP Tolna Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese? Az új brikettgyári készlettér 100 millióba kerül „A bankok által végzett műveletek között alapvető a betétek gyűjtése és az ily módon összegyűjtött pénzeknek a hitelként való kihelyezése. A betéti és a hitelkamatok közötti különbség jelenti a bank hasznát. Ezek alapján természetes, hogy az átutalási betétszámlán lévő pénzt is kihelyezzük, de nem elkülönítve kezeljük, hanem belemegy a betétek nagy kalapjába - ami a takarékpénztár országos hálózatában képződik, tehát még a megyei betétek sincsenek elkülönítve - és abból hitelezünk. A kamatmentes kölcsön gyakorlatilag ismeretlen nálunk, vagy alacsony - 3 százalékos - kamatlábú, vagy számunkra kedvezőbb, magasabb kamatozású hiteleket nyújtunk. Az átutalási betétek után mi fizetünk 7 százalék kamatot, ésszerűtlen, ráfizetéses lenne ezt a pénzt kamatmentesen kihelyezni. Előfordulhat, hogy valaki több pénzt vesz föl az átutalási betétszámlájáról vagy pedig az általa igénybe vett szolgáltatások alapján nekünk többet kell arról kifizetni, mint amennyi rajta van, s így a hó végi elszámolásnál negatív lesz a számla egyenlege. Ilyen esetben - korlátozott ideig és mértékig kezelési költség és kamat fölszámolása mellett - hitelezünk ügyfeleinknek. Dolgozóink ugyanolyan feltételekkel kapnak hitelt, mint bárki más, de a törlesztést - belső utasítás alapján - náluk szigorúbban ellenőrizzük, mint a többi ügyfelünknél. Arra az átutalási betétszámla gondozójának egyszerűen nincs lehetősége, hogy ismerősének - vagy bárkinek - hitelt folyósítson, mert az a művelet - mint említettem, a nálunk gyűjtött megtakarítások is egy központi számlán jelentkeznek, erről kell finanszírozni az országosan fölmerülő hiteligényeket - másutt zajlik. Ami a betétek utáni esetlegesen magasabb kamatot illeti: az átutalási betétszámla így is a legkedvezőbb kamatozású látraszóló betéti forma, a kincstárjegy kivételével. (Míg a könyves látraszóló betét után 2 százalék, ennél a hasonló - több szempontból mégis kedvezőbb - betétfajtánál nettó 7 százalék a kamat). Aki ennél magasabb kamatot szeretne pénze után kapni, annak egy sor hosszabb lekötési fajtát tudunk ajánlani. A kamatlábakat egyébként természetesen nem mi, még csak nem is az OTP központja, hanem a pénzügyi kormányzat határozza meg, számunkra kötelezően. -riA Mecseki Szénbányák Északi Bánya- és Brikettüzeme - közismerten a nagy- mányoki brikettgyár - a vasút mellett újabb jelentős beruházást hajt végre. Az úgynevezett készletteret újítják fel, összesen mintegy 100 millió forint költséggel, mégpedig úgy, hogy az a mai, szigorú környezetvédelmi előírásoknak is megfelel. A tervjavaslatban szereplő harmadik változatot fogadták el, s így a régi készlettér nyomvonalával párhuzamosan, de a vasúti sínektől és a lakott településtől 70 méterrel beljebb kerül kialakításra az új. A gyártás során felhasználásra kerülő porszén innen jut majd a gyár területére. Szalagra, teherautóra, valamint vasúti kocsira rakva szállítják. A gyár vásárolt Ausztriától 16 millió forint értékben egy Austrowaren elnevezésű pormegkötő berendezést. Ez ködsze- rűen permetezi a vizet a porszénre, s megakadályozza a porszemcsék „kalandozását”. A berendezés már meg is érkezett, beépítése folyamatban van. Újdonság még, hogy a brikettgyári lakatosműhelyben elkészítették, majd rendeltetési helyén fel is állították az új szállítószalagrendszert, és épül a készlettéri erőgép- szerelő műhely is. Jelentős előrelépést jelent, hogy az eddigi két vágánypár immár négyre bővült. Az új területen beton- placcra kerül a szénpor, igy a talajnedvesség nem okoz szennyeződést s az új szer- vizutak végén elkészülő kerékrázó rácsszerkezeteken áthaladó járművek nem hordják már szét a fekete latyakot A lakótelep felőli oldalra erdősávot telepítenek, hogy ezzel is csökkentsék a környezetszennyezést. - szs - ka Robotok a Gördülőcsapágy Művekben A Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni gyárában robotokat állítanak be azokra a munkahelyekre, amelyeken lehetőség van a monoton kézimunka kiváltására. Az első MP-9 Sz Lada típusú szovjet gyártmányú robotot a sajtolóüzemben állították munkába. A pneumatikus működtetésű berendezéssel 20 százalékkal jobb teljesítményt értek el, mint a korábbi kézi adagolással. Az adótörvény hatása a kisiparosokra (Tudósítónktól) A Hazafias Népfront Dombóvár Városi Bizottsága ülésén, melyet Kurucz József városi népfronttitkár nyitott meg, az első napirend a kisiparos szolgáltatás helyzete és fejlesztésének feltételei volt, melyet Gálosi János városi Kiosz-titkár terjesztett elő. Több kérdés és felvetés hangzott el az előterjesztésselckapcsolatban. Például az, hogy csökkent-e vagy növekedett-e az iparosok száma az adóztatás következtében. Megállapították, hogy lényeges csökkenés Dombóváron nincs, viszont az úgynevezett kontárok száma növekedett. Dombóváron jelenleg 67 teherfuvarozó van. Ezzel kapcsolatban többen megkérdezték, hogy jó-e ez a város lakosságának. Megállapították a résztvevők, -hogy ez konkurenciát és jogszolgáltatást jelent. Következő kérdés mennyiben terheli az adózás az iparosokat? Sajnos, meg kell állapítani, hogy az adózás következtében a kisiparosok is kénytelenek drágábban végezni a szolgáltatásokat, ezért a Kiosz próbál eljárni az adók mérséklésében. Megállapították, hogy Dombóváron a kisiparosoknak nincs, vagy minimális a fejlesztési lehetősége, tehát nem korszerűsödik a kisipar. Kevés a tőkeerős kisiparos a városban. A második napirend a gyülekezési és egyesülési törvénytervezetek vitájának tapasztalatairól szóló tájékoztatás volt, melyet Kurucz József terjesztett elő. Elmondta, hogy a városban 11 helyen tartottak törvénytervezeti vitát, melyen részt vettek a városban dolgozó jogászok is. A viták során rendkívül élénk érdeklődés nyilvánult meg a törvénytervezet néhány olyan pontjával kapcsolatban, amely most a közfigyelem sugarában van: a szervezetek alakítását, a többpártrendszer kérdését illetően és az alapvető emberi jogok kérdésében. Úgy vetődtek fel mindezek a vitában, hogy a tervezés alatt lévő új alkotmányban kellene ezeket a kérdéseket rögzíteni. Sok felvetés volt a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban is. BODÓ IMRE Egy sorral lejjebb Dicsérni akartam a HIVATALT! Úgy alakult sorsom, hogy ügyfélként kopogtam az OTP-nél, a földhivatalnál, a városi tanácsnál, illetékhivatalnál és a többi, és a többi -nál, -nél. Mondhatom, mindenütt úgy szolgáltak ki, amint azt a HÍVA TALOK megalkotásánál elképzelte valaki: az ügyfélért mindent! Valóban udvariasan, kedvesen, előre köszönve és ami számomra a legfontosabb volt, AZONNAL intéztek mindent. Még tovább: tanácsokat adtak, sürgettek, hogy nekem legyen jobb. A helyszíni szemlén a megbeszélt idő előtt megjelentek és nem folytatom... Mindez hihetetlennek tűnt, mert jóval a szokásos határidők előtt - mondják mások - sikerült pontot tenni a dolgok végére. Szóval dicsérni akartam a HIVATALT! Egyszer az egyiktől - amit már vártam - fizetési meghagyást kaptam. A formanyomtatványon értesítettek, hogy hány százalék illetéket kell a mellékelt csekken befizetnem. Nem lepett meg, tudom, mindenért valamit! Csak akkor tört mozaikra bennem az előbbiekben felvázolt kép, amikor azt olvastam: „A szerződés késedelmes bejelentése miatt felemelt illeték" címen x forintot kérnek. Azonnal előszedtem valamennyi - a tárggyal kapcsolatos - ügyiratot, figyelmesen, háromszor megnéztem minden HIVATAL minden bélyegzőjét és megállapíthattam, hogy az első és az utolsó lenyomata között pontosan 25 nap telt el. Ebből 4x3 volt a péntek, szombat, vasárnap, amikor egyébként sem „késedelmez„-het- tem, mert ezekben a napokon nincs HÍVA TÁL. Gyors telefon következett az ILLETÉKESEK illetékeséhez: mit vétettem, amiért ilyen súlyosan kell fizetnem? A válasz másnapig váratott volna magára, a de a beszélgetést követő nyolcadik percben csengett a telefon a szerkesztőségi szobámban. A vonal másik végén az udvarias hangú ügyintéző: elnézést kérünk - mondta -, a befizetendő összeg stimmel, csak „egy sorral lejjebb írtuk véletlenül”. Ez megnyugtatott! Nem én vagyok tehát a hibás! Egyenes derékkal indultam a sárga átutalási postautalvánnyal, leróni a tizenhárom jegyű számla javára a kiszabott illetéket. - decsi Törvénytervezetekről Bonyhádon, Bátaszéken, Dunaföldváron „A gyülekezés alanyi jog, nem az állam adománya” A héten befejeződtek megye- és országszerte az egyesülési és gyülekezési törvénytervezetek társadalmi vitái. Ezekről már többször, több helyről tudósítottunk, most még közreadunk egy-két érdekesebb észrevételt, javaslatot. * A gyülekezés alanyi jog, nem az állam adománya, ezt a törvénynek is ki kell fejeznie. Ezért az „elismeri” szó helyett például azt a megfogalmazást kellene alkalmazni, hogy „joga van” - hangzott el Bonyhádon, az egészségügyi, tanácsi dolgozók és pedagógusok törvénytervezeti vitáján. Abban az esetben, ha a bíróság utólag megállapítja, hogy a rendőrség a gyülekezést jogellenesen oszlatta fel, szabályozni indokolt, hogy az ezzel okozott kárt kinek kell megtérítenie, mondta az egyik hozzászóló. Az egyesülési törvénytervezettel kapcsolatosan elhangzott, hogy politikai párt és szakszervezet alapítására is lehetőséget kellene adnia a törvénynek, mivel ez a fajta egyesülés is az állampolgári egyesülési szabadság körébe tartozó jog. Ugyancsak észrevételként hangzott el, hogy a tömegmozgalom nyilvántartott tagsággal nem rendelkezik, ezért az alapítás feltételeként előírt ezerfős létszámhatár előírása értelmetlen. * Bürokratikus a törvénytervezet, túl sok a tiltás, a fék, a feltételes mód - hangzott el Dunaföldváron a viták során. - A gyülekezési törvénynél a 200 fős létszámot is felesleges kikötni, mivel úgysem lehet megállapítani, hogy 199-en vannak, vagy 201 -en. Arról nem is szólva, hogy menet közben is sokan csatlakozhatnak egy demonstrációhoz, az ilyen spontán folyamatokkal számolni kell. Már most is késésben van ez az egyesülési törvénytervezet, mivel már sok olyan egyesület megalakult, mint a Magyar Demokrata Fórum vagy a FIDESZ. * Bátaszéken hangsúlyozták, hogy ez a gyülekezési törvény- tervezet a rendezvény szervezőire rendkívül nagy erkölcsi, politikai és adott esetben anyagi terhet ró és ezzel a gyülekezési kedvet visszafogják. Egy másik hozzászóló hiányolta, hogy a vétójog kérdését ez a tervezet sem tartalmazza. A tömegszervezetek egy részét ugyanis vétójoggal is fel kellene ruházni, hogy érdemi munkát tudjanak végezni. Az egyesülési jogról szóló törvénytervezetnél volt olyan vélemény, hogy teljesen szükségtelen a párt kérdésével külön foglalkozni, mert ha a párt társadalmi szervezet, akkor nem kell külön szabályok alá vonni. Emellett utalni kellett volna a tervezetben az egyesületek nemzetközi kapcsolattartásának lehetőségére is. A rendőrség és egyéb illetékes állami szervek közreműködhetnek a rendezvény rendjének a biztosításában - hangzott el -, de ez nem tartalmazza azt, hogy ki döntheti el, hogy szükséges-e egyáltalán ez a közreműködés vagy nem. fké Az új készlettéren befejezés előtt áll a műhely építése