Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-03 / 236. szám

1988. október 3. Képújság 3 Megkérdeztük az OTP igazgatóhelyettesét Hogyan kezelik az átutalási betétszámlát? Levelet kaptunk egy nyugdíjas olvasónktól, melyben azt panaszolja, hogy az OTP-nél átutalási betétszámlára elhelyezett pénzeket - szóbeszéd szerint - az ügyintézők kamatmentes hitelként saját dolgozóiknak és az általuk ismert sze­mélyeknek folyósították. Ha manipulálhat az OTP a betétesek pénzével, akkor magasabb kamatot is fizethetne, gondolta olvasónk. Hogyan vélekedik minder­ről Metz István, az OTP Tolna Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese? Az új brikettgyári készlettér 100 millióba kerül „A bankok által végzett műveletek kö­zött alapvető a betétek gyűjtése és az ily módon összegyűjtött pénzeknek a hitel­ként való kihelyezése. A betéti és a hitel­kamatok közötti különbség jelenti a bank hasznát. Ezek alapján természetes, hogy az átutalási betétszámlán lévő pénzt is kihe­lyezzük, de nem elkülönítve kezeljük, ha­nem belemegy a betétek nagy kalapjába - ami a takarékpénztár országos hálóza­tában képződik, tehát még a megyei be­tétek sincsenek elkülönítve - és abból hi­telezünk. A kamatmentes kölcsön gya­korlatilag ismeretlen nálunk, vagy ala­csony - 3 százalékos - kamatlábú, vagy számunkra kedvezőbb, magasabb ka­matozású hiteleket nyújtunk. Az átutalási betétek után mi fizetünk 7 százalék ka­matot, ésszerűtlen, ráfizetéses lenne ezt a pénzt kamatmentesen kihelyezni. Előfordulhat, hogy valaki több pénzt vesz föl az átutalási betétszámlájáról vagy pedig az általa igénybe vett szolgál­tatások alapján nekünk többet kell arról kifizetni, mint amennyi rajta van, s így a hó végi elszámolásnál negatív lesz a számla egyenlege. Ilyen esetben - korlá­tozott ideig és mértékig kezelési költség és kamat fölszámolása mellett - hitele­zünk ügyfeleinknek. Dolgozóink ugyan­olyan feltételekkel kapnak hitelt, mint bárki más, de a törlesztést - belső utasí­tás alapján - náluk szigorúbban ellen­őrizzük, mint a többi ügyfelünknél. Arra az átutalási betétszámla gondo­zójának egyszerűen nincs lehetősége, hogy ismerősének - vagy bárkinek - hi­telt folyósítson, mert az a művelet - mint említettem, a nálunk gyűjtött megtakarí­tások is egy központi számlán jelentkez­nek, erről kell finanszírozni az országo­san fölmerülő hiteligényeket - másutt zajlik. Ami a betétek utáni esetlegesen maga­sabb kamatot illeti: az átutalási betét­számla így is a legkedvezőbb kamatozá­sú látraszóló betéti forma, a kincstárjegy kivételével. (Míg a könyves látraszóló be­tét után 2 százalék, ennél a hasonló - több szempontból mégis kedvezőbb - betétfajtánál nettó 7 százalék a kamat). Aki ennél magasabb kamatot szeretne pénze után kapni, annak egy sor hosszabb lekötési fajtát tudunk ajánlani. A kamatlábakat egyébként természete­sen nem mi, még csak nem is az OTP központja, hanem a pénzügyi kormány­zat határozza meg, számunkra kötele­zően. -ri­A Mecseki Szénbányák Északi Bánya- és Brikettüzeme - közismerten a nagy- mányoki brikettgyár - a vasút mellett újabb jelentős beruházást hajt végre. Az úgynevezett készletteret újítják fel, összesen mintegy 100 millió forint költ­séggel, mégpedig úgy, hogy az a mai, szigorú környezetvédelmi előírásoknak is megfelel. A tervjavaslatban szereplő harmadik változatot fogadták el, s így a régi készlettér nyomvonalával párhuza­mosan, de a vasúti sínektől és a lakott te­lepüléstől 70 méterrel beljebb kerül ki­alakításra az új. A gyártás során felhasz­nálásra kerülő porszén innen jut majd a gyár területére. Szalagra, teherautóra, valamint vasúti kocsira rakva szállítják. A gyár vásárolt Ausztriától 16 millió forint értékben egy Austrowaren elnevezésű pormegkötő berendezést. Ez ködsze- rűen permetezi a vizet a porszénre, s megakadályozza a porszemcsék „kalan­dozását”. A berendezés már meg is érke­zett, beépítése folyamatban van. Újdon­ság még, hogy a brikettgyári lakatosmű­helyben elkészítették, majd rendeltetési helyén fel is állították az új szállítószalag­rendszert, és épül a készlettéri erőgép- szerelő műhely is. Jelentős előrelépést jelent, hogy az eddigi két vágánypár im­már négyre bővült. Az új területen beton- placcra kerül a szénpor, igy a talajnedves­ség nem okoz szennyeződést s az új szer- vizutak végén elkészülő kerékrázó rács­szerkezeteken áthaladó járművek nem hordják már szét a fekete latyakot A lakótelep felőli oldalra erdősávot te­lepítenek, hogy ezzel is csökkentsék a környezetszennyezést. - szs - ka ­Robotok a Gördülő­csapágy Művekben A Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek debreceni gyárában robotokat állítanak be azokra a munkahelyek­re, amelyeken lehetőség van a mo­noton kézimunka kiváltására. Az el­ső MP-9 Sz Lada típusú szovjet gyártmányú robotot a sajtolóüzem­ben állították munkába. A pneuma­tikus működtetésű berendezéssel 20 százalékkal jobb teljesítményt értek el, mint a korábbi kézi adago­lással. Az adótörvény hatása a kisiparosokra (Tudósítónktól) A Hazafias Népfront Dombóvár Városi Bizottsága ülésén, melyet Kurucz József városi népfronttitkár nyitott meg, az első napirend a kisiparos szolgáltatás helyze­te és fejlesztésének feltételei volt, melyet Gálosi János városi Kiosz-titkár terjesz­tett elő. Több kérdés és felvetés hangzott el az előterjesztésselckapcsolatban. Pél­dául az, hogy csökkent-e vagy növeke­dett-e az iparosok száma az adóztatás következtében. Megállapították, hogy lé­nyeges csökkenés Dombóváron nincs, viszont az úgynevezett kontárok száma növekedett. Dombóváron jelenleg 67 teherfuvaro­zó van. Ezzel kapcsolatban többen meg­kérdezték, hogy jó-e ez a város lakossá­gának. Megállapították a résztvevők, -hogy ez konkurenciát és jogszolgáltatást jelent. Következő kérdés mennyiben ter­heli az adózás az iparosokat? Sajnos, meg kell állapítani, hogy az adózás kö­vetkeztében a kisiparosok is kénytelenek drágábban végezni a szolgáltatásokat, ezért a Kiosz próbál eljárni az adók mér­séklésében. Megállapították, hogy Dom­bóváron a kisiparosoknak nincs, vagy minimális a fejlesztési lehetősége, tehát nem korszerűsödik a kisipar. Kevés a tő­keerős kisiparos a városban. A második napirend a gyülekezési és egyesülési törvénytervezetek vitájának tapasztalatairól szóló tájékoztatás volt, melyet Kurucz József terjesztett elő. El­mondta, hogy a városban 11 helyen tar­tottak törvénytervezeti vitát, melyen részt vettek a városban dolgozó jogászok is. A viták során rendkívül élénk érdeklődés nyilvánult meg a törvénytervezet néhány olyan pontjával kapcsolatban, amely most a közfigyelem sugarában van: a szervezetek alakítását, a többpártrend­szer kérdését illetően és az alapvető em­beri jogok kérdésében. Úgy vetődtek fel mindezek a vitában, hogy a tervezés alatt lévő új alkotmányban kellene ezeket a kérdéseket rögzíteni. Sok felvetés volt a bejelentési kötelezettséggel kapcsolat­ban is. BODÓ IMRE Egy sorral lejjebb Dicsérni akartam a HIVATALT! Úgy alakult sorsom, hogy ügyfélként kopogtam az OTP-nél, a földhivatalnál, a vá­rosi tanácsnál, illetékhivatalnál és a többi, és a többi -nál, -nél. Mondhatom, mindenütt úgy szolgáltak ki, amint azt a HÍVA TALOK megalkotásá­nál elképzelte valaki: az ügyfélért mindent! Valóban udvariasan, kedvesen, előre köszönve és ami számomra a legfontosabb volt, AZONNAL intéztek mindent. Még tovább: tanácsokat adtak, sürgettek, hogy nekem legyen jobb. A helyszíni szemlén a megbeszélt idő előtt megjelentek és nem folytatom... Mindez hihetetlennek tűnt, mert jóval a szokásos határidők előtt - mondják mások - sikerült pontot tenni a dol­gok végére. Szóval dicsérni akartam a HIVATALT! Egyszer az egyiktől - amit már vártam - fi­zetési meghagyást kaptam. A formanyomtatványon értesítettek, hogy hány száza­lék illetéket kell a mellékelt csekken befizetnem. Nem lepett meg, tudom, mindenért valamit! Csak akkor tört mozaikra bennem az előbbiekben felvázolt kép, amikor azt olvastam: „A szerződés késedelmes bejelentése miatt felemelt illeték" címen x fo­rintot kérnek. Azonnal előszedtem valamennyi - a tárggyal kapcsolatos - ügyiratot, figyelme­sen, háromszor megnéztem minden HIVATAL minden bélyegzőjét és megállapít­hattam, hogy az első és az utolsó lenyomata között pontosan 25 nap telt el. Ebből 4x3 volt a péntek, szombat, vasárnap, amikor egyébként sem „késedelmez„-het- tem, mert ezekben a napokon nincs HÍVA TÁL. Gyors telefon következett az ILLETÉ­KESEK illetékeséhez: mit vétettem, amiért ilyen súlyosan kell fizetnem? A válasz másnapig váratott volna magára, a de a beszélgetést követő nyolcadik percben csengett a telefon a szerkesztőségi szobámban. A vonal másik végén az udvarias hangú ügyintéző: elnézést kérünk - mondta -, a befizetendő összeg stimmel, csak „egy sorral lejjebb írtuk véletlenül”. Ez megnyugtatott! Nem én vagyok tehát a hibás! Egyenes derékkal indultam a sárga átutalási postautalvánnyal, leróni a tizenhárom jegyű számla javára a kisza­bott illetéket. - decsi ­Törvénytervezetekről Bonyhádon, Bátaszéken, Dunaföldváron „A gyülekezés alanyi jog, nem az állam adománya” A héten befejeződtek megye- és országszerte az egyesülési és gyülekezési törvénytervezetek társadalmi vitái. Ezekről már többször, több helyről tudósítottunk, most még közreadunk egy-két érdekesebb észrevételt, javaslatot. * A gyülekezés alanyi jog, nem az állam adománya, ezt a tör­vénynek is ki kell fejeznie. Ezért az „elismeri” szó helyett például azt a megfogalmazást kellene alkalmazni, hogy „joga van” - hangzott el Bonyhádon, az egészségügyi, tanácsi dolgozók és pedagógusok törvénytervezeti vitáján. Abban az esetben, ha a bíróság utólag megállapítja, hogy a rendőrség a gyülekezést jogellenesen oszlatta fel, szabályozni indokolt, hogy az ezzel okozott kárt kinek kell megtérítenie, mondta az egyik hozzászóló. Az egyesülési törvénytervezettel kapcsolatosan elhangzott, hogy politikai párt és szakszervezet alapítására is lehetőséget kellene adnia a törvénynek, mivel ez a fajta egyesülés is az ál­lampolgári egyesülési szabadság körébe tartozó jog. Ugyancsak észrevételként hangzott el, hogy a tömegmozga­lom nyilvántartott tagsággal nem rendelkezik, ezért az alapítás feltételeként előírt ezerfős létszámhatár előírása értelmetlen. * Bürokratikus a törvénytervezet, túl sok a tiltás, a fék, a feltéte­les mód - hangzott el Dunaföldváron a viták során. - A gyüleke­zési törvénynél a 200 fős létszámot is felesleges kikötni, mivel úgysem lehet megállapítani, hogy 199-en vannak, vagy 201 -en. Arról nem is szólva, hogy menet közben is sokan csatlakozhat­nak egy demonstrációhoz, az ilyen spontán folyamatokkal szá­molni kell. Már most is késésben van ez az egyesülési törvénytervezet, mivel már sok olyan egyesület megalakult, mint a Magyar De­mokrata Fórum vagy a FIDESZ. * Bátaszéken hangsúlyozták, hogy ez a gyülekezési törvény- tervezet a rendezvény szervezőire rendkívül nagy erkölcsi, poli­tikai és adott esetben anyagi terhet ró és ezzel a gyülekezési kedvet visszafogják. Egy másik hozzászóló hiányolta, hogy a vétójog kérdését ez a tervezet sem tartalmazza. A tömegszervezetek egy részét ugyanis vétójoggal is fel kellene ruházni, hogy érdemi munkát tudjanak végezni. Az egyesülési jogról szóló törvénytervezetnél volt olyan véle­mény, hogy teljesen szükségtelen a párt kérdésével külön fog­lalkozni, mert ha a párt társadalmi szervezet, akkor nem kell kü­lön szabályok alá vonni. Emellett utalni kellett volna a tervezet­ben az egyesületek nemzetközi kapcsolattartásának lehetősé­gére is. A rendőrség és egyéb illetékes állami szervek közreműköd­hetnek a rendezvény rendjének a biztosításában - hangzott el -, de ez nem tartalmazza azt, hogy ki döntheti el, hogy szüksé­ges-e egyáltalán ez a közreműködés vagy nem. fké Az új készlettéren befejezés előtt áll a műhely építése

Next

/
Thumbnails
Contents