Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-10 / 242. szám
2 “ísrÉPÜJSÁG 1988. október 10. Az algériai forrongás háttere Kicsordult a pohár, kirobbantak az évek óta elfojtott indulatok Algériában. Az utcákat a múlt hét elején tüntetők, nyomukban vandál fosztogatók lepték el, a zabolátlan tömeg után kifosztott, lerombolt, fölégetett középületek, irodák, üzletek, kiégett autók maradtak városszerte. Az események sihederek spontán megmozdulásával kezdődtek, akik a kilátástalan jövő, a munkanélküliség, az emelkedő árak és a mindinkább kongó élelmiszerüzletek miatti elkeseredésükben vonultak az utcákra. Később vasdorongokkal felfegyverkezett idősebbek, majd pedig az értelmetlen rombolásban élvezetet találók csatlakoztak, s ettől kezdve iszlám fundamentalista jelszavak is elhangzottak. Halottak, sok a sebesült, az anyagi kért százmillió dollárra becsülik. Csütörtök óta rendkívüli állapot van érvényben, Boumedien 23 évvel ezelőtti hatalomátvétele óta először ismét a katonaság és a rohamrendőrség tartja fenn a rendet. A szociálsi-gazdasági elégedetlenség hosszú évek áta szunnyad, s az életkörülmények érzékelhető romlásával egyre fokozódott Algériában. A jelentős földgáz- és kőolajtartalékok miatt önmagát sokáig gazdagnak tartó ország az idők során lassan ráébredt, hogy a „mennyei manna” ki is apadhat. Az olajárak világpiaci csökkenése következtében Algéria jelentős bevételektől esik el már évek óta. 1986-ban emiatt már a költségvetést is módosítani kellett, megnyirbálták a beruházásokra és a folyó kiadásokra fordítható összegeket. Korábban az ország exportbevételeinek 98 százaléka származott a földgáz- és kőolajeladásból, s ennek jelentős hányadát élelmiszervásárlásra fordítottak - amit jelentősen visz- sza kellett fogni. Ettől kezdve, eleinte csak időszakosan, később tartósan is hiánycikk egyre több élelmiszer, így a különböző tejtermékek, később kávé, a tea és a cukor is. A külföldi adósságok időközben 23 milliárd dollárra nőttek. Az elégedetlenség forrása a 17 (nem hivatalos adatok szerint közel 40) százalékos munkanélküliség is. Különösen fájó ez, hiszen a 3,2 százalékos népszaporulat következtében a 24 milliós ország lakosságának több mint 70 százaléka 30 éven aluli. A kormányzatnak nem sikerült megoldást találni általános foglalkoztatásukra. Az ország gazdasági erőforrásainak kimerüléséhez vezetett az erőszakolt iparosítás. A hatalmas, még az olajbevételek bázisán megkezdett - apadásukkal visszafogott, vagy teljesen leállított - beruházások nagy pénzeket emésztettek fel. A földgázpiacon tapasztalt pangás miatt például a hatalmas költségvetési tételt jelentő földgáz-cseppfolyósítás sem váltotta be a hozzá fűzött üzleti reményeket. A jelenleg érvényben lévő, 1985-89- es népgazdasági terv igyekezett megbirkózni a hiányosságok kiküszöbölésére már korábban is tervbe vett szerkezet- átalakítási feladatokkal. Elsődleges célként a lakosság jobb ellátását szolgáló könnyű- és élelmiszeripar, valamint a mezőgazdaság fokozott ütemű fejlesztését jelölték meg. A beruházások több mint egynegyedét szánták a szociális infrastruktúra javítására, oktatásra, lakásépítésre, az egészségügyre, a közlekedés fejlesztésére. A zömmel állami szektorral szemben nagyobb hangsúlyt kívántak fektetni a magánvállakozásokra, de megfelelő támogatás, a felemás elképzelések miatt azonban ezek sorra elsorvadtak. A tervidőszak vége felé megállapítható, hogy ezeket a célkitűzéseket csak részben sikerült megvalósítani. Emellett a főváros, de a vidéki nagyvárosok is, szinte megoldhatatlannak tűnő vízhiánytól szenvednek, a tömegközlekedés kívánnivalókat hagy maga után. A mezőgazdaság továbbra sem képes a lakosság lélekszámával együtt robbanásszerűen fokozódó belső igények kielégítésére - behozatalra pedig egyre kevesebb jut. Igaz viszont, hogy a fejlődő világban szinte egyedülálló a díjmentes algériai közoktatás és az ingyenes orvosi ellátás. Az elégedetlenség riasztó első jelei után a kormány ígéreteket tett: javítani fog a legalacsonyabb jövedelmű rétegek életkörülményein, fokozza az árellenőrzést és intézkedik, hogy megszűnjön a hiány a legfontosabb élelmiszerekből. Az események azt mutatják, hogy az ígéretek már nem voltak elegendők. Az algériaiak végre áruval teli üzleteket, munkalehetőségeket, jobb életkörülményeket akarnak - még a hithű muzulmánok is, akik a paradicsomi öröklét reményében különben türelmesek az evilági megpróbáltatásokkal szemben. BESSENYEI MÁRIA MTI-Panoráma PANORAMA BUDAPEST - Az Izraeli Idegenforgalmi Minisztérium meghívására Andrikó Miklós kereskedelmi minisztériumi államtitkár vezetésével vasárnap magyar idegenforgalmi szakemberekből álló delegáció utazott Izraelbe. A tárgyalások célja a két ország közötti idegenforgalmi kapcsolatok felvétele, illetve javaslatok kidolgozása ezek továbbfejlesztésére. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY - A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban vasárnap megnyílt a 35. Vásárhelyi Őszi Tárlat. A nagyszámú közönség előtt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott megnyitó beszédet. PÁRIZS - Mitterrand francia elnök Strasbourgban megbeszélést tartott a háromnapos hivatalos látogatásra érkezett II. János Pál pápával. * Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti gyűlése szombaton délelőtt rendkívüli napirendi pontként megvitatta a romániai területrendezési programot. A 21 európai ország képviselőiből álló testület ülésén a felszólalók kivétel nélkül erélyesen bírálták a falvak felszámolásával és lakosságuk áttelepítésével járó programot. MOSZKVA - Az örmény SZSZK helyzetéről tanácskozott szombaton Jerevánban az Örmény Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az ülésen részt vettek a köztársaság városi pártbizottságainak első titkárai, a köztársaság pártapparátusának vezetői, az Örmény SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a minisztertanácsnak a tagjai, valamint a sajtó képviselői. Az ülésen felszólalt Szűrén Arutyunjan, az Örmény KP KB első titkára. A résztvevők megállapították, hogy a köztársaság gazdasági helyzete továbbra is aggasztó. BONN - Szombat délután a háromezres lélekszámú Rótt am Inn felső-bajor- országi városkában örök nyugalomra helyezték Franz Josef Strauss bajor miniszterelnököt, a Keresztényszociális Unió (CDU) elnökét. A városkában, amelynek Strauss díszpolgára volt, az államférfi koporsóját hatalmas tömeg kísérte ki a temetőbe. A koporsót a családi kriptában helyezték el, ugyancsak itt van eltemetve Strauss felesége, Marianne asszony, aki négy évvel ezelőtt gépkocsibalesetben lelte halálát. PESAVAR - A kabuli kormány ellen küzdő fegyveresek egyik vezetője szombaton elutasította azt a washingtoni indítványt, hogy a mudzsahedinek szüntessék be a kivonuló szovjet csapatok elleni támadásokat. Gulbuddin Hekmatiar, a Hizb-i Iszlami elnevezésű szélsőséges muzulmán szervezet irányítója pesavari sajtóértekezletén kijelentette: a kormányellenes erők mindaddig folytatják támadásaikat, míg az utolsó szovjet katona is el nem hagyja az országot. Hekmatiar egyébként azt hangoztatta, hogy az Afganisztán és Pakisztán közötti genfi békemegállapodás „nem oldotta meg” a problémát, s így a konfliktus befejezése végett „közvetlen párbeszédet” sürgetett Moszkva és a mudzsahedinek között. BONN - A nyugatnémet Szabaddemokrata Párt (FDP) Wiesbadenban megtartott kétnapos kongresszusán a küldöttek szombat délután Otto Lambsdorff grófot, az FDP parlamenti csoportjának gazdaságpolitikai szóvivőjét választották meg a párt új elnökévé Martin Bange- mann helyett, aki az év végén az Európai Közösség (EK) brüsszeli központjában kap új megbízatást. Lambsdorff a szavazatok 52,7 százalékát szerezte meg a másik jelölttel, Irmgard Adam-Schwätzer külügyminisztériumi államminiszterrel szemben, akire a szavazatok 46,7 százaléka jutott. Az FDP-ben először történt meg, hogy a párt vezető tisztségének betöltésére két jelöltet állítottak. Adam- Schwätzer személyében, akit később nagy többséggel az egyik elnökhelyettesnek választották meg a magát már nem jelöltető Wolfgang Mischnick helyett, először pályázott nő erre a vezető posztra. STOCKHOLM - Nagygyűlésen tiltakoztak szombaton Stockholmban a svéd parlamenti pártok képviselői a romániai falurendezési tervek ellen. A város főterén tartott megmozduláson - amelyen az összes parlamenti párt képviseltette magát - mintegy ezer ember vett részt. A bukaresti kormány politikája nem csupán a több mint kétmilliós romániai magyar lakosság, hanem a német, a szerb és a cigány kisebbség identitását is megnyirbálta - jelentette ki Margaretha af Ugglas konzervatív párti svéd képviselőnő. Ugglas azzal vádolta a szociáldemokrata párti svéd kormányt, hogy az mindeddig „túl diszkréten” kezelte ezeket a problémákat, majd kijelentette: a falvak lerombolásának és a különböző romániai nemzetiségi kultúrák erőszakos beolvasztásának kérdését svéd részről nem csupán a kétoldalú kapcsolatok keretében, hanem az ENSZ-ben és a Bécsben folyó Európai Biztonsági és Együttműködési utótalálkozón is fel kell vetni. Akupunktúrás orvosok társasága Zöld utat kapott Magyarországon is az akupunktúra: a Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium, valamint a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége hozzájárult, hogy megalakítsák a Magyar Akupunktúrás Orvosok Társaságát. Ezt jelentették be a több ezer éves gyógymód iránt érdeklődő hazai orvosok IV. országos tanácskozásán, amely vasárnap fejeződött be Balatonfü- reden. Megalakították a 12 tagú ügyvezető elnökséget, és közölték a résztvevőkkel azt is, hogy a képzést vállalta az Orvostovábbképző Egyetem, amely a külföldön ez irányú diplomát szerzett 18 magyar orvos szaktudására épít. Az első oktatási terv már elkészült, és ezt ismertették a résztvevőkkel. Mindez fordulópontot jelent e gyógymód hazai alkalmazásában, amelynek a váltakozó megítélés ellenére is nagy hagyományai vannak az országban. Először 1820-ban jelentek meg az akupunktúra hatását értékelő tanulmányok nálunk, majd hosszabb szünet után a koreai háborúból hazatérő magyar orvosok hívták fel ismét a figyelmet a tűszúrásos gyógymódra. Fontos dátum 1976, amikor is két neves magyar orvos Kínában tanulmányozta e gyógymódot, majd többen szovjet, osztrák egyetemen és intézményben szerezték meg az erre vonatkozó képesítésüket. Körülöttük alakultak ki az akupunktúra hazai iskolái. Parlamenti mozaik A Tisztelt Ház az országgyűlések ideje alatt megelevenedik, külön életet él ilyenkor. Külön apparátus gondoskodik arról, hogy minden gördülékenyen, az előzetes koreográfia szabályai szerint menjen. A dolgok természetesen haladnak is a maguk útján. Folyosói ügyintézés „Szervusz, hogy vagy kérlek, lenne egy perced, kérlek?” Képviselőtársaikkal, miniszterekkel, egéb magas beosztású kollégáikkal kezelnek. Mosolyok, félmosolyok, csoportosulások a sokat koptatott márványmozaikokon. Információk, bizalmas közlések, félszavakkal is egymást megértő emberek. A Tisztelt Ház vörös szőnyeges, márványoszlopos folyosói a politikai élet befolyásoló!. Amiért ugyanis egyébként egy vidéki képviselőnek ötször-hatszor a fővárosba kellene utaznia, sokszor az ország másik feléből, azt itt, a parlamenti ülésszakok szüneteiben egy délelőtt folyamán el tudja intézni. Nem kell levelezgetni, telefonálgatni a minisztériumokba, hivatalokba, elég megvárni itt a minisztert és két szünet között ismertetni vele az elintézésre váró ügyet... Mert ugye mennyire más, ha személyesen ismertetnek egy ügyet, mintha többszörös iktatás után, egy aktaként kerül a miniszteri asztal sarkára. A gobelinszoba titka A sajtótájékoztatók helye a Parlament gobelinterme. A mennyezet intarziás tölgyfából, az ablakok gótikus íve körben a faborításon visszaköszön. A falakon csodaszép gobelinképek. A teremnyi szobát jóformán teljesen befedi a vörös-kék- sárga mintás, hatalmas szőnyeg. Az egyik falnál tévé, a minotoron állandóan szemmel lehet kísérni az ülésterem eseményeit. Van kolléga, aki ki sem mozdul innen, mivel e helyről ülve kényelmesen figyelheti a történéseket, míg a helyszínen állnia kellene. A három hatalmas, cirádás, sárgaréz csillár ontja a fényt, a T alakban elhelyezett, vörös posztóval borított hosszú tárgyalóasztalra. A T alak hosszabb szárán az újságírók, a rövidebbnél a tájékoztatást adók ülnek, no meg állandó jelenlévőként Faragó András, az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője és ifj. Marosán György kormányszóvivő. A tájékoztatást adók állandóan változnak, az újságírók ritkábban, a kormányszóvivő marad. Beck Tamás, az újonnan megválasztott kereskedelmi miniszter elképzeléseit vázolja, Villányi Miklós a vállalkozási adó elnapolásáról feltett kérdésekre válaszol. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter a társasági törvény megalapozottságát taglalja. Sárközi Tamás, parlamenti titkári funkciójától függetlenül egyéni véleményét is közli. Az újságírók kérdeznek, hallgatnak, jegyzetelnek, figyelik a nyilatkozót, aki általában igyekszik szimpatikussá tenni magát, hiszen a nyíltság jegyében akármit is írhat róla a sajtó... F. KOVÁTS ÉVA Legyen már vége! Nem sajnálom - miként az országgyűlésen fölszólaló egyik képviselő - a szegény Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot, amiért megalakulása óta semmi mással nem tudott foglalkozni - mint a bős-nagymarosi beruházással. Nem sajnálom az újságírókat sem, akik - ha lazítottak is a parlamenti ülésszak első két napján - a vízlépcsőről szóló előterjesztés vitáját reggeltől estig nagy figyelemmel hallgatták. Sajnálom viszont azokat a képviselőket, akiknek percekig tart csak fölsorolni is - egyik társuk ezt fölszólalásában meg is tette -, hogy hány utazáson, helyszíni szemlén vettek részt, hány száz oldalt kitevő tanulmányokat olvastak el, hány szakértővel konzultáltak és hány bizottsági ülésen voltak annak érdekében, hogy tiszta lelkiismerettel tudjanak a Parlamentben igent vagy nemet mondani a kormány előterjesztésére. Sajnálom a mérhetetlen időt és energiát, amit a honatyák a fölkészülésre fordítottak, amit jobb sorsra érdemes mérnökök más véleményen lévő társaik meggyőzésére szántak, ami az utcákon levezetődött egy-egy tüntetés során - egy olyan kérdés miatt, amelyik bármekkora jelentőségű és bármennyire is napról napra fontosabb lett, mégiscsak egy apró részterülete megoldásra váró problémáinknak. Bevallom, ha engem kérdeznek, én a vízlépcső ellen szavazok. Nem azért, mert állampolgári mivoltomban sértve érzem magam a korábbi titkolózások és félrevezetések miatt. Nem is környezetvédelmi megfontolásból, mert az érvek és ellenérvek - a tizennyolc hozzászóló képviselő meghallgatása után különösen - egyre kiismerhetetlenebbek a számomra. Pusztán gazdasági szempontokat figyelembe véve jutottam (volna) erre a döntésre, Südi Bertalan és Szabó Kálmán fölszólalókkal egyetértve: amikor égető a lakáshiány, a fiatalok életkezdése embertelenül nehéz, amikor nem jut oktatásra, egészségügyre a legalapvetőbb szinten sem, akkor tízmilliárdokat fordítani egy valószínűleg soha meg nem térülő beruházásra... Az országgyűlés döntő többsége nem így gondolgodott. Elfogadta a kormány előterjesztését a munkák állásáról és ezzel mintegy hozzájárult a folytatáshoz. Csak reménykedhetünk abban, hogy jól döntöttek. A baráti beszélgetések során a vízlépcső bizonyára továbbra is téma marad, sőt, talán a tömegkommunikációs eszközöket igénybe véve is folytatódik majd a mellette és ellene érvelők véget nem érő, egymást meggyőzni soha nem tudók vitája. Lehet, hogy még lesznek különféle bizottsági ülések, lehet hogy sokan vonulnak még az utcára, ellenvéleményüknek hangot adva. Továbbra sem tudom, kinek lesz igaza. De azt gondolom, hogy a döntés megszületése után legyen mér ennek végei Energiánkat, időnket fordítsuk másra! A valóban központi, mindannyiunkat érintő, sorsdöntő kérdések megoldására.- ri Országos gombatoxikológiai találkozó Tengelicen Nő a gombamérgezések száma (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A tengelici oktatási központ adott otthont a Ili. Országos Gombatoxikológiai Találkozónak. A megjelenteket dr. Horváth Jenő, a Tolna megyei Köjál igazgató főorvosa köszöntötte, majd dr. Lévai Judit, az OÉTI gombatoxikológiai osztályának vezetője a hálózat működésének eddigi tapasztalatairól számolt be. Mint elmondta, nagy lemaradást hoztunk be azzal, hogy 1985 óta hazánk legtöbb megyéjében - köztük Tolna megyében is - gombatoxikológiai laboratórium működik, így a gombák okozta mérgezések vizsgálati anyagait nem kell Budapestre küldeni. A helyben végzett analízisek a gyógyító orvosok munkáját segítik, hiszen nem kell napokat várni arra, hogy a legmegfelelőbb terápia alkalmazásához fogjanak. Az időben végzett vizsgálat, a bajt okozó gomba minél hamarabbi felismerése emberéletet menthet. Sajnos, azt is el kell mondani, hogy az 1988-as év a gombamérgezések szempontjából kiemelkedő, mivel eddig több mérgezéses esetről érkezett jelentés, mint az elmúlt három év bármelyikében. Ezt Krasznai Attilá- né, a Tolna Megyei Köjál gombatoxikoló- gusa is alátámasztotta előadásában: megyénkben a találkozó napjáig 15 esetben 29 ember megbetegedését okozta a felelőtlenség. Sajnos, ez is több, mint 1985 óta bármikor. Dr. Ternák Gábor, a megyei kórház fertőzőosztályának vezető főorvosa a klinikai diagnosztikus és terápiás lehetőségekről tartott nagy sikerű előadást, de szó volt még a gombás ételmérgezések okairól, a különböző gombafajtákról, s a gombatermesztés Krasznai Attiláné és Simon István környei gombaszakértő a találkozóra hozott gombákat vizsgálja közegészségügyi ellenőrzéseinek tapasztalatairól. A szakmai tanácskozás - mivel Tenge- lic és környéke jó gombatermő körzet - terepgyakorlattal zárult.
