Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-07 / 240. szám

1988. októbet 7. ^NÉPÚJSÁG 3 Kibővített ülés Tamásiban a városi pártbizottságon Lassúak a változások A tamási városi pártbizottság legutób­bi, kibővített ülésének napirendjén az or­szágos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladatok szerepeltek. Az előadó Fiáth Attila, a városi pártbizottság első tit­kára volt. Az ülésen megjelent és felszó­lalt Tamás Istvánná, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára. A kibővített ülésre százötven párttagot hívtak meg, akik írásban kapták meg a feladattervezetet. Fiáth Attila szóbeli ki­egészítőjében elmondta, hogy a terveze­tet - a városi pártbizottság munkaprog­ramját - öt munkacsoport fogalmazta meg. Számos kérdést vetettek fel a meg­íráskor: milyen legyen az előterjesztés, konkrét, részletes, elméleti, de gyakorla­tias jellegű? Legyenek-e alternatívák? Egytestületes pb legyen, vagy hagyomá­nyos kéttestületes? A munkabizottságok állandóak, vagy alkalmi jellegűek legye­nek? Szükséges-e tanácsadó testület? Titkári tanács kell-e? A nyilvánosság mi­lyen formáit alakítsák ki? Legyen-e párt­értekezlet a városban és környékén? A szóbeli kiegészítő hangsúlyozta, hogy az országos pártértekezlet meg­erősítette a párt iránti bizalmat, reményt ébresztett a lakosságban, növelte a nem­zetközi tekintélyt, ám a bizalom törékeny­nek bizonyult. A kívánt változások lassan, vagy egyáltalán nem indultak meg. A ki­bontakozásnak csak a negatív hatásai érződnek: nő az infláció, az ígért szerke­zetváltás nem valósult meg, a kormány lépéshátrányban van, a nyomásnak en­ged. A nyilvánosság felszínre hozta az el­térő érdekeket, több politikai irányzat je­lent meg. A párttagságot olyan kérdések foglal­koztatják: mit jelent a szocialista pluraliz­mus? A párt egységét miként kell újrate­remteni? Az új helyzetben mit jelent a párt vezető szerepe? Hol a határa a magántu­lajdonnak? A kérdésekre adott válaszok megoszt­ják a párttagságot is. A tamási városi pártbizottság saját helyzetét vizsgálva megállapította, hogy ütközőpontként van jelen az alulról jövő információk, feszült­ségek fogadására és a felülről érkező, élettől idegen határozatok megvalósítha- tatlansága között. Megfogalmazódott, hogy milyen pártot akarnak. Olyat: amely demokratikusabb, nyíltabb és nyitottabb, önállóbb, felkészültebb, mentes a formá­lis vonásoktól, az emberek meggyőzésé­re, megnyerésére törekszik. A kibővített ülésen számos hozzászó­lás, vélemény hangzott el, melyek meg­erősítették, alátámasztották az írásos fel­adattervezetet és a szóbeli kiegészítést. Ezek összefoglalását követően szavaz­tak a pártbizottság tagjai: elfogadták a városi pártbizottság feladattervét és úgy döntöttek, nem szükséges a városi párt­értekezlet összehívása. dkj. Gorbacsov a KNDK-ba látogat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba látogat - jelentették be csütörtö­kön a szovjet külügyminisztérium sajtókonferenciáján. Mihail Gorbacsov - mint az SZKP KB főtitkára - már korábban meghívást kapott a KNDK-ba. A látogatás időpont­ját később egyeztetik. Várkonyi Péter találkozói Várkonyi Péter külügyminiszter New Yorkban megbeszélést folytatott George Shultz amerikai külügyminiszterrel. Egyetértettek abban, hogy Grósz Károly egyesült államokbeli látogatása a két or­szág kapcsolataiban kiemelkedő állo­más volt. Ennek nyomán újabb lehetősé­gek nyíltak a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésére. Eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdé­seiről és egyetértettek abban, hogy a nemzetközi légkör határozott javulása az ENSZ-közgyűlés ülésszakának munká­jában is érezteti hatását. Várkonyi Péter megbeszéléseket foly­tatott Georgiosz Jakovu ciprusi, Luis Bar­rios Tassano uruguayi külügyminiszter­rel, valamint Abdel-Karim al-lrianival, a Jemeni Arab Köztársaság külügyminisz­terével is. A kétoldalú kapcsolatok átte­kintése mellett a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről is szó esett a megbe­széléseken. Várkonyi Péter előadást tartott a New York-i egyetemen. Hallgatóságát tájé­koztatta Magyarország fejlődéséről, nemzetközi szerepvállalásáról és a ma­gyar-amerikai kapcsolatok helyzetéről. Az előadás után a külügyminiszter kér­désekre válaszolt. A környezetvédő csoportok nyilatkozata Nem tesz tüntetés A környezetvédő csoportok az alábbi nyilatkozatot juttatták el a Magyar Távirati Irodának: „A nagymarosi erőmű építése ellen tiltakozó csoportok akciószövetsé­ge tudomást szerzett arról, hogy téves hí­rek terjedtek el további környezetvédelmi tüntetésekről. Közöljük, hogy a most fo­lyó országgyűlési időszak hetében újabb környezetvédelmi tüntetést nem szerve­zünk. Véleményünknek kellő erővel ad­tunk hangot a szeptember 12-i és októ­ber 3-i budapesti, szegedi és debreceni megmozdulásainkon.” A nyilatkozatot a Nagymaros Bizott­ság, a Duna Kör, a Magyar Demokrata Fórum, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társa­ság környezetvédő csoportjának és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete környezetvédelmi cso­portjának képviselői írták alá. PANORÁMA BUDAPEST - A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 39. évfor­dulója alkalmából Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnö­ke és Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtit­kárának, az NDK Államtanácsa elnöké­nek és Willi Stoph-nak, az NDK Minisz­tertanácsa elnökének. * Gerd Vehres, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete ha­zája nemzeti ünnepe alkalmából csütör­tökön fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Andics Jenő, az MSZMP Agitációs és Propagandaosztá­lyának vezetője, Madarasi Attila pénz­ügyminisztériumi és Andrikó Miklós ke­reskedelmi minisztériumi államtitkár, Őszi István külgyminiszter-helyettes és Nárai István altábornagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes. Megjelent hazánk köz­életének számos más képviselője, vala­mint a diplomáciai képviseletek több ve­zetője és tagja is. * Csütörtökön Münchenbe utazott Med- gyessy Péter miniszterelnök-helyettes, aki hazánkat képviseli Franz Josef Strauss október 7-i temetésén. A napok­ban elhunyt bajor miniszterelnök kiemel­kedő szerepet játszott a Magyar Népköz- társaság és a Német Szövetségi Köztár­saság közötti kapcsolatok, valamint a magyar-bajor együttműködés fejleszté­sében. PÁRIZS - A hétfőn súlyos árvízka­tasztrófát szenvedett francia Nimes város polgármestere, Jean Bousquet csütör­töktől kezdve a hét végéig zárt várossá nyilvánította a 135 ezer lakosú megyei székhelyet. így szeretné megkönnyíteni a katonai, polgárvédelmi, csendőri és egyéb mentőalakulatoknak, hogy hétfőre helyreállítsák a normális életkörülmé­nyeket. Hány mazsa búza egy par csizma?- Az agrárolló képtelen tovább nyílni, egyszerűen azért, mert körbeért. A me­zőgazdaságban felhasznált ipari eredetű eszközök és kemikáliák ára az utóbbi években olyan mértékben megemelke­dett, hogy az üzemek többsége egysze­rűen képtelen megfizetni. Például a búza csávázószere hektáronként 700 forintba kerül, tehát csak ez az egyetlen dolog két mázsa búza árát jelenti. A bonyhádi Pan­nónia Téesz-ben, mivel 1100 hektáron vetünk őszi búzát, csupán csávázószerre 800 ezer forintot költünk. És akkor hol van még a többi költség? Mikor és ki tud­ja megvenni hatmillióért a Claas kom­bájnt, aminek az ára 150 vagon búza. A szeptember elsejei műtrágyaár-emelke- dés nem vágott mellbe bennünket: tud­tuk, hogy lesz áremelkedés, ezért még év közben megvásárolták a műtrágyát a Bonyhád környéki üzemek, mintegy 4-5 millió forintot spóroltunk meg így. Tudja, valamikor még a harmincas évek végén közszájon forgott a mondás: egy pár csizma egy mázsa búza. Ma ez igy hang- zanék: egy pár csizma tíz mázsa búza - mondja Szőcs László, a bonyhádi Pan­nónia Téesz közgazdasági elnökhe­lyettese. Műtrágya a spájzban A mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok, gépek és eszközök áremelkedéséről nap mint nap hallani, számuk, arányuk és mértékük szinte kö­vethetetlen. Most csupán egyetlen alap­vető dolgot: a műtrágyát ragadjuk ki: en­nek ára szeptember elsejétől átlagosan 25 százalékkal emelkedett. Mint ismere­tes: a műtrágyagyárak már tavasszal be­jelentették áremelési szándékukat, ezt a lépést azonban a kormányzattal történt tárgyalások után szeptemberre halasz­tották. Azok az üzemek, amelyeknek volt pénzük, már jó előre megvették az idén ősszel felhasználásra kerülő műtrágyát, vagyis bespájzoltak. Az azonban bizo­nyos, hogy az elkövetkező években csökken majd a kiszórt műtrágya mennyisége, ami azt eredményezi, hogy előbb-utóbb kimerül a talaj tápanyagtő­kéje, s hogy a termelési költségek növe­kedése mihamar elér a fogyasztók zse­béhez is. Milyen hatással van jelenleg és mi­lyen következményekkel járhat a műtrá­gyaárak emelése a mezőgazdasági üze­mekben? - erre kerestük a választ, erről kérdeztük azokat, akik felhasználják, ille­tőleg forgalmazzák a kemikáliákat. Nagydorogon, ahol a homokos, hu­muszban szegény talajon elengedhetet­len a műtrágya-felhasználás, Csékó György, az Új Barázda Téesz főkönyvelő­je már kiszámolta: 1 hektár búza csak addig, mig idén ősszel földbe kerül a mag, pontosan 18 mázsa búza árába ke­rül. Ebben az évben a hektáronkénti búza átlagtermés 43 mázsa volt, minden álta­lános és műveleti költséget összegezve egyáltalán semmi nyereségük nem ma­radt a kenyérgabonán. Jövőre a tervük 52 mázsára szól - természetesen csak akkor, ha az időjárás - ahogy mondani szoktuk - nem szól közbe. Idén ősszel 2600 szántóra szórnak ki vegyszert - er­re még augusztusban ötmillió-hétszáz­ezer forintot költöttek. A műtrágya egyébként évi 10 millió forintba került ed­dig évente, tehát nem nehéz kiszámolni, hogy az áremelkedés pontosan 2,5 millió többletköltséget jelent a jövő évben. A forgalmazók A műtrágya forgalmazásával az Agro- ker) és a Tszker foglalkozik, a Tolna me­gyei mezőgazdasági üzemek többsége a hét agrokémiai társaság valamelyiké­nek a tagja - a területi központokból szállítják ki az üzemek a földekre a mű­trágyát. Az Agrokertől tavaly augusztus 31-ig 210 millió forint, idén pedig 286 millió forint értékben vettek az üzemek műtrágyát. Érdemes a következő sorren­det megfigyelni: a hosszú ideje jól gaz­dálkodó üzemek vásárolták a legtöbbet: a dalmandi kombinát, a paksi, a Tamási Állami Gazdaság, valamint a faddi, a naki, a sióagárdi, a bátaszéki és a teveli tée­szek. A Tszker-nél - amely 26 üzem mü- trágyaellátásáról gondoskodik - már el­készítették a jövő évi igényfelmérést a Magyar Agrokémiai Egyesülés számára. Ez a szerv a koordinátor szerepét tölti be a gyártók, a forgalmazók valamint az Ag- rotek között - még szerencse, hogy in­gyen. A prognózis szerint az árváltozás miatt jövőre 15 százalékkal csökken a műtrágya-felhasználás, de ez a szám csak növekedhet, hisz a kósza hírek sze­rint január 1 -tői ismét drasztikus áremel­kedés várható. „A nagyobb termésért nem kockáztatunk” A megye legnagyobb hiteligényű me­zőgazdasági szövetkezete a tamási Béke Téesz. Évente átlagosan 30-35 millió forint hitelt vesznek föl, idén 12 millió fo­rinttal kevesebb hitelt sikerült össze­szedniük mint a tavalyi évben. Mit tesz egy ilyen gyenge lábon álló téesz ahhoz, hogy növelje termelési alapjait, ezáltal pedig bevételeit?- Műtrágyát a saját pénzeszközünkből vásároltunk, tekintettel arra, hogy hitelt erre nem kaptunk. Az ősziek alá már 30 százalékkal kevesebb műtrágyát va­gyunk kénytelenek kiszórni, nem jut többre - mondja Kiss István a szövetke­zet elnöke, aki szerint a forgalmazók is hibásak, mert hiába adták le időben a megrendelést, nem kaptak diszpozíciót. Előfordulhat, hogy kevesebb lesz jövőre a termés - kesereg az elnök - de a több­lettermésért most semmiféle kockázatot nem vállalunk, egy évig majd csak kibír­juk valahogy. Abban reménykedünk, hogy a pénz­ügyi kormányzat emeli a felvásárlási ára­kat, ha ez nem történik meg, nagyon ne­héz helyzetbe kerül a téesz. Számításo­kat nem végeztünk: a jelenlegi zavaros időkben nem lehet évekre előre gondol­kodni, de hát reménykedünk, majd csak lesz valahogy. A tamási Békében egyelőre ott tarta­nak, hogy a téesz saját teherautói hord­ják a földre a műtrágyát - Pétről és Pere- martonból. Gyárak és árak A vegyszergyárak álláspontja érthető: az állami dotáció csökkent, az alapanyag drágább lett, a kezelési költségek nagy energiaigényűek - a költségnövekedé­seket következésképpen kénytelenek beépíteni az árakba. Ugyanakkor a me­zőgazdasági üzemeknek nincs semmi­lyen lehetőségük, hogy ezt a költségnö­vekedést realizálják, tekintettel arra, hogy garantált árakkal dolgoznak. A sza­bott mezőgazdasági ártól eltérni nem le­het, ami rendkívül súlyosan érinti az üze­meket. A sorozatos áremelések követ­keztében az egyes üzemek között mind nagyobb lesz a differenciálódás s várha­tó, hogy a gyönge téeszeket az első év le­tarolja. A termelés alapjai vannak ma, il­letve lesznek a jövő évtől veszélyben. Tudniillik, ha a növény nem kapja meg a szükséges tápanyagot, nem fejlődik, ke­vesebb eladható termést hoz. Kisebb pénzeszköz birtokában jó minőségű, faj­taazonos, tehát drága vetőmagra sem jut mindenütt. Elvetik tehát a tápanyagsze­gény földbe azt a magot, amit a magtá­rakban tárolnak, ez a mag viszont nem képes a legmagasabb produktumra. A sor tovább folytatható: az abrakigényes állattenyésztési ágazatok, az élelmiszeri­par, végső sorban pedig az export és a népélelmezés is veszélybe kerül. Mind ez ideig a mezőgazdaság volt az egyetlen olyan ágazat, ahol a költségnö­vekedést sikerült kigazdálkodni: szerve­zéssel, a technológia módosításával, a tartalékok mozgósításával. Mostanra úgy tűnik: az üzemekben nincs túl nagy tarta­lék, a 25 százalékos műtrágya-áremel­kedést már nem tudják kigazdálkodni. A műveleti munkalapokon a ráfordítás összege mind magasabb lesz, mérjenek bár normál hektárban, kombájnórában, vagy éppen az egy hektárra jutó vegy­szer-hatóanyagban. Egy biztos: a talaj élő szervezet, pár évig még lehet vele beszélni, aztán már nem felel. Az alacsony tápanyagellátott­ság következménye tonnákban és mil­liókban mérhető, éppen ezért fontos len­ne, hogy ne években, hanem évtizedek­ben gondoskodjunk a földről, az élel­münkről. Munkaprogram 1987-ben A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság munkaprogramja, amelyet 1987. augusztus 27-én hagyott jóvá Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a következőképpen fogal­maz. „A növénytermesztésben előirányzott fajlagos hozamok megvalósításához az agronómiái igényeknek megfelelő táp­anyag-visszapótlást kell biztosítani. Ez 1990-ben 1,7-1,9 millió tonna vegyes műtrágya-hatóanyag felhasználását igényli, ami az 1987. évi terv szintjéhez vi­szonyítottan 20-30 százalékos növeke­dést jelent.” Most még csak 1988 szeptemberében járunk... Hazánkban egyébként a büki cukorgyári gazdaságban használtak elő­ször szuperfoszfát műtrágyát 1858- ban... D. VARGA MARTA W ____ ■ 1 ■ ■ jr jr ■ ■ I ■ jr 4T ■ T" V fT m m | Újjáépül a hévízi Tofurdo i! A Balatoni Építőipari Szövetkezet kivitelezésében Bodorosi Attila Ybl-díjas építészmérnök tervei alapján épülnek újjá a hévízi Tófürdő korábban leégett épületei. Az új építmény jellegében megőrzi a korábbi tornyos motívumokat, szolgáltatásaiban vi­szont sokkal magasabb szintű lesz elődjénél. Két szabad és két fedett viztér kerül kialakításra. Az 1989-es idényre elkészülő épületegyüttesben vörös fenyőt, korrózióálló acélszerkezeteket és különleges burkolóanyagokat használnak. Az épülete­ket önműködő oltóberendezésekkel látják el, hogy a tragikus tűzeset ne ismétlődhessen meg. Műtrágya - kórkép

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents