Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
2 ^tíÉPÜJSÁG 1988. október 7. Folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Hatékony munkadíjazási, ösztönzési rendszert kell kialakítani; ehhez a mainál kedvezőbb lehetőséget teremt a merev központi bérszabályozás jövő évtől tervezett megszüntetése. Nem javasolható, hogy a bérszínvonalban, a bérarányokban kialakult feszültségeket a személyi jövedelemadó-rendszerben mentességekkel enyhítsük. Ez hiábavalóvá tenné az adórendszer fejlesztésében eddig tett erőfeszítéseket. A mostani módosítás nem terjed ki az adórendszer alapelveire. Az elveket is érintő továbbfejlesztésre legkorábban csak egy teljes adóév tapasztalata ismeretében lehet vállalkozni. Ezután Villányi Miklós a két törvény- módosítási javaslat néhány fontosabb kérdését elemezte. Az általános forgalmi adót érintően a lakásépítésre vonatkozó előírások a javaslat szerint az eddigieknél egyértelműbbek lesznek, az egyes lakásépítési formák kezelésében mutatkozó különbségek minimálisra csökkennek. Megszűnik a visszaigényelhető adó felső határára vonatkozó korlátozás, bővül a visszaigénylésre jogosultak köre. A közműtársulások adózására új szabályokat javasol a pénzügyi kormányzat. A vízműtársulások és -társulatok adóvisszaigénylési jogának meghagyása, illetve törvénybe történő beépítése mellett az egyéb út-, járda- és villany- gáz-, tele- fonépítö közösségek is részesüljenek adóvisszatérítésben, a bevont lakossági forrás arányában. Villányi Miklós úgy vélte: el kell fogadni azt a szenvedélyes hangú kritikát és agBozsó Jánosné az alkotmányelőkészítő bizottságban Az Országgyűlés az 1988. július elsejei ülésén olyan elvi döntést hozott, hogy az alkotmány-előkészítő bizottságban minden megye képviseltesse magát. A hiányzó megyék képviseletére, most, az őszi ülésszakon tettek javaslatot.- Tolna megyéből Bozsó János- nét, a képviselőcsoport vezetőjét delegálták a bizottságba. Miért éppen önre esett a választás?- Tizenegy megyének nem volt képviselete. Ezt pótolták azzal - mondta Bozsóné -, hogy a képviselőcsoportok vezetőjét delegálták az alkotmány-előkészítő bizottágba. így került rám is a választás.- Mi lesz a feladata önnek, mint pedagógusnak ebben a bizottságban?- Az új alkotmány előkészítésével kapcsolatosan én természetesen nem a jogi kérdéseken fogok vitázni, hanem a társadalmi véleményeket közvetítem a bizottság felé.- Mi a véleménye arról, hogy mind az egyesülési, gyülekezési törvény, mind a nemzetiségi törvény valószínűleg előbb kerül megalkotásra, mint az új alkotmány, amelynek tulajdonképpen tartalmaznia kell az előbb említett törvényeket is.- Igen, ezek a kérdések az egyesülési és gyülekezési törvénytervezetek társadalmi vitái során is felmerültek. Éppen ezért úgy kell ezeket a törvényeket megalkotni, hogy egymáshoz hozzáigazíthatók legyenek, meg kell teremteni közöttük az összhangot. Mindenesetre az alkotmány alaptörvény, ezen nem lehet vitatkozni. -fkégódást, amely a kulturális bizottságban hangzott el a magyar kulturális élet jövőjéért. A kisebb kiigazító módosítások mellett alapvetően új eleme a törvénynek, hogy az egyéni vállalkozók (tehát a kisiparosok és a magánkereskedők), továbbá az ügyvédek adófeltételeit a személyi jövedelemadó hatáskörében keli szabályozni. Végül Villányi Miklós kérte az Ország- gyűlést. hogy a törvénymódosítási javaslatot a bizottsági kiegészítésekkel együtt hagyja jóvá. DR. PUSKÁS SÁNDOR (Heves m„ 2. vk.), az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese, a törvényjavaslatok bizottsági előadója elmondta, hogy az ad hoc bizottság az Országgyűlés felhatalmazása alapján folyamatosan vizsgálta az ÁFA és az SZJA bevezetésének menetét. A bizottság értékelése szerint maga az adóreform is hozzájárult jó néhány kedvezőtlen tendencia felerősödéséhez, például az infláció felgyorsulásához, a vállalkozói érdekeltség érezhető csökkenéséhez. Az ad hoc bizottság - a többivel egyetértésben - közreműködött annak a kompromisszumnak a kialakításában, amely szerint a kormány az adótörvények módosítását három lépcsőben terjesztené az Országgyűlés elé. DOBI FERENC (Pest megye, 6. vk.), a Medosz főtitkára felhívta a figyelmet, hogy az új adórendszer társadalmi fp- gadtatása rendkívül kedvezőtlen volt, a dolgozók éles kritikával illették, mert csökkentette a munkakedvet, sok tekintetben igazságtalan és túlságosan progresszív, s így változatlanul sok feszültség forrása. DR. PAPP ELEMÉR (Zala m„ 4. vk.), za- laszentgróti körzeti főorvos részletesen szólt az egészségügyben dolgozók helyzetéről. BALOGH LÁSZLÓ (Békés megye, 14. vk.), a békési Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke szerint a személyi jövedelemadó rendszer tervezett változtatásából hiányzik, hogy miként módosulnak az állampolgárok számára kedvezően az adósávok és a százalékok. SÜTŐ KÁLMÁN (Vas m„ 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese a módosítási tervezettel egyetértve azt hangsúlyozta, hogy végleges megoldás csak a gazdasági környezettel és más szabályozók korszerűsítésével összefüggésben képzelhető el. HÓDOSI JENÖNÉ (Baranya m„ 14. vk.), a Fővárosi Kézműipari Vállalat szentlőrinci részlegének szalagközi ellenőre. Hangsúlyozta, hogy szociálpolitikai intézkedések szükségesek a társadalmi igazságtalanságok megszüntetésére. FILLÓ PÁL (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum nyomda csoportvezetője javasolta, hogy a sorkatonák bevonulási segélyét tegyék adómentessé. ZSIGMOND ATTILA (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója az általános forgalmi adó egyes anomáliáit elemezte. DR. KARÁCSONYI SÁNDOR (Csong- rád megye, 6. vk.), a Szeht-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára azokról a problémákról szólt, amelyek előtt a teendői ellátására mind kevesebb pénzzel rendelkező egészségügy áll. KENYERES ÁRPÁD (Budapest, 5. vk.), a Kispesti Textilgyár pártbizottságának titkára kifejtette: az Országgyűlés elé került módosító javaslat igazságtalanul és méltánytalanul megosztja a lakosságot, Magántulajdon, vagy...?- Az illegális jövedelmek adóztathatóbbá válnak, a szociálpolitikában pedig a normativitás és a rászorultság lesz az irányadó, - mondta Szűrös Mátyás, a KB titkára a társasági törvénytervezet előterjesztése során az Országgyűlés őszi ülésszakán, szerda délután. A hozzászólásra jelentkezett képviselők megerősítették ezt, de hangot adtak egy-két kételyüknek. így többek közöt annak, hogy bár jó ez a törvénytervezet, de vajon megvalósítható-e, amikor még a cégbíróságok jövője sincs biztosítva. A T. Ház a törvényjavaslatot ezután egyhangúlag elfogadta. Mint Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter az esti sajtótájékoztatón elmondta, ez a társasági törvény többek között azért jelentős, mert a külföldi működőtöké behozatalát serkenti. Pozitívuma még, hogy nem lehetséges miniszteri utasításokkal a hatályát korlátozni. Amennyiben mégis ilyen előfordulna, akkor az alkotmányellenes és bírósági úton fel lehet lépni ellene. A társasági törvény meghozatala magával vonja a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv, a Földtörvény és még más törvények megváltoztatásának igényét. Ezekre a közeljövőben fognak sort keríteni épp úgy, mint a külföldi beruházások védelméről szóló törvény megalkotására.- Ez a társasági törvénytervezet azért kapott jó minősítést tőlünk, képviselőktől - mondta a Tolna megyeieknek nevében Varga János képviselő, - mert alapos munka, nem keret, hanem komplett törvény. Ezenkívül időben, még nyáron megkaptuk, és igy módunk volt megalapozott véleményalkotásra. Én magam, mihelyt kézhez kaptam, rögtön átadtam jogászkollégáimnak, akik véleményezték, így nyugodtan szavaztam mellette. -F. Kováts Évámért hátrányba kerül az, aki az idén akarja bekötni a gázvezetéket. BODONYI CSABA (Borsod-Abaúj- Zemplén megye, 3. vk.), az Észak-magyarországi Tervező Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, főépítésze javasolta a kormányzatnak, hogy a műemlékvédelmet méltó módon kezelje, ne terhelje 25 százalékos ÁFA-val. BÁNFFY GYÖRGY (Budapest, 4. vk.), színművész felszólalásában az adótörvény és a közművelődési törvény ellentmondásának feloldására indítványozta a közművelődés átsorolását az adótörvény 2. számú mellékletébe, nulla kulccsal. CSIPKÓ SÁNDOR (Bács-Kiskun megye, 20. vk.), a keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke javasolta, hogy az ilyen bonyolult, nehezen érthető törvényjavaslatokat az Országgyűlés a jövőben két olvasatban tárgyalja. TÓTH KÁROLY (országos lista) református püspök üdvözölte, hogy a módosító javaslat az egyházi személyeket munkaviszonyban állóknak tekinti. KOVÁCS LÁSZLÓNÉ (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai óvoda óvónője a tervezett módosítással kapcsolatban rámutatott: ha csak a gyermeküket egyedül nevelőket kívánja kedvezményben részesíteni az Országgyűlés, az adótörvény szaporítja majd a fiktív válások számát. Szünet következett, amely alatt az adóügyi ad hoc bizottság ülést tartott, hogy megtárgyalja a vitában elhangzott konkrét javaslatokat. Ezután Puskás Sándor beszámolt az ad hoc bizottság üléséről a képviselőknek. Az elnöklő Stadinger István ezután megkérdezte a képviselőket és a javas- lattevőket, hogy elfogadják-e a bizottság álláspontját. Bánffy György nem tudott egyetérteni az elhangzottakkal; szerinte nemcsak a televíziót, hanem a filmgyártást is megilleti a videóanyagra készült alkotások nullakulcsos adóbesorolása. Villányi Miklós az elhangzottakhoz nem fűzött kiegészítést. Elmondotta, hogy az ad hoc bizottság állásfoglalásával egyetért. Ezután szavazásra került sor. A parlament 228 szavazattal, 111 ellenében és 15 tartózkodással elfogadta a kormány által javasoltakat: a magánerőből készülő gázvezetékeknél az ÁFA-kedvezményt 1989: január elsejétől vezessék be. A kulturális értéket képviselő videofelvételek ügyében kialakult „röpvita” után a képviselők 228 szavazattal 55 ellenében és 58 tartózkodással elfogadták a kormány és az ad hoc bizottság eredeti javaslatát, hogy a televízió videofelvételeit nullakulcsos ÁFA terhelje. Ezután a képviselők a lakásbérleti jogok egymás közötti cseréjéből származó jövedelem adómentességére tett javaslatot 300 szavazattal 22 ellenében, 20 tartózkodással elfogadták. Végül az általános forgalmi adóról, valamint a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslatokat az Országgyűlés általánosságában, illetve a már megszavazott módosításokkal elfogadta. Ezt követően az Országgyűlés - napirend szerint - a bős-nagymarosi beruházás helyzetét tárgyalva folytatta mun- kájáát. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter emelkedett szólásra. Maróthy László jelentése Bevezetőben felidézte:- Hazánk és Csehszlovákia kormányfője 1977-ben aláírta a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló államközi szerződést. A szerződést a Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletben hirdette ki, az erről készült jelentést az Országgyűlés 1978-ban tudomásul vette. Ugyanez történt 1984-ben is, amikor az átadási határidők négyéves halasztását rögzítették. Magyarország a beruházást 1981 és 1983 között szüneteltette, a csehszlovák fél ez idő alatt is tovább folytatta az építési munkálatokat. A Minisztertanács 1986-ban fogadta el a vízlépcsőrendszer módosított beruházási javaslatát. Az előterjesztés összegezte a környezeti hatásvizsgálatok eddigi eredményeit, a vízlépcsőrendszer műszaki, ökológiai, ökonómiai összefüggéseit, és az osztrák közreműködés olyan konstrukcióját tárta fel, amely beruházási terheinket 18 milliárd forinttal csökkentette. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer a tervezett ütemben épül. Készültségi foka magyar oldalon eléri a 25 százalékot, Csehszlovákiában meghaladja a 60 százalékot. Ezzel a teljes rendszer mintegy fele részben elkészült. A létesítmény területén folyó munka Humor és feszültség az ülésteremben A reggeltől estig tartó fárasztó ülésezés közben időnként derültség fut végig a sorokon. A szükséges technika hiányából adódó anomáliák is nevetésre ingerük időnként a képviselőket, ilyenkor az Országgyűlés elnöke Stadinger István nyugtázza: jó hogy van humorérzéke a Háznak. De szerencsére neki is van. Mikor Simon Péter képviselőt szólította, „lentről” érdeklődtek.- Melyiket?- Jó kérdés. A borsodit Ezentúl majd B. Simon Péternek fogom emlegetni. A képviselők közül az első két nap alapján valószínűleg Eke Károly Csongrád megye küldötte tett szert a legnagyobb népszerűségre. Humorral fűszerezett szabadon előadott, szókimondó felszólalását többször jutalmazták tapssal a honatyák.- Mégis pont köztük - Stadinger István és Eke Károly között - támadt némi feszültséget okozó nézeteltérés.- A pártonkívüli képviselőket összehívták és - többek között - elmondták nekik, hogy a párttagok frakciót alakítottak az Országgyűlésen való egységes fellépés érdekében. Erre a pártonkívüliek is egységgé kívántak szerveződni, de nem nyílt rá módjuk, igy megszé- gyenülten elkullogtak - mondta Eke Károly, hozzátéve, hogy ehhez az Országgyűlés elnökének kellett volna segítséget adni, amit elmulasztott. Stadinger István a vádat visszautasította és felszólította a képviselőt az ülés szünetében, hogy kérjen tőle bocsánatot, de mivel ez nem történt meg, a Ház védelmét kérte. Védjék meg öt azok, akik jelen voltak az említett képviselőcsoportülésen és tanúsíthatják, hogy ö segítséget ígért, azt, hogy a felvetést továbbítja. Egy képviselő erre felállt és elmondta: valóban így volt, ö hallotta. A vita - nem teljesen megnyugtató módon ugyan - ezzel lezárult. -riszervezétt és jó minőségű. - Ez a feladat ma a kormányzati munkában számottevő terhet jelent, sok gonddal jár, ez idő szerint kevés örömöt ad. A továbbiakban emlékeztetett rá: az utóbbi hónapok tájékoztatása bemutatta a mű létesítőinek és ellenzőinek véleményét, vitáit, de kevésbé szólt a mű lényegéről és műszaki elgondolásairól. Milyen hasznunk származik ebből a beruházásból?- Az árvízvédelmi biztonság az érintett térségben nagymértékben megnő, a 200 évenként előforduló árvizek kivédésére is alkalmassá válik. A mai rendszer 60-100 éves biztonságú. Ezer hektár területet pedig árvízmentesítenek;- a hajózás biztonságossá válik a kritikus Pozsony-Budapest közötti szakaszon. Hozzájárul az egységes európai vízi út megvalósításához;- rendelkezésünkre áll 444 megawatt villamosenergia-termelő kapacitás, ami 1900 millió kilowattóra energiát nyújt évente. Ez a kapacitás megfelel a paksi atomerőmű egy blokkjának;- a felszíni vizek és a partok rendezésével, közművek, közlekedési és környezetvédelmi létesítmények építésével megalapozódik egy 180 kilométer hosz- szú Duna menti térség hatékony fejlesztése. A vízlépcsőrendszer létesítésével megvalósuló lefolyásszabályozás megváltoztatja és javítja a térség vízgazdálkodási feltételeit is. A vízlépcsőrendszer létesítményei a jelenleginél kedvezőbb helyzetet teremtenek a térség belvízi viszonyaiban. Lehetőség nyílik a komplex melioráció területi bővítésére. A vízlépcsőrendszer közlekedési célja, hogy a Duna érintett, nehezen hajózható szakaszán lehetővé tegye a Duna Bizottság ajánlásaiban előírt nemzetközi feladatok teljesítését, valamint a Duna-Maj- na-Rajna-csatorna üzembe helyezésével csatlakozásunkat a teljessé váló egységes európai víziút-rendszerhez. A vízlépcsőrendszer erőtelepének terveit időben történő belépése a hosszú távú energetikai fejlesztési program szerves része. A rendelkezésünkre álló kapacitás az indításkor fedezni tudja az ország háztartási fogyasztásának közel negyedrészét. A vízlépcsőrendszerből reánk jutó villamos teljesítmény sorrendben az ötödik legnagyobb az oszágban. Hiba lenne, ha elfelejtenénk, hogy a szocialista országok közül mindeddig egyedül Magyarországnak nem volt gondja a villamosenergia-ellátással. Ezt az állapotot meg kell őrizni! A vízlépcsőrendszer elősegíti a kapcsolódó területek általános fejlődését. Új potenciális lehetőségeket teremt az üdülés, az idegenforgalom és a vízi turizmus fejlesztéséhez. Tény azonban, hogy ehhez költségfedezet egyelőre nem áll rendelkezésre. A szerveződő hazai környezetvédő mozgalom sajátos részeként több, vízlépcsőt ellenző csoport alakult, amelyek a nyilvánosság és a szerveződési lehetőségek hiányával egyaránt küszködve mind elszántabban léptek fel a vízlépcsőrendszer megépítése ellen. Az általuk kezdeményezett, Magyarországon eddig szokatlan eszközökkel folytatott vita néhány éven át ökológiai és szakmai kérdésekre terjedt ki. Hozzájuk nem környezetvédő, politikai csoportok is csatlakoztak, taktikai szövetségkötésükkel a vita radikalizálódott, mindinkább politikai jellegűvé vált. E csoportok a vízlépcsőépi- tést érzelmi-hangulati problémává igyekeztek alakítani. Az elmondottakat összefoglalva a kormány az álláspontját a következőkben fogalmazta meg: 1. A vízlépcsőrendszert az eredeti koncepciónak megfelelően, tehát a nagymarosi vízlépcsővel együtt kell megépíteni. Teljes megvalósítása nélkül nem érhetők el azok a műszaki-gazdasági-fejlesztési célok, amelyek a beruházás elhatározását alátámasztották. A koncepció módosítása jelentős kárt okozna. 2. Az ökológiai kockázatokat a minimumra kell csökkenteni. Ezért mind a beruházás, mind az üzemvitel során az ökológiai szempontok meg kell hogy előzzék a gazdasági érdekeket. 3. Az üzemeltetés alapelveként ki kell mondani, hogy a Duna vizének minősége nem romolhat. A csúcsrajáratásos üzem a rendszer környezeti kockázatoktól mentes működéséhez mindkét oldalon szükséges szennyvíztisztító művek létesítése után kezdődjön el. Kormányközi megállapodásban célszerű a csehszlovák féllel az üzemeltetéshez szükséges környezeti feltételeket rögzíteni. 4. A környezeti hatásokat jelző monitoring (észlelő) rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy a környezet valamennyi lényeges elemének változásáról rendszeres információk álljanak az üzemeltetés rendelkezésére. 5. Ki kell dolgozni a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer hatásterületén a területfejlesztés fő irányait és teendőit. Ez ölelje fel az ipar, a mezőgazdaság, az idegenforgalom, a településfejlesztés területeit. Gondoskodni kell arról, hogy a népgazdasági tervekben e fejlesztések, a mű által nyújtott gazdasági hasznok mielőbb jelenjenek meg. 6. A mű építésének hátralevő időszakára és az üzemelés figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére társadalmi bizottságot indokolt szervezni. A bizottságot a kormány kérje fel és bízza meg. 7. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter mellett Kutatási és Fejlesztési Bizottságot indokolt szervezni, amely segíti a kutatási munka koordinálását és a kutatási eredmények értékelését. 8. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről a társadalom tájékoztatását folytatni kell, hogy népünk előtt teljes mértékben ismert legyen a mű rendeltetése, működése, társadalmi és gazdasági haszna. Végezetül a jövő nemzedéke iránti felelősségről szólva hangoztatta:- Nem dughatjuk struccként homokba a fejünket. Nem mondhatjuk azt: minek nekünk a vízi erőmű, minek nekünk az atomerőmű, amikor a konnektorban úgyis van áram. A kormánynak az egész nemzetért kell felelősséget vállalnia, akkor is, ha ennek az az ára, hogy egyes csoportok véleményével szemben kell cselekednie. A bírálók mozgási szabadsága jóval nagyobb, mint a cselekvőké, s ugyanennyivel kisebb vállalható felelősségük is - mondotta a miniszter, a kormány nevében kérve a tájékoztató elfogadását. Stadinger István néhány perccel hat óra után az ülést - amelyen felváltva elnökölt Stadinger István, Jakab Róbertné és Horváth Lajos - berekesztette. A képviselők ma először négy bizottsági előadó összefoglalóját hallgatják meg a beruházással kapcsolatos testületi viták tapasztalatairól, majd az elhangzottak felett vitát nyitnak. Eddig 15 képviselő jelezte felszólalási szándékát.
