Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-06 / 239. szám

1988. október 6. házásról szóló törvény szükségessége is szóba került a vita során. Ezt a jogsza­bálytervezetet decemberben terjesztik az Országgyűlés elé; azért nem előbb, mert részben az adóviszonyok rendezé­sétől függ a tartalma. A eégbírósággal kapcsolatos aggá­lyokkal kapcsolatban elmondotta, hogy a megyei bíróságok mellé is rendelnek majd egy vagy két cégbírót, annak meg­felelően, hogy milyen ügyforgalom vár­ható. A minisztertanácsi ülésen született határozat értelmében a cégbíráskodás kiszolgálására 150 szakembert máris szervezhetnek. A cégbírák kiképzésénél hazai és külföldi szakembereket egy­aránt igénybe vesznek majd. Javaslatokra válaszolva rámutatott: napirenden van - a SZOT-tál egyetértés­ben - az átfogó szakszervezeti törvény megalkotása. Határozathozatal következett: az Or­szággyűlés a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság módosító javaslatát, majd a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot - általánosságban és a megszavazott módosításokkal részletei­ben is - egyhangúlag elfogadta. Ezután - az elfogadott napirendnek megfelelően - Villányi Miklós pénzügy- miniszter terjesztette elő a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslatot. Villányi Miklós expozéja- A most elfogadott társasági törvény szervezeti téren teremti meg a tulajdon formájától független gazdasági szerve­zetek létrehozásának lehetőségét a nye­reségadó-törvény pedig ezek működé­sének pénzügyi, vagyoni feltételeit hozza létre - hangsúlyozta bevezetőben. - A két törvény egymást feltételezi, egyidejű hatálybalépésük indokolt. Ezáltal a gaz­dálkodók régi törekvése válik valóra: ki­számítható és normalizált lesz az állam gazdaságpolitikai magatartása. A vállalkozási nyereségadó-törvény megalkotásával - a személyi jövedelem- adóval, az általános forgalmi adóval és a már hagyományosan törvénybe szabá­lyozott illetékkel együtt - a költségvetés bevételeinek közel háromnegyede törvé­nyeken nyugszik. Kialakul a jövedelem- tulajdonosok: a vállalatok, a lakosság és a költségvetés közötti osztozkodás stabil rendszere, amely csak a parlament dön­tése alapján változtatható. Mindez elősegíti a szocialista piacgaz­daság kiépítését, amelynek lényeges elemei: a szabadabb gazdálkodás a ter­melési erőforrásokkal, a piac törvényei által vezérelt árrendszer, a szervezeti kö­töttségektől mentes tőkeáramlás, az egyensúlyi célokat szolgáló - a piac esz­közrendszerét fokozottan igénybe vevő - keresletszabályozás. A miniszter jelezte, hogy a jövő évi költ­ségvetés tárgyalása keretében várha­tóan egyensúlyjavító intézkedésekben is dönteni kell, mind a kiadások megtakarí­tása, mind a bevételek növelése érdeké­ben. Hangsúlyozta, hogy a nyereség­adózás területén a jövedelemközponto­sítás kialakult arányaiban bármelyik jö­vedelemtulajdonos javára jelentős el­mozdulás nem indokolt és rövid távon nem lehetséges. Bejelentette, hogy a terv- és költségve­tési bizottság benyújtott javaslatait a kor­mány nevében elfogadja. Rámutatott: a törvényjavaslat jóváha­gyása - az egyidejűleg megszüntetni ter­vezett adók miatti bevételkiesést számí­tásba véve - csökkenti a jövedelmekből a központosított részarányt. Megszűnik az úgynevezett ellenértékadó, a teher­gépkocsi-, az autóbusz-járulék, a vegy­ipar és a gépipar külön termelési adója és még néhány más adó. Ezek együttes értéke 13 milliárd forint. Tájékoztatásul elmondta, hogy az adókedvezmények fi­gyelembevételével az átlagos adóterhe­lés kevesebb, mint negyven százalék. A nyereséget terhelő ilyen mértékű adó sem a Magyarorszégon kialakult feltéte­lek - a nemzeti jövedelem újraelosztásá­ban kialakult, röid távon nehezen változ­tatható arányok - figyelembevételével, sem nemzetközi összehasonlításban nem magas. A nyereségadó a költségve­tés bevételeinek az egyik legjelentősebb forrása (egy százalék nyereségadó 2,5 milliárd forintnak felel meg). Az adót an­nak természeténél fogva mindenki so­kallja, ugyanakkor, ami telik belőle, azt mindenki kevesli. A pénzügyminiszter megerősítette a kormánynak azt a törek­vését, hogy a kialakítandó program sze­rint a vállalkozói szellem élénkítésére csökkenti az adókat, a kedvezmények egyidejű szűkítésével. Hangsúlyozta: semmiképp sem fogad­ható el, hogy egy esetleges adócsökken­tolnaN NÉPÚJSÁG 3 Titkos szavazással döntöttek Agrárszakembert és pedagógust delegálnak Bonyhádról A megújuló pártbizottságba a bonyhá­di városi pártbizottság két új tagot dele­gálhat. A testület szeptember 30-i ülésén döntött arról, kik legyenek a térség képvi­selői. Mint Krizsán István, a városi pb első tit­kára elmondta, héttagú jelölőbizottságot alakítottak, amely az alapszervezetektől javaslatokat kért. Az először felmerült ti­zenöt névből végül három maradt, közü­lük titkos szavazással Guth Istvánt, a te- veli Kossuth Tsz főagronómusát és dr. Bábel Ernőt, a Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola igazgatóját választot­ták meg. *- A mezőgazdaságot térségünkből ed­dig nem képviselte megyei pártbizottsági tag, elsősorban ezért került szóba az én nevem - mondja a 36 évesfőagronómus, aki a gödöllői egyetem elvégzése után, 1977-ben került vissza szülőfalujába, s azóta növényvédelmi szakmérnöki képe­sítést is szerzett. Tizennégy éve tölti be jelenlegi munkakörét. A városi pártbizott­ság gazdaságpolitikai munkabizottságá­nak tagja, munkahelyén agitációs propa­gandista, tehát régóta aktívan politizál.- Megtiszteltetésnek érzem ezt a fel­adatot, s tudom, hogy bizonyítani kell majd. Most nehezebb politizálni, mint ko­rábban, „divatosabb” az ellenzéki maga­tartás, de ez nem baj. Ahhoz, hogy előre- mozdulás legyen, a párton belül erős kontrollra van szükség. Milyen várako­zással indulok neki az új tisztségnek? Úgy gondolom, az, hogy a párt politikáját mennyire fogadják el az emberek, nagy­ban függ attól, hogy eredményes lesz-e a gazdaság. Ennek érdekében igyekszem majd minél hasznosabban képviselni a térségünkben dolgozók véleményét, ér­dekeit, hasznosítani a szakmai tudáso­mat. S ha ez nem sikerül, nem kell szé­gyellni visszalépni. *- Előre tudtam, hogy többes jelölésen veszek részt, s úgy gondoltam, ez termé­szetes. Az eddigi merev, protokolláris formák helyett sokkal előremutatóbb, demokratikus módszerek kellenek. Ez is ilyen, hiszen eddig nem volt rá példa, hogy egy város közvetlenül delegáljon egy testületbe. Nem abszolút többséget szereztem, 28-15 arányban szavaztak rám. A legtöbb voksot a mezőgazdaság­ban dolgozó társam kapta - halljuk dr. Bábel Ernőtől, aki magyar-történelem szakos tanár.- A pártbizottsági tagságot új pártfel­adatnak tekintem, s igyekszem tisztes­séggel megfelelni majd a 49 tagú testü­letnek, amely bizalmával megtisztel, mindazoknak a pedagógusoknak, akik­nek a gondjait elmondhatom majd. Ti­zenhét éve vagyok párttag, mindig is ér­deklődtem a világ dolgai iránt. Egyelőre nem ismerem a megyei pártbiztottság munkastílusát, de szívesen „belekontár- kodnék” a gazdaság, s több más terület gondjainak megoldásába is.- Tehát nem csupán mint pedagógus vesz majd rész a bizottság tevékenysé­gében?- Nem, pedagógusnak és politikusnak megyek. - esi ­A simontornyai pártbizottság ülése Nehéz az önállóság, ha negyven évig szorosan fogtak... tés csak egy bizonyos vállalkozói cso­portra vonatkozzék. Ennek sem elvi, sem erkölcsi, sem közgazdasági alapja nincs. A törvényben általánosan előírt adó csökkentésének olyan előfeltételei van­nak, amelyek ma még nem állnak fenn. Ezek közül a legfontosabbak: a költség- vetésnek a nemzeti jövedelem újraelosz­tásában vállalt szerepe csökkentése, ezen belül elsősorban a támogatások leépítése, a költségvetési reform folya­matos megvalósítása; a társadalombiz­tosítás és a tanácsi gazdálkodás önálló­ságának megteremtése; az intézmények és az igazgatás szervezeti és gazdálko­dási ésszerűsítése révén az állami kiadá­sok érdemi mérséklése. Tehát csak fokozatosan, a piacgazda­ság kiépítése útján teremthetjük meg az adócsökkentés feltételeit, mert külső fi­zetési helyzetünk kockázatait tovább már nem lehet a társadalomra terhelni, ele­gendő, sőt sok is a korábbi ilyen terheket elviselni. Azzal kapcsolatban, hogy a törvényja­vaslat elfogadása után a kisszervezetek milyen gazdálkodási helyzetbe kerülnek, felsorolta a kisszervezeteket érintő, az ál­talánoshoz képest fennálló kedvezmé­nyeket és fontosabb változásokat:- Megszűnik az úgynevezett különadó, ami 7-8 milliárd forintos adókiesés mel­lett, árbevétel-arányosan mintegy húsz százalékkal javítja az érintett szervezetek árbevétel-növelési lehetőségeit;- A vállalkozói adó jelenlegi rendszere megszűnik, az adóalanyok többsége - az egyéni vállalkozók - nem tartoznak a nyereségadó-törvény hatálya alá, a sze­mélyi jövedelemadó rendszerén belül adóznak;- Az ebben a vállalkozó csoportban jellemző negyvenszázalékos nyereség­adó érezhetően kisebb, mint a jelenleg érvényesülő 25 százalékos bruttó jöve­delemadó;- Húszmillió forint bérköltség alatt már 1989-től nem érvényesül semmiféle ke­resetszabályozás;- A beruházási javakat terhelő ÁFA 100 százalékos visszaigénylési rendsze­re ebben a szektorban fennmarad;- A nyereségadó-törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozások tagjai sza­bad döntésük szerint kivehetik jövedel­müket bérként, az SZJA megfizetése mellett, így a vállalkozások többsége vár­hatóan nem is fizet nyereségadót;- A vállalkozók a bevitt vagyon hoza- dékaként még három évig adómentesen vehetnek ki jövedelmet. A pénzügyminiszter meggyőződése, hogy a vállalkozások az adótörvény ha­tályba lépése után a jelenleginél kedve­zőbb feltételek között működhetnek, és az a tény, hogy megszűnik a költség ter­hére való beruházási lehetőség (ami egyébként is csak ebben az évben léte­zik), nem csökkenti a beruházási kedvet. A törvényjavaslat egyik legnagyobb érdeklődést és vitát kiváltó része az adó- kedvezmények kérdése volt. Adóked­vezmények továbbra is vannak a javas­latban, de következetesen tevékenységi alapon, általában szervezeti formától függetlenül. A jelentős mértékű, hosszú távon érvényesíteni kívánt adókedvez­mények - az egyes közszolgáltató, kultu­rális és egészségügyi tevékenységek, valamint a külföldi részvétellel létrejött vegyesvállalatok adókedvezményei - a törvényben kerülnek szabályozásra. Azokat a kedvezményeket, amelyek a költségvetés helyzetétől függő mérték­ben, egy adott időszak gazdaságpoliti­kai, struktúrapolitikai céljait szolgálják, a végrehajtási rendelet tartalmazza. Lényegében adókedvezmény - még ha formálisan nem is így jelenik meg - az amortizációgyorsítás lehetősége, hiszen a többletamortizációt teljes egészében fejlesztésre lehet fordítani, az automati­kusan kisebb nyereség ezáltal kisebb nyereségadó befizetésével jár. A gyorsított amortizáció a szerkezetát­alakítási program céljait szolgálva az ál­lóeszközök műszaki megújulásának gyorsítását segíti. Változatlanul hetven­százalékos adókedvezményben része­sül a kutatási és fejlesztési tevékenység. Fennmarad a műszaki fejlesztési célú - a költségek terhére elszámolható - ráfor­dítások rendszere, amelyben a korlát csak a vállalat jövedelmezősége. To­vábbra is mód van a kutatási-fejlesztési ráfordítások 10 százalékának beruhá­zásként történő felhasználására. A törvényjavaslat rögzíti azokat a jogcí­meket, amelyek révén a vállalkozók adó­zott eredményüket növelhetik vagy csök­kenthetik, tartalmazza a vagyon szerke­zetét és a vagyonváltozások típusait, megteremtve a nyereségváltozás és a vagyonváltozás közötti kapcsolatot. A törvény lehetővé teszi a vagyongyarapí­tásban való személyi érdekeltség kialakí­tását. - A nyereségadó-törvényjavaslat az adóreform szerves része. Alapjaiban konzisztens, a megszüntetett és a még megszüntetésre váró adófajták miatt a korábbinál világosabb, a törvényi szabá­lyozás következtében pedig állandóbb kapcsolatot jelent a költségvetés és a gazdaság szereplői között - mondotta végzetül Villányi Miklós és kérte, hogy a képviselők az írásban benyújtott módosí­tásokkal a javaslatot megvitatás után fo­gadják el, emeljék törvényerőre. KOVÁCS ANDRÁS (Heves m„ 10. vk.) a Selypi Cukorgyár főmérnöke, a tör­vényjavaslat bizottsági előadója röviden beszámolt a két ülésen kibontakozott vi­táról. Elmondotta: a képviselők kifogá­solták, hogy meglehetősen széles a moz­gástere a végrehajtási rendeletnek. Élénk vita bontakozott ki az elvonások mértékéről. A vita végén a terv- és költségvetési bi­zottság arra a megállapodásra jutott, hogy a törvényjavaslat alapelveit érintő kérdésekben nem terjeszt módosítási in­dítványt a parlament elé, nem javasolja a nyereségadó kulcsának módosítását. Bár a vitában felmerült kétségeket nem sikerült maradéktalanul eloszlatni, a kép­viselők tudomásul vették: az ország je­lenlegi pénzügyi helyzetében nincs lehe­tőség az adócsökkentésre. TALLÓSSY FRIGYES (Budapest, 24. vk.), a Ferrokémia Ipari Szövetkezet jog­tanácsosa kifejtette, hogy a vállalkozási nyereségadóról szóló törvénytervezet nem szolgálja a társasági törvény mara­déktalan végrehajtását. Vitatkozva a terv- és költségvetési bizottság képviselőjé­nek megállapításával - mely szerint nincs lehetőség most azon tanakodni, hogy milyen legyen az adó mértéke -, amellett foglalt állást: igenis szükség van ennek megállapítására. A gazdaságnak ugyanis egyik legnagyobb gondja, hogy nincs elég pénze. NAGYIVÁNYI ANDRÁS (Budapest, 19. vk.), a Villanyszerelőipari Vállalat vezér- igazgatója vitatta, hogy a működőtőke kis összegű osztaléka versenyképes lehet a jelenlegi kamatokkal. Módosító javasla­tot tett: a jogszabálynak kell lehetővé ten­nie a vagyon év végi számbavételekor a részvények tőzsdei árfolyamon való érté­kelését, megengedve, hogy ezt a befek­tető nyereségként vagy veszteségként elszámolhassa. Az ülésszak első munkanapja ezzel befejeződött, a képviselők csütörtökön folytatják a vállalkozási nyereségadó tör­vénytervezetének megvitatását. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Marjai Józsefnek, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének, kereskedelmi miniszternek eredményes munkássága és közéleti tevékenysége elismerése­ként, nyugállományba vonulása alkal­mából a Magyar Népköztársaság Ér­demrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitün­tetés átadásánál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnö­ke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Sajtóértekezlet Az ülésszak szünetében az Ország­gyűlés sajtóirodája lehetőséget teremtett arra, hogy a két újonnan választott alel- nök, Jakab Róbertné és dr. Vida Miklós találkozzon a hazai és a nemzetközi saj­tóértekezlet képviselőivel. Jakab Róbertné egy felvetésre vála­szolva hangoztatta: megválasztását nem szabad úgy értelmezni, hogy „a nemzeti­ség kapott egy újabb rangot”, de feltétle­nül megtiszteltetés nemzetisége számá­ra is. A hazai nemzetiségi pedagógus- képzést érintő kérdésre válaszolva maga is egyetértett annak sürgető reformjával. • Faragó András, az Országgyűlés Saj­tóirodájának vezetője a sajtóértekezlet végén bejelentette, hogy 13 órakor az al­ternatív katonai szolgálat bevezetését ja­vasló csoport küldötteitől egy felhívást vett át, amelyet az Országgyűlés elnöké­nek címeztek. A petícióban - amelyet több százan ír­tak alá - arra kérik az illetékeseket, hogy gyorsítsák meg a törvény előkészítésével kapcsolatos munkát. A sajtóiroda vezetője elmondta azt is, hogy a Parlament közelében mintegy kétszáz-fős csoport gyülekezett, hogy személyes jelenlétével adjon nagyobb hangsúlyt a kérésnek. Tudomásul kell venni, hogy a párt jö­vője, megújhodásának lehetősége az alapszervezetek felélesztésén, munká­juk érdemibbé tételén nyugszik. Egyik legfontosabb feladat tartalmasabbá, önállóbbá tenni tevékenységünket. En­nek szellemében javasolták többen, hogy a tennivalók rangsorába a pártde­mokrácia, közéleti demokrácia kiszélesí­tése, a párt-, tanácsi és tömegszerveze­tek munkájának nyilvánossá tétele, a döntéselökészítések demokratizálása, a kádermunka fejlesztése és a pártegység megteremtésének külön-külön is alap­vetően fontos célrendszere élére állítsák az alapszervezeti munkát. Megváltozott szemléletet tükröz ez az alulról építkező felfogás, egyben hosszú évtizedek adósságára utal. Érthető, hogy sokan kapcsolódtak ehhez a gondolat­körhöz nem feledkezve meg természete­sen a párt megújhodását, a közelmúltban deklarált program gyakorlati megvalósí­tását követelő gondokról sem. A simon­tornyai nagyközségi pártbizottság teg­nap délutáni ülésén az országos pártér­tekezlet állásfoglalásából adódó felada­tokat tárgyalta meg, külön megvizsgálva munkája megújításának, a munkabizott­ságok életszerűbbé tételének, változta­tásának lehetőségét. Az írásbeli javaslat kiegészítéseként érdekes gondolatokat vetett fel Andráskó Pál, a nagyközségi pártbizottság titkára. Elmondta, hogy ta­valy óta a megyei átlagnak megfelelően csökkent - 412-röl ma 370 - a párttagok száma Simontornyán. Ez a folyamat saj­nos nem állt meg, így kétszeresen nagy figyelmet kell fordítani a pártépítésre, az alkalmas emberek bevonására. Az előterjesztésben megjelölt három alter­natív javaslat közül azt támogatta, hogy csak a pártépítési és agitációs propa­Kedden délután NDK-beli testvérme­gyénkből háromtagú delegáció érkezett Szekszárda, az MHSZ testvérszervezeté­nek a GST-nek a képviseletében. A kül­döttség vezetője Eberhard Ziel, a GST megyei elnöke, tagjai Rolf Gossler, a karl-marx-stadti városi szervezet elnöke és dr. Wolfgang Meichsner társadalmi aktivista. Tegnap délelőtt fogadta és tájékoztatta a vendégeket a megye társadalmi politi­kai életéről Váradi László, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Látogatá­suk célja az ismerkedés a Magyar Hon­védelmi Szövetség Tolna megyei szerve­gandabizottságot tartsák meg, módsze­rei korszerűsítésével. Később ezt fogad­ta el a testület. Kedvezőnek ítélte meg a nemrégiben bevezetett vezetői koordinációs értekez­leteket, ahol a község gazdasági, társa­dalmi vezetői rendszeresen összeülnek, aktuális községpolitikai feladatokat tár­gyalnak meg. Ma még kevésbé látszik az eredménye, de a közéletiségben, az in­formációáramlásban fontos csatornát tölthet be az országgyűlési képviselővel szervezett nyilvános találkozások lehető­sége - vélekedett a titkár. A vitában többen utaltak annak veszé­lyére, hogy ma már szinte misztifikáljuk a demokráciát, pedig tudni kell, hol és mikor alkalmazzák. A pártegységet hiá­nyolva, az okokat kutatva elhangzott, hogy egyik napról a másikra változik szinte a hivatalos irányzat, ami igaz volt tegnap, mára el kell felejteni. A párttagok sem tudnak mihez alkalmazkodni, nem­hogy vitába szállni a más világnéze- tűekkel. Negyven évig szorosan irányí­tották, most hogyan tudjanak egyszerre teljesen önállóan dolgozni az alapszer­vezetek? Az általános témakörökön túl kritikusan állapították meg, hogy a prog­ram túl általános, kevés helyi problémát, kifejezetten simontornyai feladatot, gon­dot tartalmaz. így a szemérmes megfo­galmazás helyett nyugodtan szerepelhe­tett volna a lakosságot irritáló jelenségek mellett egyes gazdasági vezetők tavalyi jutalmazása, az exportteljesítmény ará­nyában alakuló, igen magas jutalékrend­szere. Tisztes tájékoztatás szükséges különösen most, amikor a gazdaságban ez a serkentés, teljesítményfokozás válik elfogadottá. Mert félinformáció esetén vezetőellenességet szülhet. zetének tevékenységével és együttmű­ködési megállapodás aláírása a kapcso­latok továbbfejlesztéséről. Tegnap este Durgonics János, az MHSZ megyei titkára az MHSZ Kiváló Munkáért kitüntetés ezüst- és bronzfo­kozatát nyújtotta át a vendégeknek. A látogatás során a delegáció tagjai megismerkednek a megye nevezetessé­geivel, köztük a Paksi Atomerőművel és a gemenci erdővel. A szakmai program során ellátogatnak, illetve ellátogattak a BHG MHSZ-klubjába, az őcsényi repülő­térre, végül városnézéssel zárult a prog­ram. T. ZS. NDK-beli vendégek az MHSZ-nél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents